Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-18 / 134. szám
1925 junius 18. ZALAI KÖZLOHT 8 Az állam fizetési kötelezetségeinek a kiadott munkákkal kapcsolatban pontosan tegyen eleget. Hiába kap az iparos a késésért törvényes kamatot, ö magasabb kamatért jut csak forgótőkéhez. A nagygyűlés kívánja a már elfogadott építkezési törvény végrehajtási utasításának sürgős kiadását. Bazsó József bejelenti, hogy a város ettől függetlenül már, mint a Zalai Közlöny megírta, foglalkozott a közmunkák kérdésével s a napokban azok meg is indulnak, miből az iparosság minden rétegére haszon származik. Háláját fejezi ki ezért a polgármesternek és a város vezetőségének. A javaslatot ennek ellenére is felterjesztik a kormányhoz. Sabján Gyula dr. éljenzés közben áll fel szólásra. A magánépitkezés — mondotta — évek óta stagnál, csak a város folytat építkezéseket. 4 és fél milliárd hitelt kért ezévben is a Pénzintézeti Központtól, melyből azonban csak 1 és fél milliár- dot kapott. A forgalmiadó előleg utalványozása is biztosítottnak vehető. Különösen a közkórház kibővítésére kért kölcsönt Kállay közbenjárásával, kitől már ma levelet kapott, mely 500 milliós kölcsön-ügy- let létrejöttét eredményezi, összesen 4 és fél milliárd áll a város rendelkezésére. Legközelebb összehívja a képviselőtestületet, hogy megállapítsák a forgalmiadó munkálatokat. Építkezéseket folytatni ebből az ösz- szegből még nem igen lehet s azt kifejezetten csak hasznos vagy önmagát fenntartó beruházásokat lehet eszközölni. Ezt az elég magas kamat-tételek teszik szükségessé. A tanács mindenben igyekszik az iparosság helyzetén való segítést minél intenzivebbé tenni és nem rajta múlt, hogy azt eddig nem tehette. A város az iparossággal együtt küzd azokért, miket a gyűlés programjára tűzött. A közterhek enyhítése tárgyában hozott határozati javaslatot is egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Az iparosság — mondja a javaslat — roskadozik a közterhek alatt s nemcsak keresetének egyrészét, hanem azt teljes egészében, sőt megszerzett vagyona egy részét és uzsorakamatra felvett kölcsönöket fordít kötelezettségei teljesítésére. Az adózásnak ez a tempója az iparosság teljes pusztulását vonja maga után. A közgyűlés a leghatározottabban kéri a kormányt a köziéi hek enyhítésére ; az adóknak igazságosabb és arányosabb megállapítására. Az iparosság képviselőinek javaslatait az adókivetéseknél legmesszebbmenőleg vegyék figyelembe. Az adófelszólam- lási bizottságokban lehetőleg minden iparág képviselve legyen. A forgalmiadó-reformot úgy oldják meg, hogy minden csak az anyaggá való feldolgozás helyén és a vámnál adózzék s az iparosságnak a forgalmi adóval már semmi dolga ne legyen. A nagygyűlés tiltakozik a forgalmiadó kivetésszerii kötelező átalányozása ellen s mig a reform megvalósul, minden iparos maga választhassa meg, hogyan fizesse forgalmiadóját. Vásározó iparosok ne csak saját termékeik,'hanem vásárolt árukból eredő forgalomra nézve is átalányban egyezhessenek ki. Az iparosság tihakozik a fényűzést adó kulcs felemelése ellen, sőt leszállítását, a fényüzési tárgyak listájának revízióját és csökkentését a vigalmi adónak a forgalmiadóval való összeolvasztását követeli. Kérik a kormányt, hogy a mai bonyolult adórendszer helyett világos s olcsón adminisztrálható rendszert léptessen életbe. Ezzel nemcsak a közterhek csökkennek, hanem az iparosság tisztában lehet kötele- zettségeivel. Kérik a kormányt, hogy az augusztus közepéig engedélyezett adófizetési halasztás határidejét meghosz- szabbilsák. A harmadik határozati javaslat a kisipari hitel-akció kereteinek kibővítését és feltételeinek, kamatlábának enyhítését kéri. Kéri, hogy az ingatlan- vagy bank-garanciával nem rendelkező, de hitelre legjobban rászorult iparosság hiteligényének kielégítésére a lajstromos zálogjog intézményét a legsürgősebben vezessék be s ezzel raktár, műhely, készáruk leköthetésével tegye lehetővé a termelő munkát. A baleset- és betegsegélyezés reformját legsürgősebben hajtsák végre, az autonómiát állítsák vissza, hogy az iparosság betekintést és befolyást nyerhessen s zaklatás nélkül, csak méltányosan legyen megterhelve. Az autonómia a szélsőséges elemek érvényre jutását lehetetlenné tegye. Mig ez a reform meglesz, a pénztárak előlegeket és az adókénál magasabb késedelmi kamatot ne szedhessenek, az iparosságot postaköltségekkel, büntető parancsokkal ne terheljék. A kontárkodás meggáílására adjanak ki rendeletet, mely a jogosulatlanul ipartizőket az elsőfokú iparhatóság utján maximális pénz és elzárás büntetéssel sújtja. Beigazoit esetben a munkát a kontár azonnal beszüntetni legyen kénytelen s őt magát előállítsák. Az ipartestületek ellenőrző kontárbiztosokat küldjenek ki. Hatósági és házi üzemek A hatósági üzemek megszüntetésére vonatkozó rendeletet hajtsák végre. A hatósági kézműves és kisipari üzemek, műhelyek beszüntessenek s amelyek fennmaradnak is, a házi szükséglet kereteit túl ne léphessék, vagyis külső vevőknek el ne adhassanak. A minisztériumok, posta, vasút, rendőrség, Hangya stb. köteleztesse- nek házi üzemeik (cipész, szabó, borbély stb.) azonnali beszüntetésére. A fegyházakat is tiltsák el, hogy a közönség részére munkát vállaljanak. A tanonciskola órabeosztása ügyében a kereskedelmi miniszter sürgős tárgyalást indítson a kultusz- miniszterrel olyan irányban, hogy a tanonciskolái oktatás délután 5 óra előtt ne kezdődjék, mert ez a kisiparosság érdekeit annyira sérti, hogy kénytelenek a legjobb szakmunkásokat nevelő kézműves és kisiparosok a tanonctartásról lemondani. Ez a körülmény a jövendő magyar ipari generáció kinevelésének teljes hiányára fog vezetni. Sabján Gyula dr., mint a munkás- biztosító miniszteri biztosa, kéri az erre vonatkozó iratok hozzá származtatását. Bazsó József: A betegsegélyző működése az egész országban ellenszenves. Ritka kivételt képez Nagykanizsa, hol a pénztár az előlegszedéssel nem is próbálkozott s működését megelégedésre látja el. Az iparosság parlamenti képviselete A negyedik és utolsó határozati javaslat kimondja, hogy a magyar kézműves és kisiparosságnak, mint a leghazafiasabb és legértékesebb nemzetfenntartó osztályok egyikének, parlamenti képviseletét az ország érdekében is elengedhetetlenül szükségesnek tartja s evégből felkéri a kormányt, hogy a tárgyalás alatt lévő választójogi törvényt a Huszárféle javaslat figyelembe vételével alkossa meg, mely egyedül biztosit a kisiparosság részére számarányos képviseletet. A parlamentben tudvalevőleg egyetlen kisiparos képviselő van: Huska Vilmos, a miskolci kerület képviselője. Bazsó József megköszönte újból a megjelentek türelmét s azt az egyhangú lelkesedést, mivel saját ügyükben állást foglaltak. A határozati javaslatok holnap mennek el a kormányhoz, nemzetgyűléshez és az illetékes minisztériumokhoz. Nagykanizsa újabb félmilliárdos kölcsöne Ötszázmilliót kap Nagykanizsa a népjóléti miniszter közmunkahitel akciójából Nagykanizsa junius 17 Alighogy a polgármester hétfőn este megérkezett Budapestről, a szerda délelőtti iparos közgyűlésen már bejelentette, hogy utjának egy konkrét eredményéről már értesítést is kapott Kállay Tibor dr-tól, Nagykanizsa város nemzetgyűlési képviselőjétől. A képviselő a következő levelet intézte a polgármesterhez: „Tisztelt Barátom ! Legutóbbi ittléted alkalmával kifejezett kívánságodhoz képest s mert magam is igen kívánatosnak tartom, hogy közmunkák utján enyhittessék az az igen nehéz helyzet, melyben a város iparosai és általában az összes termelő foglalkozások a mai gazdasági krízis következtében vannak, — beszéltem a népjóléti miniszter úrral és kértem, hogy állami munkát rendeljen el Nagykanizsán is. A népjóléti miniszter úrtól vett értesülésem szerint, ő ezidőszerint tárcája keretében olyan hitellel nem rendelkezik, melyből Nagykanizsán építkezéseket lehetne megindítani. Ellenben hajlandónak nyilatkozott, hogy az általa vezetett közmunka- akció keretében nyújt lehetőséget a városnak, hogy közmunkákat végeztethessen. Ez egy kölcsön engedélyezését jelenti, mely a mellékelt kötlevél feltételei mellett annak aláírása után elnyerhető. A népjóléti miniszter kilátásba helyezte, hogy circa 500 millió koronát bocsát Nagykanizsa rendelkezésére“. A levél mellé mellékelt kötlevél tanúsága szerint a kölcsönt folyó- számlakölcsön alakjában, a szükséglethez igazódó részletekben a Pénzintézeti Központ adja, negyedéves utólagos 14o/o-os kamatra, 1926 junius 30-ig való törlesztésre, ellenkező esetben havi Va% késedelmi kamattal. A város természetesen a kölcsönt haladéktalanul felveszi, hogy a közmunkák megindításával minél sürgősebben tudjon segíteni a városunkban tapasztalható veszedelmes ipari pangáson s különösen a nyomasztó munkanélküliségen. Hősi emlékmű- leleplezés Korpaváron Korpavár, junius 17 A korpavári hősi emlékmű leleplezése a vasárnap tartott harangszenteléssel együtt fényes ünnepség keretében történt meg. A mindössze 21 házat számláló kis község egyetlen utcájának mindkét végén gyönyörűen feldíszített virágos diadalkapukkal várta a környékről összesereglett nagyszámú vendégeket. A harangszentelésre nagytömegű zászlós menet élén Homok- komáromból érkező Kreutzer Dezső gelsei esperest 13 tagú magyar csikósruhába öltözött árvalányhajas lovas bandérium vezette a községbe. Az ünnepély az esperes által a falu közepén felállított és felvirágozott lombsátorban lévő oltárnál mondott tábori misével kezdődött, amely alatt a Nagykanizsáról kivezényelt honvéd diszszakasz az előirt disztü- zeket adta le és tisztelgéseket teljesítette. A tábori mise után a tetőtől alapjáig felvirágozott haranglábon fé- nyeskedő uj harang beszentelése következett, amelynek befejeztével Kreutzer Dezső esperes gondolatokban gazdag szónoklattal méltatta az ünnep jelentőségét és bensőségesebb vallásosságra és az elesett hősök példájának követésére buzdította az ezrekre menő ünneplő közönséget. Ez után a közönség, amelynek soraiban az említett honvéd diszsza- kaszon kívül ott volt a nagykanizsai 6-ik honvéd gyalogezred négy tagú tiszti küldöttsége is, a haranglábtól mindössze 30—40 lépésre álló emlékoszlop körül állott fel
