Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-18 / 134. szám

65. évfolyam, 134. szám Nagykanizsa, 1925 junius 18, csütörtök Ára 1800 korena T p POLITIKAI NAPILAP SMikcsxtöség és kladóbivstal Fő-nt 5 lattrarban-Teleion 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előttöetéz! ára; Egy hóra 80.000 borona Három hóra... — ~. — ... 90.000 korona AZ ALKOTÓ MUNKA Alig tért vissza genfi utjából gróf Bethlen István miniszter- elnök, az utóbbi hetekben a politika terén tapasztalható volt feszültség egyszerre engedett kiélezettségéből s bizonyos meg­nyugvás költözött az izgalmak­kal tulfeszitett lelkekbe. Van a miniszterelnök egyéniségében valami lenyűgöző erő, mely bizalmat kelt a jövőt illetőleg mindnyájunk meggyőződésében és szuggeráló hatásában remény­nyel tölt el a legközelebbi jövőre nézve. A Genfben elért vívmá­nyok is nagyban hozzájárulnak a lelkeknek e megnyugvásához, de talán sokkal inkább az ő személye az, melyben garanciát látunk arra nézve, hogy az or­szág hajójának kormánya olyan kezekben van, melyek biztos előrelátással vezetik ki agyon- nyomoritott országunkat a gaz­dasági Scylla-Charibdisekből. És ha kívülről vizsgáljuk a tömegek lelki állapotát s annak az államéletre gyakorolt beha­tását, meg kell állapítanunk, hogy arra mindig egyes egyé­nek gyakorolnak befolyást s ragadják magukkal a nagy töme­geknek lelkesedését vagy lehan- goltságát s a helyzet megítélése aszerint változik, amint egyesek­nek szerencsés vagy szerencsét­len lépése a tömeggondolkodást megmozdítani vagy befolyásolni tudja. Bethlen miniszterelnök az ő egyéni szuggeráló erejével be­lénk tudja önteni a hitet és bizalmat gazdasági fellendülé­sünket illetőleg s immár általá­nossá válik a meggyőződés, hogy az elmúlt nehéz idők után egy jobb kor küszöbén állunk s remélhetőleg rövid idő alatt teljesen visszazökkenünk a há­ború előtti normális viszonyok közé. Ennek az eredménynek azon­ban előfeltétele az alkotó mun­káknak felvétele és megindítása. A munkanélküliség már-már a megpattanásig megfeszítette az emberek türelmét s az életvi­szonyok egyre súlyosabban ne­hezednek reánk. A munkaalkal­mak hiánya, a kereseti lehető­ségeknek megcsappant mérve, a jövőbe vetett hitnek megfogyat­kozott ereje és bizonyos bizal­matlanság konszolidáltabb álla­potok iránt; egyre jobban őrlődtek be a tömegek leikébe s igazán dologhoz kell látnunk, hogy azokban felengedjen a már- már mind mélyebb gyökeret vert fásultság és fokozottabb munka­készség váltsa fel azt. Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését tizen­egy óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után folytatták a választójog részletes vitáját. Peyer Károly az állampolgárság igazolásának föltételeit kifogásolja. Nálunk rendezetlen az állampolgár­ság kérdése. Rakovszky Iván belügyminiszter: Törvény szabályozza már 45 év óta. Peyer Károly: Szabatosan kellene meghatározni azokat a kritériumokat, melyek folytán az állampolgárság megállapítható lesz. Kifogásolja, hogy a kegyelem utján nyert állampolgár­sággal bírók nagyobb előnyt nyer­nek, mint azok, akik éveken keresz­tül itt dolgoznak. Rakovszky Iván belügyminiszter: Nézze meg a törvényt. Részletes tár­gyalásnál meg szokták nézni a tör­vényt és nem beszélnek ilyeneket össze-vissza. Peyer Károly a szakaszt nem fo­gadja el. Rakovszky Iván: A felszólalások­nak a részletes vita során lehetőleg szakszerűnek kellene lenniük. Az állampolgárság nemzetközi jogi kér­dés és ezt egyoldalúan nem intéz­hetjük. Kétségtelen, hogy a trianoni szerződés következtében az állam­polgársági viszonyainkban kompliká­ciók állottak be, azonban ezeknek a következményeit kénytelenek vagyunk viselni. Ami az állampolgárság ado­mányozását illeti, ezt csak kivételes esetben, nagy érdemek elismeréséért adják a törvény értelmében. A javas­lat azt célozza, hogy csakis magyar állampolgárok vétessenek fel a név­jegyzékbe. A Ház az eredeti javaslatot fo­gadta el. Létay Ernő módosítást nyújt be az első és második bekezdéshez. Propper Sándor megállapítja, hogy a reakció nyomban jelentkezik, amint valami progresszív engedmény jelent­kezik a javaslatban. Mégis bízunk Bethlen grófnak tetterejében s úgy vagyunk meg­győződve róla, hogy egyre job­ban közeledünk a normális álla­potokhoz s a lelkeknek a sok küzdelemben elalélt egykedvű­ségének munkakészségben meg­nyilatkozó fellélegzéséhez. Várjuk tehát az alkotó munkát s a nemes gróf Genfben elért sikereinek áldásos hatását benn az országban is. Rakovszky Iván belügyminiszter: Azt reakciónak nevezi, hogy mi a szovjet ellen védekezünk. Ezt jó lesz leszögezni í Horváth Zoltán: Egy uj pont be­iktatását indítványozza, amely sze­rint nincs választójoga annak a köz- alkalmazottnak, aki nyílt szavazásos kerületben van a névjegyzékbe fel­véve. Ha a rendőrlegénység nem vehet részt a szavazásban, akkor konzekvensül nyugodtan meg lehet menteni a tisztviselőket is a tortú­ráktól. Rakovszky Iván belügyminiszter: Alapvető tévedésben vannak a fel­szólalók a fegyvert viselő alkalma­zottakra vonatkozóan. A katonaság­nál, csendőrségnél, de a többieknél is egészen más a tisztek, mint a legénység szabályzata. Ezeknek szem előtt tartásával szövegezték meg a szakaszt. Horváth Zoltán indítványát szomorúan köszönnék meg az érde­keltek. A Ház a szakaszt változatlanul elfogadja. Propper Sándor: A hetedik para­grafushoz szólva kijelenti, hogy ez a szakasz titkos ellenforradalmi intéz­kedéseket tartalmaz. A szakasz po­litikai intézkedéseit bírálja és azt bizonygatja, hogy a szigorító intéz-' kedések egyenesen a szocialisták ellen irányulnak. Indítványozza, hogy a szakaszról most ne döntsenek. Rubinek István előadó terjeszt be ezután két módosító indítványt. Baross János a következő szónok. A tiltó rendelkezések ellen emel szót. Igen sok érdemes embert elüthet­nénk a választás jogától és a vá­laszthatóságtól is, ha az izgatásra vonatkozó rendelkezések olyan for­mában törvényerőre emelkednének, mint a szakasz koníemplálja. Nagy Vince kéri a határozatké­pesség megállapítását. Mivel kevesen vannak az ülésteremben, az elnök az ülést negyedórára felfüggeszti. Három óra után nyitotta meg új­ból az elnök az ülést, amikor Nagy Vince kezdette meg beszédét a tiltó rendelkezésekről szóló szakaszról. Saly Endre és Batitz Gyula fel­szólalásai után az elnök napirendi javaslatát egyhangúan elfogadják. Pickier Emil a magánalkalmazottak betegsegélyezési értékhatár feleme­lése, Kétly Anna a magánalkalma­zottak nyugdijvalorizálása, felmon­dási idő és végkielégítés növelése, Batitz Gyula építőipari ankét össze­hívása, Szeder Ferenc a rokkant illetmények felemelése és a rokkant­törvény benyújtása ügyében inter­pellálnak. A miniszterek mindegyikre válaszolnak. Szilágyi Lajos személyes kérdés­ben történt felszólalása kapcsán fe­lelőssé teszi az összes kormányokat, leginkább a Bethlen-kormányt, hogy a Somogyi—Bacsó-ügyet nem derí­tették ki. Kérdi, miért nem nyilatko­zik Bethlen arról, hol akadt el a nyomozás. Szilágyi beszédét többször akaszt­ják meg viharos jelenetek, rendre­utasítások, mig végül is Szilágyi és a szociáldemokraták még a gyűlés befejezése előtt kivonultak az ülés­teremből. A miniszterelnök a kormányzónál Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt hivatalában fogadta Walkó Lajos minisztert és vele tanácsko­zott. A miniszterelnök délben autón Gödöllőre indult, ahol megjelent Horthy Miklós kormányzó előtt. A miniszterelnök a kormányzónak je­lentést tett genfi útjáról és általában a politikai helyzetről. Holnap, csütörtökön este 6 órakor a miniszterelnök megjelenik az egy­séges párt értekezletén és a párt tagjait tájékoztatja a genfi tanácsko­zás bizalmas részleteiről. Utána a szokásos pártvacsorán ünnepük a miniszterelnököt. A pártvacsorán Er­délyi Aladár mondja a felköszöntőt a miniszterelnökre, valószínű, hogy erre a miniszterelnök a vacsorán fe­leletet ad és nyilatkozik a nyilvá­nosság számára. Kormánypárti körökben úgy szá­mítják, hogy a választójog részletes vitája néhány nap múlva, legkésőbb- junius 25-én véget ér. A Beniczky-ügy Csdky miniszter kijelentette, hogy Beniczky Ödönt a katonai ügyész a fogházban felkereste, hogy tegyen vallomást az általa tudott dolgokról. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy világosságot dérit az ügyre, kihallgatja mindazokat, akik hivat­koztak arra, hogy a Beniczky-tígy- ben tudnak valamit. * Apponyi, Andrássy, Pallavicini, Rakovszky István és Friedrich a Ház szine előtt akarnak nyilatkozatot tenni a Benicky-ügyben. Bethlen minisz­terelnök hir szerint hajlandó tár­gyalni erről az ellenzékkel. A genfi tanácskozás bizal­mas részletei Bethlen István gróf a kormányzónál — Csáky miniszter a Beniczky-ügyről — A nemzetgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom