Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-14 / 131. szám

1025 junius 14. mm közlöny Magyarország újjáépítése Irta: Kuszkó István Van Magyarországon egy testület, mely zajtalanul, de tervszerűen fog­lalkozik Magyarország újjáépítésével. Nem most kezdi munkáját, már negyven év előtt sikereket ért el. Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum Egyesület a testi és er­kölcsi nevelés, valamint a magyar lovagias szellem ápolásának ügy­körét oly gondos munkába vette, hogy sikereinek hatása alatt elisme­réssel adóztak a francia, a német és angol magasabb nevelési körök is. E nemzetek katonaságának vezér­karai pedig átvették e történelmünk­ből leszürődött magyar intézmény erkölcsi szabályait. Azokat kényes becsületbeli ügyek diszkrét elinté­zésénél sikerrel alkalmazták. Később történelmünkfhiteles adalé­kainak kiegészítésével foglalkozott. Már 1896-ban, a milienium emlé­kére kinyomatott könyve feltünteti, hogy egész Magyarország különböző pontjain kettőszdzkilencvenhat vidéki fiókköre, számos osztálya és bizott­sága utján ébresztette a hazafias érzés ösztönét a magyar nép lelké­ben. Ápolta a nemzeti szellemet s történelmünk napjai iránt való ke­gyeletet. Nem feledkezett meg a gazdasági szempontokról sem. Itt is olyan irányt mutatott és pedig gyakorla­tilag, amely kézzel foghatóvá tette, hogy vagyon gyűjtés minden filléré­vel mikép növelhetjük hazánk er­kölcsi erejét, hatalmát és miként mozdíthatjuk elő egyúttal családunk jólétét s művelését is. A jövőről sem feledkeztek meg emellett. A nemzetközi irányzat ellen olyan hullámtörőket javasoltak, melye­5 is tévedett. Egy reggel arra ébredt fel, hogy koldus-szegény. Aztán jött a levél egy kis magyar városkába. „Margitka szerelem. Már lines két dolgos karomon kívül semmim, de azért legyen a feleségem. Mem kérném erre, ha nem lennék meggyőződve róla, hogy eltudom ártani. Szerénnyen élünk de bol­dogok leszünk,“ A leány sirt^ A vagyont sajnálta s képzeletében élt még két-három íasonló eset. Midőn a férfi dolgo­zott s vele a nő is, de mégis csak e kellett mondaniok mindenről. Rö- dd időn belül mindketten csak az ildozat nagyságáról beszéltek, mit igymásért hoztak. Aztán lassan el- lidegültek egymástól. Napirendre terült a veszekedés. Tudta magáról, hogy nem irtózik i dologtól, de szereti a kényelmet, le legjobban mégis attól irtózott, íogy eljönne az idő, mikor már igonnal nem szeretnék egymást. Most már csak egy vágya volt: ninél előbb kiábrándulni Egonból, »ármilyen utón is, mert biztos volt »enne, hogy ellenkező esetben mind- :ettőjük vesztét okozza. S ment a evél. „Ne haragudjék ... én nem zeretem magát. .. soh’ sem gon- loltam komolyan, hogy felesége egyek .. . Bocsásson meg . . . Fe­djen el.. .“ Meyert nagyon fájdalmasan érin­ket a fórumok negligáltak. Pedig ezek alkalmazása idejekorán (20-30 évvel ezelőtt) annyira megerősítette volna a magyar lelkeket, hogy az első és második forradalom szomorú katasztrófái nem következtek volna be. Országunk csonkítás helyett na­gyobb és hatalmasabb lett volna. Népünk, középosztályunk a nemzet­közi nyomás nyomora helyett az anyagi jólét és megelégedés klasz- szikus földjén élne. Negligálták a vezetők a hazafias irányú útjelzőket. Lidérc-fények után nyargaltak. Pocsolyába süllyesztették nemzetünket. E nemzetépitőtestület, mely poli­tikával nem foglalkozik és épen ezért 40 év alatt senkivel ellentétbe nem jutott és nem is jut, megszál­lott területről irányította sikerteljes működését. Ma a fővárosban székel. Vidéki köreit rövidesen újjá fogja szervezni, hogy amint a szennyes áradat medrébe visszahúzódik, az épitést tovább folytathassa. Az adott viszonyok feltüntetik, hogy a megértés a harmonikus cse­lekvésre általános lesz. A nemzetépitő akciót az Országos Történelmi Ereklye Muzeum Röne- szansz Szövetsége vezeti évtizedek óta. E nemzetépitő munkánál sen­kinek a közreműködése sem nélkü­lözhető, kiki saját körében végzi fel­adatát s a párhuzamos erők eredő­jében nyilvánul meg a nemzet egy­séges akarata. Törekvésünk az egész nemzet küzdelmére érdemes eszmény, oly határozottan kitűzött cél, melyről a gyermeknek kell hallani, a haza min­den fiának kell tudni; erről kell a népnek dalolni, a diáknak szavalni, ez kell, hogy áthassa az igazán ma­gyar művészetet, irodalmat, a nem­zet minden gondolatát... „Lelki és erkölcsi megtisztulás“ az első feladat. Ez vezet a konszo­lidációhoz, a gazdasági regeneráció­hoz és minden sikeres cselekvés sine quanon-jához. E munkát Isten nevében s a jó­kat táborba híva kívánják folytatni. A Szövetségnek hűséges segítő tár­sai a kormány tagjai, kik készséggel vállalták, mint tiszteletbeli elnökök, a sokoldalú építő munkában való közreműködésüket. Működik a Röntgen a nagykanizsai köz­kórházban Háromszáz millióba került a be­rendezés — A Röntgen-sugarak diagnosztikai és gyógyhatása — Alig fér meg a készülék a túl­zsúfolt kórházban Nagykanizsa, junius 13 A nagykanizsai közkórházba meg­érkezett s már működésbe is he­lyezték a Röntgen-készüiéket. Ezzel a pár napja történt gazdagodással a kórház vezetőségének s vele együtt Nagykanizsa gyógyulásra szoruló ezreinek régi óhajtása vált valóra. Tegnap délután alkalmunk volt megtekinteni működésben is az uj Röntgen-laboratóriumot. Dr. Ldszlófi Sándor alorvos, röntgenologus kész­séggel magyarázta meg a bonyolult, mondhatni monstruozus orvosi be­rendezés egyes részeinek célját és működését. A laboratórium felszerelése, maga a készülék is tökéletes és teljesen hiánytalan s üzemképes állapotban várja, hogy gyakorlott orvosi kezek az orvostudomány s a nagykanizsai társadalom szolgálatába állíthassák. Maga a készülék a következő fő részekből áll: 500.000 Volt feszült­ség teljesítőképességű olajos-transfor­tette a leány levele. Elgondolta, hogy az a leány, kiért feleségét, gyerme­keit otthagyta, kiért anyagilag tönkre- j ment, mert hisz csak azért játszott | a tőzsdén, hogy többje legyen s j leendő asszonyának minden kíván- j ságát teljesíthesse és most épen ő j nem akarja megosztani vele a sze­génységet. Miért? Hitvány pénzért. Utálta a leányt, az emberket. Egy­nek a bűnét áthárította az egész emberiségre s embergyüíölővé lett. Az idő kereke csak forgott. Margit kissé megtört. Érezte, hogy valami hibát követett el. Talán mégis bol­dogan éltek volna, hisz nem lehe­tetlen, hogy ők lettek volna a kivé­telek a felállított szabály alól, hogy csak a pénz boldogít — gondolta néha magában. Vagyonuk, amit apja hagyott, már elfogyott s egy vasúti i főnök nyugdija nem sok olt, ahol egy fiatal leány szereti a szép ruhát. Ez aiatt a pár év alatt Margitnak rengeteg udvarlója volt, kacérkodott velük, de azért soha sem feledkezett meg arról, mivel tartozik önmagá­nak. Élte a világát, hogy nagy-nagy fájdalmát felejtse. Már régóta meg­bánta, hogy Egont elhagyta. Meyer aztán újra dolgozott. A leányt nem feledte, csak a hitét vesztette el. A gyűlölete oszladozott, kezdett megbocsátani a Tavasznak, Etschnek, Meránnak, mindennek, ami az ő nagy szerelmét segített elő­idézni. Már könnyek nélkül gondolt mindenre, ami a leányra emlékeztette. Elmúlt már 25 év is, kinek öröm­ben, kinek fájdalomban. Gyerünk az Etsch partjára; néz­zük meg, milyen ott most az élet? Egyik villaudvarban 45—50 év kö­rüli nő ül. Szomorúan néz le a folyóra. Mellette 3 kicsi gyermek; csókolgatják, hogy legyen ismét vidám s jöjjön velük játszani. A nő mintha nem is hallaná. Nyílik a kertajSó. Egy férfi, bájos arcú nőt átkarolva, lép be. A gyerekek feléje szaladnak s egyik anyjának, másik apjának könyörög, hogy vigasztal­ják meg a jó nevelőnénit. — Nézzétek kis gyermekeim, hiába magyarázom néktek, hogy az ember gyakran elkövet könnyelműen olyan hibát, amit az életben többé jóvá nem tehet soha. Ti még ezt nem értitek... Legyetek nyugodtan. Majd ha eljön az idő, oldalatok mellé állunk jó anyátokkal s megvédünk benneteket. Talán ez hiányzott a Margit néninél. Szeressétek őt na­gyon, próbáljátok kárpótolni nagy szenvedéseiért... Szorosabban átölelte feleségét s megcsókolta gyermekeit... Nagy szél kerekedett. Az Etsch erősen viharzott, mintha medrét ott­hagyni akarná. Másnap aztán ismét lecsendesült s lassan folydogált, mint máskor... mátor, kapcsolóasztal, átvilágító, egy diagnosztikai felvevő, mellyel a beteg­ségek megállapítása s egy terápiái asztal, melyen a Röntgen-sugarakkal való gyógyítás, a bevilágitás tör­ténik. A nagykanizsaihoz hasonló modern és tökéletes Röntgen-készülék össze­sen 3 van Magyarországon, újabbat és tökéletesebbet, szakértők állí­tása szerint, hiába is keresnénk. Megszerzése körül legnagyobb ér­demei vannak Takács Zoltán dr. igazgató főorvosnak és a város ve­zetőségének. Éveken át folyt a ki­tartó munka, melynek eredménye kórházunk nívójának emelkedése. Ma már jóformán az összezsufoltsá- gon, helyiség-hiányon kívül alig van panasza kórházunknak. — A kór­ház elsőrangúan felszerelt, a Rönt­gen-készülék is párját ritkítja. Csak­hogy a kórház kicsiny, a betegek héringmódon vannak a kórtermekben elhelyezve s ugyanez a hiba a Röntgen készüléknél is. Alig lehet megmozdulni a laboratóriumban, olyan szűkre kellett szabni annak is a kereteit. Maga a készülék 300 millió koro­nába került. Nagy befektetés a mai viszonyok közt, de az áldozat meg fogja hozni a maga kamatait. A Röntgen diagnosztika és therapia ugyanis ma már annyira biztos ura a készüléknek s az emberi test kó­ros állapotainak, hogy a Röntgen használata már igen nagy terrénumra terjed ki. A legutóbbi idők haladása a be­tegségek tüneteinek felismerésében főként a gyomor és bélcső megbe­tegedéseiben, fekélyek, rák idejeko­rán való felismerésében, tüdő, szív, vesebajok meghatározásában, sebé­szeti eseteknél, törés, ficamodás stb. tette szinte nélkülözhetetlenné a Rönt­gen használatát. De a Röntgen sugaraknak a leg­nagyobb szerep nem a diagnózis felismerésénél, hanem a betegségek gyógyításánál van. Ugyanis a Röntgen-sugaraknak at a része, mely a szervezeten keresz­tül halad, a Röntgen diagnosztikában szerepel, az a része pedig amely áthaladás közben elnyelődik, a test szöveteire hatást gyakorol s ezért a gyógyításban (therapia) használatos» Az utóbbi évek therápiai haladá­sai igen nagyok. Nincs már az or­vostudománynak egyetlen olyan spe­ciális ága sem amely a Röntgen^ sugarak gyógyító hatását nélkülözni tudná. Mintegy 60 féle betegség van, amit a Röntgen-sugarakkal eddig sikere­sen tudnak gyógyítani Ezek közül mint a leggyakrabban előfordulók megemlitendők a különböző bőrba­jok, a fehérvérűség mindenféle fajai és a vérképző szervek megbetegedé­sei, továbbá hashártya gümőkór, izületi gümőkór, csontzuzódások, görvélyes mirigyek, gyomorfekélyek, nőgyógyászati megbetegedések, stb» Idetartozók továbbá mint a sugaras kezelés legszebb vívmánya a rossz­indulatú daganatok gyógyítása*

Next

/
Oldalképek
Tartalom