Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-10 / 128. szám
65. évfolyam, 128. szám Ári 1800 koron« Nagykanizsa, 1925 junius 10, szerda POLITIKAI NAPILAP ftMukcsstőftég és ktsdófeivral Fő-tií i> Intuurbaa-Ielaton 73, nyomda Hí. ss&sa Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Klöt&atésl ára; £ Hálom bora-. gy hón-', -10.000 katona -- -. ™ 90.000 korona A KÖZIGAZGATÁS LEÉPÍTÉSE A Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága többek között felhívta a magyar kormány figyelmét a közigazgatási és bírósági eljárás egyszerűsítésének fontosságára is, mint amelyek hivatva vannak arra, hogy az állami igazgatásban állandó helyzetet teremtsenek. E pillanatban nem akarunk részletekben foglalkozni a köz- igazgatási reformtörekvésekkel. Nem foglalunk állást annak államosítása mellett vagy ellene sem. Ami a genfi figyelmeztetéssel kapcsolatban a tollat kezünkbe adta, az a közigazgatás jelenlegi helyzetének szövevényessége és részben ebből a helyzetéből folyó nehézkessége. Pedig a közigazgatásnak még sokkal inkább az élet lüktetéséhez kell simulnia, mint az igazságszolgáltatásnak. Ott is lényeges kellék az eljárásnak gyorsasága, de a közigazgatásnak egyenesen legelső követelménye az azonnali intézkedés. Ebből a szükségszerűségből folyik nagy diszkrecionális jogköre is. A magyar közigazgatás az utóbbi évtizedekben sok mindenféle toldozgatáson és foltozáson ment át. Itt-ott javára is szolgáltak az egyes reformok, de végeredményében még mindig nem állíthatjuk róla, hogy feladata magaslatán áll. A köz- igazgatásnak úgynevezett egyszerűsítése még mindig sokkal inkább papíron van meg, mint amennyire gyakorlati megvalósítást nyert. Még mindig sok benne a bürokratizmus s az intézkedések körül a nehézkesség és késedelmesség. Amit egy-két szóval el lehetne intézni, még igen sokszor iveket töltenek meg vele és hónapokig tart az ügyek elintézése. Egyes szervek túl is vannak terhelve felelősségteljes munkával s minden uj törvény csak újabb terheket ró a köz- igazgatás funkcionáriusaira. Itt az ideje tehát, hogy a köz- igazgatásnak leépítése valóban kezdetét vegye. A részletekkel nem foglalkozhatunk; eleget teszünk kötelességünknek, ha csak reá mutatunk azokra a legszembeötlőbb fogyatkozásaira, melyek első sorban kívánnak sürgős orvoslást. E tekintetben első helyen áll a minősítés kérdése. Lehetetlen állapot az, hogy minden köz- igazgatási előgyakorlat nélkül lehessen valaki szolgabiró s államrendészeti ténykedést fejthessen ki egy esetleg 22—23 éves fiatalember. Második fogyatkozása a jelenlegi rendszernek, hogy a központba olyan egyének is beválaszthatók, kiknek semmiféle külszolgálatuk sincs s a falusi életet csak a szobából és aktákból ismerik. A gyakorlati közigazgatási vizsgának a hiánya is érezteti káros hatását. A közigazgatás egészen más rátermettséget követel, mint például a bírói állás. Sokkal inkább lüktet benne az élet, mint amabban s a helyzet felismerésében s az intézkedés megtételében sokszor csak pillanatok állanak rendelkezésére. Gondolkodásra nincs mindig sok idő s egy el- hirtelenkedett lépés sokaknak okozhat helyrehozhatatlan károkat. Feltalálóképesség, rögtöni tájékozódótehetség, a körülményeknek gyors áttekintése s az intézkedésben határozottság és a biztonság érzete azok a kellékek, melyek egy jó közigazgatási tisztviselőt azzá tesznek. Különösen áll ez a vidéki közigazgatásra. Benn a városokban a közigazgatásban általában sok maradi- ságot és alakiságot tapasztalunk. Hiányzik a szolgálatkészség s a megértés mások ügye és érdekei iránt is. Amit el lehetne intézni egy kis jóakarattal azonnal, az sokszor hetekre nyúlik el s temérdek időpazarlást és ezzel költségkülönbözetet is eredményez. A közigazgatás minden más j szervnél közelebb áll a nagy- j közönség érdekeihez és szóró- j sabb összeköttetésben áll vele minden más hatósági vagy bírósági szervnél. De csak úgy felelhet meg magasztosabb, nép- boldogitó és egyre-másra állíthatjuk, hogy nemzetvagyonositó hivatásának is, ha egyedeit humánus érzés, meleg emberbaráti szereteti mindennél előbbre való kötelességtudás tölti be. Reformjára nagy szükség van, mert már-már megfeneklik a bürokratizmus szövevényeiben s nem tudja betölteni hivatását. De megvalósításának aztán olyannak is kell lennie, mely nagy lépéssel viszi majd előre jelentőségét az állami és társadalmi Budapest, Junius 9 Tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését Scitovszky Béla elnök. A válaszíójögi javaslathoz elsőnek Strausz István szólalt fel. A belügyminiszter urra — akinek zsenialitását gyermekkorától ismerem — ezt a törvényt ráoktrojálták. Propper Sándor: Azóta visszafejlődött ! Strausz István: Azt nem lehet mondani, tisztelt képviselő ur. Legyünk tárgyilagosak, a belügyminiszter ur a maga mentalitásában abban a székben, azon a helyen teljesen megfelel. Ezt a törvényt az egész kormányra, az egész nemzetgyűlésre reáokírojálták. Kifogásolja, hogy az összeférhetetlenségi ügyeket nem a közigazgatási bírósághoz teszik át, hanem a pártbiróság intézi a javaslat szerint az ügyeket. Részletesen bírálja ezután a javaslat többi intézkedéseit. Nem látja a javaslat által a választójog kérdésének helyes megoldását és a javaslatot nem fogadja el. Györki Imre dr.: A javaslat szerinte az osztályuralom fenntartását célozza. A választói jog nem lehet kegyadományozás, mert csakis széles választójoggal tud a kormányzat is megbirkózni a reá váró feladatokkal. A javaslat egyes szakaszait veszi azután bírálat alá. Csak a titkos választás tudja az ország igazi akaratát visszatükrözni s ezért nem fogadja el Ernszt Sándor javaslatát. Az ajánlások ellen foglal állást, majd részletesen foglalkozik a képviselői eskü kérdésével. Hogy ezt kizárólag a szociáldemokraták ellen életre nézve. Igaza van a Népszövetségnek: a jó közigazgatás s a jogbiztonság nagyban vannak hivatva arra, hogy állandó helyzetet teremtsenek az országban. Erre az állandó helyzetre pedig talán egy országnak sincs oly nagy szüksége, mint épen szerencsétlen Hazánknak. hozták be. A törvényjavaslatot általános tárgyalás alapjául sem fogadja el. Az elnök felszólítja a jegyzőt, hívja fel a következő szónokot. A jegyző jelenti, hogy senki sincs feliratkozva. Szabó Imre feláll és szót kér. Az elnök megadja a szót, de Szabó beszéde megkezdése előtt a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Az elnök megállapítja, hogy a Ház nem tanácskozóképes, mire az ülést felfüggesztik. Háromnegyedhárom után nyitja meg az elnök újból az ülést. Szabó Imre szól a választójogi javaslathoz. Úgy látja, hogy a kormányban és az egységespártban a legkisebb hajlandóság sincs arra, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseit módosítsák. Ezért nem fogadhatja el a javaslatot. Nagy Vince az általános titkos választójog hive. A javaslatot nem fogadja el. Fábián Béla: Független exiszten- ciákból álló nemzetgyűlésre van szükség. A javaslatot nem fogadja el. Fábián beszéde közben Szilágyi Lajos átnyújtja az ellenzéknek zárt ülést kérő ivét. Elnök az ülést megszakítja. Peyer Károlyt és Propper Sándort a tegnapi ülésből kifolyólag utólag rendre- utasitja. Nagy Vincét a Ház mentelmi bizottság elé utasítja. Az inditványkönyvbe Peidl Gyula jegyzett be indítványt az államfői hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. módosítása tárgyában. Az indítványt kinyomatják s annak idején napi- í rendre hozzák. A üemzefek Szövetsége a termelési hitelért Bethlen István gróf miniszterelnök a jövő hét közepén érkezik vissza Géniből — Elrendelték a Somogyi-Bacsó- ügy revízióját — A nemzetgyűlés mai ülése — Cegléd hűségnyilatkozata a kormányzó mellett — A kormány közmunka-akciója
