Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-05 / 124. szám

iÁLAí Közlőn* * BELFÖLDI HÍREK Egy napos nyomdász-sztrájk. Az „Az Újság“ betiltása miatt a fővárosi nyomdászok 24 órás tün­tető sztrájkot rendeznek, minek kö­vetkeztében a csütörtök esti és ma, péntek reggeli lapok nem jelennek meg. Az egyetemi dékán-választás. A Pázmány Péter Tudomány Egye­tem fakultásai szerdán választották az uj dékánokat. A hittudományi fakultáson dr. Trikál Józsefet, a jogi és államtudományi karon újból dr. Illés Józsefet, az orvosi fakultáson újból dr. Jakabházy Zsigmondot, a bölcsészeién Yolland Arthurt válasz­tották meg. Kiküldték ezenkívül a rektorválasztókat is, kik junius 8-án előreláthatólag Szentmiklósi Mártont fogják megválasztani. Plébános-választás Sopronban. Sopronban szerdán választották meg a törvényhatóság katolikus tagjai a városi plébánost. Néhai Zehetbauer Ottó örökébe 22 szavazattal 19 ellen Papp Kálmán röjtöki plébános került. A kormányzó fia jelesen érett. Horthy Miklós kormányzó Miklós fia a budapesti piarista főgimnázium­ban kedden jeles eredménnyel tette le az érettségi vizsgálatokat. Zita királyné. Rómából jelentik: Zita királynéval folytatott beszélge­tésről számol be a Popoló D’ Italia. A lap tudósítója szerint az özvegy királynén tényleg látszanak a kiállott hosszú betegség nyomai. Sápadt, igen fáradtnak és szomorúnak lát­szik. Arra a kérdésre, hogy el szándé­kszik-e hagyni Lequeitiot, szomorúan csak ennyit mondott — nem tudom, nem hiszem — majd hozzátette „nem könnyű dolog elfelejteni a Pianorei villát“k Arra a kérdésére pedig, hogy helyesli-e az osztrákok csatlakozási szándékát Németországhoz, Zita mo­solygott és azt mondta, hogy semmit sem tud Ausztriáról, Bécsből nem kap értesüléseket, ha csak nem egy néhány hü barátnője levelét. Minden gondja a fiai nevelésére irányul. A magyarok’ jók és nemes gondolko- zásuak. Igazi becsületes emberek. Nagyon szeretem Magyarországot — mondta — kedves emlékek fűznek Budapesthez, ahol már gyermek­koromban is jártam. Az iránt is kérdést intézett a lap, hogy a jö­vőre minő tervei vannak? Semmit sem tudok — az én felelősségem óriási, de bízom Isten segítségében és gyermekeim ragaszkodásában. A tatarozást hitel meghosszab­bítása. A kormány a Budapest és környéki háztulajdonosoknak az ősz­szel adott 100—100 milliárdos hitel akció jelentkezési határidejét novem­ber 1-ig, a visszafizetési határidőt 1 helyett 2 évre meghosszabbította. Készülődés a főváros közgyű­lésére. A Ripka Ferenc kormány- biztos által múlt hétre összehívott pártközi konferencia folytatta a köz­gyűlést előkészítő tanácskozását. Meg­nyugvással vették tudomásul a bel­ügyminiszternek a választói névjegy­zékre vonatkozó határozatát. Megál­lapodtak a pártoknak a közgyűlési teremben való elhelyezkedését illető­leg. A közgyűlés idejét junius 17-én délutánra tűzték ki. Az alakuló köz­gyűlésen minden elvi kijelentéstől tartózkodni fognak. A pártok kölcsö­nös lojalitással tárgyalták a felmerült ügyeket. A csődönkivüli kényszeregyez­ség reformja. A Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön délutáni tel­jes ülésén a csődönkivüli kényszer­egyezség reformját sürgette. Foglal­kozott a teljes ülés a fény űzési és forgalmiadó reform tervezetével is s beszámolt az etéren történt lépésekről. A magánegyezkedést a kamara a vidéki kamarákkal a kereskedelmi és ipari érdekeltségek képviselőivel karöltve országos hitelvédő szervezet létesítésével kívánja elérni. A ka­mara a legutóbb követelt adókönnyí­tések sürgős elintézését újból köve­telte. KÜLFÖLDI HÍREK Lőfegyverek kiviteli engedélye. Genf bői jelentik: A fegyverkereske­delmi értekezlet elfogadta a cikkelyt, melynek értelmében lőfegyvereket csak kormányengedéllyel szabad ki­vinni. A hadicélokra alkalmatlan lő­fegyverekre vonatkozó cikkelyt Bel­gium, Amerika, Svájc javaslatával elvetették, mig Kina, Görögország és Törökország annak fenntartása mellett foglalt állást. Angorai tanulók a nyugateuró­pai államokban. Angorából jelen­tik: A kereskedelmi miniszter elha­tározta, hogy a középiskolák folyó tanévében jelesen végző növendékeit a nyugati országokba küldi, hogy ott főképen ipari szakmákban nyer­jenek kiképzést és kiknek arra van hajlamuk, beiratkozhassanak a keres­kedelmi vagy bányászati akadémiára. Svéd urlovas Magyarországon keresztül. Kohn Rasch hires svéd műgyűjtő és urlovas, aki nemzetközi versenyeken számos dijat nyert, el­határozta, hogy végiglovagolja azt az utat, melyet XII. Károly svéd király Erdélyből Straalsmundba meg­tett. Inrándulás miatt utjának meg­kezdését junius második felére ha­lasztotta. Útjában Debrecent és Bu­dapestet is érinteni fogja. Meghalt Flammarion. Camille Fiammarion, a hírneves népszerű csillagászati iró és tudós tegnap Párisban meghalt. Az angorai csapatok leszerel­nek. Angorából jelentik: A forrada­lom elnyomására a felkelési területre küldött korosztályok közül az első kettő visszatért. A lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta í a csapatokat, melyek megkezdték a leszerelést. Nyugtalanság Sanghaiban. Sang- halból jelentik: A város belső terü­letén újabb nyugtalanság uralkodik. Egyik-másik helyen összeütközésre is került a sor, melynek következ­tében több tüntető meghalt és sok megsebesült. A város nyugati ré­szeibe páncélos autókat küldtek ki a felkelők megfékezésére. A magyar kérdés Genfben. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bi­zottsága tegnap délután a magyar kérdéssel foglalkozott. A román be­avatkozás ismeretes ügyében benyúj­tott memorandumot is kiosztották. Bethlen István gróf tájékoztatta a bizottságot. Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről. A tárgya­lást szombaton folytatják. Rálőttek a Vrangel vonatára. Vrangel orosz tábornok Belgrádból Újvidékre utazása közben Batajnicá- nál a vonatra rálőttek. A lövés em­beréletben kárt nem okozott. Magyar kisebbségi ügy a Nép- szövetség előtt. A Nemzetek Szö­vetségének tanácsa junius 8-án kez­dődő ülésszakán szerepel először magyar kisebbségi ügy, melynek Brazília képviselője lesz az előadója. Ekkor tárgyalják ugyanis az erdélyi és bánsági magyar kisebbségek leg­utóbb benyújtott petícióját, melyet a kisebbségi hármas bizottság a plé* num elé utalt. Francia kutató indul Amundsen után. Charcot francia sark-kutató a francia tengerészeti minisztériumban bejelentette jabéli szándékát, hogy Amundsen felkutatására indul. H)25 junius 5. A bűn virága ... Irta: középgulácsi Péczely László (1) A Duruzslay ősi portára, mint éj a délibábos rónára, ráfeküdt a gond. A kőszinü, mohos falak, ahonnét annyi vidám női kacaj és vigalom hangja hallattszott, némán állanak. Bent a termekben a honfigond és a szerelem virraszt. Két hatalmas lakója ez a szívnek, amelyből annyi öröm és bánat fakad, de sokszor egyik is közülük életet hervaszt. A szenve­dély ikerszülöttei s csak nemre kü­lönbözők, szomjúságot azonban mindketten vérrel oltanak. Még fegy­vereikben térnek el egymástól, mert az egyik csókkal, a másik karddal sebzi meg a szivet. Egyben azonban egyetértenek: tréfát nem ismernek. Életre-halálra küzdenek s inkább meghalnak, semmint csatát veszít­senek. Céljukban is megegyezők, rokon dolgokért küzdenek, két szál virágért: a hon és a szerelem vi­rágszáláért. Az óra éjfélt mutat, de a három Duruzslay testvér: Dénes, Gergely és Bálint még mindig fönnvirraszt. Az ősi pohárszéken három kupa áll és benne egri-bikavér feketéi. Dénes, a legidősebb testvér, odalép s egyet fölragadva, két öccse felé fordulva, köszöntőbe kezd: — Sok kupa bort ittunk már ki kicsiségekért, de közben a nagyokért áldozni megfeledkezénk. Nem volnánk méltók az ősi Duruzslay névre, ha két kupát nem ürítenénk: egyet a török vesztére s egyet a hazáért 1 Jöjjetek — öcséim — kocintsunk s lépjünk szent szövetségre a török vesztére és a magyar haza dicső­ségére ... Az óra éjfélt mutat; ilyen­kor szabadulnak föl a siri lelkek. Lássák tehát az ős Duruzslayak, hogy késő ivadékaikban nem hüllő­vér csörgedez, hanem szent, égre lobbanó tűz hajtja véröket s dob­bantja szivüket. Az első kupát tehát édes öcséim, a török halálára ürítsük. E másodikat pedig ama fogadalomra, hogy szent karácsony napjára bé­kesség, boldogság boruljon a ma­gyar hazára 1 Most pedig, édes Bá­lint öcsém, töltsd meg újból a kupát, mert e harmadik a te szivedhez szól. Éljen a jövendőbeli Duruzslay-nem- zetség Anyja, a szépséges hajadon: Udvarhelyi Vica! Mi mindnyájan tudjuk, hogy szivedhez van nőve, legyen hát a tied, ha szegény is, az nem baj, mert nagy a becsülete. Női tisztessége, fehér liliom, méltó tehát arra, hogy niéhében a nyolc­százados ősnemes Duruzslay-nem- zetiség jövő ivadékait hordozza. Emlőjén át pedig lelki tisztaságot, egészséget és bátorságot szívjon I magába a haza javára, az utánunk jövő Duruzslay-nemzetség fia és leánya! — Úgy van! — vette át a szót Gergely. Neked, kedves Bálint öcsém, meg kell nősülnöd. Te a hármunk közül a legfiatalabb vagy, a család fészekfentője. Reád háram­lik a kötelesség, hogy a Duruzslayak családfáját tovább származtasd . . . Köztünk nagy a korkülönbség. Mi már Dénes bátyáddal a szívügyek­ből kivénülénk. Igaz, hogy nem is igen értünk rá vele foglalkozni, mert elvont ettől bennünket egy szent kötelesség, a haza védelme. Most újból kfo^ledik a török Várad felé. A régi cfaládi tradíció pedig meg­követeli, hogy a Duruzslay-férfiak itthon, midőn veszélyben a haza, szakajtó alá rejtve, száraz kenyér módjára ne penészedjenek! Viszont egyiknek közülünk a családi ügyek­kel is törődni kell.. Három várme­gyére terjednek ki a haza szolgála­tában nyert ősi birtokaink. Várad- bükkösd, Biharkeresztur, Érszent­király, Szilágykövesd és Hajdudorog sem maradhat gazdátlanul. Neked tehát — édes Bálint öcsém — itthon kell maradnod és meg kell nősül­nöd. Elveszed feleségül Udvarhelyi Vicát, Biharország szépséges árva • virágszálát!... Ugyanis tudom, hogy Vicát titkon már régen szíveled, le­gyen hát a tied! Egykor az ő csa­ládja is szebb napokat látott, de a török-tatárjárás mindent elpusztított. Az Udvarhelyiék családi bölcsőjét is nemesi kúrián ringatták, arról pedig Vica nem tehet, hogy hazát védő ősei őt árván és szegényen itthagy­ták. Holnap tehát Dénes bátyáddal Vica szivét-kezét számodra megkér­jük és ha Isten is úgy akarja, legyen ő a Duruzslay-familia őrzőangyala és nemes-szivü lelkes Nagyasszonya! — Hát a Duruzslay Bálint becsü­letével nem törődtök, kedves bá­tyáim? — pattant föl Bálint. Ispánt kívántok bennem fogni, aki javaitok­nak gondját viseli? Puha, tollas ágyra, női szemérem mellé akartok fektetni akkor, amikor Duruzslay Bálintnak a hazáért vért kellene on­tani ?! ... És ti nálamnál különb legények volnátok? . . . Méltán, ha ajánlatotokat elfogadnám ! Mégis kö­szönöm jóságotokat. Vicát én már régóta szeretem és ha Isten is úgy akarja, feleségül veszem; de a hazát érte meg nem tagadom. Halljátok tehát, édes bátyáim, kikötésemet: Egyezzetek bele, hogy a hon védel­mében én is részt vegyek akkor, ha a szorongatott haza és a hadi­balszerencse hiv?l... (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom