Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-03 / 122. szám

ZALAI KÖZLÖNY

1925 junius 3.

ki a gyászoló családnak. A temetés az elhunyt kívánsága szerint egész egyszerűen, csendben, ének nélkül folyt le. Az első bucsu-beszédet a kormány nevében Vass József dr. a miniszterelnök helyettese mondta.

A balatonfüredi orvosi továbbképző tanfolyam bezárása. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és köz- oktatásügyi miniszter képviseletében nagy ünnepélyességek között zárta be dr. Tóth Lajos államtitkár a nyolc nappal ezelőtt megnyitott orvosi továbbképző tanfolyamot, amelyen leghíresebb professzoraink tartottak a szív- és vérkeringési szervek megbetegedéseiről előadást. Dr. Tóth Lajos államtitkár a kultusz- miniszter elismerését tolmácsolta báró Kétly Károly professzornak, a Balatonfüredi orvosi tanácsadó testület elnökének és összes tagjainak továbbá Balatonfüred gyógyfürdő vezetőségé- nak. Az orvosi továbbképző tanfolyam résztvevői, körülbelül 70—80 orvos, akik Magyarország minden részéből megjelentek, nagy hálával és köszönettel adóztak az előadó professzoroknak és orvosoknak. A tanfolyam résztvevői a Balaton többi fürdőhelyének megismerése céljából felkeresték Tihanyt, Siófokot, Balatonalmádit, Badacsonyt, Keszthelyt és Hévíz gyógyfürdőt. Mindenütt meleg szeretettel fogadták őket és magyaros vendéglátásban volt részük. Almádiban Óváry Ferenc a Balatoni Szövetség elnöke, Hévizfürdőn a kitűnő gyógyforrás vezetője, Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő fogadták az orvosokat.

Botrányok a román kamarában. Naponta háromszori üléseken tárgyalja nagy ellenzéki ob- strukció mellett a román kamara a közigazgatási reformot. A tegnapi ülés olyan viharos jelenetekbe fűlt, hogy az ülést fel kellett függeszteni.

HÍREK

Eddig egy millió ember zarándokolt Rómába. Rómából jelentik: Egy ideiglenes statisztika a szentesztendőről kimutatta, hogy eddig egy millió idegen ember érkezett Rómába. Anglia keresztényei ötvenezer fontsterlinget nyújtottak át a pápának ajándékképen, mig az északamerikai katolikus hívek csak tízezer fontot hoztak magukkat. Ez az összehasonlítás kicsit furcsa, de igazolja azt a mondást, hogy minél több pénze van valakinek, annál szűkkeblűbb.

Kun Bélát Lisszabonban letartóztatták ? Párisból jelentik a Daily Maily Lisszabonból érkezett jelentése alapján, hogy Kun Bélát, aki részese volt a legutóbbi forradalmi mozgalmaknak, letartóztatták és deportálás céljából egy hadihajó fedélzetére szállították. A Soir cimü francia lap szerint a Lisszabonban letartóztatott Kun Béla nem a volt magyar népbiztos, hanem egy fiatal portugál szindikalista, aki ezt az álnevet vette föl.

Véres diákzavargások Khiná- ban. Sanghaiban a lakosság állandó zavargásai miatt kihirdették az ostrom- állapotot A kínai diákok nagy tüntetést rendeztek az idegenek ellen, de tűzoltó-fecskendőkkel sikerült egy ideig fékeníartani őket. Később fegyveres beavatkozás vált szükségessé. 4 diák a helyszínen meghalt, 18 súlyosan megsebesült. Hétfőn este a tüntetések megismétlődtek. A diákok a háztetőket szállták meg s kőzáport zúdítottak a rendőrökre, úgy, hogy azok a tüntetők közé lőttek, hogy több megsebesült. Az általános sztrájk mindinkább terjed. A tüntetők ki akarják éheztetni a várost. A parasztokat, akik élelmiszerrel jönnek Sanghaiba, elfogják és kirabolják. A

Repülőgép katasztrófa. A szegedi repülőtéren kedden reggel 8 órakor lezuhant egy repülőgép, melynek pilótája vitéz Szentkirályi Dezső szörnyethalt, utasa, dr. Boros József orvos, ki tanulmányi szempontból szállt a repülőgépre, súlyos zuzódá- sokat szenvedett; beszállították a klinikára, hol ő is kiszenvedett.

A rákosi vasúti szerencsétlenség miatt felfüggesztették Kerekes István államvasuti hivatalnokot, aki a szolnoki személyvonatot az állomásról kieresztette. A vizsgálat szerint őt terheli a mulasztás.

Uj igazságügyi államtitkár. „Az Est“ értesülése szerint Neubauer Ferenc nemzetgyűlési képviselőt igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. A földreformmal kapcsolatos ügyeket fogja intézni az igazságügyminisztériumban.

A balatonfüredi vasutas-üdülő megnyitása. Hétfőn történt meg Balatonfüreden a vasutas üdülőház ünnepélyes megnyitása. A budapesti vendégek Tasnády Szüts András h. államtitkár, a Máv. elnökhelyettese vezetésével érkeztek meg az ünnepségre. Déli 12 órakor ünnepélyes szentmise volt, mely után a fürdő igazgatóság nagytermében műsoros diszgyülés volt. A diszgyülésről Walko Lajos kereskedelemügyi minisztert a vasutasság táviratban üdvözölte. A diszgyülés után a fürdő és üdülőtelepet tekintette meg a közönség. A társasebéden körülbelül háromszázan vettek részt. Ebéd után a ferencvárosi vasutasok sportköre irredenta szabadgyakorlatokat mutatott be* délután öt órakor táncmulatság volt és este hét órakor indultak vissza a vasutas vendégek a fővárosba.

Apponyi gróf köszöneté. Apponyi Albert gróf a következő sorok közzétételét kérte; 79-ik születésnapom

Tommy fél a nőtől

Irta: Péchy-Horváíh Rezső (1) 1

Levette fejéről a khakiszinü, dróttal kifeszitett tányérsapkát. Bőrig nyírt szőke haja között sárga napsugár csillogott, ahogy bátortalanul szitált át a park platánkoronái között.

— Egyszer már számadást kell végeznem magammal — mondta elgondolkodva. A zsíros, elnyűtt sapkát figyelmesen nézegetve forgatta a kezében. Hogy is van csak ? A szennyet, a hulladékot megeszi a légy. A legyet bekapja a béka. A békát bekapja a gólya. És a gólyát megeszi a sas vagy egyéb ragadozó. Azt meg elfogja és megeszi másfajta féreg.

Nem értettem az egyszerű angol gyalogos hirtelen nekibuzdulását a filozófia végtelenbe szaladozó sikamlós sínpárján. Tommy sohasem szokott kérkedni azzal, mit tud, mit tanult. A nyomdában, ahol mindketten a svájci internáltság közben mint formamosó segédmunkások dolgoztunk, üres óráiban a művészi cigarettasodrás volt mindenfajta ambíciójának teteje. Magáról, dolgairól, vágyairól, nézeteiről, múltjáról, hazájáról, jüvőjérőf sohasem beszélt. Este meg, ha a nagy nyomda villaalkalmából barátaim és jóakaróim oly tömegesen kerestek fel szívélyes jókivánataikkal, hogy lehetetlen mindegyiküknek külön-külön köszönetét küldeni. Fogadják tehát mindnyájan, akik ezen a napon rólam megemlékezni szívesek voltak e sorokban baráti hálámnak kifejezését. Budapest, 1925 május 30. Gróf Apponyi Albert.

Halálos életmentés. Nevlaka József 44 éves ny. máv. segédtiszt pünkösdhétfőn sétára indult feségé- vel és négy gyermekével Újpestre. A holt Duna-ágnál két fia fürödni ment s mikor az egyik a vízben rosszul lett, utána ugrott. A fiút apja a sekély vízig segitette, ő azonban kimerülve visszaesett a vizbe és megfulladt.

Az országos tanulmányi verseny magyar és történelmi csoportjának eredményeit tegnap délután kihirdették. Zalai diák egyik csoportban sincs. A történelem versenyben egy kaposvári diák ötödik lett.

Egy báróné titokzatos halála. Budapesten a Dobozi-utcában lakott báró Splényi Árpádné, züllött alkoholista asszony, ki több utcai botrány hőse s nem egyszer volt összeütközése a rendőrséggel is. Az asz- szonyt tegnap gyanús körülmények közt holtan találták nyitott lakása padlóján. A vizsgálat megindult. A holttestet felboncolják, mert nem lehetetlen, hogy csak alkoholmérgezés történt.

Heinrich Ferenc temetése. Heinrich Ferenc volt kereskedelemügyi minisztert óriási részvét mellett temették el Budapesten hétfőn délután. A temetésen a kormány és a nemzetgyűlés is képviselve volt. A miniszterelnök neje fehér rózsacsokrot helyezett a ravatalra. Négy órakor érkezett meg kíséretével Horthy Miklós kormányzó s részvétét fejezte

mos csengője a munka végét jelentette aznapra, szótlanul fogta kezébe katonasipkáját. S mialatt a vacsora sétánkat végeztük a Limmat pártján, az azúr színében pompázó sötét tó homokpartján és valamelyik park gigászi platánjai alatt, legfeljebb a magába szívott svájci gyönyörűségekről beszélt. Mert ő még nálam- nál is nagyobb és ihletettebb rajongója volt Teli Vilmos hazájának, a kicsi meseországnak.

De most egyszerre — egy langyos tavaszi ünnepnap délelőttön, hogy a tóparti parkban ültünk ismét ketten — valahogy szükségét érezte annak, hogy a különös leikébe, amelyet eddig a durvaságig vitt féltékenységgel csukott el előlem, nyílást engedjen és megmutassa annak furcsa szövevényeit, értékeit és titkait.

— Számadást kell csinálnom — ismételte — mert nem lehet már tovább áltatnom magamat azzal, hogy én is olyan vagyok, mint a többi ember: olyan tökéletes, olyan erős, olyan hatalmas és annyira férfias, annyira nyersen erőteljes. Nem igaz! Én nem vagyok olyan, mint a többi, akár mint ön, akár mint Dufresnes, a francia internált társunk, vagy pedig Babrykov, az orosz ezredes, aki tányérmosó a waltikoni kiránduló vendéglőben. Én más milyen vagyok: sokkalta rosszabb

s sokkalta gyengébb, gyámoltalanabb. Én vagyok a légy, amely hosszú procedúrán keresztül, amely a többi féreg létfenntartásának tesz közben szolgálatot, el fogok pusztulni. El fogok pusztulni. Mert gyáva vagyok. Mondjuk csak _ ki a csúnya szót. Gyáva vagyok. És megemészt valami nálamnál erősebb féreg, amit úgy hívnak virágos nyelven, hogy — hatalom. Elnézett az antracén tinta csillogásával hivalkodó tó tükre fölött, oda, ahonnan a gláruszi hegyek ragyogtak a rózsaszínű napsütés tombolásában.

— Ma rájöttem, arra, hogy gyáva vagyok, Poltron féreg. Tehát el keli pusztulnom.

Aztán látva, hogy nagyon értelmetlen képet meresztek feléje, megnyugtatóan tette hozzá:

— Hát majd mindjárt meg fog érteni.

2

— Emlékszik a bapaume-i csatára? Ott kerültem német fogságba. Miért jutottam fogságba? Mert meguntam a céltalan ide-oda való fut- kosást, aminek nem láttam értelmét, noha a vezetőség úgy nevezte az egész szamárságot, hogy csapat- átcsoportositás. Egyik nap ott hagytuk a hetekig vérizzadásosan kiépített nagyszerű állásainkat, egy puskalövés nélkül, a másik nap meg visszafoglaltuk, miközben vagy tízezer jó highlander vagy skót lövész megkóstolta a francia homokot. Nem láttam az értelmét az egésznek, ami már három éve tartott, ugyanazon a helyen, folyton ismétlődve. Meguntam a háborút. De később rájöttem — csak egyelőre még nem mertem magamnak bevallani — hogy mindez nagyon is szimpla gyávaság voit. Féltettem az életemet, amit három évig sikerült konzerválnom és megmentenem s egyszerre az az érzésem támadt, hogy ha hirtelen el nem rejtem az életemet, szó- szerint úgy járok, mint az a légy, amelyet a béka elraktároz a gyomrában.

Folyton visszatért ehhez a hasonlatához, amely úgy látszik, tetszett neki.

— Tehát gyáva voltam. De most rá kellett jönnöm arra, hogy nemcsak akkor lettem az, az voltam én már régebben, eredettől kezdve. Csakhogy nem élt annyira a tudatomban vagy ha élt is, másra magyaráztam. Most visszaemlékszem gyermekkori és kamaszidőmből való esetekre s ezek mind azt bizonyítják, hogy sohasem voltam valami határozott letéteményese az úgynevezett férfiúi erényeknek, amelyek legfőbbje a bátorság és a rettenhetet- lenség. (Vége köv.)