Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-29 / 119. szám

*

WM Közlöm

1^5 május 2§.

miniszter meleg köszönetét mondott a párt tagjainak azért a támogatásért, melyben részesítik. Dr. ÉhnésBarla Szabó József párttagokat szívélyesen üdvözlik egészségügyi főtanácsosokká való kineveztetésük alkalmával. Majd a különböző bizottságokba delegáltak egy-egy tagot. Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy Búd pénzügyminiszterrel együtt szombaton Genf be utazik, hol igen fontos kérdések kerülnek napirendre. Búd János pénzügyminisztert 45 éves születésnapja alkalmából számosán üdvözlik. A pártértekezlet után vacsora volt, melyen felköszöntők hagzottak el.

BELFÖLDI HÍREK

Gróf Apponyi Albert 79 éves.

Gróf Apponyi Albert ma, pénteken tölti be életének 79-ik évét. Nagyszámú tisztelői ebből az alkalomból ma reggel hálaadó szentmisét mondatnak érte a budavári koronázó Mátyás templomban.

A Márfy-ügy a Táblán. A Tábla tegnap délben hirdette ki határozatát a Márfi-ügyben a vádlottak jelenlétében. A Tábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését. így elrendelték a védelem által kért további tanúkihallgatásokat is.

Béniczky Ödön kihallgatása a Somogyi-gyilkosság ügyében. — Béniczky Ödön, volt belügyminisztert junius 6-ára kihallgatás céljából megidézték a honvédelmi ügyészségre a Somogyi-gyilkosság ügyében.

Megalakult a Községi Polgári Párt. A Ripka körül csoportosuló pártok tagjai tegnap este az egységespárt klubhelyiségében összejöttek és megalakították az Egységes Községi Polgári Pártot. Elnök lett dr. ■Kozma Jenő.

Az Akadémia nagy jutalma. A

Tudományos Akadémia nagygyűlésén az ez évi nagy jutalmat Berze- viczy Albert bárónak ajánlotta föl. Berzeviczy Albert báró elnök értesítette az Akadémiát, hogy a nagyjutalom összegét, ötmilló koronát az Akadémia szabad rendelkezésére visszaajándékozza.

Huszár Károly főpolgármestersége. Az egyik fővárosi lap értesülése szerint Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke kijelentette, hogy hajlandó a főpolgármesterséget elvállalni. Egyes lapok értesülései szerint Huszár Károly főpolgármestersége befejezett tény. Huszár Károly vállalja a megbízatást és lemond a képviselőségről. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt a sárvári kerületben Huszár Károly utódjául Túri Bélát jelölte.

külföldi hírek

A csíki szenátorválasztás a bíróság előtt. A csikmegyei választópolgárok a Csíkszeredái szenátorválasztások alkalmából elkövetett visszaéléseket a biróság elé viszik. Balogh Géza a magyar párt csíki tagozatának elnöke terjedelmes bűnvádi feljelentést nyújtott be a Csíkszeredái ügyészségen.

Amundsen-expedició. A Framm kisérő-hajó személyzete változatlanul bizakodik abban, hogy a repülők minden percben visszaérkezhetnek és hosszabb távollétüket azzal magyarázzák, hogy az északi sarkon vagy annak közelében kedvező időjárás mellett kikötőhelyre találtak. Amundsen már felszállása előtt megmondotta, hogy kedvező körülmények között nem éri be a sarkon való átrepüléssel, hanem leszáll és méréseket és megfigyeléseket végez.

Éjszakai r

i'l

a pékmtíheí}

ben

Nagyi: f? ;'ii zßf».

, rr íjus 28

A nagykanizsai re

phány ság

e hó 26-ról 27-r virradó

északa

razziát tartott a város te

■i i tén a

pék-mühelyekben.

„Az ember nem tudja, hogy mitől hízik“ — közmondás nagykanizsai pékek nagy részének olyannyira elvévé vált, hogy az edzett rendőrségi embereket is meglepték a razzián szerzett tapasztalatok.

Az egyik pékmester műhelyében a detektiveket ünnepies fogadtatásban részesítette a tücskök kara, melyek a kemence meleg téglái közt minden ideget próbára tevő hangversenyt j rendeztek. Ezt a fogadtatást „diszfelvonulás“ követte. A kemence tetején 8—10 zsákban száradt prézlinek való péksüteményt találtak. Ez a zsákhalmaz is csupa por és egyéb tisztátalan ság voit.

Egy óra múlva már a város egy másik részében jártak a detektívek. | Ott meg az éjszakai munka-tilalmat szegték meg, amennyiben éjfélutáni 1 órától már 14 hosszú deszkát megtöltő süteményt készítettek két alkalmazottal.

Egy másik péknél, ki a kapun való iegerélyesebb döngetésre is igye- jj kezett nagyot hallani, hajnali 3 óra- ; kor nagyban folyt a munka. 60 kenyér, 150 sütemény készült ezideig. A két inasgyereket hamarjában azon lisztesen, kovászosán bedugták a mosókonyhában lévő ágyaikba. A tisztátalanságnak leírását, amit itt is találtak, meg sem kíséreljük.

Az elmondottak csak egy-két szemelvény a razzia eredményeiről szóló jegyzőkönyvekből. Nem is az a célunk, hogy hátborzongató leírásokkal elvegyük bárki kedvét a stiteményés pékkenyér fogyasztástól, de szó nélkül sem lehet tűrni azt a botrányos állapotot, ami minden tisztasági és egészségügyi követelmény figyelmen kívül hagyásával s a fennálló rendelkezések felrúgásával uralkodik a nagykanizsai pékmühelyek egy részében.

A fennálló rendelkezések értelmében pékmühelyben aludni, lakni, mosakodni, fésülködni stb. nem szabad. A munkásoknak külön mosdóhelyük, mindegyiknek külön törülközője kell] hogy legyen hetenként kétszeri váltással. A műhelyt évente kell meszelni, naponta többször szellőztetni,

szerszámokat kifogástalan tisztán tartani.

Este 9 órától reggeli 4 óráig a pékmühelyekben dolgozni nem szabad. Kovászkeverés, begyújtás 3 órakor kezdődhetik. A 18-évesnél fiatalabb alkalmazott napi 8, az ennél idősebb napi 10 óránál többet nem dolgozhatik.

Az utcán árusított süteményt tiszta takaróval kell leteriteni.

A rendőrség mindezeknek betartását ellenőrzendő s a jelenleg tapasztalt tisztasági és rendészeti súlyos mulasztások, "valamint a munkaidővel való visszaélések radikális megszüntetése végett ezentúl gyakran fogja a hasonló razziákat megismételni. A mulasztásban talált pékek ellen természetesen máris a legszigorúbb eljárást indították.

Jelentkezzék ma lapzártáig, aki a szerb, orosz helyesírást ismeri s hajlandó egy órát hősi-sirakciónk céljaira feláldozni, hogy együttesen megállapíthassuk a bevéséshez az idegen hősök nevének helyes Írását.

Az uj belga kormány. Brüsszelből táviratozzak: Max megalakította kormányát és kihallgatáson jelent meg a király előtt.

Erzsébet tragédiája

Irta: ifj. Sperg Lajos (2)

— Aztán kibe, hiszen tudtommal sohase járt nálunk fiatal ember.

— A faluban láttam őt legelőször, mikor vasárnaponkint a templomba mentem. És annyira elhatalmasodott szivemben ezen érzés, hogy nem tudtam onnét kiirtani.

— Szegény lánykám, azért volt oly különös viselkedésed már hosszú idő óta.

— Igen, mert gyötrött a bizonytalanság, — mondá reszkető hanghordozással.

— Most már hadd halljam, ki légyen azon ifjú, kit szeretsz?

— Úgy hiszem a falu segédjegyzője.

— Segédjegyző! Szerencsétlen! Hiszen annak már felesége van.

— Igaz volna ez atyám?

— Minden bizonnyal...

— Akkor az én életem véget ért. Megöl a bánat. Nincs többé cél, amiért éljek. — Mondá bus szomorúsággal.

— Azt hittem vége lesz sivár napjaimnak. Vége lesz szomorúságomnak, mely édes anyám halála óta folyton kisért. De keserűn csalódtam. E szerelmet nem tudom kiirtani szivemből. Meglásd atyám ez lesz végzetem, úgy érzem, érzem...

— Édes lányom, ne keserítsd el atyádat, ki annyira szeret téged. Hanem ebbe az esetben nem tehetek semmit. Annak már felesége van... Szegény Erzsikéin, pedig mily szívesen megtettem volna mindent boldogságodért. Ne szornorits el, hiszen

! van még cél, miért élned kell. Mivé I lennék én nélküled. Élned kell, Er- i zsikém, hogy öregségem napjait megédesítsd. Aztán hátha elenyészik szivedből a szerelem — az idő kitűnő orvosság — és akad csak valaki, kinek oldalán megtalálod boldogságodat.

— Bár teljesülne mind az, amit mondtál! De én érzem előre, mint köszönt majd rá szivemre a hervadó ősz s utána nemsokára a tél is behavazza azt és a hideg takaró alatt nem bir többé dobogni.

Szomorú könnyek csordultak ki szeméből. Atyja keblére hajtotta fejét és sokáig sirt. Mintha a kifolyt köny- nyek megkönyitették volna lelkét a fájdalmak terhétől.

— Nem vagyok gyáva, atyám, megpróbálom elviselni az életet.

— Úgy, lányom, úgy... s megcsókolta lázas homlokát.

Az öreg Csajághy tántorogva hagyá el a verandát. Megtörte őt ez a szomorú esemény. Hangja elvesztette érdességét. A legutolsó béressel is gyengéden bánt. Azok észrevették a hirtelen változást és mondogatták egymás között:

— Hogy megváltozott a mi urunk. Milyen más volt azelőtt, szinte kegyetlen, most pedig mindenkihez jó.

Erzsébet mind szomorúbbá lett. Naprói-napra hervadt, fonnyadt. De nem panaszkodott...

*

Eljött az ősz, a lombhuliatás ősze. Hervadásnak indult minden. A fák hullatták leveleiket; a dalos madárkák mind eltávoztak. A nyár vidám életzaja elnémult...

Leszállt az őszi alkony némán, csendesen a vadóci pusztára. És csillagfény rezgé át a íeketéllő homályt. A kastély is csendes és komor méltósággal bámult bele a sötétbe... Egyszer csak megnyílik egy ajtója s kilép rajta Erzsébet. Fehér ruhába van öltözve. Kibontott haja ruhájára omlik és meg-megmozdul az esti szellő ölelésére... Gyorsan tova surran és rátér a vadóci pusztáról kivezető útra. Léptei alatt megmozdul egy-egy rögöcske, ilyenkor ijedve áll meg. Majd hirtelen futásnak ered könnyedén, mint valami éjjeli kisértet.

A vadóci puszta határában volt egy ingoványos terület, melyet mindenki félve ftrült el. Erzsébet ide tartott. Szegény leány.

Feljött a hold is szomorún. Fénye oly kényszeredetten játszadozott ma a fák leveleivel.

Erzsébet pedig rohant ész nélkül

a vesztébe, a halálba. Lábacskái sü- i lyedeznek már az iszapban, de ő | csak megy beljebb. Egyszerre megáll, nem tud odébb menni. Lassan sülyed... lassan megy a — halálba.

Éehér ruháját megezüstözi a hold sugára. Haja közé pedig ezüst koszorút fon...

összekulcsolja kezét s imádkozik. Talán bocsánatért esedezik.

Mind mélyebbre sülyed.

Hófehér keblét már ellepé a fekete iszap... Ő nyugodt, mint aki rendes, megszokott dolgát végzi.

Könnycsepp jelenik meg orcáján, mely mint gyémánt ragyog a holdfényben.

Az iszap már fejéig ér és ekkor szóra nyílnak a vértelen ajkak:

— Isten veled szomorú élet; szerelmem; édes jó atyám... bocsáss meg lányodnak...

És a kegyetlen iszap összecsap gyönyörű fejecskéje fölött.

A holdat fekete felhő takará el, mintha gyászolni akarná a kiszenvedett Csajághy Erzsébetet...

...Sohase tudta meg senki, hogy hová lett Erzsébet. Keresték, de hasztalan... Csak a hold tudná megmondani, de ő nem beszélhet földiekkel. A szellő sem mondja meg soha, mely Erzsébet sírja felett olykor elsuhan szomorú gyászmelódiát dúdolva. (Vége.)