Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-14 / 107. szám

64. évfolyam, 107. szám Nagykanizsa, 1925 május 14, csütörtök ára mm korona Szerkiáatőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interarban-Telefon 78, nyomda 117. szám POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla rfi^yiy'-argaarfh^riTiVTCm r'i-uii.T-rnwiiPi rr E‘őíÍ3ctési éra: 5gy hóra 30.000 korona Három bóra ......... ... ... §0.000 koross DR ÁMÁK Christian Science Monitor, de olvasóközönségéről megállapítot­ták, hogy a megrázó tragédiá­kat más lapokban olvassák. Sajnos, az tíjságok ma már nem tudnak kitérni az alól a kötelességük alól, hogy foglal­kozzanak hasábjaikon a legvére­sebb és leggyalázatosabb bűn­esetekkel is. A közönség meg­kívánja a szenzációt s hiába állítjuk, hogy az újság irányítja a közönséget, mert ez utóbbinak is megvannak a maga követel­ményei a lappal szemben. Lap és lap között mégis van különbség. Az egyik pajzsára emeli a legaljasabb szándékból elkövetett bűnt is, mig a másik élesen szembe állítja azt az erény- nvel. Minden attól függ, hogy minő beállításban visszük a bűnt a fórumra: gyalázatos tényként-e, mely igazságszolgáltatás után kiált, vagy mellékkörülmények cifra rongyaiba öltöztetjük fel a meztelen igazságot, hogy elterel­jük róla a figyelmet, melyet kü­lönben a hullaszag s a megaludt vér a maga egész undorító bor­zalmasságában tárna szemeink elé Hogy mi a közönség által szintén reánk kényszerűéit hír­szolgáltatásnak ezen kétféle lehe­tősége közül melyik csoporthoz tartozunk, — eddig is megmu­tattuk s — meg fogjuk mutatni a jövőben is. A választójogi Javaslat vitája A kos'Bttáiiy miraders aikaSsnat megragad a rseratzeii epköScsök eSömozditásásea — A líemzetg^Iiié® Illése Az ápss’os o^asgdíjisitézet kérdése az esj'fséffespárt elé kerlái A VÉRES Az újságok megint tele van­nak véres drámák tárgyalásaival. Hasábokon keresztül részletezik a gyilkosságok körülményeit s közlik a vádlottak védekezéseit. S a közönség lázasan habzsolja az emberi vért, mely e papír­lapokon még szinte friss mele­gen feléje párolog. Az olvasók legnagyobb részének szenzáció kell, szerelmi történetekkel páro­sult vérfagyasztó gyilkosságok, borzalmasságaiknak mennél rész­letesebb kiszinezésével. Nemrégiben kérdést intéztek dr. James Melvin Lee-hez, a newyorki egyetem ujságirási osz­tályának vezetőjéhez, hogy szük­ségesnek tartja-e, hogy az újsá­gok ezeknek a borzalmas drá­máknak részleteivel izgassák az olvasók idegeit? Dr. Lee nemcsak tömegpszy- chológiai magyarázatokkal, ha­nem gyakorlati példákkal is be­bizonyította, hogy a közönség követeli meg a szenzációs, ideg­rázó gyilkosságok részleteinek publikálását. Az ellenvetések ismeretesek és kétségkívül jogosultak is. A kriminalogus: a gyilkossá­gok részletezése növeli a bűnö­zők számát; sokan az újságok­ból tanulják meg, hogy hogyan kell lopni, rabolni, ölni . . . Dr. Lee válasza: az újságot nem a gonosztevők számára Írják. A paedagógusok: a gyilkos­ságok közlése káros a gyerme­kek lelkére. Dr Lee: az újságok nem a gyermekek részére készülnek. Egy north-carotinai újság 2 heti ,próbaidőre“ beszüntette a gyilkosságok közlését. Nehány nap múlva úgy az előfizetők, mint a hirdetők tiltakoztak ez ellen az újítás ellen s az újság­nak vissza kellett állítania a „régi“ rendet. Egy másik újság megszavaz­tatta ebben a kérdésben előfize­tőit. Eredmény: hatvanszor any- nyian követelték a gyilkosságok­nak és bűneseteknek közlését, mint amennyien mellőzését kí­vánták. Amerikában van ugyan egy napilap, mely egyáltalán nem közöl hasábjain bűneseteket, a: Budapest, május 13 Háromnegyed tizenegy órakor nyi­totta meg a nemzetgyűlés mai üté­sét Scitovszky Béla elnök. Meskó Zoltán a választói javaslat­tal foglalkozva kéri, hogy a pártér­dekeken felülemelkedve igyekezze­nek ezt a kérdést a nemzet javára megoldani. Nem szabad ott folytat­nunk, ahol 1914 ben elhagytuk. Hive a választói jog legmesszebbmenő ki- terjesztésének. A nőket a keresztény és nemzeti szempontból fontos a politikába bekapcsolni. A kormány álláspontja nem őszinte, mert a titkosság kérdését a látszat szerint nyílt kérdésnek tekinti. Ugyan­ekkor azt mondják, hogy féltik az országot a titkos választójogtól. Fog­lalkozik ezután több egységespárti képviselő, elsősorban Mayer János földmivelésügyi miniszter állásfogla­lásával s azt mondja, hogy hirdet­ték és hirdetni fogják a titkosságot. A cselédeket azért akarják ellenőrizni, mert mindig az uradalmak jelöltjére fogják leszavaztatni. Úgy látja, hogy a város és falu közti' harmóniát~ megzavarja az a körülmény, hogy a falu titkosan nem szavazhat. A kisgazdák eltértek az eredeti programtól s csak a kirakat­ban vannak a gazdák, a valóság­ban a munkapártot jelenti az egy­ségespárt. (Nagy zaj a kisgazdáknál.) Különös súlyt kel! helyezni a vá­lasztások tisztaságára. Izgatőknak nincs helyük a faluban. A bíróságra kell bízni annak a megállapítását, hogy fenn forog-e az izgatás. A zárórakitüzés is igen fontos dolog. A javaslatot nem fogadja el. Szijj Bálint a következő szónok. A józan okos családanyáknak nem kell a választójog, mert nem kel! nekik olyan jog, amelynek gyakor­lására nem képezték ki magukat. A nőt meghódítani lehet, de meg­győzni nem. A tanultság sem biztosíték arra, hogy a nők tudnak élni a szavazati jogukkal. Látott ő már tanult nőt, aki a vörös lobogó alatt tombolt. Kifogásolja, hogy a szavazásnál különbséget tesznek a falu és a város lakósai közt. Nem hajlandó szavazati jogot adni az áüamfelfor- gató elemeknek. Megtiltaná a pro­grambeszédek tartását is, adják ki a jelöltek falragaszon a programju­kat. (Ezt elfogadjuk! — kiáltják a baloldalról.) Beterjeszti a követ­kező indítványt: Mondja ki a nem- zetgyülé.-, hogy uj javaslatot terjesz- szen. be a választójogról, amely a titkosság mellett a megbízható ele­meknek adjon választójogot és tiltsa be a programbeszédek tartását is. A következő szónok Hegymegi Kiss Pál. Bejelenti, hogy addig tűri a házszabályokat, ameddig az nem ütközik meggyőződésébe, de azzal szembehelyezkedik, amikor arra szük­sége lesz. Lélekben passzív ma is, bár itt van a nemzetgyűlésen. Nem tartja jogosítottnak ezt a nemzet- gyűlést, hogy a választójog kérdé­sében határozzon. Kijelenti, hogy tiltakoznak az eben, hogy a mai nemzetgyűlés által alkotott választó­jog alapján összeülő képviselőház s a tervezett felsőház fontosabb alkot­mányjogi kérdésekben dönthesse­nek. A választójogi bizottságban a miniszterelnök azt mondotta, hogy a választójog kérdése nem jogi, hanem hatalmi kérdés. Ez őszinte nyilat­kozat volt. Bethlen István gróf: Nem olyan értelemben mondottam, mint azt most magyarázni akarják. Hegymegi Kiss Pál felolvassa a miniszterelnök akkori kijelentését, amely szerint Bethlen István gróf azt mondotta, hogy a választójog „nem jogászi kérdés, hanem politikai kérdés“. Bethlen István gróf miniszterelnök: Igen, de nem a politikai pártok kér­dése, ahogy ezt most feltüntetni szeretnék. Hegymegi Kis Pál ezután azt fej­tegeti, hogy a revolució ellen csak jogkiterjesztéssel lehet harcolni. Hosz- szabb kitérés után a törvényjavaslat főbb pontjait kezdi bírálni. Ezután az elnök berekesztette a vitát. A napirend elfogadása után felol­vasták Bethlen István gróf minisz­terelnök írásbeli válaszát Láng János interpellációjára, amelyben azt a kér­dési intézte a miniszterelnökhöz, haj­landó-e a kormány a háború által leromlott nemzeti erkölcsök megja­vítására intézkedéseket tenni. Bethlen István gróf Írásbeli vála­szában kijelentette, hogy a kormány minden alkalmat megragad arra, hogy a nemzeti erkölcsök fokozását előmozdítsa. Az interpelláló és a Ház tudo­másul vette a választ. Ezután Bethlen István gróf mi­niszterelnök beterjesztette az 1914— 15-ik évi zárszámadásokat, az állami számvevőszék jelentésével együtt. Í Csik József és Dénes István a földreformra vonatkozó írásbeli inter­pellációnak felolvasása után a Ház áttért a szóbeli interpellációk előter­jesztésére. Az ülés két órakor ért véget. Az ipari nyugdijak ügye A Keresztény Kisgazda, Földmű­ves és Polgári Párt szociális bizott­sága csütörtökön délután 7 órakor Barthos Andor elnöklésével ülést tart, melynek tárgysorozatán az Ipa­rosok Országos Nyugdíjintézetének kérdése is szerepei. Az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének memo­randuma ugyanis törvény utján való rendezését kéri ennek a kérdésnek. Eszerint a nyugdíjintézetnek tagja lenne minden kisiparos és ily módon akarja az íparíestüleíek Szövetsége a kisiparosok aggkori rokkant biz­tosítását keresztülvinni. Az egységes párt tagjai körébm a memorandum élénk visszhangra talált. A pártve- zeíőség az érdekelt szakembereket is meghívta a bizottsági ülésre. A belga kormány. Brüsszelből jelentik : Van de Viere katolikus párt­vezérnek sikerült uj kormányt ala­kítani. A kormány a jövő héten mu- t átkozik be a parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom