Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-04 / 76. szám

ZALAI KÖZLÖNY 1925 április 4. % A nemzetgyűlés mind a tizenöt képviselő ügyében elfogadta a men­telmi bizottság jelentését. Ezután a magyar-lengyel kereske­delmi szerződés tárgyalására tért át a Ház. A tárgyalást nagy érdeklődés ki­sérte és végighallgatta Belitska Béni varsói magyar követ is Michaewski budapesti lengyel követ társaságában. Muillot Nándor báró előadó a szerződés megkötésének előzményei­ről szólt és kifejtette, hogy a gazda­sági közeledés első feltétele a keres­kedelmi és vámszerződések meg­kötése. Az elzárkózottság nemcsak gazda­ságpolitikai, hanem kultúrpolitikai csődjét is jelenti minden egyes nem­zetnek. A magyar kormány, amely az első volt a kereskedelmi szabad­ságokra való áttérésben, minden esz­közt megragadott arra, hogy az el- zárkózottságból kilépjen. Az a ja­vaslat, amely most a nemzetgyűlés előtt fekszik, az első szerződés, amely kiilállamokkal kötünk. Moser Ernő a jövőre nézve a leg­jobbakat várja a szerződéstől s a javaslatot elfogadja. Néhány interpelláció elhangzása után a nemzetgyűlés mai ülése véget ért. A választójogi bizottság ülése A nemzetgyűlés választójogi bi­zottsága ma délelőtt a kerületi be­osztások kérdésével foglalkozott a tagok csaknem teljesszámu jelenlé­tében és Kállay Tibor elnöklésével. Puky Endre előadó után Tamási József indítványt terjeszt elő, hogy a budapest-környéki mandátumok számát ötrői-hatra emeljék. Ernszt Sándor a 12. szakasz he­lyett a I íua.&ár- f<£lc jav*aolo.toi ajánlja, mely szerint az országgyűlési kép­viselők választása részben választó- kerületenként, részben lajstromos sza­vazás utján történnék. Részletesen ismerteti javaslatát, amely kis mó­dosításoktól eltekintve megegyezik Huszár Károly javaslatával. Felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a javaslattal a politikai küzdelmeket enyhíteni. Szerené, ha legalább né­hányat megvalósítanának javaslata főbb irányelveiből. Meskó Zoltán üdvözli Ernszt ja­vaslatát, de jobban szeretné, ha Huszár Károly javaslatát fogadnák el. Szóváteszi az egyes kerületek lé- lekszáma között mutatkozó nagy el­téréseket és uj választókerületi be­osztást kér nem 240, hanem 150 kerülettel. Vázsonyi Vilmos szólal fel ezután. Nem tartja logikusnak, hogy most, amikor úgyis külön törvény fog in­tézkedni a választókerületek beosz­tásáról. Budapest és környéke kü­lön kiemeltessék. Az arányos kerü­leti választás hive, de nem hive a lajstromos szavazásnak. Kijelenti, hogy a Huszár-féle javaslat a legna­gyobb pártoknak s nem a kisebb­ségi pártoknak kedvez. Puky Endre kijelenti, hogy az Ernszt által előterjesztett javaslatot teljes terjedelmében elfogadja, mert ez honorálja a kisebbségi kívánsá­gokat. Kiegészítésül javasolja, hogy a lajstromba pótképviselőként fél­annyi személyt vegyenek föl. mint ahány képviselői hely az országos lajstromban betöltésre vár. Szabó József a lajstromos szavazás hive az egész országra nézve. Szilágyi Lajos: Az uj kerületi beosztások pártpolitikai szempontok­ból történtek. Kéri a belügyminisztert, mielőbb terjessze be a törvényja­vaslatot a kerületek beosztásáról. Plattliy György elfogadja az Ernszt- féle javaslatot, de kevésnek tartja a tiz kerületet ahhoz, hogy bekerülje­nek a lajstromon azok a pártok, amelyek a jelöléseknél tekintetbe jöttek. Ernszt Sándor személyes kérdés­ben kér szót. Miután látta, hogy a minias^crelnök nem fogadja dl a Huszár-féle javaslatot, mert abban kétféle szavazási módszer van, azért tette meg javaslatát, amely nem azonos a Huszár-féle javaslattal. Andrássy sohasem lett volna tagja a nemzetgyűlésnek lajstromos sza­vazás nélkül. Ami a nagyobb és kisebb pártokat illeti, bizonyos tekin­tetben azon van, hogy a. pártok kon- szolidáltassanak. Ezután Bethlen István gróf válaszol a vita során elhangzottakra. Tainássy József azt az indítványt tette, hogy a vidéki kerület 6 képviselővel dotáltassék. Az indítványt nem helyesli. A Buda­pest és környéki kerületi beosztás kérdését megfontolás tárgyává teszi. Ami azt illeti, hogy a választók száma az országban apadt, ez nem speciális magyar jelenség. A kerületi beosztást illetőleg ará­nyos beosztásra kell törekedni. A lakosság számában mutatkozó el­tolódások áutomatice történtek. Egy bizonyos történeti szempontot is figyelembe kell venni, bizonyos fokig honorálni kell a nemzeti szem­pontokat. Bejelenti, hogy a kerületek beosztására vonatkozó törvény tekin­tetében a tanulmányok folyamatban vannak. Legkésőbb az őszi ülésszak folyamán ezt a törvényjavaslatot be is fogja nyújtani és tárgyaltatni is kívánja s miig ezt a nemzetgyűlés el nem fogadta, a kormány nem óhajt általános választásokat tartani. Azonban odáig menni, ameddig Vázsonyi indítványa célzott, nem le­het. Ebben az esetben az exlexet ki kell kerülni. Az államfő feloszla- tási joga feltétlen jog, amelyet nem lehet megkötni formulákkal. Már pedig Vázsonyi indítványa az államfő kezének megkötését jelentené. Megállapítja, hogy az Ernszt-féle javaslat precízebb a formájában és feltétlenül korrektivumot jelent az arányosítás irányában. Rakovszky Iván belügyminiszter néhány rövid megjegyzése után a bizottság szavazás utján Ernszt Sán­dor tervezetét fogadta el. Meskó, Vázsonyi és Szilágyi javaslatait el­vetették. Az ülés 2 órakor ért véget. Vasárnap kezdődik a Ház húsvéti szünete A nemzetgyűlés szombaton csu­pán formális ülést tart és 5-én meg­kezdi húsvéti szünetét. A legköze­lebbi ülés április 21-én lesz. Addigra remélhető, hogy a választójogi bi­zottság elkészül a választójogi javas­lat tárgyalásával, úgy hogy az már április 21-én napirendre kerülhet. Vadember a Dolder előtt (2, Irta: Péchy-Horváth Rezső A tó túlsó partján, a wollishofeni hajógyártól egészen az Arboretum miniatűr sziklapartjáig végigsimo­gatta a vidéket csodálkozó szemei­vel. A cölöpházat kereste a tó szé­lén, a buja nád, sás és egyéb vízi­növények közepében, ahová óriási rudakon lehetett csak begázolni, ijedelmes óvakodással a vérszomjas, iromba milodonok leselkedése elől. j De a cölöpházat, ahonnan egyszer I egy másik bozontos féri, az erőseb­bik jogával és rettenetességével el­űzte őt ősasszonya mellől, seholsem látta. Üres, nádtalan. volt a part mindenfelé, ott pedig, ahol annyiszor várta őt ősasszonya dagadó mellel és hintázó csípőkkel, amikor az alkonyat ólmosan leereszkedő évad­ján zsákmányát cipelte haza a vál- lain: ott most valami szegletes, ormótlan, barnára mázolt deszka­tákolmány ingott a tó tükrén s ha közelebbről megnézhette volna, sze­mébe tűnik a felírása: Frauenbad. III. A történet megindul. A golfot játszó angol társasághoz .térünk vissza megint. Most már magukhoz tértek első megdöbbenésükből és látva, hogy a furcsa és illetlen jövevény nem mutat irányukban ellenséges magatartást, egyszerre elillant a megrémülésük is. Csupán a fölháborodásuk maradt meg a maga csimborassoi magas­ságában, amiatt, hogy ez a vadide­gen ember — akit gyermeki hitük­ben napkurázó külföldinek tartottak — még mindig ott hevert a hölgyek előtt, nem annyira különös, mint amennyiie szokatlan öltözékében, azaz hogy öltözetlenségében. Ezért hát az egyik férfi meg- bicsakolta magában a férfiúi Hiedel­met és lovagiasságot és kemény el­határozással megindult a meleg nap­sütésben sütkérező mezítelen férfi felé. Feltette magában, hogy az „őrültei“ alapos leckében részesíti. — Szégyelje magát! — kiáltott mindenekelőtt és igen erélyesre és félelmesre igyekezett felfújni magát. A vadember azonban észre sem vette őt, hanem szemeivel elbámulva, és bizonyos döbbenetes félelemmel bámulta az Ütliberg ormán égnek meredő vas kilátótornyot, amelyen vörös szövetdarab libegett, közepén egyenlő szárú fehér kereszttel. Azon a hejyen abban az időben, amikor az Ütliberg bozótjait bújta zsák­mányért, komor és merész földvár őrködött. S a ciprusok és mammut- fák ágain lajhárkodott a megaterium, lustán kémlelve lappangó macska- elienségét, a machairoduszt, amint a szágófák rejtelmes homályosságá­ban leste gyanútlan áldozatát. Az angol egészen a közelébe ért a mezítelen embernek és az újabb kiáltás, amellyel az ismeretlen szé­gyen és tisztességérzetére akart hatni, amiért ilyen öltözetlenül fényes nap­pal, hölgyek előtt mert mutatkozni, az újabb kiáltás egy újabb döbbenet következtében még ki sem csúszha­tott ajkai között. Mert a vadember szempárja hirtelen reája irányozódott és azokban a furcsa állatias niián- szokkal megvillanó vad szemekben egy ismeretlen világ lobbant meg előtte, hogy a lelke mélyébe rőt fáklyafény gyanánt tűzzön belé valami féligmegismerés, féligmegértés. Olyan sejtelem ütötte mellen a rőt angolt, hogy itt egészen váratlanul és egé­szen készületlenül egy ismeretlen és az ő szellemi röptével soha utol nem érhető világ üvegablakán sike­rült bepillantania. Rémülettől tágranyitva maradtak a szemei és ebben a pillanatban az ismeretlen világok jövevénye azt te­hetett volna vele, amit akart. A vadember nézte, nézegette, ké­nyelmesen, ráérően a görbe botos, fehér szvetteres, pamutsapkás, cin- <; gár embert. A többiek pedig a vad- I embert nézték, folyton növekedő ije­delemmel. Hanem ebben a pillanatban várat­lan fordulat következett be, az a bi­zonyos deus ex machina, amellyel az irodalmárok oly szívesen ragad­tatják ki kátyúba fulladt elbeszélés- j szekereiket. A Grand Hotel Dolder kacér tor- nyocskáju épülete felől valami furcsa idétlen és nyafogó nyávogás sirt , bele a tavaszi délután ragyogásába. Elnyújtottál!, panaszosan, egy-egy ütemet kihagyva, hangzott ex anyá- j vogás és a mezítelen férfi erre a különös hangra, amely ezúttal tért be legelőször szőrös fülkagylóján, meglepetten kapta el a tekintetét a hórihorgas angol férfiról. A közeledő hangzavar felé kémlelt, de a követ­kező pillanatban már megrettenve ugrott talpra. Egyszerre hátat fordí­tott az angoloknak és ijedt megrö­könyödéssel lesett ki az útra. Ebben a pillanatban a szállodába vezető kocsiút kanyarulatánál, köz­vetlenül a parkot körülölelő magas bástyakerités mellett, megjelent va­lami furcsa alkotmány, amilyent a vadember még sohasem láthatott, mert kifejezhetetlen rémülettel me­redt reája. (Folyt, köv.) BELFÖLDI HÍREK Borzalmas öngyilkosság. Szom­bathelyen az ottani rokonainál láto­gatóban volt egy Emy Margit nevű rétalapi 22 éves leány. Tegnapelőtt lement a pincébe, ott deszkából ágyat csinált magának és vágott fával máglyát rakott, majd leöntötte magát spiritusszal, azután lugkőoldatot ivott és a máglyát meggyujtotta. Mire észrevették a szerencsétlen teremtés már meghalt. Rejtélyes öngyilkosság. Piroska Gizella egy nagy budapesti szabó- j cég fiatal szabásznője tegnap a kis­pesti Zita baraktelepen levő lakásán öngyilkosságot követett el. Nyaka köré zsinórt csavart és oly módon végzett önmagával, hogy két kezé­nek erejével fojtotta meg magát. A rejtélyes öngyilkosság ügyében nyo­moz a rendőrség. A fővárosi választási küzde­lem eddig négy pártot foglalkoztat. Ezek a Fővárosi Polgári Párt Ripka Ferenc vezetésével, az Egységes Keresztény Községi Párt Wolff Ká­roly vezetésével, a demokrata, szo­ciáldemokrata és októbrista Kossuth- párt szövetkezéséből létrejött Demo­kratikus Blokk és végül a Szabad­elvű Párt. A választások valószínű időpontja május 16. Meghalt Móricz Zsigmond fele­sége. Hoiicsi Holies Eugénia, Móricz Zsigmond iró 44 éves felesége meg­halt. Három árva leánykát hagyott maga után. Ma délután temetik Buda­pesten. Sirleletek Székesfehérvárott. A székesfehérvári egykori homokbánya területén földmunkák közben újabb, a XI—XII. századból való sirleletekre bukkantak, melyeket az ottani mú­zeum fog teljesen feltárni. Sopron 14 és fél milliárdos villanytelep átépítési kölcsöne. Sopron város tanácsa javaslatot ké­szített egyenáramú villanytelepének forgóáramuvá való átépítésére vo­natkozólag, mely a környék áram- ■ szükségletét is fedezné. A szükséges 14 és fél milliárd koronát a város kölcsön akarja felvenni. Az áramdi­jakat az átépítéssel nem emelik fel. .. ■ ■ ■ ~------------ ---------■* f

Next

/
Oldalképek
Tartalom