Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-08 / 102. szám
1925 május 8, ZALAI KÜSLÖMf 9 Elnök ezután jelenti, hogy rátérnek a napirendre. A Ház harmadszori olvasásban elfogadta az építkezések előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, majd szünetet rendelt az elnök. Szünet után az elnök javasolta, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésére a választójogi javaslatot tűzze ki a napirendre. A Ház a napirendet elfogadta és ezzel az ülés délután negyed háromkor véget ért. A cserkészleányok Válasz dr. Zsembery Gyula urnák, a Magyar Cserkészszövetség országos főtitkárának Nagykanizsa, május 7 Igen tisztelt Lírám! Kész ölömmel közöltem a szerkesztésem alatt álló „Zalai Közlöny“- nek folyó hó 6-iki számában Szarvasról múlt hó 30 ról hozzám intézeti nagybecsű levelét. Tettem ezt azon álláspontomból kifolyólag is, hogy az egyes intézmények hozzászólásait is nyilvánossá kell tennem, valahányszor olyan kérdés kerül a sajtóban megvitatásra, melyek azokat közvetlenül érdeklik. Sőt köszönettel veszem nemcsak szives meghívását, hanem a leánycserkészkedés kérdésének általános szempontból történt megvilágítását is. Sajnálatomra azonban a legjobb akarat mellett sem tudok magamnak időt szakítani arra, hogy valamelyik cserkészleány csapatot meglátogassam. Érzem azonban, hogy az általuk rendezett kiállítások sok szép munkát produkálnak s magam is gyönyörködném bennök. A cserkészeknek tízparancsolatát ismerem. Kétségtelen, hogy teljesítésük csak kötelességet ró le Istennel, hazánkkal és embertársainkkal szemben. De a mi nemes és szép dolog ebben a tízparancsolatban benne foglaltatik, arra — szerintem — az iskolának kellepe megtanítania a tanulókat és nézetem szerint sokkal helyesebb is lenne, ha egyes tárgyakat rövidebb terjedelemre korlátoznának a tantervek és sokkal több súlyt helyeznének a jellemkép- zésre, mint a mennyire ez ma történik. A történelem tanúsága szerint nagy jellemek épen azokban a korokban tűntek fel, melyekben a cserkészet még egészen ismeretlen fogalom volt, ha tehát a jellemképzés végett ma külön intézményre van szükségünk, akkor az oktatásügy — ebben a hivatásában — mégis csak visszafejlődést tüntet fel. Ami már most magát a leánycser- készkedési illeti, ha annak eredmé- nyeképen főképen az ipari tevékenységet domborítjuk ki, akkor felmerülhet a kérdés, hogy ha már ezt a feladatot nem utalják a leányiskolák tantervébe vagy azoknak a keretében nem tudják megoldani a leányoknak feleséggé és anyává való nevelését és e célra külön szervezetre van szükség, miért kell ezt a „cserkész“ névvel illetni, amely szó a maga fiusságában épen nem illik a gyön- gédebb női léleknek nemesebbé tételére irányuló mozgalomhoz. Én a magam részéről épen napjainkban, az emberek lelkületének a legutolsó évtized eseményeiből köny- nyen megérthető eldurvulása s a nemesebb ideálokért kevésbé hevü- lékeny letompitottsága korában elismerem, hogy szükség van arra, hogy a női lelkeket épen az Isten, a Haza s embertársaink iránti kötelességtudásra s magasztos hivatásuknak mennél eredményesebb betöltésére nemesítsük, csak épen a formát s az eszközöket illetőleg vannak némi aggodalmaim a tekintetben, hogy azok a jövőben elérnék vagy legalább megközelítenék a szemeink előtt lebegő célokat. Egy igen tisztelt irótársnőm épen a napokban vetette fel előttem a j kérdést, amikor egy leányiskolái ünnepélyen voltunk, hogy honnét van az, hogy amikor ezeken' az ünnepségeken minden szavuk csak fenkölt gondolkodást sugároz felénk, az életbe kikerülve mégis a tapasztalatok sok mindent másképen bizonyítanak ? Ha a leánycserkészkedés valóban el fogja érni azokat a nemes törekvéseket, melyek megszervezői előtt lebegnek, kétségtelen, hogy az utókornak kellően soha le nem róható háláját fogják kiérdemelni, de ezen reményünk elé akaratlanul is egy kérdőjelet kell tennünk és a kételkedésnek bizonyos nemével nézünk a jövő elé. Isten adja, hogy mi és ne azok csalódjanak, kik hazafias és emberbaráti szeretetük egész melegével ehhez a módhoz fűzik legszebb reményeiket. Fogadja mélyen tisztelt Főtitkár Ur nagyrabecsülésem őszinte kifejezéséi, mellyel maradtam kiváló tisztelettel Kempelen Béla A Keresztén? M Iliiéi Síliiii aki Nagykanizsa, május 7 III. tenni, az emberek segítségére lenni és mindezt a jótékonyság számára kamatoztatni. Sokat fog segíteni a Keresztény Jótékony Nőegylet központi irodája, ahol naponta rendes hivatalos órák mellett mindenkinek rendelkezésére áll a titkárnő. És hogy minél erősebb legyen a Egylet, hogy minél intenzivebben fejthesse ki munkáját, a magunk részéről azt az indítványt is tesszük, hogy a stagnáló Keresztény Tisztviselőnők Egyesülete olvadjon be teljesen a Keresztény Jótékony Nőegy- letbe, hogy az igy alkotott hatalmas hölgygárdával egyöntetűen munkálkodhatnék a kitűzött cél érdekében. A Keresztény Tisztviselőnők Egyesülete is jól jár vele, mert egy egészséges, pezsgő, életerős szervezetbe kapcsolódik, amely mindazokat a létfeltételeket megadja számára, melyekre szüksége van. A nagyközönség pedig az előadottakból fogalmat alkothat magának arról a nemes munkáról, ami a Keresztény Jótékony Nőegyletben folyik és amely megérdemli mindannyiunk legteljesebb, legodaadóbb támogatását. A hősi sírkő akció versenytárgyalásának ismertetése Nagykanizsa, május 7 Nagy, magasztos feladatra vállalkozott tehát a nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet, olyasmire, ami régen kívánkozott, de nem volt, aki megalkossa, keresztülvigye, végrehajtsa. A Keresztény Jótékony Nő- egylet pedig keresztül fogja vinni. Plihál Viktorné kir. kormányfőtanácsos neje, Rubint Károlyné DV főfelügyelő neje, Szabady Lőrincné kir. törvényszéki tanácselnök neje, Tamás Jánosné hercegi jogtanácsos neje, Farkas Vilma és a többek, mind olyan nevek, amelyek eddig is egy-egy fogalom voltak a jótékonyság terén. A felsoroltak azonban még nem merítik ki a lelkes hölgyek munka- programját. A közeli napokban nyílik meg a Nővédelmi Hivatal, ahol a nők minden ügyes-bajos dolgukban védelmet és útbaigazítást, a Tanácsadó Iroda, ahol meg bárki minden ügyben felvilágosítást, segítséget, támaszt nyerhet. Ugyancsak egy alosztály foglalkozik a Szociális Missziótársulat módjára a rabokkal és ifjúkori bűnösökkel. Igen időszerű a mesedélutánok gondolata. Nyáron a szabadban, ligetben, télen és kedvezőtlen idő esetén pedig valamely teremben a kicsinyek részére már a jövő napokban kezdődnek meg. Témájuk oktató, nevelő és szórakoztató. Dicséretet érdemel a vagyonmentő vásár mintájára tervezett azon akció, mely az ingóságokat eladni akaróknak tisztességes ár mellett segíti eladni holmijait, mig a vevőknek elfogadható áron közvetíti az eladásra szánt dolgokat és igy mindkét felet kielégíti. Aki valamit venni akar, jelentse az egyletben, ahol az eladó tárgyakat és ingóságokat nyilvántartják és oda küldik az eladóhoz. Viszont akinek bármi eladni valója van, legkönnyebben el tudja adni az egylet közvetítése révén. Az Egylet ilyenformán minden téren igyekszik magát hasznossá l Minthogy a hősi temető sirkő- akciója olvasó-táborunk s városunk egész közönségének áldozatkészségén épül fel, kötelességünknek érezzük, hogy ugyanazt a nyilvánosságot, melynek összeadott pénzén visz- szük sikerre a megkezdett akciót, tájékoztassuk arról is, hogyan gazdálkodtunk a reánk bízott adományaikkal s hogyan biztosítottuk a lehető legkedvezőbb feltételeket. Evégből leközöljük, mint azt már jeleztük is, teijes egészében a döntést megelőzőleg kiadott versenytárgyalási feltételeket és a pontos műleírást. I. Versenytárgyalási feltételek a nagykanizsai hősi temető sírköveinek munkálatairól. 1. Az ajánlat lepecsételt, zárt borítékban 1925 április hó 30-ának esti 8 órájáig a „Zalai Közlöny“ szerkesztőségéhez Nagykanizsa Fő-ut nyújtandó be. 2. Ajánlatot csak a rendelkezésre bocsájtotí űrlapokon lehet tenni és csakis a terven feltüntetett méretű és a szerkesztőségben levő mintának megfelelő kivitelű sírkövekre. Másféleajánlatok nem vétetnek figyelembe. 3. Azon ajánlattevő, akinek ajánlata elfogadtatik, tartozik 2 hét alatt az előirt méretű és kivitelű sirköbői egy darabot mintául elkészíteni és azt bemutatni. A végleges megbízást csak az esetben nyerheti el, ha a készített minta minden tekintetben kifogástalan. Ellenkező esetben a megbízó a szabad rendelkezési jogát visszanyeri és tetszése szerint mást bízhat meg a munkával. 4. A szállítandó kövek az elfő- f gadott mintánál rosszabb minőségűek nem lehetnek. Amennyiben vállalkozó gyengébb minőségű köveket szállítana, azok visszautasit- tatnak, ismételt esetben a további munka vállalkozótól bírói beavatkozás nélkül megvonható és a több- költség tőle követelhető. 5. Amennyiben az elhelyezés meg [ nem felelő módon történik, az ősz- I szeg mindaddig nem lesz kifizetve, I amig vállalkozó a hibákat ki nem javítja. 6 Szállítási határidők: a megrendeléstől számítóit 3 hét alatt összesen 150 drb., azután hetenkint 150 drb. sírkő készítendő. 7. A felállítás a helyszínen ezen részhatáridők után mindig 8 napon belül történjék. 8. Vállalkozó a munka előrehaladásának arányában 2 hetenként részfizetésre tarthat,igényt. Kifizetés alapjául azonban csak a helyszínen felállított sírkövek jönnek számításba. 9. Vállalkozó előlegre csak megfelelő biztosíték mellett tarthat igényt. Az előleg az egész vállalati ösz- szegnek legfeljebb 20 százaléka lehet, mely azután minden részletfizetésnél aránylagosan fog levonatni. 10. A Zalai Közlöny szerkesztősége az odaítélés jogát minden tekintetben fenntartja magának. A munkától elállhat, uj versenytárgyalást hirdethet stb. Joga van a munkát tetszése szerint több vállalkozó között is megosztani. 11. Ajánlattevők ajánlataikhoz tartoznak mellékelni — saját aláírásukkal ellátva — jelen versenytárgyalási feltételeket, a tervet és a műleírást, miáltal ezek rájuk nézve kötelezőkké válnak. 12. A jótállási idő I év, amely idő alatt vállalkozó az esetleges hibákat kijavítani, vagy a ki nem javítható hibás köveket saját költségén ujjal felcserélni köteles, 13. Biztosíték gyanánt a vállalati összeg 5 százaléka a jótállási idő végéig benntartatik. Ezen biztosíték minden egyes keresetből le lesz vonva. (Folyt, köv.) A világháború kulturális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (11) Egy külön fejezetet lehelne írni a nő szerepéről a háborúban s azokról a lényeges lelki változásokról, melyeket a háború idézett elő a „gyöngébb nemben“. Az „Első tűz“ címen 1917-ben megjelent könyvemben egy rövid fejezetben már érintettem ezt a témát. Szabad legyen ebből egy néhány sort idéznem : „Történelmi idők háborús napjaiból dicsőségesen ragyog elő a női bátorság fénye. Csak a magyar história is mennyi fenséges példáját szolgáltatja a bátor nők dicsőségének. A Zrínyi Ilonákhoz, Dobó Katicákhoz hány névtelen asszony hősi neve csatlakozik titokban ? Vagy ki ne ismerné a Jókai fenséges jellemű asszonyait, kik a szabadságharc ezer viharain át, hős magaviseletükkel örök nevet szereztek maguknak ? etc. stb.“ A modern háború női bátorsága nem a harcterek zegzugos lövészárkai, hanem az otthon árván maradt négy fala között ragyoghatta fényét. Mert nemcsak ahhoz kellett bátorság, hogy valaki kiálljon a gyilkos golyók elé, hanem bátorságra, nagy lélekre volt szükség ahhoz, hogy valaki „törékeny nő létére“ egyedül, az urától, támaszától távol'éveken át hősiesen és tisztességesen megküzdjön a megélhetés, a megpróbáltatás ezerféle gondjaival. Dicsőségére legyen mondva a magyar nőknek, hogy kevés kivétellel becsülettel állották ki ezt a küzdelmet. A szenvedések végnélküli sora megnemesitette sok nő lelkét s életének, hivatásának, tartalmat, fényt és ragyogást adott. A megpróbáltatások végtelen sora,
