Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-07 / 101. szám

2ALAÍ KÖZLÖNY 1925 május 7. a tás, úgy, amint kiadatott, a közön­ség érdekében tartalmaz intézkedé­seket és a végrehajtási utasításnak ezeket a részeit minden körülmények között be kell tartani. Meg kell kö­vetelni, hogy a választási igazolvá­nyok 15 nappal a választások meg­kezdése előtt és nyolc nappal az ajánlások megtörténte után ki legye­nek kézbesítve. Épen ezért kellett a választást elhalasztani. Állandóan hangoztatják, hogy a kormány azért intézkedett igy, mert a választásokon a neki szimpatikus pártoknak akart kedvezni. Kijelenti, hogy a kormány nem kíván egyetlen pártnak sem kedvezni. Magánértesülése szerint a fővárosi pártok majdnem mind egyen­lő helyzetben vannak az aláírások tekintetében. Figyelemmel kisérte a kormánybiztos működését, de egyet­len egy olyan ténykedését sem álla­pította meg, amellyel ellentétbe ke­rült volna a törvénnyel. Hogy a kor­mánybiztos gyűléseken vesz részt és propagandát folytat, ez nem ellen­kezik a törvénnyel. Az ülés délután félhárom órakor ért véget. Nem mondanak le a demokrata képviselők A nemzetgyűlés folyosóján a De­mokratikus Blokk passzivitásba vo­nulása óta ma jelentek meg először a Blokknak ama tagjai, akik tegnapi együttes értekezletük után kijelen­tették, hogy ismét visszatérnek a nemzetgyűlésbe. A folyosón különösen sok szó esett azokról a hírekről, amelyek arról számolnak be, hogy a szociál­demokrata képviselők le akarnak mondani mandátumukról és állítólag már felhatalmazást is kértek volna a párt választmányától megbízásuk letételére. Politikai körök általános kétkedéssel fogadják ezt a hirt, csu­pán taktikának tekintik, amelynek megvalósítására aligha kerül sor. Nagy előkészületeket tesznek a pártok a választójogi törvényjavaslat tárgyalására, amely elég viharosnak ígérkezik. A holnap esti egységes­párti értekezlet elé különösen az agrár rétegeket képviselő pártok tag­jai tekintenek nagy várakozással, amennyiben az értekezleten Búd János pénzügyminiszter részletesen tájékoztatni fogja őket a mezőgaz­dasági hitelkérdés megoldásának tervezett módjairól. Az eddig kiszi­várgott részletek alapján általában az a vélemény, hogy a pénzügymi­niszternek sikerült a tervezet alapján a mezőgazdaság nyomasztó pénzügyi, illetve földhitel helyzetét rövid idő alatt orvosolni. A vármegye elmúlt negyedéve Body Zoltán alispán jelentése Nagykanizsa, május 6 Mint ismeretes, Zalavármegye tör­vényhatósági bizottsága május 11-én tartja tavaszi közgyűlését. Az alis­pánnak ezalkalommal beterjesztendő jelentése nem a legrózsásabb képet tárja elénk. Az egész országot sújtó gazdasági helyzet természetszerűleg súlyos feladatok elé állítja a megyét is, melynek gazdasági életére az 1924. év jégverései és egyéb elemi károk is érezhető káros befolyással voltak. Ennek tudható be, hogy az adófizetés terén a fizetőképességnek minimumra való csökkenése, nagy visszaesést eredményezett. A várme­gyei útadó és a közmunkák múlt esztendei nagy része, az idei köz­munka pedig egyáltalán nincs be­fizetve. A munkanélküliség is jelentős mé­reteket öltött a megyében. Az alispán ennek leküzdése végett feliratot in­tézett a népjóléti miniszterhez s kérte, hogy a hátralékban lévő köz- munkaváltság s az 1925. évi útadó címén előirányzott összegek terhére újabb 2 milliárd korona kölcsönt bocsásson Zalavármegye rendelke­zésére, hogy annak segítségével na­gyobb közmunka-akciót lehessen megindítani. Ebből a vármegye egy milliárdot azóta már meg is kapott. Az alispáni jelentés további része beszámol a közellátási intézmény megszűnéséről s a legutóbbi tüz­esetek következtében szükségessé vált tűzrendészen ügyekben kiadott rendelkezésről. A vármegye közegészségügye a elmúlt negyedévben kielégítő volt. Az álletegészségügy terén határozott javulás állott be s etéren az állapo­tok, a fertőző betegségek elleni si­keres védekezés következtében, ked­vezőek. Az a 600 millió koronás vetőmag- hitel, melyet a földművelésügyi mi­niszter Zalavármegye gazdáinak ren­delkezésére bocsátott, biztosította a termelés menetének zavartalanságát, igy a mezőgazdasági helyzet ki­elégítő. A megye állattenyésztése minőség és mennyiség szempontjából is ha­nyatlást mutat. A tavaszi összeírás ugyan még teljesen nem fejeződött be, de a beérkezett adatokból máris le lehet vonni ezt a szomorú meg­állapítást. Ezt főképen az apaállatok számának aránytalan krizisége okozza. A kormány éppen erre való tekin­tettel egy milliárd koronányi hitelt juttatott megyénknek apaállatok be­szerzésére, sőt kilátásba helyezte újabb hitel folyósításának engedé­lyezését is s igy a közeljövőben etéren már gyors és jelentős javu­lásra is számíthatunk. A földreformtörvény végrehajtása Zalavármegye területen nagyobbára már befejeződött. Most már legtöbb helyen csak a haszonbéreket és vé­telárakat megállapító eljárás folyik. A gazdasági cselédség helyzete — mint azt az alispán sajnálattal álla­pítja meg jelentésében — a föld­reform-törvény következtében rosz- szabbodott, mert közöttük a munka- nélküliség fokozódott s igy sokan lakás és megélhetés nélkül maradtak. Pallavicini őrgróf autóbalesete. Tegnap reggel Budapesten egy auto­mobil, melyet Pallavicini György őr­gróf vezetett és amelyben gróf Salm Hermanné, gróf Zichy Béláné és egy amerikai hölgy ültek, a Stefánia utón teljes erővel egy fának vágó­dott — hogy az autó felborult és a bennülők alája kerültek. Az autó összeroncsolódott. A sebesült utaso­kat egy véletlenül arra haladó auto­mobil felvette és a Fasor-szanató­riumba szállította, ahol ápolás alá vették őket. A fiatal amerikai hölgy, Elanery Alian, agyrázkódást szenve­dett, a többiek lábtörést és bokatö­rést szenvedtek. 11 Keresztény Jótékony Nőügyiét szociálharitativ aki Nagykanizsa, május 6 II. A Napközi Otthon és ingyenebéd akció után a legfontosabbnak találjuk az állásközvetítés intézményét, amely az egyszerű napszámostól kezdődő- lég a gyárimunkáson folytatva, ház­tartási alkalmazottak, gazdaasszonyok, női és férfi egyéb munkaerők, tiszt­viselők stb. számára megteremti a munkaalkalmat és igy kenyeret bizto­sit nekik. Csak aki a szociális pro­blémákat és a munkáskérdéseket ala­posan ismeri, tudja kellőleg felfogni, mily kihatással lesz ez az intézmény a munkanélküliek számára. A Keresz­tény Nőegylet hölgyei — kik mint társaságbeli hölgyek — összekötte­téseik révén egy valóságos hálózatot tudnak teremteni e téren, úgy, hogy ha bárhol, bárkinél és bármily állás üresedésbe jön, vagy valakinek szük­sége van egy bizonyos munkaerőre, ezt. azonnal közük Farkas Vilma titkárnővel, aki a nála nyilvántartott alkalmas és megfelelő munkaerőt nyomban teljesen ingyen közvetíti. Természetes, hogy a Nőegylet súlyt helyez arra, hogy csak megbízható munkaerőket ajánl és közvetít meg­bízható munkaadóknak. Az egylet mindenkor nyilvántartja a munka­keresőket és a foglalkozást kínáló­kat. És itt fontos lenne, ha belekap­csolódnának a vidék birtokosai, vál­lalatai és üzemei is, hogy minél több munkaalkalmat lehessen biztosítani, nemkülönben a vidék lelkészei és tanítói, a falvak vezetői, akik a meg­bízható munkaerőket az egyesülethez utasítanák. Nagy tér nyílik itt a szo­ciális tevékenységre és az igazi, he­lyesen értelmezett, mert cselekvő és tetíerős karitativ munkára, amely mig egyrészt kenyeret biztosit a munka és állásnélkülinek, másrészt erköl­csileg tartja felette védő, pártfogó kezét. És itt bontakozik ki előttünk a Nőegylet akciójának igazi értéke, nemes intenciója. Akinek tehát bármily alkalmazottra lenne szüksége, mielőtt máshová fordulna, vegye igénybe a Keresztény Anya- és gyermek­védelem Irta: Plander János-né*) (2) A védőintézetek szakszerű vezetés alatt állanak, élükön egy vezető or­vossal és több védőnővel. Munkájuk igen sokoldalú. Terjedelmes statisz­tikai adatok tanúskodnak róla, hogy hány száz esetben nyújt a védőiroda ingyenes orvosi segélyt, gyógyszert, ruházatot, élelmet; hány gyermek eltartásáról gondoskodik. Különösen védőnői által fejt ki áldásos tevé­kenységet, kik tanitgatják otthonuk­ban a magyar anyákat az okszerű, helyes gyermeknevelésre. Sokszor a gyermek jövőjébe is belenyúlnak, amikor a csak anyjuk nevét viselő kis senkiknek megszerzik az édes apát, néha rábeszéléssel, máskor pénzbeli segítséggel vagy munkaal­kalom szerzésével, szóval olyas va­lamivel, ami a mai nehéz, csikorgó életet egy kissé olajozza, előbbre viszi. A Stefánia Szövetség tehát érté­kes, nemzetmentő munkát végez, mert minden nemzet fennmaradásá­nak és boldogulásának elsőfeltétele: az egészséges nemzedék. Sokszoro­*) Szerzője felolvasta a polgári leány­iskolának folyó hó 3-iki ünnepélyén. zott ez a feltétel napjainkban, amikor megcsonkított szegény hazánknak százszorosán szüksége van minden fiára. * A helybeli Anya- és Csecsemő­védő Egyesület helyiségeiben jártam a napokban s benne egy nagyon kedves kis versre akadtam. így hangzik: Tudod mi az anya? Az élet szövője. Tudod mi a gyermek? Az élet jövője. Mondd kié a jövő, Akik harcot nyernek. Tudod-e, kik azok? Anya és a gyermek. Ezt a felséges két tényezőt állít­ják oda a világnak, mint jelet amely­ben győzni fognak: az anyát karján a gyermekkel. Azt szokták mondani, hogy a világot tulajdonképen a nők kormá­nyozzák. Vizsgáljuk meg e mondást mai ünnepélyünk szempontjából, ahol a nő úgy érdekel bennünket, mint a jövő nemzedék édes anyja. Megállt a toliam, amikor e szent szót leírtam: édesanya. Gr. Zichy Gézával én is elmondhatom: Ó a hü, jó anyát minek is nevezem, hogy legalább megközelithessem azt, amit róla Írni szeretnék?! Emlékez­zünk — hisz mindegyikünknek volt vagy Isten kegyelméből van egy szerető édes anyja. Ki az, aki létünk j első pillanatától kezdve szeretni" meg nem szűnt bennünket,^“akihez már öntudatlanul is ragaszkodtunk, mert éreztük, hogy az a szív, amely bánatunkat mindig a magáénak érzi, minden örömünkre van egy biztató mosolya. Ki minden bajunkra talál orvosságot, minden hibánkra ment­séget. Ki is az az édes anya ? A bámulatos kitartás, a mindig meg­bocsátó szeretet, sok-sok lemondás és keserűség hordozója és számunkra a kimondhatatlan jóság forrása. A történelem, mint az emberiség tükre tanúskodik róla. hogy nem találunk egy népet, egy nemzetet, amely az édesanyáról nem a leg­nagyobb elismeréssel szólna. Csak néhány közmondást idézek, mint lesüritett igazságot, ami a napnál a meleg, az az édes anyánál az igazi szeretet — tartja az orosz. Egy má­sik szláv közmondás : az anya akkor is áld, ha üt. A hinduk mondják, de mások is tartják, hogy az anya halálával szétbomlik a család. A magyar közmondások közül egyik legjellemzőbb, hogy a ház három sarka az anyáé, esak egy az apáé. A nő természetében rejlik, hogy szereti mások boldogságát előmoz­dítani. Az anya hivatása magaslatán csak annak a kis köznek él, a melyre i a Gondviselés állította. S habár je­lentéktelennek látszik az anya mun­kája a családban, nyugodtan kimon­dom, hogy felér bármily nagystílű előmenetellel, amelyet az életben végeznek. Lehet valaki nagyon mü­veit, soktudásu ember, de harmoni­kus emberré többnyire csak akkor fejlődik, ha volt az életben egy jó­ságos, szerető, mindent eltakaró édes anya. Nagy lelkek mögött többnyire ott találjuk a nagy édes anyák em­lékét. Igen fontos tényezője tehát az életnek a jó anya.-- Azonban ezt a nemes missziót a nő csak akkor tudja betölteni, ha azon az erkölcsi magaslaton maradt, ahova a Teremtő állította. Ha a nő az ápolója és fenntartója minden szépnek és jónak a családban, ha a nagy és nemes dolgok belátása egy fogalom a nevére. Amely nő tud nagylelkű lenni hangos szavak nélkül, cselekvései­ben nem az önérvényesülést keresi, az hasonlít a történelem nagy asz- szonyaihoz, Cornéliához, a Grachu- sok anyjához, Szilágyi Erzsébethez s a hőslelkü Zrínyi Ilonához. Hála Isten fannak ilyen magyar asszo­nyaink, de arra törekedjünk, hogy mennél többen legyenek! (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom