Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-05 / 99. szám
1926 május 5. ZALAI KÖZLÖNY látványt nyújtottak, aminőt csak Andersen meséi után tudunk elképzelni. Mindez Takách Olga tanárnő finom ízlését tanúsítja. A helyzethez illő, alkalomszerű énekeket Mantuano Mária tanárnő tanította be. A hazafias érzés az egész ünnepélyen elomlott s különösen az utolsónak előadott színdarab : „Hungária a magyar tündérek között“ cimü voit az előadások fénypontja. A darab főszereplői Hencsics Krisztina (tündérkirálynő) Buckler Edith (törpekirály), Ágh Erzsi (Hungária), Pauk Erzsi (főtündér) voltak, kik bájos közvetlenséggel és színes játékukkal feleltek meg nehéz feladataiknak. Rajtuk kívül még egy egész csomó törpe és tündér vitte diadalra a szép, hazafias darabot. A műsor többi számaiból kiemeljük Sió Anna III. oszt. tanulónak „Prolog“-ját, utána Szattler Irma II. oszt. tanuló „Jancsika álma“ cimü kis történetet mesélte el, majd „Rachel siralma“ következett, melyet Heimer Erzsi III. oszt. tanuló erős drámai erővel adott elő. Péterke meséjét ügyesen mondta el Németh J. III. oszt. tanuló, majd a „A kis Demeter Rózsikáról“ szavalta nemes hévvel Dornány III. o. tanuló. „Harmadik temetés“ Rákócziról emlékezik meg s Lidiit I. III. oszt. tanuló adta elő hazafias mély érzéssel és kiváló szavalóképességgel. Utána „Földrajz“ következett, majd Faludi E. III. o. tanuló oktatta a kicsi elsőosztályu Martincsevicset, hogy: „határunk a tenger, határunk a Kárpát.“ Bár úgy lenne, hogy mire ezek a szereplő kis lánykák felnőnek, újra a régi határok között teljesíthessék majd magyar honleányi kötelességüket. H. C. Házakat rombolt a vasárnapi szélvihar A katonaréten történt a legtöbb pusztítás — Az egész Dunántúlon végigsöpört az orkán Hat halász a Balatonba fűlt Nagykanizsa, május 4 Szép április — csúnya május. így tartja ezt a szólás-mondás, mely tapasztalati tények, évszázados megfigyelések eredményeiből szűrődött le s tartja magát ma is népünk köz- tudatában. Az idei május beköszöntése az ennek a mondásnak érvényességébe vetett hitet nagyban erősíteni fogja, mert az elmúlt napokhoz hasonló május-kezdetre nem igen voit példa a közeli esztendőkben. A szél óriási erővel zudult a városra majdnem két napon át percnyi szünet nélkül s az ólmosra borult ég szakadatlanul ontotta az esőt. Városunkban a két napos orkán legnagyobb pusztítást a katonaréten végzett. Mikor ma délelőtt, már mosolygósra derült ég alatt, már csak gyenge szélben kimentünk oda. siralmas látvány tárult szemünk elé. A tömésből felépült, több esetben még nem is egészen kész házak kivétel nélkül áldozatául estek a szélvésznek. Az eső kimosta, meglazította a döngölt agyagból készült falakat s a szél nekirugaszkodva kidöntötte azokat. Csupán a tégla épületekben nem történt kár, ámbár itt-ott azoknál is igyekezett a vihar a tetőket megbontani. Vasárnapra virradó éjszaka nem aludtak a katonaréti házak lakói. Iszonyú félelemben hallgatták az orkán tombolását, házaik falának, aj- tainak, ablakainak recsegését. A rombolás képe legtökéletesebb Tóth József kályhásmester nagy töméshazánál, melynek egyik 2 szobás szárnya teljesen összeomlott. Az épületben szerencsére még nem laktak, mert a másik szárny s a tűzfal egy része még építés alatt állott. Mittermayer pék, ki már régóta lakik családjával* a kis katonaréti, sajátkezüleg tömött házban, mely sok hányattatás után részükre mégis csak megnyugvást jelentett, szintén igen nagy kárt szenvedett. Házának tűz- és oromfala kidőlt, a falak megrepedeztek s a család kezdheti elölről a fészekrakó keserves munkát. Dómján János hivatalszolga házának tűzfala ma reggel 8 óra tájban omlott le. Ebben a házban is már hosszabb ideje lakik a kis család egyszobás lakásukban. Ugyancsak ma reggel dőlt ki a Mikó-ház tűzfala is. Ezekben a már beköltözött házakban szerencsére sem emberéletben, sem berendezésben kár nem történt a beázáson és ijedségen kívül. A még épülő és készen álló, de be nem költözött házakban hasonló a pusztulás. Özvegy Károlyi Jánosné házának hátsó téglafala mintegy 20 méter hosszúságban kidőlt. A tulajdonosok pár napon belül épen a beköltözködésre készültek. Özvegy Horváthné épülő házának tégla- tüzfalát is teljesen összedöntötte a szél. Ezeken kívül is majd minden tömés-ház falai annyira átáztak, hogy megrepedeztek, kihajoltak, tetőiket megbolygatta az óriási erejű orkán. A városban is majdnem minden utcában történt kisebb-nagyobb rombolás. A József főherceg utcában egy tűzfal és egy tetőzet dőlt be. A Zrínyi Miklós utcában egy ledőlt kémény összedöntötte a háztetőt. A Huszti-tér egyik házának két kéménye zuhant a tetőre s nagy kárt okozott abban. A Hajcsár-utca és Csengery-utca keresztezésénél kidöntött a szél egy hatalmas nyárfát s az keresztül feküdt az utón, miután a villanyoszlopot kettétörte s a vezetékeket elszakította. A város munkásai s a tűzoltók szétfürészelték s eltávolították a közlekedési akadályt képező hatalmas fatörzset. Ugyanitt kivágtak ma reggel egy veszélyesen megingott másik nyárfát is. A Vágóhídi utón öt méter hosszú szakasz félméteres viz alatt áll. Fel sem sorolhatjuk ehelyütt a kisebb-nagyobb hasonló kártételeket. Különösen kerítésekben, kapukban és ablakokban történt nagyon sok kár. A reáliskolai laktanya hátsó deszkakerítései majdnem mind a földön hevernek. Itt egy íejesasszonyt kannáival együtt földhöz vágott a szélvihar. Az Eötvös-téren a városgazdaság majorjának kerítését, a Teleky-utcai kerteknek a katonarétre néző deszkapalánkjait is kidöntötte a szél. A Centrál nagy üveg cégtábláit, a Tulipán-üzlet kirakatát és kirakatajtaját, a Kohn L. Lajos cég mindhárom kirakatelőtíi viilanylámpa-go- lyóját összetörte a szél. A telefonhuzalokban is nagy károkat okozott a vasárnap éjszakai orkán. Vasárnap 40 állomás nem működött a vezetékekben előállott hibák miatt. Ugyanez volt a helyzet természetesen a távirda és villany-vezetékekkel is. Mindezeket a zavarokat azonban még ma sikerült rendbehozni. Mint értesülünk, a Balaton környékén mindenütt nagy pusztításokat okozott a vasárnapi éjszaka. A partra épített deszkakabinok sok helyen teljesen eltűntek. Balatonszentgyörgyiéi Aligáig rettenetes károkat okozott a vihar, mely villák teteit szaggatta le. Tapolca melleit, Gyulakesziben több ház esett a szélvész áldozatául. Zánká- nál halászokat ért az orkán a Balatonon, a bárka felborult és hat halász a Balatonba fűlt. Szombathelyen a délivasuti fütő- ház tetejét szakította le a szél, mig a pályaudvaron egy szénrakomány a szélben kipattant mozdony-szikrától meggyulladt. Békéscsabán vasárnap délután egy óráig tartó jégeső volt diónyi jégszemekkel. A naptári időjóslás május 8 utánra jósolja csak az idő jórafor- dulását. Az elmúlt napokban Magyarország évi csapadékszükségletének egyharmad része leesett. A mezőgazdaságban a csapadékos május jó termést igér, de a gyümölcs kultúra nagy kárát fogja látni a dühöngő orkánnak. A világháború kulturális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (8) Mindenhol bizonyos eltolódások állottak elő a gazdasági erők között, minden nemzet megérezte, hogy a gazdasági energiák régi működési rendszerében zavar állott be. De természetesen ezt leginkább a küzdő csoportok érezték meg. A győztesen maradt ántánt gazdasági élete épp úgy nehézségekkel küzd, mint a levert központi hatalmak. A pénzérték sülyedése, a gazdasági válság, a termelés nehézségei ott éppúgy megvannak, mint nálunk, csakhogy minden itt fokozottabb mértékben. A legnagyobb csapás azonban szegény országunkat érte. Mert nem elég, hogy a háború alatt ez az ország feláldozta szövetségesei részére minden készletét s igy teljesen leszegényedett, nem elég, hogy fiai a csatamezők hősi mérkőzéseiben elpusztultak, a megmaradottak szervezetei tönkrementek, hanem a tria- nonnak nevezett végzet ezt az ezeréves országot, mely e büszke idő alatt egységes gazdasági szervezetté forrt össze, szétdarabolta, megcsonkította, legértékesebb részeitől megfosztotta. A megcsonkult, anyagi vérveszteséget szenvedett ország, természetesen a bajok egész légióit vök kénytelen elszenvedni s csak az ezeréves múlt hitetadó biztatásai űzték el fejünk felől a teljes kétségbeesést s az ország végső összeomlását. Még a háború közepe felé, amikor még a Höfer jelentések győzelmei nyomán egyesek a végső győzelemben is reménykedtek, megkezdődtek a gazdasági egyensúly felbomlásából származó aggasztó bajok. Mindenekelőtt érezhető volt a nyersanyagok utánpótlásának hiánya. A nagy fogyasztás rohamosan csökkentette készleteinket, mig elzárkó- zottságunk miatt újabb cikkek csak jelentéktelen mennyiségben érkeztek. A fogyasztás címén egyre nagyobb összegek kerültek forgalomba, az első komoly simptoma éppen ez volt. Az árukészletek rohamos apadása, a pénzforgalom megnövekedése. A nagy háború hatalmas kiadásaihoz az államnak folyton újabb pénz- mennyiségre volt szüksége. MegkezHa némelyik asszony tudná, hogy néha mennyire nem praktikusan vásárol, akkor sok pénzt megspórolhatna. Ne hagyja magát félrevezetni s ne tartson más kávépótlékot épen olyan előnyösnek, mint a „Fran ck“-ot. * — Az igazi olcsóság éppen abban az utólérhetetlen kiadósságban rejlik, amely a régen bevált „Franck kávépótlék“ -nak specifikus tulajdonsága. *A kávédarálóval mint védjegy. 1231 dödött a fedezetlen bankjegyek nyomása, mely aláásta a pénz tekintélyét és megingatta a bankjegyekbe vetett hitet. Lassan-lassan egyre szélesebb rétegekben érezhető lett az a bizalmatlanság a bankjegyekkel szemben, melynek következménye volt azután az ércpénznek, az árucikkek é* termények tezaurálása. A pénz, a gazdasági életnek ez a vérkeringése megbetegedett s ezzel sorvadásnak indult az egész gazdasági élet. Minden, ami azután bekövetkezett, ebből a forrásból származott. A kommunizmus, majd a román invázió azután megfosztották ezt az országot utolsó megmentett értékeitől. S ezekután már elkerülhetetlen volt a pusztulás, melynek kétségbeejtő következményeit immár évek óta érezzük valamennyien. A korona teljes lezüllése, a tőzsdébe fektetett értékek szomorú pusztulása, az életnívó sülyedése, a középosztály, a fixfizetésüek nyomora, vagyonok ösz- szeomlása, termelési, fogyasztási válság, betétválság, fizetésképtelenségek, csődök, mind-mind az emberiség nagy mérkőzésének, a borzalmas világháborúnak kegyetlen következményei. De nézzük, mik voltak e nagy háború következményei az emberiségre s e borzalmas idők névtelen szereplőjére: az emberre. A nagy világégés megperzselte-e az ember lelkét, a szenvedések kálváriája megnemesitette-e szivét, a borzalmas órák tanulsága megváltoztatta-e világfelfogását, tökéletesi- tette-e gondolatvilágát, szélesitette-e ismeretkörét? A háború milliók uj népvándorlása volt. A hatalmas szervezet ösz- szevissza dobálta a népek százezreit. A távol kelet vad tatárai, a Volga- folyó ábrándos orosza, Kaukázus vitéz kozákja, Szibéria elszánt fia, Afrika színes gurkája össze-vissza ti- potrák vén Európa testét s öntözték a csaták gránátturta mezőit. A hadifogság megismertette a karcagi késői kun leszármazottat Vladivosztok hadikikötőjével, a somogyi 44-es bakát Sicilia kéklő egével; a távoli Szibéria fia szántott-vetett a Nagy-Magyar- alföld hires búzatermő földjén, magyar tüzérek csizmája a Szentföld homokját taposta! A hadi szerencse szeszélyes humorral cserélgette a népek tömegét egymással s dobálta a frontok hős katonáit sok-sok ezernyi kilométerre legszűkebb hazájától. (Folyt, köv.)
