Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-03 / 98. szám
S825 május 3. ZALAI KOZLCm i gadunk és nyugtázunk adományokat 61.000, illetőleg negyed sírkőre 30.000 koronával. így módot nyújtunk arra, hogy szerényebb anyagi erővel bírók közül ketten-négyen összeáliva egy- egy sírkövet jegyezhessenek. A régebben előjegyzett, de még ki nem fizetett sírkövekért változatlanul 70 000 koronát kell fizetni. Az ösz- szegnek kiegészítése ez esetben is az adakozó tetszésétől függ. * Ezzel további útjára bocsátjuk akciónkat. Hisszük, hogy reményeink melyek felett sokan mosolyogtak, továbbra sem hagynak cserben bennünket s Nagykanizsa város nemes- lelkű közönsége eddig tanúsított áldozatkészségével fogja elősegíteni mindnyájunk közös kötelességének teljesítését. * A versenytárgyalási feltételeket s a vállalkozó cégekkel kötött szerződést egyik legközelebbi számunkban teljes egészében közöljük, hogy minden adakozó és érdeklődő lássa, hogyan sáfárkodtunk reánkbizott ösz- szegeikkel. A Keresztény jótékony Nőegylet akciói Nagykanizsa, május 2 Az újjászervezett nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet nagy- választmánya ma délután ülést tartott a városháza tanácstermében Rubint Károlyné elnöklete alatt, a melyen a nagykanizsai keresztény hölgytársadalom elitje vett részt. Farkas Vilma,-az egyesület fáradhatatlan titkárnőié, felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, majd előterjesztette az egyesület nagy munka- programjából a legközelebb megvalósítandó tárgypontokat. Mindenekelőtt és elsősorban a napközi otthon, felállítását, mint a legszükségesebb kívánalmat. Plihál Viktorné beszámolt a polgármesterrel ebben az ügyben folytatott tárgyalásairól. A két iskolai szünidős hónap alatt valamelyik iskolában javasolja felállítani, mig a helyiség kérdése megoldódik. 2 — 6 éves gyermekek felvételéről lenne szó. Több hozzászólás után a nagy- választmány elhatározza a napközi otthon felállítását, mely határozat végrehajtását egyes kijelölt hölgyekre bízzák. Elhatározta továbbá a nagyválasztmány, hogy a népkonyhát helyete- sitendő, felkérik a város közönségét, hogy folyó hó november 1-től 1926 : junius 1-ig vállalja egy-egy család egy-egy szegény gyermeknek naponkint való megebédelését. Aki hajlandó ebből a nemeslelkü akcióból kivenni részét, jelentkezzék a Teuísch- drógériában. A hölgyek a legnagyobb lelkesedéssel tették ezt is magukévá. Elhatározta a nagyválasztmány, hogy az Ínség enyhítésére a faakciót már most indítsák meg a téli hónapokra. Munkaközvetítőt állítanak fel, mely az intelligenciához tartozó hölgyeket, akik mellékfoglalkozás vagy rendes foglalkozást űzni óhajtanak, de társadalmi állásuknál fogva nem szeretnék, hogy ez köztudomásra jusson — foglalkozáshoz, mellék- keresethez juttatja. Kaiser Eleknét és Fábián Zsigmondnét bízzák meg azzal, hogy a munkaadókkal a dolgozni akarókat közvetítse, anélkül, hogy a munkáltató tudja, ki dolgozott számára. A nagyon szép gondolat valóban érdemes, hogy legmesz- szebbmenőleg felkarolják. Felállítanak egy rendszeres vagyonmentő vásárt, hogy alkalmat adjanak mindenkinek, akinek valami eladni valója van, hogy azt megfelelő áron értékesilhesse és a vevő elfogadható áron megvehesse. A szegénysorsu leányok és asszonyok számára kézimunkában való kiképezíetésre megfelelő tanfolyamokat állítanak fel, melyekben nemcsak a tagok, de alkalmas szaktanitónők is fogják a nőket a leghasznosabb’női kézimunkákban kiképezni. Állásközvetítést állítanak fel, mely a napszámostól, cseléden keresztül, a tisztviselőnőig mindenféle állást teljesen ingyen közvetít. Az erre vonatkozó munkát Farkas Vilma és Rubint Károlyné végzik, akiknél jelentkezhetnek úgy az állásíkeresők, mint a munkaadók. Mesedélutánt fognak rendszeresíteni, nemcsak a napközi otthon, de az összes iskolásgyermekek részére fejenként 2000 korona részvételi dij mellett. Szerdán tartják már meg az első mesedélutánt. Junius 6., 7. és 8-án a maga nemében párailan estélyt rendeznek a jótékonyság szolgálatára, melynek programja meglepetést fog kelteni. Ugyancsak bevezetik a tea-délutánokat. A választmány tagjainál — rnagánházaknál — szerény összeg ellenében teát és süteményt szolgálnak fel és szórakozásról gondoskodnak. Az első tea-délutánt most szerdán fogják megtartani Farkas Vilma úrnőnél. Majd szóba került a karácsonyi vásár. Akik hajlandók a nincstelen- ség gyermekei számára ingyen ruhákat varrni, szíveskedjenek a Teutsch- drogériában ezen szándékukat bejelenteni. Ifj. Knortzer György pénztáros terjesztette be ezután pénztári jelentését, amely legfényesebben dokumentál ja az egylet jótékony működését. A nagy választmány mai ülésére legközelebb visszatérünk. Képkiállitás A budapesti iVEUvészüiáz kép» tárlata Nagykanizsán Nagykanizsa, május 2 A művészetek között egy sincs, mely oly állandó műélvezetet nyújtana, mint a festészet. A zene, a színjátszás, a tánc hatása alig tart tovább, mint a meddig halljuk, illetőleg látjuk, de a festményekben, melyek szobáink falait díszítik, bármely pillanatban gyönyörködhetünk s ezt addig tehetjük, mig épen akarjuk ; ellenben a zenének, a szinmüvészet- nek s a táncnak egymásra következő ütemei, jelenetei és mozdulatai felett gyors egymásutánban kell átsurrannunk s az alkalom sem forog fenn állandóan arra, hogy élvezhessük őket. Innen magyarázható a közönségnek meleg szeretete a képek iránt s ebben a tulajdonságukban találja a magyarázatát a müizlésnek abban a körülményben való megnyilatkozásé is, hogy a festmények egyre nagyobb tárt hódítanak a közönség körében. A Budapesti Müvészház újabban megint 200 festménnyel jött le Nagykanizsára és képkiálliíást rendez a festőművészeinek számos kiváló rep- rezentásának müveiből. Ezt a sok képet jelen ismertetésünk szűk keretében nem tehetjük egyenként megbeszélés tárgyává s meg kell elégednünk azzal, hogy közülük csak nehányat sorakoztassunk fel itélő- szókünk elé. Mielőtt azonban ezt tennők, meg kell még említenünk, hogy azon egy helybeli festőm üvésznő, Péczely Piroska is szerepel négy képpel, melyekre alább még visszatérünk. Herman Lipótnak fürdőzőnőket ábrázoló képének értékét igazán csak az- fogja felfogni tudni, ki lépést tart a festészetnek legnemesebb értelemben felfogott modern stílusával. Kitűnő formaérzék jellemzi, de egyúttal valami borongós szin szövi át a mesternek a festészetben követett egyéni útját. Papp Emil két igen szép képpel szerepel a kiállítók között. Az egyik egy nőt ábrázol toalettasztala mellett, a másik egy szobarészletet tár elénk. Olgyay Ferencnek főleg két parkrészlete ragadta meg figyelmünket. Mindegyik finom színezésű, levegős, páratelt kép, gyönyörűen megfestett viz-visszatükrözésekkel. Komáromi Kacz Endrének tisza- parti tájképei finom ecsetkezelésről tesznek tanúságot. Geiger pierretteje és apacsnője méltóan sorakoznak a mester eddigi alkotásai mellé. Odébb Harmann Bélának, Pállik Béla tanítványának, birkafejei vonják magukra érdeklődésünket. A többiek közül értékes munkák Koszta József arcképe, Kezdi Kovách László téli hangulata, Cserna Károly ökrös fogatja, Porcba szánkózása (főleg a jéggé fagyott hónak mesteri plasztikussága és színezése révén), Berkes Antal párisi utcarészlete, pen- telei Molnár János csendéletképei, Zorkóczy Gyula Csorbató részlete stb. Vajda Zsigának egy fátyolos nőt ábrázoló festménye Lotz-ecsetkeze- lése modorában lelkiismeretesen megfestett kép; telve lágysággal. Duidics Andor cigányleánya nagyon szép munka, csak lábai vannak elrajzolva : kicsinyek és aránytalanok. Nagyon szép kép Szüle Péter festménye (páholyban ülő nő), Mihalo- vics Ödön női aktja, Kukány Géza bányásza (szépen megfestett sötét háttérben erőtől duzzadó plasztikusság), Krupká-nak hollandiai tenger- pár trészlete, Heyer Artúrnak nagyobb állatfestrnénye (kutya és macska), Udvary Pálnak széles ecsetkezelésről tanúskodó képe és még sok más kisebb-nagyobb kép. Péczely Piroska négy képpel van képviselve a kiállításon. Nagyon szép két csendéletképet látunk tőle; a selyem asztalterítők és a vázák gondosan és nagy szeretettel vannak megfestve; a virágok telve rr színharmóniával. Szép munka az Őszi napfény portraitja is, a megvilágítással összhangban álló égszínkék háttérrel. Magdolna képében főleg a könnyező szemeknek természetessége ragadott meg. A festőművészek közül Szüle Péter, Kukány Géza, Komáromi Pap Endre és Udvary Pál az idén dijat nyertek; pentelei Molnár János pedig kora tavasszal elköltözött az élők világából. Igen sok rézkarc is disziti a kiállítást. Bayer, Himmer, Komád karcai gondos munkák és szépen hatnak. Látható ebből a futólagos szemléből is, hogy a vásár gazdag anyagából bőségesen választhatnak azok, kik szeretik a szép képeket. A festmények szeretete pedig bizonyítéka a jó ízlésnek. A tárlat képei közül már annak megnyitása előtt elkelt néhány festmény és rézkarc. — mp — Hindenburg székfoglalása. Hindenburg május 12-én délelőtt érkezik meg Berlinbe. Másnap az eskütétel után ünnepélyesen átkisárik a birodalmi elnöki palotába, ahol a helyettes elnök átadja neki az ügyeket. A következő napon az uj elnök fogadja a diplomáciai kar tagjait. A világháború kulturális és gazdasági következményei Irta: KELEMEN FERENC (7) Eltekintve azoktól a korlátozásoktól, melyeket egyes, ipari hegemóniájukra féltékeny nemzetek különféle vámintézkedések alakjában, felállítottak, egész Európa felett az intenzív gazdasági érintkezés s bizonyos formában a szabad kereskedelem szelleme lengedezett. És ebbe, a mozgalmas gazdasági életbe, millió munkás kéz és százezernyi hatalmas gép lendületes munkájába, belekapcsolódott az egész világ mező- gazdasági és ipari produktivitása. Hatalmas, nyersterményekkel megrakott gőzhajók szelték át az Óceánokat s ipari cikkek megmérhetetlen mennyiségeit szállították szárazföldi és tengeri közlekedési eszközök. A föld felületét szüntelenül robogó vonatok és lassú méltósággal tovasikló gőzhajók szelték át, melyek megállás nélkül szolgálták az intenzív nemzetközi kapcsokon alapuló világgazdaságát. Az egyre fokozódó ipari termelés részére a gyarmatokban újabb fogyasztási piacok kapcsolódtak bele a gazdasági életbe s uj, értékes nyersanyagok özönlöttek a munkára váró európai gyáróriásokhoz. Az egész világ egyetlen hatalmas gazdasági szervezetnek látszott. Ezt a hatalmas, az egész világra kiterjeszkedő nagy gazdasági egységet a világháború kettészakította. Két, uj gazdasági egység keletkezettt: A központi hatalmak és az ántánt köré csoportosuló államok egységei, melyeket kiegészítettek a semlegesen maradt államok. A világ termelésének uj alapokra kellett berendezkednie. Ebben a berendezkedésben kétségkívül az u. n. ántánt érdekeltség volt előnyösebb helyzetben, mert gazdasági élete részére nyitva maradtak az Óceánok közlekedési utjai s a többi világrészek gazdag nyersanyagai és kész cikkei, mig a központi hatalmak eleinte az akkor még nem hűtlen szövetségeseken át, bizonyos kapcsolatot fentarthat- tak ugyan a világgazdasággal, de később Olaszország és Románia árulása után, teljesen elzárattak a világtól s kizárólag magukra voltak hagyatva! Mindkét gazdasági egységben egészen uj termelés indult meg. A háború kitörésével megállt az u. n. békés termelési rend s helyét elfoglalta a háborús produktivitás. A gazdasági élet minden tényezője a háborúval járó óriási erőfeszítések szolgálatába szegődött. Minden munkás kéz, minden zakatoló gép kizárólag a háborúnak dolgozott. Milliók fegyverbehivása fokozta a fogyasztás arányait, mig a készletek utánpótlása csak alig valamennyire sikerült. Különösen a központi hatalmak helyzete e tekintetben volt rendkívül súlyos, mert itt az utánpótlás lehetőségeit nyújtó semleges államokkal való érintkezés sokkal nehezebb volt, mint ellenfeleinknek. Az egyre fokozódó fogyasztás s a mind kisebb utánpótlás természetszerűleg felborították a gazdasági élet egyensúlyát, mely azután napjainkig sem volt helyre állítható. A háború előtti világgazdaság egységének ez az erőszakos megbolyga- tása s az egymással mérkőző államcsoportok gazdasági egyensúlyának ez a felbomlása természetesen nem maradhatott hatás nélkül a többi államnak gazdasági életére sem. (Folyt, köv.)
