Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-26 / 93. szám
um mmm bői azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy valamennyi csak dicsőséget hozhat ránk, nagykanizsaiakra. Péczely Piroska mint arcképfestő, Sass Ferenc mint figurális-piktor, Frank György pedig főleg mint tájképfestő érdemelnek elismerést. Munkájuk — ugylátszik — van, mert Péczely Piroska legközelebb egy nagyszabású oltárkép megfestésébe kezel bele, Sass Ferencnél pedig mindig uj és újabb képeket látunk a falon, a régiek pedig eltünedeznek róluk. Bizonyítéka annak, hogy vevőre találnak. Festőművészeink tehát — a nagy közönség tudtán kívül — csendben és a hazai mP.vészet dicsőségére serényen dolgoznak. Az uj (CB) telefonrendszer leírása Nagykanizsa, április 25 Nagykanizsa 1. számú postahivatalát az uj postapalotába való végleges áthelyezésével kapcsolatban legmodernebb távbeszélő berendezéssel szereltették fel. A felszerelésnél f. hó 17-én jelenvoltak Aigner Dezső posta-műszaki tanácsos, mint a kereskedelemügyi miniszter megbízottja, Csethe István postafelügyelő építési osztályvezető, mint a m. kir. pécsi műszaki felügyelőség kiküldöttje, továbbá dr. Tholway Zsigrnoud posta- főfelügyelő hivatalvezető és végül Dippong Károly műszaki segédtiszt, az „Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t.* részéről Krausz Ignác és Halász Vilmos főszereiők voltak jelen. Ez alkalomból röviden ismertetni kívánom az ujrendszerü C. B. távbeszélő-központokat a nagy- kanizsai közönséggel, melynek nagy része bizonyára az uj készülékeken kívül semmit sem ismer ezekből. A közös teleprendszerü (C. B. centrum háttérié) helyi váltó berendezés legfőképen abban különbözik az előbbi, induktoros rendszertől, hogy mig az indukturos berendezéseknél, mint ismeretes, minden előfizetőnek úgynevezett helyi telepre van szüksége, amely a beszélőkészülék (mikrofon) áramkörébe van beiktatva és amely célra leginkább lím április 26 ____________ meg tudta, hogy örőklejáratu váltót j irt alá! Amelyre egyetlen vörös mii- i reist sem kaphat soha-sohasem. Ő i mint brazíliai állampolgár, ellensége voit Németországnak, transzportjának tagjai azonban barátjai és szövetségesei. Ezeket a cirkáló elszállítja haza, őket ellenben elhurcolja fogságba, valamelyik afrikai német gyarmatra. Vége, örökre, biztosan mindörökre vége az argentinjai ízép életnek, a gazdagságnak, a messze- föidön páratlan haciendának, az örömöktől kitarkázott könnyű életnek és vége a vérrel, véren szerzett pénznek is, amely ott dagadozott a kabátja belső zsebében 1 Humildot nem csábitolták tovább már a színes délibábok felvillódzó messzi lidércláng- jai. Tisztán látott mindent. És őrjöngő fájdalmai nem kristályosodtak ki gondolatokká, hanem csak érzésekké, de szörnyen gyilkolók voltak ezek is! Különválasztva áthordták őket a cirkálóra és Humildo ur izzó gyűlölettel a tekintetében korbácsolta végig a hét kicsi tanítónő riadt, megdöbbent, reszkető alakját, amint elbúcsúztak tőle és a hajó másik oldalára kerültek. Sötét szemeiben forró nedvesség úszott, száraz ajkai égő fajdalommal vonagloítak és a torkában kemény szorítások marko- lásztak. A szív« hangosan kalapált, Leclanche-féle elemet használunk, addig a közös teleprendszerü távbeszélő helyi váltóknál az összes helyi előfizetőknek egy közös telepük van. Közös telep gyanánt az accumu- látor (másodlagos galvánelem) szolgál, mely jelen esetben a távbeszélő központ melletti külön e célra épített helyiségben van felszerelve. Általában véve a távbeszélő- központoknak az az óriási előnyük van, hogy azokban a városokban, ahol távbeszélő-hálózatok létesülnek és amelyek úgy vannak berendezve, hogy mindazok vezetékei, akik a távbeszélőt lakásaikban vagy másutt felszereltetik, egy központba, az úgynevezett távbeszélő kapcsoló- hivatalba vannak bevezetve, a központ képes bármelyik előfizetőt bárkivel tetszés szerint pár pillanat alatt összeköttetésbe hozni, illetve ha beszélgetéseiket bevégezték, ismét szétválasztani. Az előfizetők vezetékei meg vannak számozva és a központban mutató táblára vezetve, melynek minden egyes előfizető száma mellett egy úgynevezett hivólámpa van felszerelve, ha valamelyik hivőlámpa kigyullad, a központ belép a belső kérdőzsinórral a megfelelő hüvelybe és „Központ* szóval jelentkezik és kapcsol a külső, úgynevezett csengetőzsinórral. Abban a pillanatban, midőn a fel- | hivó a hallgatóját felemeli, a villa- ] mos-áram a készülékeken át összeköttetésbe jut a központtal, a készülékek jelző működéséhez szükséges áramot az accumuiátor szolgáltatja. A beszélgetések ellenőrzésére a két figyelő-lámpa (zsinór-lámpa) szolgál. A kérdő-zsinórhoz a kérdő figyelőlámpa (belső zsinór-lámpa), az összekötő-zsinórhoz pedig az összekötő figyelő-lámpa (külső zsinór-lámpa) tartozik. Beszélgetések alatt a figyeiő-lám- pák sötétek, a beszélgetés befejeztével pedig világosak lesznek, annak jelzésére, hogy az összeköttetés most már felbontható. Az uj távbeszélő-központhoz szükségelt összes műszaki felszerelési anyagokat az „Egyesüli izzólámpa és Villamossági r. t.“ budapesti gyár | a füleiben hangos siketség dagado- j zott, mintha tömör vas töltötte volna j ki és a lábai fáradtan, erőtlenül csuklottak össze. Ájultan zuhant vé gig a hajó deszkapallóján, esetlenül és tompán, mint a tömött zsák, amelyet a daru kötelei a csomóból kiejtettek. Odakünn pedig élesen, felcsattanva dörrent néhány ágyúid vés és a vén, ósdi, életunt angol steamer, az „Empress of Iceberg*, a szürke alkonyat csendes, álmos derengésében némán búcsúzni kezdett az élet- tők Süvöltő gránátok zuhogta a testébe és a meleg, buja tropikus estében a vén hajó egyszerre sülyedni kezdeti. Először a fara mélyed! bele a langyos vizű óceánba, aztán egyszerre felágaskodott, mint a szilaj paripa és az orra hetykén és gogö- sen az ég felé meredezett. Egy pillanatig mindössze. A másik pilanat- ban a hajótest egyetlen, rettenetes rándulással egyenesedett fel, függőleges állásba és hallani lehetett, amint Összedől, egymásra zuhan, táncba kezd, szétszakad benne minden. És aztán gyorsan szilajul, gyorsvonat! sebességgel indult meg utolsó útjára: leszaladt a sötét melységek végtelenjébe. Csak az örök tenger morajlott, zajlott, sistergett és mozgott tovább, mint azelőtt. (Vége) szolgáltatta, a feszerelési munkálatok megkezdődtek 1924. október 10 én Krausz Ignác főszérelő vezetése mellett és befejeztetett folyó évi április hó 15-én. Az úgynevezett erős áramú munkálatokat Halász Vilmos műszaki főszerelő irányította és vezette. Az accumuiátor anyagát a „Tudor“ accumulator gyár r. t. Budapestről » szállította és szereltette fel. Az accumulátorok tudvalevőleg csak egyenárammal tölthetők, igy a helybeli városi forgó-áram átváltoztatásához rendelkezésre áll a rendes motordinamó, ezenkívül a lehető legmodernebb berendezésű higany- áramáfalakitó, utóbbi valamivel több áramfogyasztással működik. Az összes felszerelési és bekapcsolási munkálatok f. hó 15-én teljesen. befejezést nyerve, -3z uj távbeszélő központ f. hó 17-én a forgalomnak átadva, teljesen kifogástalanul működik és remélhetőleg a távbeszélőt igénybe vevőknek is az igényeit minden tekintetben kielégíti. A régi rendszerű és ideiglenesén kondenzátorok beiktatásával felszerelt készülékeket szukceszive rövid időn belül uj rendszerűvel cserélik ki. — Adia a Mindenható, hogy ez az uj távbeszélő központ mielőbb a régi nagy Magyarország érdekeit szolgálja! (—y) A világháború kulturális és gazdasági következményes írta: KELEMEN FERENC (2) Bár még oly primitiven is, éreztetni kezdik hatásukat az emberi lélek jellegzetes tulajdonságai; megjelenik öntudatos emberi formájában a hatalmi vágy az uralkodni vágyás és egyre szélesedik az emberi lélek gonosz tulajdonságainak egész skálája, A fejlődő értelem összes energiáit az ősember, kizárólag a harci eszközök tökéletesítésére fordította; ezzel megszerezte és biztosította magának fölényes uralmát a világ többi teremtményei fölött. Lelki életének fokozatos kialakulása is csak újabb küzdelmekhez vezette. Az emberiség sötét horizontján megjelennek a vallásosság első primitiv formái. Az ősember töretlen szívósságával ragaszkodik durva képzeletének naiv Isteneihez s kezdetleges kőbaltáival védelmezi öntudatlan vallásosságának első bálványait. S ott valahol az eltűnt évezredek sötét homályában, a bálványok makacs védelmében már jelentkezik az emberi történelem véres küzdelmeinek újabb inspirálója: a hit. A fejlődés további folyamán családot, törzset, országot alapit az ember s a tökéletesedésnek e fokai mind csak a véres harcok számát szaporítják. Majd megindul a nagy népvándorlás. A milliókra szaporodott embercsaládok, mint valami nyüzsgő hangyaboly útra keinek. Népfajok vándorolnak keletről-nyugatra szakadatlan harcot viva az útjában talált más fajokkal. Évszázadokon át Európa földje a szakadatlan emberhullámzás és szü- nelnélküli harc képe. Megkezdődtek a hóditó háborúk! Majd felragyog az emberiség kéklő egén az uj, Megváltó tündöklő keresztje. — Mártírok milliói kapnak utána. A kereszt varázsa elbűvöli a lelkeket, megváltást, szabadulást remélnek a Messiástól. De a Béke olajágával jelentkező Krisztus sem szüntette meg az örök harc végtelen I sorát, sőt uj harcba viszi az embe- \ riséget. A kereszt fanatikusai uj hó- l ditó háborúra készülnek. Megindul- , i nak a keresztes háborúk légiói a barbár kelet felé. Az uj hit megváltoztatja az emberi társadalom képét, beoltja nemes maggal az emberi lelkeket, megveti az erkölcsi élet alapját s lassan megteremti Európa uj képét: az állandó életre berendezkedő államokat. Megalakulnak a dinasztiák s velük együtt megszaporodnak az ember véres küzdelmeinek szomorú fejezetei. Aztán jön a reformáció újabb háborúkkal ! Kikel a lelkek mélyén a szabadság bűvös érzése, egész Európán végigzeng az ujabbkori forradalmak harsonája s velük zug az újabb háborúk harci kürtje! Jön a nagy gazdasági fellendülés; uj világrészek felfedezése ; jön a nagy gazdag országok inváziója; a gyarmatokba, az ipari fellendülés ! De az emberiség minden megmozdulása csak újabb és újabb háborút jelent. Nincs a történelemnek olyan lapja, mely ne volna tele véres háborúk borzalmaival. Nincs dinasztia, melynek nevéhez embervér ne tapadna. Nincs az emberiség életének egy napja, egy órája, melyben a föld legboldogtalanabb teremtése : az ember a háború borzalmai elől abszolút nyugalmat találna. — Minden csak háború! Család, ország, állam, hit, politika, művészet, az emberi elmének minden alkotása csak a háború gonosz szellemeit szolgálja. Az emberi szellem minden erőfeszítése elsősorban a háborúnak szól; az alkotás legszebb területe, a technika minden értékes vívmánya a háború szolgálatában áll. A háború minden valamire való találmányt lefoglal magának; minden területet okkupái. Felszállt az aeroplánok szárnyain az eddig érintetlen légbe, lesülyedt a tengeralattjárók páncéljaiban a vizek mélységeibe, szárazföldön és vizen, levegőben és viz alatt egyaránt fenyegeti a teremtés koronáját, az embert. A háború az emberiség életének gonosz szelleme, mely vészmadárként suhogtatja szárnyait idők és korok felett, de soha még oly borzalmasan le nem csapott reánk, mint abban a világégésben, melyet Princip sarajevói diák revolvergolyója gyújtott fel azon az emlékezetes forró, júniusi napon. A világháborúnak nevezett nagy leszámolás tulajdonképpen nem is jött váratlanul. Az 1871. poroszfrancia háború után bekövetkezett lázas fegyverkezés már előre éreztette nagy idők bekövetkezését. A militarizmus szelleme napról-napra nőtt s szinte percről-percre fokozódott az a türelmetlenség, az az idegesség, melyet az a szemérmetlen harci készülődés terjesztett maga körül. A nagy háború réme mindjobban fojtogatta a lelkeket, belefér- kőzöít az emberek mindennapi beszédtémájába s nyugtalanította az ártatlan gyermekszíveket Hány nyugtalan percet szerzett magamnak is legszebb gyerekéveimben az öregek diskurzusa a közeledő háborúról. Hogy megremegett gyermekszívem, mikor édes apám ajkairól majdnem nap-nap után hallottam a végzetes refraint: „Majd ha Ferenc József meghal.“ Ilyenkor elvonultam kis szobám sarkába s remegve számolgattam az éveket: öt év, tiz év, az öreg király addig mig él s én, óh én éppen ezekben az években leszek katonává serdülő ifjú ! Egész gyermekkorom felett Da- mokles kardjaként lógott a háború réme ! És az évek elteltek! Öt év, tiz évi (Folyt, kftv.^
