Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-25 / 92. szám
64. évfolyam, 02* !. á^rliiH 25 szotnÍ3ctt JPkirí€3i 1839 koron« POLITIKAI SÄFSLfiF SaSE'ksszíőség és kíadőbivstel Pő-ut S laíeíurbaa-Telefon 73, nyomda 117, szám Felelős szerkesztő: Ktmpeítn Béla Etá&eeíési sík; Egy bóra 30.930 ko*oa8 Három hői2... ... — ... SÖ.C00 korona A VÁROSI MUZEUM Minden valamire való város büszke az ő múzeumára, melyben gyűjteményei elhelyezve vannak. Nem is szólva a londoni British Museum-ról, a müncheni Pinakoihekről, a drezdai, bécsi és budapesti múzeumokról stb , egészen kis városoknak is vannak igen.értékes és gazdag múzeumaik, mellettük könyvtárak, könnyű hozzáférhetőséggel a közönség számára. Nagykanizsán is van egy még mindig „rendezés“ alatt álló muzeum s benne néhány száz kötetből álló könyvtár, jelenleg a piarista-gimnázium épületében s az egyik tanár felügyelete a lati. Erről a múzeumról és könyvtárról azonban még a nagykanizsaiak közül is vajmi kevesen tudnak" de ha tudomáss-alis btr nának róluk, akkor sem vehetnék semmi hasznát, mert a nyilvánosság előtt zárva vannak. A kultúrpalotának felépítése egyelőre nem remélhető. Azt persze nem tudhatjuk, hogy hogyan fog alakulnia jövő s a város és társadalom mikor jutnak abba a heíyzeíbe, hogy a régóta esedékes Kulturházat megvalósíthatják. Mi, őszintén szólva, nem bízunk benne, hogy jó egynéhány évig sor kerülhet rá, mert például a szinház-kérdést is előbbrevalónak tartjuk, mint amazt s ennek felépítése elé is nehezen leküzdhető akadályok gördülnek. Egy uj Kultúrpalota építésének reményét tehát egyelőre adjuk fel. De a város ennek dacára még sem hanyagolhatja el teljesen a muzeum kérdését. Ami benne megvan s ami esetleg a közei jövőben még belekerül, mégis csak megfelelő helyiséget, ezekben szakszerű rendezést s a közönség részére legalább bizonyos napokon hozzáférhetőséget igényelnek. Mi még abban is meg tudunk nyugodni, hogy maradjon benne abban á négy szobában, melyekben jelenleg van, a piarista reálgimnázium épületében s rendezését végezze egy tanár, ha már 1 a város nem képes külön fize- j téses muzeumőrt tartani hozzá, j De bárki is kezelje, egyszer ] már legyen rendezve, legyen a j hét bizonyos napján meghatáro- ' zott időben a közönség számára nyitva s a könyvtárt bocsássák át a közhasználatnak. Aztán — ha már rendezve van — hívja fel a város a közönséget arra, hogy adományaikkal és letétjeikkel gazdagítsák az anyagát s ha már másképen nem lehet, ily módon igyekezzünk azt gyarapítani és átadni a tudományos használatnak. A muzeum jelenlegi állagának rendezésével és gyarapításával tartozunk kultúránknak. De feltétele an na lé a követelménynek is, hogy.— ha a viszonyok ezt lehetővé teszik — megépítsük a Kultúrpalotát. De miPiógUnk' elhelyezni annak tér-"” rneiben s mit fogunk megmutatni majd az idegeneknek benne, ha anyaga olyan sivár, mint a minő ma s épen olyan rendezetlenül fog átkerülni uj hajlékába, mint ahogyan ezidő szerint áll ? Ne a gombhoz csináltassunk kabátot, a jelen esetben: néhány darabból álló muzeális tárgynak emeljünk Kultúrpalotát, hanem gazdagítsuk és rendezzük annak anyagát, mig modern épületbe fogjuk elhelyezni tudni. Mert végre is nem azért kell Nagykanizsának Kulturház, hogy egy monumentális épületének belső tartalmát eltitkolni és miatta pirulni legyünk kénytelen azok előtt, kik arra is kiváncsiak lesznek. hogy mi van a falak mögött? A Kultúrpalota kuliarát\ekní; ennek egyik ismérve a gyűjtemények ; minek emeljünk tehát milliárdos épületet, ha nincs mit elhelyezni benne?! A rendezés és gyűjtés munkáját tehát azonnal meg kell indítani, hogy legyen majd mí- #T meglőne!'» is az uj palota termeit. Mert ha igy folytatjuk, még félő, hogy előbb lesz Kultúrpalotánk, mint belé érdemes gyűjtemények . . . A választási visszaéléseket a §»ai*lasne«ti élet nyugodtsága biztosítja Visszaélések a szavazéiggazotoánifokkai — A választási biztos összefériietetiesisége — Az ajánlások Ssewjfvjiásáas&ík batárideje Budapest, április 24 A választójogi bizottság Kállay Tibor elnökléséve! ina délelőtt folytatta a választójogi javaslat részletes tárgyalását. A kormány részéről jelen volt Rakovszky Iván belügyminiszter, továbbá Ladik Gusztáv államtitkár és Kovács Lajos a statisztikai hivatal igazgatója. Napirend előtt Puky Endre előadó szólalt fel. Szövátette a 3. szakaszhoz tegnap beadott kiegészítő javaslatát, amelyet a lapok tévesen tüntetnek fel. — javaslata szerint az iparosoknál, kereskedőknél, Károly- csapatkereszteseknél és a volt katonai altiszteknél is vélelmezendő a hat elemi osztály elvégzése. Indítványa egyébként szószerint a következő : „Az elemi népiskola négy, illetve hat osztályának vagy ezzel egyenértékű tanintézetnek, tanfolyamnak sikeres elvégzését vélelmezni kell akkor, ha az illetőről köztudomású, vagy állásából, foglalkozásából nyilvánvaló, hogy az illető a négy, illetve hat elemi iskolai képzettséggel rendelkezik. Ez a vélelem áll különösen arra, aki a háhoruban vitézségi érmet kapott, vagy a katonai szolgálat közben altiszti fokozatot i ért el, továbbá arra is, aki önállóan folytat olyan ipari, kereskedelmi üzletet, vagy vállalatot, amely a saját és családja eltartását biztosítja, valamint a vele együttélő feleségére is, aki a férjének most körülirt üzletében vagy vállalatában tevékenyen résztvesz. Ál! végül ez a vélelem arra a földművesre vagy együttélő- feleségére is, akinek valamelyike bármelyiküknek olyan saját vagy mindkettőjüknek olyan földbirtokán önállóan gazdálkodik, amelynek kataszteri tiszta jövedelme legalább' hatvan aranykorona.“ A bizottság ezután rátért a javaslat 51. szakaszának tárgyalására, amely a választások kitűzéséről szól. Szilágyi Lajos az általános választásokra vonatkozó rendelkezést elfogadja, az időközi választásokról szóló rendelkezésekéi azonban helyteleníti. A szakasz az időközi választás napját úgy tűzi ki. hogy a kép- viseiőház határozatának keltétől a választás napjáig legalább 15 és legfeljebb 20 napi időköz maradjon. Ezt kevésnek tartja az ajánlások megszerzésére. Sokalja, hogy a választók tiz százalékának kell ajánlani. Elegendőnek tartaná 100 választó ajánlását, indítványozza, hogy legalább 25 és legfeljebb 30 napi időköz legyen a választásig attól a naptól, amikor a központi választmány a választás napját kitűzi. Rassai Károly hozzájárul Szilágyi javaslatához. Hiányzik a javaslatból, hogy a választás vasárnap vagy más törvényes munkaszüneti napon legyen. Ernszt Sándor csatlakozik Szilágyi érveléséhez legalább 21, legfeljebb 30 napos határidőt indítványoz. Rakovszky Iván belügyminiszter reflektál a felszólalásokra. Szilágyi és Ernszt indítványával kapcsolatban hozzájárul ahhoz, hogy 16, illetve 26 napos határidőt állapítsanak meg. Hozójárul ahhoz is, hogy a szavazóigazolványok kikézbesítésének utolsó napjától legalább öt napra terjedjen az ajánlás ideje. Rassai javaslatát nem tartja elfogadhatónak. Az ünnepnap arra szolgál, hogy az emberek vallási kötelességeiknek tegyenek eleget és pihenjenek. Puky Endre előadó 15 és 20 helyett 16, illetve 25 napos határidőt ajáni, uj bekezdést javasol, hogy a központi választmány a szavazóigazolványok kikézbesítése után legalább öt napot adjon az ajánlásokra. Szilágyi üT>s ezt kevésnek tartja. Akkor elfogadja, ha egy vasárnap is beleesik. Különben hét napot javasol és eredeti javaslatát visszavonja. Ernszt Sándor is visszavonja indítványát. Rakovszky Iván belügyminiszter elismeri, hogy nagy előny lenne, ha vasárnap is esnék a határidőbe, praktikus szempontból azonban Szilágyi és Rassai indítványát ellentétesnek látja. Mentül hosszabb a határidő, annál kisebb annak az eshetősége, hogy a központi választmány a választás napját munkaszüneti napra tűzhesse ki. Az előadó javaslatának elfogadását kéri. A bizottság ezután Rassai indítványát elfogadja, ugyancsak elfogadja . az előadónak a harmadik bekezdéshez benyújtott indítványát Szilágyi módosító indítványával együtt A választások kiírásáról szóló szakaszt Szilágyi hozzászólása után a bizottság elfogadja. Az 53. § í a választási bizottság tagjainak összeállításáról bekezdésenként tárgyalják. Az első bekezdést a bizottság elfogadja. A második bekezdésnél Szilágyi indítványozza, hogy „a jegyző is tagja 1 egyen a választási bizottságnak“. Rakovszky belügyminiszter ragaszkodik az eredeti szöveghez. A jegyző arra való, hogy a választási elnök utasításai szerint eljárjon és teendője csupán az írásbeli munkákra vonatkozik. A bizottság ezután Szilágyi javaslatát elveti. A 3. bekezdést a bizottság elfogadja. A negyedik bekezdésnél Szilágyi Lajos előadja, hogy a választási biztos kijelölésénél érvényesülni kell annak a szempontnak, hogy a választási biztos valamely jelöltnek
