Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-01 / 73. szám

64. évfolyam, 73 szám Nagykanizsa, 1925 április 1 szerda A? a Í8Ü© korona Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg íSaarkezstőség és kfsdőhivstal Pő-uí 5 ÍBlervban-Telefoíí 78, nyomda U7. S£ása Felelős szerkesztő:- föempetan Béla ES&ílsetés? éra; ügy bóra Hárow bors .................. 30.000 koroíiá üö.OGO korona KÜZDELEM BUDAPESTÉRT A székesfőváros népe választásra készülődik. Nem tudni még, mit ha­tároz a belügyminiszter; még nincs meghatározva a választás időpontja sem, de a két ellenfél egy állóharc minden hadieszközét állítja máris szolgálatába. A felkészültség után Ítélve elkese­redett, kíméletet nem ismerő, a vég­sőkig kemény és elszánt küzdelemre van kilátás. Mindkét fél tudja, hogy lenni vagy nem lenni — ez most a jelszó. Rendkívül sok függ ettől a választástól. Ha a keresztény községi párt ke­zéből kisiklanék a székesfőváros ve­zetése, a keresztény nemzeti gondo­lat végleg száműzetnék a főváros hivatalos életéből, politikájából, tény­kedéseiből és a magyar székesfővá­ros ismét odajutna, ahová a nepo- tista törzsfőnöki klikkrendszer juttatta — a bűnös Budapestig Ismét vissza­ülne az árván maradt zsöllyéjébe a hazajáró iiberah'zmus és röhögve ter­peszkednék az a rendszer, amely ami szépséges magyar fővárosunkból egy olyan Augias-istállót teremtett, ame­lyet a keresztény és nemzeti rezsim éveken át tartó megfeszített munká­val sem tudott teljesen megtisztítani és szagtalanítani.­Ha pedig ismét a keresztény nem­zeti gondolat kerül ki győztesen és úrrá lesz a m3gyar székesfőváros fölött, lassanként megerősödik, meg­izmosodik az a rendszer, amely az egyenesség utján haladva csakis a polgárság boldogulásáért küzd és bevehetetlen várrá épül a korrupt liberalizmus fölött. Évekre kiható, az egész jövőt átalakító horderejű — a lefolytatandó budapesti választás. És mert az ország szive szerint igazodik az ország testének többi része, mert tudjuk, hogy a test többi tagjai is csak akkor lehetnek egész­ségesek, ha a szív is az, mert tapasz­taltuk, hogy a legcsunyább patkány­forradalmat a főváros csinálta, onnét gördült el -a lavina, amely maga alá sodorta és összeroppantotta a magyar test többi részeit, a vidéket, nem lehet a vidéknek közömbös, mi folyik most Budapesten, mit csinál a fővá­ros népe, melyik párt és vele melyik világnézet kerül majd ki győztesen az urnákból. Az-e, amely évtizedes uralma alatt úgy gazdálkodott, hogy katasztrófális deficitet teremtett, állásokat-állásokra kreált és egy oly hivatali apparátust varrt a polgárság nyakába, mellyel Newyorkot lehetne elközigazgatni és adminisztrálni, amely a dolgozókkal csak temetésük alkalmával törődött és akinél az ember csak a törzsfő­nököknél és kapcsolt részeinél kez­dődött, vagy az, amely ennek a ne- potista gazdálkodásnak és klikkrend­szernek átkos fattyúhajtásait, kinövé­seit, bűneit, szennyét és bűzét eltün­tetni, kisöpörni, kisurolni, kimeszelni, kifesteni, lisoformozni, jóvátenni és az agyonnyomoritott lakossággal fe­ledtetni igyekezett, rendet, igazságot, részrehajthatatlanságot, biztonságot teremtett és a polgárságba vissza- csepegtetíe a hitet a magyar székes- fővárosba. Megindult a sajtókampány is. — Ugyanazok, akik Károlyi Mihálynak dithirambokat zengtek és csúnya de- faitista játékukkal a nemzet hóhérai­nak tettek szolgálatot: birákként lép­nek fel a keresztény rezsim ellen és mindazt a sok bűnt, azt a temérdek szemetet, ami az ő nevükhöz fűző­dik, a keresztény rezsim arcába vág­ják, mondván: íme, hát igy gazdál­kodtak a keresztény rezsim emberei! számítva a feledő, gondolkodásra is Budapest, március 31 A nemzetgyűlés választójogi bizott­sága ma déíelőti Kállay Tibor elnök- lésével megkezdte a választójogi ja­vaslat részletes tárgyalását. Elsőnek Szilágyi Lajos szólalt fel. A szövetkezett ellenzék a kormány­nyal szemben emberi és állampolgári jognak tekinti a választójogot és igy áthidalhatatlan ellentét van a kor­mány és a szövetkezett ellenzék állás­pontja között. A miniszterelnök, ami­kor az általános választójog vesze­delmeit sorolta fel, olyan képeket festett, amelyek nem léteztek. Az általános választójog nem jelentheti a munkásság uralmát a polgárság felett, meri Magyarországon a pol­gárság van többségben és már ezért sem kell félteni a társadalom rendjét. Nem lehet mondani, hogy nagy szám­ban vannak olyan polgárok, akik nem rendelkeznek még kellő Ítélő­képességgel, mert ha vannak is ilye­nek, nincsenek olyan nagy számban, hogy ez a szűk választójog elfogad­ható lenne. — A miniszterelnök beszédéből — mondotta — megértette az ellenzék, hogy semmi kilátásuk sincs arra, hogy akár a választójog bizottsági, akár plenáris tárgyalásán valami, jelentős indítványukkal célt érjenek. Ennek dacára résztvesznek a választó- jogi bizottság tárgyalásain és pontról- pontra végigveszik az egész javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök: A szocialistapártnak azzal a törekvé­sével szemben, hogy osztályharcot hirdet, szükség vari arra, hogy Ma­gyarországon az összes osztályok a, politikai hatalomban részesüljenek és a polgári társadalom vezető szerepét rest és a meddő harcban elfásult tömegre, amely agyafúrt praktikáju­kat nem veszi észre, követ fog és szintén azok felé dobálja, akik csak 3z ö jólétét és boldogulását akarják. De őszintén és igazán akarják. Megindult tehát a harc. Valóságos éle—halál küzdelem ez, mely a ke­resztény vagy liberális Budapestért most folyik. Hogy ki kerül ki győz­tesen, ki tudná ezt előre megmon­dani, de az ország népének nem lehet mindegy, hogy ismét a törzs­főnöki klikkek és a páholyok krea­túrái üljenek a főváros nyakába és ismét szisztematikusan előkészítsék a régi bűnös Budapestet. Akarjuk hinni, hogy a magyarság okult a múltból és a választások napján az ádáz tusából ismét a ke­resztény nemzeti rezsim kerül ki diadalmasan. Benedek Rezső megőrizzék. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányról volt szó és ha ezt igy akarják magya­rázni, én ez ellen a leghatározottab­ban tiltakozom. A szociáldemokrata párt Magyar- országon és mindenütt osztálykarcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezután megkezdték a javaslat rész­letes tárgyalását. Az első szakasznál Szilágyi Lajos indítványozza; mondja ki a bizott­ság, hogy országgyűlési képviselő választó minden férfi, aki 24. élet­évét betöltötte, hat éve magyar állam­polgár, fél éve ugyanabban a köz­ségben lakik, vagy ugyanannyi ideig lakása van. Meskú Zoltán hangsúlyozza, hogy sohase hirdette az általános választó­jogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után leit hive. Gömbös Gyula: A legutóbbi tör­vényekhez képest az ebben a javas­latban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A magyar faji ás nemzeti szempontból helyesli a kétévi helybentakást. Indítványozza, hogy a külföldiek ne iiz-, hanem huszévi- magyarországi íaitózkodás után nyerhessék el a választói jogo­sultságot. Patacsi Dénes: Osztja Gömbös Gyula álláspontját. Indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztes vagy vitézségi érmes volt frontkatonák iskolai végzettségük igazolása nélkül is szavazhassanak, úgyszintén a had­seregben altiszti rangot viselt ma­gyar állampolgárok is. Szabó József: Olyan módosítást indítványoz, hogy választójoga van annak a férfinek és nőnek, aki 24. életévét betöltötte, tiz év óta magyar állampolgár Írni és olvasni tud. Vázsonyi Vilmos a szakaszhoz olyan értelmű pótlást javasol, hogy a négy elemi igazolásán felül azt a jogcímet is vegyék fel, hogy „vagy ezzel egyértékü műveltség megszer­zését igazolja“. Rassai Károly az irni-olvasnitu- dást kívánja a választójog főkellé­kének. Mokcsay Zoltán indítványozza, hogy a 24 év betöltését ne kíván­ják attól, aki az egyetemen előirt tananyagot elvégezte. Csizmadia András: Minden 24 évet betöltött férfinek legyen válasz­tójoga. Rakovszky Iván belügyminiszter: A négy elemi elvégzése és az irni- olvasni tudás között lényeges kü­lönbség van a polgári intelligencia és műveltség szempontjából. Az is­kola elvégzése vallásos, etkölcsös ne­velést jelent, azonkívül a gyermek bizonyos fokú fegyelmezését, amely a későbbi korban is érezteti hatását. Honorálni kívánja Patacsinak azt az indítványát, hogy a vitézi széki érmeseket és az altiszti fokozatot el­ért katonákat mentesíteni kell a négy elemi elvégzésének igazolása alól. A hclybenlakás elve mindenütt az egész világon el van fogadva; mert az egy helyben lakó állampol­gárok nagyobb értéket képviselnek, mini a vándorló elemek. Honorálja Vázsonyinak azt a kí­vánságát, hogy a négy elemi osz­tálynak megfelelő képzettség elegendő legyen az iskolai végzettség követel­ményénél. Ez vonatkozik a tanonc­iskolákra, tanfolyamokra, stb. Göm­bös Gyulának azt az indítványát, hogy a tiz évi állampolgárság kellé­két húsz esztendőre emeljék fel, nem fogadhatja el, mert a tiz esztendő nálunk tradíció. Tényleg igaz, hogy a nők választó­joga korlátozva van, de a nők az alkotmányos küzdelemben csak a legutóbbi idők óta vesznek részt és számuk túlsúlyt jelenthetne a régi politikai érzékkel biró férfiakkal szemben. Ezután a bizottság az eredeti szö­veget fogadta el. Vázsonyi Vilmos egyik, határozati jazaslatával együtt. ""Ezzel az első szakasz tárgyalását befejezték. A legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés ina délben tar­tott rövid ülésén Erődi Harrach Tihamér beterjesztette a bizottságok jelentését a mezőgazdasági hitelről, melyről kimondták a sürgősséget. Pulnoki Sándor beterjesztette a fővárosi törvényhatóság kiegészítésé­ről szóló javaslat bizottsági jelentését. Kilenc képviselő mentelmi jogát felfüggesztették, három ügyben, köz ■ tűk Hegedűs Györgyében is, az ilyen­irányú kérést elutasították. H választójogi bizottság befejezte az első szakasz tárgyalását A miniszterelnök és a tselügymirassztér'' feiszéialása aa ellenzék kifogásaira — 14 nemzetgyűlés sürgősen tár« gyaäjo a m@zSgsazcSa®á$|i Iliiéiről s á fővárosi törvény« hatóságról ssólé javaslatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom