Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-31 / 72. szám

1925 március 31. ZALA! KOZL.ONY Az iparostanonc- iskola a katona- temetőért Az adományozott 25 sírkővel megjelölt sírok mindenkori gondozását és kivilágítását is vállalta az iparostanonciskola Nagykanizsa, március 30 Huszonöt sírkőre 1.750.000 koro­nát gyűjtött össze a helybeli iparos fiú- és leánytanonciskola a katona­temetőben nyugvó hősök sírjainak megjelölésére indított akciónkkal kap­csolatban, melyet a következő levél kíséretében jutattak el hozzánk: Tekintetes Szerkesztőség! A helybeli iparos fiú- és leánytanonc­iskola tanítótestülete egyik legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy á szerkesztőségnek az 1300 hősi sirnak sírkővel leendő meg­jelölésére irányuló akciójának támogatása és előmozdítása céljából a többi helybeli tanintézetekhez hasonlóan osztályonkinti gyűjtést indít. Jóleső érzéssel állapítom meg. hogy a tanulóinknak a hősi halottak iránt tartozó kegyeletes érzésében nem csalódtam, mert az iparos osztályra nehezedő mai súlyos viszonyok dacára, gyűjtésünk 1.750.000'ko­ronát, vagyis 25 sírkő emeléséhez szüksé­ges összeget eredményezett, mely annál ér­tékesebb, mivel tanoncaink legnagyobb ré­sze az úgynevezett borravalóból gyűjtötte össze a nemes és kegyeletes célra adott összegeket. A fenti eredményhez az egyes osztályok a következő összegekkel járultak hozzá: I. a) leányosztály 98.500 K I. b) 73.000 „ II. 140.000 „ 111. 70.000 „ ÍV. 70.000 „ Előkészítő fiúosztály 70.000 „ I. a) 73.500 „ I. b) 92.200 „ I. c) 79.200 „ I. cl) 72.300 „ II. a) 125.000 „ II. b) 111.000 „ II. cl 83.000 „ III. a) 280.000 „ III. b) 106.500 „ IV. a) 47.200 „ I. téli 70.000 „ II—IV. téli „ 88.600 „ Összesen: 1.750.000 K Midőn a gyűjtött összeget a tek. Szer­kesztőség által kezdeményezett kegyeletes célra leendő felhasználás végett tisztelettel átszolgáltatom, legyen szabad a gyűjtés hogy mi lenne velem akkor, ha a sátán kutyája valamelyik fa mögül elém ugrana. Bizony én is meghal­nék ijedtemben, gondoltam, éppenugy ! mint azok, akiket megijesztett. És j máris megijedtem. Sietve haladtam j hát a poros utón, de mégis lassan jutottam előre, mert minden három­négy lépésnyire nagyokat botlottam. Ha egy sötéíebb helyre értein min­dig a sátán kutyáját véltem látni, amint az akácfák közül elém kisza­lad. A hátam vizes kezdett lenni és sokszor hideg verejték-csöppök sza­ladtak alá homlokomról. Szóval fél­tem. Nemsokára aztán a Börzsöny­féle szőlő alá értem. Itt már lépni is alig bírtam a nagy félelemtől. Nem hazudom, ha azt mondom, hogy közel voltam az elájuláshoz. És egyszerre csak csöríetést hallot­tam a gyepű bokrai között, száraz levelek zörögtek s aztán hirtelen egy nagy fekete állatt ugrott elém. Irtó­zatosat mordult. Elsötétült előttem egyszerre minden, a gyepű fái, a csillagos ég, a zöldelő rét és a ga­bona s az jutott nagy hirtelenében az eszembe, hogy no, ez a sátán kutyája s most nekem végem van. És többet már nem is tudok. Egy nagyot sikoltoítam és az ut köze­pére estem. A gyerek nagy lélegzetet vett és szinte belemelegedett az elbeszélésbe. Egészen — hogy úgy mondjam — újra átérezte az egész jelenetet s a megindításakor kifejezésre juttatott intenci­ómhoz képest kérnem a tek. Szerkesztő­séget, hogy a tanoncaink adományából be­folyt összegből elsősorban lehetőleg azon iparos hősi halottaknak emeltessék sírkő, akik Nagykanizsán tanulták iparukat s mint ilyenek tanonciskolánknak voltak növen­dékei. Amennyiben ennek a megállapítása nehézségbe ütköznék, vagy ilyenek egyál­talán nem volnának a hősi halottaink kö­zött, azon esetben kérem, kegyeskedjenek a mi 25 sírkövünket annak idején egymás mellett kijelölni, mivel ezeknek a síroknak mindenkori gondozásáról és kivilágításáról is a tanonciskola fog gondoskodni. Nagykanizsa, 1925. március 29-én. Hazafias üdvözlettel: Poredus Antal iparisk. igazgató. Ehhez a levélhez kevés hozzáfűzni valónk van. Bár akadnának, ha ke­vesen is még, kik az áldozatos lé­leknek ekkora tettekben is megnyil­vánuló erejét tudnák felmutatni, mint ezek az iskolás fiuk és leányok, kik­nek semmijük sincs tulajdonképpen, csak egyre izmosodó magyar szivük és néha egy-két ezer koronájuk, amit munkájukért kaptak s amit ők oda­adtak a hősök emlékezetének meg­örökítése céljaira. Az Arany János utcai eíemi VI. fiúosztálya, amelyikben talán a legszegényebb gyermekek találkoztak össze, kis deputációva! kereste fel a „szerkesztő bácsit“ és szerényen, értelmesen el­mondották, hogy ők is összegyűj­töttek maguk között jó tanítójuk fel­hívására 70.000 koronát egy katona- sirkő költségeire. Kevesen vannak Nagykanizsán, kik ekkora áldozatot hoztak volna a hősi temető 1300 örökre elnémult katonájának emlékezetéért. Spitzer Ferenc futbaíl-biró hono­ráriumából egy katonasirt fizetett ki. NAPI HÍR NAPIREND Sarcitis 33. kedd j :; ;; : Római katolikus: Guidó ap. Protesten!: :: j :: Árpád, izraelita: Adar hó 6. ;; j i! Nap kel reggel 5 óra 42 perckor, nyug- :i i i; szik délután 6 óra 27 perckor. i; Mi A ftteíeorológlai Intézet jelentése;! !; szerint túlnyomóan száraz idő várható :: ! i: szelek gyengülésével, gyenge éjjeli fagy- ; 1 ;igyál, később hőemelkedés. KULTURESTÉLYEK ÉS MULATSÁGOK I Április 2: A Zrínyi Irodalmi és Müvé- 1 szeti Kör liceális előadása {Doniján Lajos \ dr.: A modern nők) a Kaszinó nagyíermé- mében este fél 7 órakor. A Pesti Kabaré vendégjátéka a Polgári Egyletben este fél 9 órakor, Április 5: Kulturelőadás Kiskanizsán a templomtéri iskolában délután fél 4 órakor {Kovács Illés: Védekezés a tüdövész ellen.) A nagykanizsai ref. egyházközség Jókai- ünncpélye a Városházi dísztermében dél­előtt V2I2 órakor. Április 12: A Ki skanizsai Katolikus If­júsági Egyesület műkedvelő előadása (Szig­ligeti : A cigány) a templomtéri iskola ud­varán délután fél 4 órakor. Április 13: A Kiskanizsai Katolikus If­júsági Egyesület előadásának megismétlése (Szigligeti: A cigány.) Április 16: A Zrinyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása {Noll József) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 23: A Zrinyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása {Kelemen Ferenc) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. A DIVAT Hősi halottak emléktáblája Bé­késcsabán. Vasárnap délelőtt 10 órakor leplezték le nagy ünnepség keretében Orosháza evagelikus temp­lomában azt az óriási márvány táblát, amelyre az egyházközség 800 főnyi halottjának nevét véseti. Az ünnepi beszédet Dr. Raffay Sándor refor­mátus püspök mondotta. félelem ismét erőt vett rajta. A sze­mei kidüledtek és erősen beleka­paszkodva a karjainkba, remegve beszélt tovább : — Előttem van most is az a nagy, rémes állatt, amint a fogait csat­togtatta, reám morgott és . . . — Pszt, egy szót se többet! — súgta apám hirtelen s az ut fordu­lója felé mutatott, ahonnan egy asz- szony alakja tűnt elénk, aki gyorsan szaladt le a dombon és amikor meg­látott bennünket, hirtelen felénk sza­ladt és egyenesen Gézát kapta kar­jaiba . . . Anyám volt. Elhalmozta a hosszú, vézna gye­reket a szerető, legjobb szülő gyen­géd csókjaival, úgy, hogy a gyerek alig juthatott szóhoz s a lélekzete is majdnem elfúlt. * Apám másnap félrevont cseresz­nyeszedés közben: — Tudod-s, hogy mitől ijedt meg az este Géza? — kérdezte. — Kutyától, nemde? — Igen. Még pedig a Börzsöny tekintetes ur vincellérjének, Kereső Györgynek a kutyájától. S aztán ökölbe szorult a keze és sötéten tette hozzá: — De, istenemre, estére agyonlö­vöm a dögöt! * És aznap este agyonlőtte a vin­cellér kutyáját. történetének néhány érdekes fejezetét hallottuk tegnap az Urániában. Sok minden olyan dolgot tudtunk meg belőle, melyekre eddig ügyet sem ve­tettünk, illetőleg idő hijján nem ér­tünk rá az adatok felkutatásával foglalkozni. így egybehordva lekötöt­ték figyelmünket és egész őszintén szólva: érdeklődéssel hallgattuk az előadó történeti visszapillantásait. Az előadást mozi keretében divat- revu% előzte meg. A hölgyek egy, és tegyük mindjárt hozzá: nagy része tágra nyitott szemmel s nem kis fáj­dalomérzettel szemlélte a szebbnél- szebb íoilettek szemkápráztató felvo­nulását. Egyesek mégis — láthatólag — másképen gondolkodtak róla s önönmagukban felvetették a kérdést: tulajdonképen miért mutatják be eze­ket a jelig-ruhadarabokat ? Csak azért, hogy vágyakat keltsenek az asszonyokban a fényűzés iránt ? Hol van ezekben az öltözékekben az er­kölcsi jóizlés s a nemesebb gondol­kodásnak emelkedettebb szárnyalása ? Ezek a végtelenül fogyatékos öltö­zékek nagyon hasonlítanak korunk erkölcsi kultúrájának szintén felette fogyatékos állapotához. Olyanok ezek a női ruhák, mint az irodalomban a pornográfia: gondolatban, formában, megvalósulásban messze elütök a jó ízléstől s az igazi szép kultúrájának klasszikus érvényesülésétől. S a modern öltözködés megítélésé­ben mégis azoknak a keveseknek van igazuk, kik az öltözködés művésze­tét nem a meztelenség kultuszában látják megvalósulva, hanem annak titkát valahol egészen másutt kere­sik: az egyén lényével való össz­hangban. Akinek a lénye nem hábo­rodik fel bájainak közszemlére téte­lében, az csak haladjon a modern divat hóbortos nyomdokain, de akik­nek „más“ az Ízlésük, azokat bizony tegnap sem igen villanyozták fel a bemutatott toilettek. És hála a Gondviselésnek, még vannak elegen a nőknek ebből az osztályából is. Többen, mint sokan talán hiszik, de mennél kevesebb a számuk, annál értékesebbek egye­dileg ... ____ iksz — R equiem IV. Károly királyért. Istenben boldogult IV. Károly apos­toli magyar király halálának évfor­dulója alkalmából április 1-én dél­előtt 9 órakor a plébánia templom­ban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartunk. Ezen kegyeletes megemlé­kezésre a hatóságok, intézetek és egyesületek vezetőit ezúton is meg­hívja a Plébánia Hivatal. I — Vitéz Bobest Mátyás eluta­zott Nagykanizsáról. Vitéz Bobest \ Mátyás, a nagykanizsai 6. honréd- : gyalogezred parancsnoka vasárnap j este 6 órakor utazott el a barcii I vonattal uj állomáshelyére, Kapos- I várra. Elutazása alkalmával tisztele- ; téré megjelentek a pályaudvaron utódja vitéz Horváth Gyula ezredes élén a helyőrség tisztikara, Sabján Gyula dr. polgármester, Kálnay Gyula dr. államrendőrségi főtanácsos, akik ; melegen búcsúztak el a kiváló ka­tonától. — A pénzügyi bizottság ülése. Nagykanizsa város képviselőtestüle­tének tegnap délután 6 órakor volt harmadik ülése, melyen a költség- vetést tárgyalták, hogy mielőbb elő­készítsék azt a közgyűlés elé. — Márciusi hó. Tegnap délelőtt fél 11 óra tájban fekete felhők ka­varogtak a város felett. Már-már azt hittük, nyári vihar kerekedik, mikor lassan szállingózni kezdett a hó, amit azonban csakhamar elsöpört a tavaszi eső. Érdekes feljegyezni a télnek ezt a márciusvégi próbálko­zását, mikor egész télen át sem sokkal több havat láttunk a tegnapinál. — A nagykanizsai Levente Egyesület tisztikara. Megírtuk, hogy a leventeügyek vezetősége által kibocsátott gyüjtőiveken mindössze 70 tag jelentkezett a Nagykanizsán még mindig hiányzó Levente Egye­sületbe. A testnevelési bizottság szombati ülésén elhatározta, hogy a jelentkezett tagok számára való te­kintet nélkül megalakítja a Levente Egyesületet s egyúttal elhatározták, hogy annak tisztikarába a követke­zőket kérik fel: elnökül dr. Szabó Lajost, alelnökül vitéz Horváth Gyu­lát, jegyzővé dr. Kovács Lászlót, pénztárossá Unger-Ullmann Eleket, ellenőrré Hudy Józsefet, könyvtárossá Béres Jánost. A választmány tagjaiul felkérik dr. Tholway Zsigmondot, Bogenrieder Frigyest, Blankenberg Vilmost, dr. Kállnay Gyulát, Pongor Henriket, Petrik Dezsőt, Bartal Bélát, Leszcinszky Szaniszlót, Práger Fe­rencet, dr. Mutschenbacher Edvint és P. Ehrlich Alajost. — A helybeli önkéntes tiizoltó- testület folyó hó 29-re kitűzött közgyűlése határozatképes nem lévén, újabb közgyűlés április hó 5-én dél­után 3 órára a városház tanácster­mében tűzetett ki, melyre a pártoló cs működő tagok azzal hivatnak meg, hogy akkor ugyanazon tárgyak felett — eltekintve a megjelenők számától — a közgyűlés érvényesen határoz. Az elnökség. — Az Iparosdalárda is részt vesz a soproni versenyen. Mint most értesülünk, a Postásdalárdán kívül az Iparosdalárda is részt vesz Büchler Mór karnagya vezetésével az augusztus 15-én Sopronban tartandó országos dalosversenyen. A versenyre induló dalárdák a Dalosszövetség szabályzata értelmében a versenyt megelőzőleg önálló hangversenyt fognak adni Nagykanizsán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom