Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-09 / 6. szám

64. évfolyam, 6. szám Nagykanizsa, 1925 január 9, péntek Ásra 8®9f? korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 korona aa gasassagasB Budapest tuzvonalban A szövetségesek és pártfogolt- jaik — a bűnben született úgy­nevezett utódállamok, akiknek a revánstól való gondolat egy nyugodt éjszakát sem hagyott eddig, Németország után főleg Magyarországra vetik karvaly­tekintetüket, mint ahol a legna­gyobb igazságtalanságot követ­ték el, amelyért leginkább kell tartaniok egy nemzet megtorlá­sától. Ez megérteti velünk azon ál­landó törekvéseiket, hogy úgy Németországot, mint Magyar- országot különös katonai ellen­őrzés és felügyelet alatt szeret­nék tartani és ha csupán tőlük függne, bizonyára sem nekünk, sem a németeknek még muta­tóba se engednének katonát tar­tani. Leszerelés, lefegyverezés — halljuk kórusban Árpád népét vasgyürüvel körülfogó, jóakaró szomszédainktól. A világbékét propagálják és az örök béke eszméjét hirdetik. Halált kiálta­nak a „fegyverkező Németor­szágára és tüzet a „katonailag megszervezett“ és „lőszereket rejtő“ Magyarországra. Figye­lemmel kisérik az olajszállító szerelvényeket és magyar tan­koknak írják és jelentik fel a pestszentlőrinciszemeteskocsikat. Lelkiismeretük megmozdul min­den darutoll láttán és intézke­déseiknek határozatlanságában, ingatagságában ott látjuk gon­dolatukat pregnánsan kifejezve, hogy uralmuk csak bitorlás, ki­rályságuk csak pünkösdi király­ság, életük tiszavirág élet. Azok közül a poroszlók kö­zül, akik az antant zsoldjába szegődtek és így gazdájuknál is hangosabbak és Magyarország ellenőrzését maguk szeretnék kér­lelhetetlenül kezükbe venni, első helyen áll Benes népe, a kéz­fenntartó gimnastika ismeretes kultiválói. A cseh állam propagandairo­dákat tart fenn a különböző nem­zetek országaiban, melyeknek feladata rámutatni „arra a nagy veszélyre, amit a felfegyverzett Magyarország a Balkán és Kö- zép-Európa békéjére jelent.“ — Ezek a propaganda-irodák befo­lyásolják a nemzetek közvéle­ményét, sajtóját és hangulatot keltenek Magyarország ellen. Sok ország — sajna — részint tájékozatlanságból, részint közö­nyösségből, olykor rosszakaratú befolyásolásból hisz a cseh köz­véleménygyártóknak és Magyar- országról még mindig ferde fel­fogást és nézetet alkot, ami kül­politikailag óriási kihatású. A sors iróniája, hogy épen oly részről rántották le a csehek békeálarcát, ahonnan eddig pa­lástot adtak nekik kétszínűségük befedésére. Jean Montigny francia kép­viselő egy francia nyelvű cseh ujságbankérkedően megírta, hogy a csehek tiizvonalban tartják a magyar fővárost. Hogy a. Fel­vidékről francia tábornokok ve­Budapesí, január 8 A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága ma délelőtt 11 órakor a kép­viselőház I. számú bizottsági termé­ben Kenéz Béla elnökletével ülést tartott, melyen folytatta a költség- vetés tárgyalását. A koimány részé­ről gróf Bethlen István miniszter- elnök és Bad János pénzügyminisz­ter vettek részt az ülésen. Az első felszólaló Horánszky Dezső, ki beszéde folyamán a tisztviselő­kérdés rendezését, a takarékosságot és az adminisztráció egyszerűsítését sürgeti. A kamattörvény meghozását tartja szükségesnek. Beck Lajos felszólalásában kije­lenti, hogy meggyőződése szerint sa­ját, belső erőfeszítésünkből is rendbe tudtunk volna jönni. A szanálás ed­digi eredményében azonban alapot lát a jövőre nézve. Ugrón Gábor ismerteti a szanálási program eddigi eredményeit. Rend­kívül fontosnak tartja, hogy az ide­gen tőke bejöjjön az országba. Kö­veteli az adórendszer megváltoz­tatását. Mándi Samu osztja a pénzügy­miniszternek azt a felfogását, hogy a mezőgazdaságot tehermentesíteni kell. Csak a legszükségesebb tiszt­viselőket kell megtartani és meg kell fontolni, hogy a női tisztviselőket továbbra is alkalmazzák-e. A költ­ségvetést általánosságban elfogadja. I zénylete alatt nehéz ágyukkal rommá ágyuzhatják Budapestet. És ámul a világ. Tehát nem Magyarország fegyverkezik ? Nem a magyarok a gyújtogatok ? És lehullott az álarc az egész világ előtt: a csehek francia se­gédlet mellett tűz alatt tarthatják és elpusztíthatják a magyar fő­várost ? Montigny cikke hozzájárult ahhoz, hogy a világ végre tisz­tán lássa a magyar kérdést, amit eddig jobbára csak prágai ingyen szemüvegen át látott és lassan tisztázódjék a helyzet és elosz­lassák az a mesterséges köd, amit a hazugsággyártás boszor­kánykonyhájából eregettek és amellyel körülburkolták az össze­szabdalt Magyarországot. Hisz’ —Budapest tüzvonalban. Elnök ezután az általános vitát bezárja. Búd János pénzügyminiszter vála­szolva a felszólalásokra, örömmel állapítja meg, hogy Beck Lajos ki­vételével mindnyájan helyeselték a szanálás keresztülvitelét. A szanálási program keresztülvitele tervszerűen folyik és most már csak az a köte­lessége mindenkinek, hogy a szaná­lás sikerét előmozdítsa. Ä külföldi tőke beözönlése tekintetében a kor­mány minden lehetőt megtett. A jelzálog-hitelek kérdésénél vannak nehézségek, mivel azok az államok, melyek e tekintetben segítségünkre voltak, nagyrészt kikapcsolódtak. A kormány a kamatlábra vonatkozólag is minden lehetőt megtesz, ért is el eredményeket; erről a kérdésről azonban nem nyilatkozhatik. Egyet azonban konstatálhatunk, hogy las­san és fokozatosan sikerült elérni azt, hogy ma már 20 százalék körül mozgó hiteleket kaphatunk, holott néhány héttel ezelőtt 40 százalékos hitelek voltak érvényben. A pénzügyminiszter ezután a költ­ségvetéssel szemben támasztott egyes aggályokra tér át. Ismételten azt vallja, hogy tényleg minden oldalon meg kell valósítani a takarékosságot. A személyzeti apasztást illetőleg a kormánynak olyan utón keli haladnia, amelyen át lényegtelen rázkódtatások nélkül lehet keresztülvinni ezt a folyamatot. A tisztviselői kérdéssel kapcsolatban még azt akarja meg­említeni, hogy a status rendezést keresztül kell vinni. Ha a régi ará­nyokat akarjuk megteremteni, akkor el fognak tűnni a költségvetésből a mostani aránytalanságok. A szorzószám kérdésében kijelenti, hogy erre a költségvetési évre nem tudja kilátásba helyezni a szorzó­szám megváltoztatását. Erre nézve a Népszövetséggel is tárgyalásban va­gyunk, mert hiszen ezt a kérdést annakidején ott tárgyalták. Remény van arra, hogy úgy old­ják meg a kérdést, hogy a tisztvise­lők a szorzószám leszállítása miatt semmi esetre se veszítsenek, sőt az illetmények esetleg emelkedjenek. A pénzügyminiszter bocsátja a szük­séges hiteleket havonként a minisz­terek rendelkezésére és ez elég biz­tosíték arra, hogy túllépések ne for­duljanak elő. Ezután áttér az adómorál kérdé­sére, mely a háború után mindenütt megbomlott. Az adómorált feltétlenül ki kell építeni. Az adókivetési bizott­ság helyreállításáról azt mondja, hogy amikor mindenütt egyszerűsítésre tö­rekszünk az adminisztrációban, nem lehet kívánni, hogy más oldalon kom­plikáljuk azt. A forgalmiadó tekintetében nyíltan kifejezésre juttatja, hogy a rendszer- változtatásba csak akkor mehet bele, hogyha minden biztosíték megvan arra nézve, hogy ezzel az államház­tartás egyensúlyát nem bolygatják meg. Ezután kijelenti, hogy az őrlési adóiövedelem 10 millió, az állat for­galmiadé kb. 8—10 millió, cukor­répa forgalmiadó szintén 1 millió korona körül van, összesen 20 millió korona. Olyan adókezek, amelyeket a világpiaci árak mellett elsősorban a termelőknek kell viselniük. Ami a vámbevételeket illeti, már az autonóm vámtarifa van érvényben, de érdekünk, hogy minél előbb ér­vénybe jöhessenek a kereskedelmi szerződések. Elismeri, hogy a valorizáció kér­dését ma sokan spekulációra hasz­nálják fel. Ezt a kérdést rövidesen meg kell oldani, hogy a spekuláció­nak elejét vegyük. Ebben a tekni- tetben már el is készült a törve"" javaslat. Ami az inflációval a Nemzeti Bank­kal szemben fennálló -áldozásokat illeti, ezt a kérdést szabályozzák már. 3%-ot fizetünk 2l/2°/o kamat, 1,/2%-ot pedig törlesztés címén. A földbirtokot minden tekintetben hitelképessé kell tenni. A tanácskozás berekesztése után a bizottság a költségvetést általános­ságban egyhangúlag elfogadta és ez­után a belügyi tárca előadójává Neu­bauer Ferencet választották meg. Az ülés fél 3 órakor véget ért. * A Demokratikus Szövetség tagjai közi mind többen jutnak arra afel­BELPOLITIKA i& nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának illése — Ä költ­ségvetés általános vitája befejeződött — ü pénzügy- miniszter válasza a felszóisaiásokr*® — H passzivitás tiBegszák'ife'tésBés'3©! tanácskozik az ellenzék

Next

/
Oldalképek
Tartalom