Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-18 / 39. szám

Bartoss János határozati javaslatot terjeszt be a pénztári orvosok álla­mosítása, a hadirokkantak revíziója és más népjóléti ügyek érdekében. A legközelebbi ülés holnap dél­előtt folytatódik. Majd felolvassák az interpellációs könyvet. Az ülés 6 órakor ért véget. BELFÖLDI HÍREK j _________________ Katoliku s nap Baján. A Katoli­kus Népszövetség bajai szervezete impozáns keretek között „Katolikus nap“-ot rendezett, amelyre Vass Jó­zsef miniszter, Ernszt Sándor prelá- tus, Hegedűs György dr., Láng Já­nos és Frühwirth Mátyás képviselők leutaztak. Az ünnepi szentmise után nagy díszközgyűlés volt a polgár- mester részvételével. Frühwirth Má­tyás a terjedő liberálizmusról be­szélt. Kimutatta — hogy minél job­ban eltértünk a katolicizmustól, an­nál súlyosabb lett az ország hely­zete. Hegedűs György dr. nemzet- gyűlési képviselő a katolikusok hi­vatását fejtegette a trianoni Magyar- országgal szemben. A katolicizmus al össze van kötve a legmélyebb nem­zeti érzés. És amint egy ezredéven : át a katolicizmus volt Magyarország állami életének egyik legfon bb talapzata — akként kell a jövooen is a katolicizmusnak kivezetnie a magyarságot a mai khaoszból Nagy- magyarország felé. Vass miniszter ünnepi beszédében többek között azt mondta: Mint az országutak mentén az égbe nyúló jegenyefák, úgy kell nekünk is őrt állanunk a katolikus világnézet mel­lett. A domináló szerepet a katoliku­sok részére követelem, mert a ma­gyar szenvedésből, a magyar nyo­morúságból 67 százalék nyomja a katolikusok vállát. A diszgytilés után közös ebéd volt. Apponyi gróf cikke a Pester Lloydban. Apponyi Albert gróf fel­tűnést keltett cikket irt a Pester Lloydba, melyből a következőket ki kell emelnünk: — A magyarországi antidemok­ratikus hangulat annak a csőcselék­uralomnak a visszahatása, ami már az októberi forradalommal kezdődött és a kommunizmus alatt érte el tetőfokát. Ennek az antidemokratikus hangulatnak fokozatos megszűnése ZALAI KÖZLÖNY elé semmi sem gördít nagyobb ne­hézséget, mint az októberi vezetők­nek és kiséretüknék a láthatáron való feltűnése. Aki nálunk komo­lyan a demokráciáért akar dol­gozni, annak meg kell szakí­tania minden összeköttetést ezzel az iránnyal. Különösen a magyar szociáldemokrata pártnak kellene kerülnie a visszaesés legkisebb lát­szatát is, hogy a demokratikus és szociális haladás állandó tényezője legyen. Jogerős Rupert rendbüntetése. Mint ismeretes, Rupert Rezsőt a törvényszéki tárgyalás elnöke nyolc napi elzárásra Ítélte. Rupert felfolya­modást jelentett be. Tegnap zárt ülésen tárgyalta a budapesti kir. Ítélőtábla a bejelentett felfolyamo­dást és azt visszautasitotta. így Rupert Rezső kiszabott nyolc napi fogházbüntetése jogerőssé vált. A felfolyamodás visszautasítása azzal a megokolással történt, hogy az elnök­nek a főtárgyalás alkalmával hozott közbeszóló határozatával szemben semmiféle jogorvoslatnak helye nincs. Vasvárinegye az általános tit­kos választói jog ellen. Szombat­helyről jelentik: Vasvármegye tör­vényhatósági bizottsága rendes köz­gyűlésén a házszabályrevizió sikeres megalkotása alkalmából üdvözölte a kormányt és a miniszterelnököt. Kö­szönetét fejezte ki továbbá a belügy­miniszternek a konszolidáció érde­kében kifejtett munkájáért. A törvény- hatósági bizottság felirattal fordult a kormányhoz, melyben kifejtette, hogy a választójognak radikális ki- terjesztése nemzeti szempontból ve­szedelmes. Az általános és titkos vá­lasztójog bevezetése nem kívánatos azért, nehogy a jól megszervezett, de politikailag éretlen tömeget fanatizálja a féktelen és lelkiismeretlen demagó­gia és felidézze az 1919. eseményeket. Nyugdíjasok az egységespárt elnökénél. A Közalkalmazottak Nem­zeti Szövetségének küldöttsége járt ma Nemény Imre nyug. államtitkár vezetésével Almássy László, az egy­ségespárt ügyvezető alelnökénél s a nyugdíjasok számára ugyanazoknak a segélyeknek a kieszközlését kérte, mint aminőt az aktiv közalkalma­zottak élveznek. Almássy László a párt részéről a legmelegebb támo­gatást helyezte kilátásba, mit a kül­döttség megnyugodva és köszönettel vett tudomásul. a száz hozott valamit, de a magyar regényírásnak ragyogóbb, bősége­sebb, szebbszavu mesélőt nem hoz­tak azóta sem az idők. Csillagok százai keringenek körü­lötte. Egyik-másiknak talán erősebb, meglepőbb, cikkázóbb a fénye, de az a fény sokszor úgy csap a sze­münkbe, hogy nem látjuk miatta, mire veti szét sugarai özönét. Egyik­másik talán magasabbra iveit a gon­dolatok mérhetetlen messzeségeibe, de az a magasság nagyon soknak maradt idegen, megközelíthetetlen a magyar milliók közül. Jókai minden magyarnak irt. Az ő elképzeléseivel vele tudott élni pa­loták és kunyhók lakója, férfi, asz- szony, leány egyaránt. Csodálatos fantáziája eleven élettel sugározta körül, örökéletü alakokkal szépítette be a magyar föld minden rögét, és mindén elmúlt és még messze idő­ket. Termékenységében egyedülálló, neme kimagasló alkotó láza a csüg­gedt, nehéz években bekalnndozta a tér, az idő, az akkor még s nagy­részt ma is megoldatlan lehetőségek végtelenségeit és odaszegődött a mostoha magyar sors mellé, hogy művészetével minden háznak adjon A cserkészolimpiász Nagykanizsán Megemlékeztünk már lapunk ha­sábjain a múlt évi cserkészolim- piászról felvett filmnek Nagykanizsán leendő bemutatásáról. Ez mint annak idején már jeleztük, folyó hó 23-án, hérfőn este fog megtörténni az Urá­niában és pedig este 7 és 9 órakor kezdődő két előadás keretében. Az előadások programja a követ­kező: Felolvasás állóképekkel; sza­valat.-,; a koppenhágai cserkészolim- piászról felvett 3 felvonásos filmnek bemutatása; cserkészidil (1 felv.) és cserkészvizi'ünnepély (1 felv.) A helyárak ugyanazok, mint rendes mozi előadásoknál. Jegyek mindkét előadásra az Uránia pénztáránál kap­hatók, illetőleg már a mai naptól kezdve előjegyezhetők. Még élénk emlékezetünkben van a magyar cserkészeknek a cserkész- olimpiászon aratott fényes győzelme. Harminchárom nemzet között Ame­rika és Anglia után a harmadik, a kontinens államai között pedig az első helyen vívták ki a dicsőséget magyar cserkészeink. Most, hogy az olimpiászról felvett film Nagykanizsán is bemutatásra kerül s azt kiegészíti egy 67 álló­képpel kisért előadás és két kisebb film, felhívjuk a közönség figyelmét az előadásra és bizton reméljük, hogy érdeklődésével kétségtelen ta- nujelét is fogja adni a cserkészet iránt táplált rokonszenvének és elis­merésének. Kereseti, jövedelem- és vagyonadóbevallás Nagykanizsa, február 17 A zalaegerszegi pánziigyigazgaíó- ság közlése szerint az 1925. évre szóló általános kereseti, továbbá a jövedelem- és vagyonadóbevalláso­kat még február hónap folyamán be kell adni. Az ecélra szolgáló kétféle hivatalos • nyomtatvány a jövő hét folyamán valószínűleg megérkezik Nagykanizsára is a városi adóhiva­talhoz, amit minden adózónak ott kell beszereznie a nyomtatvány elő­állítási költségeinek megtérítése mel­lett. Ugyanitt a kitöltésre vonatko­zólag is felvilágosításokat adnak. egy-két órát, amikor messze futnak a keserűség, a gondok, a nap-nap utáni megaláztatások árnyékai. Évtizedeken át az ő buja vegetá- cióju lelke volt biztonsági szelepe a szomorú idők csak titkon forrongó, átkos, levegőjének visszagyurt indu­latainak. Az ő mosolyának derűje volt az egyetlen fény, ami végig­áradt az országon. Az ezeregyéjszaka mesélője a maga életéért szőtte ezeregy éjszakán ke­resztül bűbájos meséit, — Jókai egy ország szenvedéseit csititgatta, ke­zét ott tartotta a nagy beteg ütőerét és aggódva figyelte, mindig eltalálta, mire van szüksége narkotikumnak: csendesen babusgató, simogató, gondüző, bufclejtető, sokszor bizony álomba ringató vagy elkápráztató mesére, még kitelik az ezeregy éj­szaka és felvirad a hajnal és nem lesz többet mit takargatni, vissza­fojtani, nem lesz mit színes mesékbe rejteni, hanem szétárad a nap ele­ven fénye s a zsarnok együtt tűnik el az árnyékok seregével. Soha nem lehetett volna nagyobb szüksége Magyarországnak Jókaira, az ő tollának mindig magával ra­gadó frisseségére, merész fantázi­Keresetiadó-bevallás Bevallást kell adni 1) az ország területén folytatott ipari és kereske­delmi üzletről, bányaművelésekről, 2) bármilyen szellemi és hasznothajtó foglalkozásról, ha az a szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos, 3) já­radékokról, 4) törvényen, birói Íté­leten, szerződésen alapuló, de nem szolgálati viszonyból eredő járadék- szerű visszatérő szolgáltatásokról, 5) találmányok, szabadalmak használa­táról, örökösökre szállt szerzői jog­ról, 6) gyógyszertárak, iparüzletek, egyéb föld- vagy házadó alá nem eső tárgyak haszonbéréről, szolgal­mak haszonvételeiről, 7) örökbérből és megváltás esetén a váltságtőke kamatából, stb. származó jövedelem­ről, 9) külföldi munkaadótól szár­mazó illetményről, bérről, ha itt fi­zetik azt ki. Nem kell bevallást adni általános kereseti adóra a társulati adót fizető jogi személyeknek; sem azoknak a kisiparosoknak, kik 1924. évben háromnál több segédmunkaerőt (ta- noncot is beleértve) egyszer sem al­kalmaztak ; sem pedig állandó üz­lethelyiség nélkül működő utcai, piaci árusoknak. A bevallást a városi adóhivatal­ban kell beadni, illetőleg annál a községi elöljáróságnál, melyben az adózó foglalkozását űzi. Helyhez nem kötött foglalkozás esetén a lakóhe­lyen kell beadni a vallomást. Minden biztositó intézet vagy egyéb vállalat ugyancsak február végéig köteles kimutatni az előző évben ki­fizetett ügynöki dijakat, melyekről kereseti adót nem fizettek, az ügy^ nők nevének és címének pontos megjelölésével. Jövedelem- és vagyonadó bevallás A jövedelem- és vagyonadó kive­tése céljára bevallást kötelesek adni a természetes személyek, ha adó- mentességben nem részülnek, úgy­szintén a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó jogi személyek. Jövedelemadóra nem tartoznak be­vallást adni: a) akiknek 1924-ben nem volt adóköteles jövedelmük, b) kiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együttvéve nem volt több 800 arany, illetve 12 millió papirkoronánál; vagy ha több volt is együtt, de ebből az adóköteles jövedelem nem Í9%5 február lS ájára, kaleidoszkopikus csapongá- sára, mint épen az ő idejében. És Jókai végig állta rendületlenül a harcot, melyről az egész müveit világ babérjával koszoruzottan volt még ideje kifutni nyugodtabb vizekre is és látni a tavaszt, aminek ő is egyik magvetője volt. Mire a máig elértünk, mire kitűz­hettük az ünnepi zászlókat, mire szü­letésének százados fordulóján minden magyarok hódolatából hatalmas, büszke diadalivet verhettünk a nap­nak, melyhez hasonló hozta el őt egy évszázada nekünk — mire idáig értünk, a tavaszból még szürkébb, szomorúbb, vigasztalanabb tél lett, mint amilyenben ő járt és hintegette optimizmusa aranyos levegőjében született, egy egész nemzet álmait illatával belengő virágait. Akik voltak gáncsolói — mert hiszen van-e fény, amelyik nyomá­ban ne settenkedjék árnyék ? néz­zenek ma körül ebben az elárvult országban és a ma szomorú tükré­ben szeressék meg a hozzá vezető emlékezést, aztán mondják meg, a regényíró bűnéül felrótt, keresve ta­lált, vagy akár önként adódó kifo­gások is, lehetnek-e sulyo ak annyira JÓKAI MÓR Irta: Barbarlts Lajos Nem ment el közülünk, csak cso­dálatos álmokat rejtő szemét csukta le örökre, csak az ajkán apadt ki a a mesék már-már azt hittük kifogy­hatatlan forrása. Ő maga, egész világot felölelő lelke, minden, amit jóságos, mo­solygó szemével látott, minden rög, amit bámulatos fantáziája bejárt, az élet minden mélye és szédítő magas­sága, amit beszárnyalt és feltéve ne­künk — az mind itt él, itt maradt örök örökségül. És mindez, és ő is, nekünk ma­radt itt: magyaroknak és rajtunk keresztül az egész világ irodalmának. Ha az egész Magyarország nem lett volna több, csak az ő kúriája; ha az egész magyar nép csak az ő házanépe lett volna, az ő mese­mondó költészete nyomán a magyar nevet akkor is szárnyára kapta volna a dicsőség a Parnaszus lép­csőin akkor is a világ legnagyobb nemzeteivel lett volna egyenrangú a magyar irás művészete. 1925. február 18 . . . Születése óta századszor fordult ez a nap Magyarország felett. Mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom