Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-29 / 23. szám

ZALAI KÖZLÖNY 5 1925. január 20. — Uj állomás-épület. A nagy- kanizsa—szombathelyi vonalon a zalamegyei Nemesapáti és vidéke csinos állomáshelyiséget építettek, melyet a napokban vett át a Déli- vasút osztálymérnöksége. — A fogadó-, vendéglő-sza­bályrendelet. Négy éve elkészült már Nagykanizsa város fogadó-, vendéglő- stb. szabályrendeleté, amely azonban mindmáig nem nyert jóváhagyó elintézést. Minthogy a szabályrendelet megalkotása óta etéren is sok változás állott be, a megye visszaküldte a tervezetet a városnak újból való átdolgozás és felterjesztés végett. — Megszüntetik a császárrét! homokbányát. Az erdőlegelő-bizott- ság legutóbb tartott ülésének hatá­rozatából kifolyólag avval a kére­lemmel fordul a városi tanácshoz, hogy a császárréti dűlőben lévő homokbányát szüntesse be. — Düiőut-használat eltiltása. A város erdő- és legelőügyi bizott­sága kéri a város vezetőségét, hogy a felsővásáráilási, békástói és kis­berki dülőutak használatát tiltsa el. — Ki felelős a leventeköteles tanoncokért? A leventeköteles if­jak pontos kötelesség-teljesítéséért sok esetben nem tudják, vájjon a szülő vagy a munkaadó felelős-e. A leventéket törzskönyvező hivatal most átiitja össze a teljes nyilvántartást l és felhívja a mindennapi iskolába nem járó 1904—1913. években szü­letett leventeköteles tanoncok (is­métlő-, iparos- és kereskedő-tanonc iskolások is) szüleit és munkaadóit, hogy amennyiben kételyeik voíná- j nak a délelőtti hivatalos órák alatt á I nyilvántartásba betekintést nyerhet- j nek (városháza, II. emelet, 32. ajtó), j Minden szülőnek és munkaadónak j fontos érdeke, hogy tudja, ki felelős a levente-köteles ifjú esetleges mulasz­tásaiért, mert a mulasztási bírságok kirovásánál ezzel az indokkal tör­ténő későbbi felszólamlásoknak nem I adnak helyet. — jóváhagyott elsőfokú itéle- j tek. Az elsőfokú rendőri büntető- j biró Pongrácz Sándor malom-ipar- j üzemi kihágásért 300.000, Lusztig Ödönt iparengedély nélkül saját sü- tésü kenyér árulásáért 700.000 ko­rona pénzbírságra ítélte. Tegnap ér­kezett meg a két Ítélet Zalaeger­szegről az alispán jóváhagyásával. — Bűnesetek Zalában. Zalai-ne­gyében békeidőkben évente átlag 5—600 bűneset fordult elő. 1924-ben j a zalaegerszegi ügyészséghez 1380 j büntetőfeljelentés érkezett az 1923. j évi 1828 feljelentéssel szemben. — Tűz Sümegen. Sümegen már hosszabb ideje a kutak kiapadtak és minden sürgetés ellenére semmi in­tézkedés sem történt a sok vesze­delmet rejtő vízhiány megszünteté­sére. A vízhiánynak köszönhető, hogy a napokban a Váralj-utca egyik szaimafedeles házában támadt tüzet minden erőfeszítés, a tűzoltók és polgárság kor- és rangkülönbség nélkül való összefogása ellenére sem sikerült megfékezni addig, míg há­rom ház teljesen le nem égett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. = Mindenkinek fontos, hogy minél olcsóbban szerezze be szük­ségleteit. Filipp kötöttárugyárában Szombathelyen a saját gyártmányú elsőrendű angol-flórzoknik 35.000, női harisnyák D. M. C. anyagból 85.000, kötött kebátok és szvetterek 290.000, kötött mellények 195.000 koronába kerülnek, = Cigarettázik Ön? Sodorjon Janina papirt. Irodalom és művészet Szeretni. Külön eseménye volt az idei színházi szezonnak. Paul Geraldy darabja 2 teljes esztendő óta van állandóan műsoron a Comédie Francaisben, de ennek dacára bátor­ság volt magyar színpadra hozni. Nem a színháznak, a magyar intelli­gens közönségnek volt nehéz próbája ez a darab és nem a színháznak, hanem a magyar szinházbajáró kö­zönségnek volt sikere az, hogy ez a finom, poetikus darab a szezon legnagyobb kasszasikere is lett. A pesti és vidéki közönség irodalmi kultúrájának nyomós bizonyítéka az, hogy Bárdos Artúr rendezésében a budapesti siker után Székesfehérvár, Miskolc és sorozata a vidéki turné állomásainak telt nézőtérrel és frene­tikus ünnepléssel értékelte Geraldy nemes szinjátékát. Örömmel üdvö­zöljük ezt a különleges művészi eseményt városunkban, ahol Simonyi Máriával az előadás sikerének fő­részesével, Bárdos direktor rendezé­sében teljesen a fővárosi nívójú előadásban jut részünk benne a Renaissance művészeivel. USZÍ Uránia, Csütörtök—péntek fél 7 és 9 órakor: Csókás Velence, néple­genda az inquisitio korából 6 felv., főszerepben: Amleto Novelli. Az olasz filmgyárak minden esz­tendőben kirukkolnak egy-egy film­mel, amelynek fő motívuma Itália csodás természeti, vagy történelmi szépségeinek feltárása. A csőkos Ve­lence a nagy filmek közé tartozik; komor történelmi aláfestésével túl­zásba megy, mint minden, az inqui- sitióval foglalkozó regén. Korrajza azonban érdekes, Velence pedig el­ragadó. Szombat—vasárnap: Buster Keaton. TÖRVÉNYSZÉK A hercegi erdő tolvajai. Tóth Lőrinc és Bandi Lajos földművesek az Eszterházy Sándor herceg tulaj­donát képező bánokszentgyörgyi er­dőből dongafát tulajdonítottak el jogtalanul. A törvényszék lopás vét­ségében mondotta ki őket bűnösök­nek és ezért mindkettőt fejenkint egy-egy hónapi fogházra ítélte. SPORTÉLET Visszaélések a cserkész név­vel. Az utóbbi időben több olyan eset jutott a Szövetség és a rend­őrség tudomására, hogy fiatalkorú kalandorok a cserkész egyenruha és cserkészjelvény leple alatt sokszor álneveken szerzett, vagy hamisított személyazonossági igazolványok bir­tokában állítólagos cserkészcélokra gyűjtenek a közönség soraiban, mely­nek áldozatkészsége és cserkészet iránt táplált rokonérzése révén a csalásaikból tekintélyes mellék kere­setre tesznek szert és a legkisebb gyanú felmerülése esetén megren­dítik a cserkészet tisztaságába vetett hitet. Mivel a Cserkészszövetség csak a legkivételesebb esetekben terjeszti az elsőfokú hatóságok elé a csapa­toknak gyűjtési engedély elnyeré­sére vonatkozó kérelmét, figyelmez­tetjük a közönséget, hogy csak enge­déllyel folytatott gyűjtési akciót támo­gasson és a legkisebb gyanusabb kísérletről is tegyen jelentést a rend­őrségnek. Magyar cserkész festőművész külföldi sikerei. Márton Lajos ismert festőművészünk künn járt a nyáron verseny csapatunkkal Kopenhágában s a cserkészolimpiász tartama alatt érdekes rajzokat, színes pasztelleket és művészi portrékat készített a világ összes vezető cserkészeiről. Ez ér­dekes rajzok, melyek a cserkészfiuk révén külföldön is ismeritek lettek s mindenütt a legnagyobb tetszésre és keresletre találtak, most nagy albumba foglalva látnak újra nap­világot a lipcsei „Offset Verla“ kiadá­sában. Márton Lajos, ki különben aktív cserkésztiszt, ez alkalommal tekintélyes honoráriumot kapott. KÖZGAZDASÁG Könnyelmű hitelezés Irta: Farkass Elek a „Baross Szövetség“ igazgatója Bizonyára sokan olvassák csodál­kozással azt az újabban erősen meg­növekedett rovatot, amelyben a lapok a csődbe jutott, valamint a csődön- kivüii kényszeregyezségi eljárást kérő kereskedők jegyzékét olvassák. Különösen feltűnőek azok az ösz- I szegek, amelyek gyakorta az eljárást | kérő adósság mennyiségét mutatják. ! A három-négy milliárd egész sűrűn | szereplő összeg és szinte elképesz- ! tőén hatnak ezek az adatok akkor, I amikor tele van panasszal az egész ) ! kereskedő- és iparosvilág amiatt, | | hogy nem képes hitelhez jutni, ami- I vei üzletének, műhelyének forgalmát | lebonyolíthatná. | • A gyakorlati életben megforduló j S polgártársaink mind tapasztalhatták, ! milyen nagy az üzleteknek sopán- \ kodása amiatt, hogy képtelenek ke- I reskedelmük lebonyolításához nél- i külözhetetlen hitelösszeghez, - forgó- j tőkéhez hozzájutni. És akkor ime \ 1 tucatszámra vannak olyanok, akik 1 több milliárdos hiteihez jutva 15— 20%-os megegyezési ajánlanak fel hitelezőiknek. Mi erre a magyarázat? Gazdasági életünkben egy félesz­tendő óta igen jelentékeny változás állott be. A magyar korona érték­esése a külföldi piacon megszűnt, sőt ellenkezőleg egynéhány százalé­kos értékemelkedést lehet megálla­pítani nemzetközi viszonylatban a magyar papirkoronával kapcsolatban. Ez az egyik változás. A másik az, hogy a félév folyamán az előbb fennállott behozatali korlátozásokat fokozatosan enyhítették, mig most néhány hete úgyszólván teljesen meg is szüntették. Ezekkel a fontos változásokkal egyidejűleg állott be a magyar gaz­dasági világban az addig alig ta­pasztalt pénzhiány. Az előző évekről hátralékosán befizetendő valorizált adóösszegek, az adóalapnak aranyra változtatása, a kényszerkölcsönök igen jelentékeny összegei sokaknál j a Magyar Nemzeti Bank részvényeire j történt, hazafiasságból eredő vagy a S körülményeknél fogva elkerülhetetlen, jegyzése, igen számottevő tőkéket vontak el az üzletemberektől. Meg­felelő forgalom mellett ezeknek az összegeknek az ellenértékei röviden visszatérültek volna azonban az ugyan­ebben az időben fellépett nagymértékű munkahiány, a még mindig — bár las­súbb menetben — növekvő drágasága magán- és köztisztviselők csekélyre szabott fizetései, a közönség vásárló­képességét lenyomták, igy a várt forgalom nem volt elérhető s a köz- terhekre kifizetett pénzekért nem folyt be az ellenérték. Azok, akik üzletük szolid kezelése mellett dolgoznak, szintén erősen megérezték ezeknek a fordulatoknak a súlyos következményeit. A kül­földdel való forgalom megkönnyíté­sével egyidejűleg voltak külföldi gyárosok, akik, hogy a maguk szá­mára a piacot biztosítsák, nagy meny- nyiségü árut adtak hitelbe. Ezek az­után úgy jártak, amint valószinüleg mi járnánk akkor, ha az orosz szov­jetszerződés létre jönne, hogy ugyan is elsők akartak lenni az uj terület lefoglalásában és egyszerre csak azt vették észre, hogy áruik ugyan az uj területen kelendők lettek, de a hitelezett összeget adósaik nekik meg nem fizetik, hanem amikor a fizetést már tovább nem halogathatják, csődbe mennek, vagy csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást kérnek maguk ellen. Meglehetős szép számmal voltak olyanok, akiknek a hitelbe átadott áru nagyon jókor jött, mert speku­lációs adósságaik, heti uzsorakama­tos hiteleik erősen szorították őket. Ezek azután siettek túladni árujukon, hogy spekulációs terheiktő! szaba­duljanak és egyszerre kiderült, hogy hitelbe kapott árukészletük elfogyott, de egyidejűleg elfogyott a pénzük is, amivel tartozásaikat ki kellett volna fizetniük az esedékességkor. Ezeket a fizetésképtelenségeket va­lahogyan szigorúan kellene ellen­őrizni, a hiteléletbe, a hitelezés módjaiba rendszert belevinni. Mert súlyos betegség jelensége az, hogy akkor, amikor régi termelő és keres­kedőcégek képtelenek forgótőkéhez jutni hitel utján, amelyre többszörös fedezetet tudnak adni, ugyanakkor megtörténhetik, hogy egy vidéki vá­rosban 1923. december 12-én ala­kul meg egy cég, amely 4 hét múlva már 4 milliárd és 144 millió korona adósságot jelenthet be, amelyet sike­rüli 144 hitelezőtől kapnia. Ha a szanálás nem terjed ki ezeknek a bajoknak az orvoslására I is, akkor a magyar közgazdaság nem I sokat várhat az egész munkától TŐZSDE | A mai értéktőzsde irányzata még ; a tegnapinál is gyengébb volt és nyi- • táskor a legtöbb érték a tegnapi zár­lati nívó alatt állott. Az üzletidő későbbi folyamán, mivel sem a spe­kuláció nem vásárolt, sem pedig a külföldi tőzsdéről nem érkeztek nyug­tató hírek, az irányzat még jobban ellanyhult és a zárlati árfolyamok az összes piacon a nyitási nívónál ala­csonyabban alakultak ki. Az árvesz­teségek túlnyomórészt 3—6% alatt mozognak, de előfordultak ennél lanyhább árveszteségek is. A kulisz piacon csak az Osztrák Hitel és Salgó tudta tartani árfolyamát. Magyar Hitei újból lanyha volt és 10.000 koronás árveszteséget szenvedett. A bánya­piacon épp azok voltak a leggyen­gébbek, amelyek tegnap magasabban tendáltak. így a Beocsini és Mag­nezit 5—7%-ot vesztett árfolyamából. A vaspiacon Ganz Danubius és Fegy­ver igen lanyhák voltak. Az árvesz­teség az előbbinél 110, az utóbbinál 50.000 koronát tesz ki. Feltűnést keltett még a néhány nap óta szilárd Búr vasútnak 15% és Izzónak 7%-os áresése. A malom piacon Hungária Gőz szilárd volt és 5000 koronás árnyereséget ért el. Az arany korona mai árfolyama hivatalos dollárkurzuson átszámítva 14.536-96 papirkorona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom