Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-27 / 70. szám
64. évfolyam, 70. szám SWIIIIIIIII IIIIhill II I II IIIIBW^AÜ^MBSEEZH Nagykanizsa, 1925 március 27. péntek ára 1800 Szerkesztőség és kiadóhiveta! Fő-ut 5 Iaterurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: ICeirspeien Béla EjőSzeiésI éra: Ügy bőr« 30.000 koron« Három hóra..................... 90.000 korona FA RKASOK Farkasok — kik a magyar munkáskérdést családi monopóliumnak tekintik. Kik a dolgozók könnyeiből úri kényelmet sajtolnak ki maguknak. Kiknek a tömegnyomor amolyan hit- bizomány-féle, amely apáról fiúra száll a farkasok családjában. Kiknek létkérdés az elégüleílenség, az elkeseredett és összeszorult, ütésre kész munkásököl. Kik a letarolt mezőnyökön is aratnak és az inségtanyákon is aranyat vernek. Kik a munkásságot kisajátították maguknak és a munkanélküli élet privilégiumát élvezik a magyar munkások szűk látókörének és határtalan türelmének jóvoltából. Farkasok — kik báránybőrös baráti jobbot nyújtanak a munkásság felé, balkezükkel pedig kihalásszák zsebükből véresverejtékü filléreiket. Kik a dolgozók érdekeinek védelmét hangoztatják, de a tömegeket kiszolgáltatják, elárulják a tőke lelketlenembertelen zsarnokságának. Kik a barát álarcában legnagyobb hajcsárai a gyárak rabszolgáinak. Farkasok — kik egyedárusitói és privilegizált üzemtulajdonosai a szak- szervezet ciinü szatócsboltoknak, melyeknek kirakataiban ott láthatjuk a leghangzatosabb jelszavakat közszemlére kitéve. A tagoknak joguk van a farkascsalád-szállitotta árut megvenni. Mert a farkasoknak minden csak áru. A munkás úgy, mint a munkásuzsora, a jogtalanság, a kihasználás. Árucikkek, amelyekkel élénk forgalmat bonyolítanak le magas árak mellett. Ezek a farkasok azonban nem elégszenek meg a munkások monopoli- zálásával, hanem mohó falánkságukban odáig mennek, hogy kisajátítják maguknak Petőfit is. Az utca és a vörös szin költőjének nyilvánítják s a vér és a gyűlölet szimbólumával fejezik ki érzelmeiket iránta. Mintha a farkasoknak közük lenne a Talpra magyar 1 költőjéhez. Petőfi Sándor tüzes magyar lelke izzott a magyar hazaszeretettől. A magyar nevet imádságszerü áhítattal ejtette ki ajkán. Lázadozó kitörései mélységes hazaszeretetében gyökereztek, amelyek az elnyomatást korbácsolták. A farkasok oly távol állanak Petőfi Sándor szép magyar leikétől, mint Petőfi távol áll a vörös színtől. És ezek a farkasok, kik mindent a vörös ókulárén keresztül néznek, a magyar szabadságjogok nagy napján, miután vörösre festették a világot a Conti-utcai pemzlivel, bilincsbe vert magyar sajtóról merészelnek beszélni. Kik az összes polgári lapokat egy göndörferenci tollvonással örök némaságra kárhoztatták, kik a szerkesztőknek szocialista-ellenes cikkeiket ki nem szedték, kik előzetes cenzúrát gyakoroltak mint munkások az újságírók írásai feleit, kik a múlt napokban a szegedi Uj Nemzedéknél beszüntették a munkát és a lapot ki nem szedték, mert a hazafias vállalat azt kívánta, hogy munkásai, kiknek szép fehér magyar kenyeret ád, ne legyenek tagjai a nemzetköziek járszalagján vezetett pártnak — ne beszéljenek bilincsbe vert sajtóról. A Vörös Újság rokonságának, 'a Népszava sirató-asszonyainak egy csöppet sem illik sajtóbilincsekről beszélni, aminthogy a farkasoknak nem áll jól Haynauokat és Metternicheket emlegetni. Haynau nem küldött volna vörös katonákat a Szentkirályi-utcai szerkesztőségbe, Metternich pedig nem szállta volna meg kézigránátos tengerészekkel a Déli Hírlapot, amikor a keresztény irányú laptulajdonos és a nemzeti irányú szerkesztő el aki rták foglalni jogos helyeiket és főleg nem rombolták volna le az Apostol-nyomdát. Nem illik a farkasoknak Petőfit említeni forradalmi ajkukkal, de legkevésbé a magyar március glóriáját eltulajdonítani és azt a Conti-utcai nadrágtalanoknak a fejére nyomni. Mert semmi közük nincsen Petőfi Sándorhoz, semmi közük március Idusához. Farkasok . . .! B. R. Felszólalások a titkosság ellem a választójogi bizottságban Ä páíidElig^i eg^ssseg’llsitésér5©! iás®fi^ésl a takarékossági bizottság — A főrendek kégs'tfiseSös a BsiiiiiszteFai^okg-sái és is Budapest, március 26 A magyar országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottság csütörtökön délelőtt 11 órakor Platthy György elnöklete alatt ülést tartott, melyen folytatta a választó- jogi törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen a kormány részéröl Rakovszky Iván belügyminiszter volt jelen. Elsőnek Erdőhegyi Lajos szólalt fel, aki fi titkosságot a nemzet mai kulturális és gazdasági fejlettsége melleit veszélyesnek és végzetesnek tartja. A titkosság végtelen tág teret nyit az alulról jövő terrornak. Igaz, hogy a kisgazdapárt pro gramjában benne van a titkosság, de amikor ezt a programot a párt megállapította, akkor ellenzéki párt volt. Nem tartaná helyesnek azt sem, ha a kisgazdák az egész vonalon a nyílt szavazást követelnék, mert ez ép úgy veszélyes volna a demokratikus fejlődés szempontjából, mint a titkosság követelése az egész vonalon. A javaslatot elfogadja. Utána Szabó József (keresztényszocialista) beszél a javaslat ellen. Minden embernek biztosítani kell a szavazati jogot, ha megvan a tízéves állampolgársága. A keresztény szocialista párt határozottan a titkos szavazás hive. Szily Tamás elítélendőnek tart minden izgatást, amely a vallásos kérdéssel függ össze. Szilágyi Lajos Szabó Józsefnek egy megjegyzésére válaszol. Bethlen István gróf miniszterelnök Szabó Józsefnek egy kérdésére, amely a szociáldemokrata párttal 1922-ben kötött megegyezésre vonatkozik, kijelenti, hogy csak azért kötötte meg a paktumot a szociáldemokrata párttal, mert szükségesnek látta, hogy az ő általuk képviseli széles népréteg résztvegyen a politikai életben, Pubinek István szerint a választójogi törvény megalkotásánál nem szabad kizárólag külföldi példák után indulni. A politikai jogok legszélesebb kiterjesztése megfelelő politikai nevelés nélkül csak veszélyt jelent egy nemzetre nézve. A választójog megoldásánál fel kell állítani bizonyos értelmi cenzust. Az általánosság és titkosság a mai körülmények között a nemzet étdekeivel ellentétben áll és a programnak ez a része egyszerre nem hajtható végre. A javaslatot elfogadja. Az ülés két óra előtt ért véget. A takarékossági bizottság ülése A takarékossági bizottság ma délelőtt Vértessy Sándor elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság ülésén a kormány részéről Bad János pénzügyminiszter veti részt. Az ülésen Gerlóczy Gyála, a pénzügyminisztérium ügymenetének ellenőrzésére kiküldött vizsgálóbiztos tette meg előterjesztését. Felvetődött az a kérdés, hogy a szanálási törvényből kifolyólag miként volna megoldható a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítése. A kérdés körül nagyobb vita fejlődött ki, amelynek során felszólaltak Búd j János, Teleszky János, Sebőky Alajos, Vargha Imre államtitkár, Ugrón Gábor, Perényi lezser báró és Kállay Tibor. Felmerült az a kérdés is, hogy nem volna-e helyes, ha az elsőfokú adóztató hatóságok ezentúl nem a pénzügyigazgatóságok, hanem a vidéki állampénztárak, illetve adóhivatalok lentiének és az állampénztára kát lehetőleg a járások székhelyén helyeznék el. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan természetesen a járásokat is arányosan kellene megosztani. Ennek a kérdésnek megvi- i tatására, minthogy ez több tárca- j hatáskörébe tartozik, a miniszterta- j nácsot kérik fel. A reformmal kapcsolatosan szóba került az a kérdés is, hogy a pénzügyigazgatási adminisztratív hátralékokat sürgősen fel kellene dolgozni, úgy, mint a pénzügyigazgatóságok felállításakor 1889-ben történt. Az a terv erre vonatkozólag, hogy repülőbizottság, vagy magasabb rangú tisztviselők kivételes hatáskörrel intéznék el ezeknek az adminisztratív hátralékoknak a feldolgozását. A bizottság a mai ülésen még határozatot nem hozott. A bizottság ülése fél 3 órakor ért véget. A főrendiházi értekezlet jegyzőkönyvének átadása Báró V/lassits Gyula, Radvánszky Albert báró és Rudnyánszky Gyula báró ma megjelentek a miniszter- elnöknél és átadták neki azt a jegyzőkönyvet, melyet folyó évi március 21-én megtartott főrendiházi értekezletről felvettek. Az említettek ezután a kormányzónál jelentek meg audiencián. A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bizottsága Platíhy György elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a miniszterelnök is részi vett s melyen a főrendiházi javaslat tárgyalását folytatták. Őrffy Imre helytelennek tartja, hogy olyan kijelentések hangzottak el a múlt értekezleten a nemzetgyűlés ellen, amelyeknek nincs létalapjuk. Nagy Emil kijelenti, hogy közjogi és nemzeti kérdésben a legnagyobb bizalommal van miniszterelnök személye iránt. Nem lehet a kormány működését lekicsinyelni. A lappangó népbizalmatlanságnak még az árnyékát sem szabad belevinni a törvényjavaslatba. Majd Bethlen István szólalt fel. j A részletes tárgyalás során konkrét j javaslatokat fog tenni melyek az | egyes felszólalókat ki fogják elé- | giteni. I Majd több felszólalás hangzott | még el Rassai Károly, Ugrón Gábor | és Bakos Andor -részéről. | A bizottság az uj szakaszokkal | együtt elfogadta a javaslatot. S3P LröLiöi HIRES II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója. 1676. március hó 27-én, pénteki napon született II. Rákóczi Ferenc. A Ripka-féle budai társaskör közgyűlése után lakomái szentelt a fejedelem emlékezetének s elhatározta, hogy akciót indít a jövő évben, a 250 születési évfordulóra országos ünnepség rendezése érdekében. Megszökött a nagykállói Pötör Gyula. Nagykállóról jelenük: Pötör Gyula személyleirásá alapján elfogott Kocsis Gyula a sziguranca tisztviselője előtti kihallgatása alkalmából
