Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-17 / 38. szám

1925 február 17. ZALAI KÖZLÖNY 3 Irodalmi és Művészeti Kör tevékeny­ségét s a Kultur-egyesület kultmális feladatai át fognak siklani az Iro­dalmi Körre. (E kijelentés reánk nézve abszolúte néni megnyugtató, mert az elfogadott alapszabályoknak rideg betűivel ellenkezik, két irodalmi körnek pedig Nagykanizsán semmi létjogosultsága sincs. — A szerk.) A megejtett választási eljáráson elnökké közfelkiáltással dr. Sabján Gyula polgármester választatott, inig a többi állások ekképen töltettek be : Társelnök: Ujnépi Elek Ernő. Al­elnöki Pongor Henrik. Titkár: Kele­men Ferenc, Pénztáros: Miklós Gyula. Ellenőr: dr. Bartha István. Választmány: Ádám Róbert, dr. Bállá János, Bazsó József, Berényi Árpád, Blankenberg Imre, Bogenrie- der Frigyes, dr. Bród Tivadar, Csil­lag Jenő, dr. Darázs László, dr. Eőri Szabó Jenő, Elek Géza, Farkas Pál, dr. Fábián Zsigmond, Fischer Károly, Frank Jenő, Frank Manó, dr. Fried Ödön, Grósz Ferenc, dr. Hajdú Gyula, Hirschler Sándor, Kai­ser Ernő, dr. Kahán Imre, dr. Kál- nay Gyula, dr. Kenedi Imre, Kempe- len Béla, Kisfaludy Gyula, Kiss Ernő, Knortzer György, dr. König József, dr. Krátky István, dr. Kreis­ler József, Kutassy Kálmán, Lobi Jenő, dr. őrtey György, dr. Plihál Viktor, Práger Ferenc, Radnay Jenő, dr. Rotschild Jakab, özv. Rotschiíd Samuné, Rubint Károly, Sipos Andor, Schwarz Gusztáv, Stern Sándor, dr. Szabó Lajos, Szakáll Gyula, dr. Ta­más János, Tuboiy Gyuláné, Weiser János, Weisz Ernő, Weisz Tivadar, rendestagok. Dr. Balázs Zsigmond, Barthos Gyula, Dobrovics Milán, Éberhardt Béla, Fischl Lajos, Kálmán Leó, Király Sándor, Mandeíló Miklós, dr. Prack István, Teutsch Gusztáv pót­tagok. Számvizsgáló bizottság: Hudy Jó­zsef, Kleinfeld Ignác, Unger Ullrrian Elek. Póttag: Grosz Ernő. Ezzel az alakuló közgyűlés déli fél 1 órakor véget ért. A Szem László [serkészcsspaf estélye Nagykanizsa, február 16 Páratlan érdeklődés mellett folyt le vasárnap este a Rozgonyi-utcai iskola tornatermében a Szent László cserkészcsapat szinelőadásos tea­estélye, úgy, hogy a közönség zsú­folásig töltötte meg a nagy termet. A közönség soraiban ott láttuk dr. Sabjún Gyula polgármestert, Scodnik Rezső miniszteri tanácsost, Vargha Teodorich dr. plébánost, Eberhardt Béla gimnáziumi igazgatót, Gazdag Ferenc püspöki biztost, Fint a József honvédszázadost, a Szentferencrendi társház papságát, Bazsó József ipar- testületi elnököt és a kereskedő és iparosvilág kitűnőségeit családtag­jaikkal. A vasárnapi előadás megmutat­hatta Nagykanizsa város közönsé­gének, hogy milyen nevelőmunkát fejt ki a Keresztény Munkásifjak Egyesületéből kihajtott „Széni László cserkészcsapat“ parancsnoksága a kereskedő és iparosifjuság között, hogy a nehéz munkában kifáradt ifjúság mit képes produkálni és el­oszlatta azok utolsó aggályait is, akik ifjúmunkásaikat bármi okokból( távoltartani igyekeztek a cserkészet­től. A derék cserkésziíjak mindegyike minden elismerésre méltó szép mun­kát produkált és becsülést és tiszte­letet szerzett a liliomos cserkész­zászlónak. Az előadott színdarab — ami* a kitűnő ifjúsági iró, a „Zászlónk“- ! gárda tagja, Radványi Kálmán dr. irt — hazafias és irredenta tartal­mánál fogva különösen alkalmas volt az előadásra, mert nemcsak a nagy­számú közönségnek szerzett egy kedves estét, de a Cserkészifjuság is sokat tanulhatott belőle. Megtanul- i háttá a haza szent fogalmát, amely mindenek fölött drága és szent a magyar ifjúságnak, akinek kezében nyugszik Magyarország jövője és integritása. Megtanulhatta belőle, hogy nemcsak rög a haza, de a szülői otílion, a családi ház, az édes­apa, a testvérek, mind a haza fo­gai mát jelentik. A színdarab, amelyen végig vonul a magyar hazaszeretet, í a magyar élniakarás, a magyar i hősiesség — kiválóan alkalmas a I nemzeti érzés, a nemzeti ideál, a j keresztény gondolat élesztősére, mélyi- j lésére, galvanizálására és kétszeres I missziót teljesít annál az ifjúságnál, amely leginkább ki van téve az internacionalista hydra csábításának. Az előadás gondosan meg volt ren­dezve, betanítva, előkészítve, hogy élvezetes gördülékenységgel pergett le, egy felejthetetlen, kedves családi körű est benyomásait hátrahagyva. A Gele need fényjelek szereplői kö­zül, noha mindegyik láthatóan igye­kezett feladatának megfelelni — kü­lönösen ki kell emelnünk az áruló oláhkém Tóth János megszemélye­sítőjét Schwartz Istvánt, aki rend­kívül otthonosan mozgott a szín­padon és sikerüli játékával nagyban hozzájárult az előadás sikeréhez, öccse Tóth Matyi megszemélyesítő­jét Pintér Istvánt, aki nemcsak érzést, de lelket is vitt bele játékába és alakját lélektanilag is szépen meg­rajzolta, Hermann Ferenc mint Majo- nescu oláh százados figyelemre­méltó, átgondolt játékot produkált, mig Szántó Bandi mint Jenei ezredes fia kedves diákalakitásával, Szabados József mint a nyomorgó hivatalszolga, Ágh István mint oláhhadnagy, Hraz- dina Géza mint diák különös intel­ligens fellépésével tűnt ki. Jók voltak azonban a többi kisebb szereplők is, kiket helyszűke miatt mind nem sorolhatjuk fel névszerint. A közönség a szép játékot nyílt színen is sokszor megtapsolta. Érde­mes lenne a szinelőadást az ifjúság és a nagyközönség számára még- egyszer megismételni. A rendezés és betanítás érdeme j Horváth József cserkészparancsnoké, j aki a Szent László cserkészcsapat | megszervezése és kiépítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Előadás után megkezdődött a tea­estély, amelyen a cserkészek szolgál­ták ki a vendégeket. A saját keze­lésű és rendkívül olcsó büffé külö­nösen gazdag volt. Az utána követ­kező tánc reggel négy óráig tartott. B. R. í Szétzavart kommunista tűnte-? tés. Prágából jelentik: Tegnap a kora délelőtti órákban se regestől özönlöttek az emberek a Vencel térre, de a rendőrség nem látott okot a beavatkozásra. Később mint­egy 10 óra tájban több ezer főnyi tömeg sorakozott kommunista tünte­tésre szembe a múzeummal s mikor a menet felvonult a Vencel térre a lovas és gyalogos rendőrség karddal és feltüzött szuronnyal közbelépett és félórán belül a tömeget vissza­szorította a mellékutcákba. A rendőrség nem használta fegy­verét, csak néhány mellékutcában és kisebb téren került lövésre a sor, ahol a helyzet fenyegetővé alakult, j Összesen 20 embert tartóztattak le. JlSIElflfí Hali" A táncelőadás második és har­madik napja Lapunk vasárnapi számában némi tánctörténeti ismeretek előrebocsá­tása után csak röviden emlékeztünk meg a nagykanizsai izr. Jótékony Nőegylet első táncelőadásáról. A vasárnapi második s a hétfői har­madik előadások után azonban még visszakell térnünk egyes bemutatott táncokra és szereplőikre. Az egész táncelőadás egy ókori stílben épült bolthajtásos színpadon ment végbe, melynek mélyében tró­nusán ült Terpsychore (Garai Magda) s melette a 8 múzsa: Pauk Magda, Lackenbacher Rózsi és Bözsi, Rosen- feld Bertus, Fonyó Annus, Berger Rózsi, Pilczer Aranka és Pausz Annuska. Az egyes számokat rövid versso. rokban Garai Magda konferálta be­Elsőnek az egyiptomi tánc került bemutatásra. Fischer Manci (tán­cosnő) széles peptonjai helyesen és elképzelt történeti hűséggel rekon­struálták az egyiptomi táncot. Sza­bados Kató a hercegnő szerepében impozáns megjelenés volt s pa­zar ruhája látványosságszámba ment. A rabszolganők tánca (Kasztl Manci, Szegi Olga, Rosenberg Juci és Se hív a réz Klári) figyelmet keltett. Hirschler Panni (zsidónő tánca) és Koszteiicz Bözsi (ó-görög tánc) plasztikusan táncoltak. A negyedik, industáncban Schwarcz Bözsi líigyóvonalai mágikus erőt ad­tak táncának, mig Breuer Illy mint Pompadour remek toilletejével kel­tett feltűnést. Nagyon bájosan tán­colták a menüettet Berény Zsuzsa, Deutsch Rózsi, Havas Ilus és Wein­berger Erzsi; az empire-táncot Récsei Manci és Rózsi, Székely Lili és Eichner Lili s a Biedermeier-táncot Kluger Rózsi és Aranka. A Kánkán-táncban Bród Manci brillírozott; Elssler Fanny szerepé­ben Holczer Elly klasszikus művésze­tet produkált, Hoffmann Edit Duncan személyesitője, széles peplonjaival váltotta ki elismerésünket; Berény Zsuzsa (Cleo de Merode) elsőrangú táncosnőnek mutatkozott. Bájosak voltak a hollandi táncban Berény Magda és Herrnstein. Bözsi. A XV. számban, egy Pantomimé­ben Böhm Manci és Koszteiicz Bözsi plasztikus táncukkal érdemelték ki a tapsokat. A groteszktáncban Breiner Illy nyújtott érdekes alakítást. A Cow-boy táncban Holczer Rózsi ügyeskedett, inig a modern táncokat Garai Edit diszkrét finomsággal lej- tette el partnerével. A körmagyarban 8-an vettek részt, a befejező magyar tobarzót Schvarcz Ella tűzzel és magyarosan ropta Az utolsó tánc után lejöit emel­vényéről Terpsychore s átadta az elismerés pálmaágát a magyar to- borzó táncosnőjének. Nem fejezhetjük be ismertetésün­ket anélkül, hogy a legteljesebb elismeréssel ne emlékezzünk meg azokról, kik az estélyt rendezték, a táncokat betanították s annak fényes sikerében közreműködtek. A kiállí­tás s a kosztümök külön látványos­ságot képeztek s káprázatos fényt árasztottak maguk körül. Minden nap, de főleg szombaton kijutott a szereplő hölgyeknek virá­gokból is s fáradozásuk elismeré­séül szolgáljanak azok a zajos tap­sok, melyekkel a közönség az egyes közreműködőket elhalmozta. Vala­mennyien, egyenkint és összevéve büszkék lehetnek teljesítményükre. Szombaton reggel 6 óráig tartott tánc fejezte be az előadást. I W£IP>J HIR1K ....60.0 6 .»»<>»♦♦». .... | NAPIREND : Február» 87, kedd $ Római katolikus: DouAt p. Protestáns: j i Dunát. Izraelita: Scbat hó 23. I Nap kel reggel 7 óra 04 perckor, nyug- j x szik délután 5 óra 25 perckor. ♦ A Meteorológiai Intézet jelentése X szerint egyelőre enyhe idő, nyugatról;: | esővel, később iiősiiiyedés várhxtó. s A Nagykanizsai Keresztény Tiszt-:: X viselőnek Egyesülete tánccal egybe- : ♦ kötött álarcos te«-eslé!ye a Rozgonyi-utca : X tornacsarnokában este 8 ónkor. ♦ Mozi. Uránia: Két katicabogáré*, az ♦ amerikai Metro filmgyár remek filmüve X Előadások kezdete este 7 és 9 órakor. I KULTURESTÉLVEK ÉS MULATSÁGUK Február 18: A leánypolgári Jókai em­lék-ünnepe délután 4 órakor a Rozgonyi- utcai tornacsarnokban. A kegyesrendi reálgimnázium Jókai-ün- nepélye az intézet tornatermében délután 5 órakor. A kereskedelmi iskola jókaí-ünnepélye a Casinoban este 6 órakor. Február 19: A Zrínyi Irodalmi és Mű­vészeti Kör liceális előadása. (Síirányi Gyula: A magyar nemzet történelmi hiva­tása I.) a Casinoban este fél 7 órakor. Február 21 : A nagykanizsai ípartestület zártkörű táncestélye a Polgári Egyletben este 9 órakor. Február 23: A cserkész olimpiászról készült filmek bemutatása az Urániában. Március 14: „Sajtó-estély." A „Zalai Közlöny“ szerkesztőségének műsoros es­télye a Polgári Egylet összes emeleti helyi­ségeiben. Kezdete este 9 órakor. ÁLLATKÍNZÓK Nagykanizsa félreesőbb utcáin, kü­lönösen hetivásáros, nagy forgalmú napokon, nem épen szokatlan jelen­ség, hogy egy-egy minden jóérzésé­ből kivetkőzött kocsis, igen sokszor maga a gazda közmegbotránkozást okoz állatai durva ütés-verésével, amit azián még ráadásul, hogy tel­jes legyen a járókelők százainak nem valami épületes látványossága, a leg- szemenszedettebb zalai káromkodások­kal is fűszerez. Néha bizony egy-két humánusabb gondolkodása ember rájuk is szól s megkísérli meggyőzni a gazdát, hogy talán ö maga a hibás, talán túlsá­gos a nyomorult párák megterhelése, talán a rossz szerszámnak van va­lami hibája, az bántja az állatot, talán okos, szép bánásmóddal lehetne megindítani vagy megfékezni ütés, verés, rugdosás helyett az állatot. Az ilyen ember azonban, ha bele mer avatkozni tiltakozó szavával a barbár műveletbe, hamarosan ugyancsak meg­kapja a magáét. Hát hiszen, szó se wla, elismeri mindenki a magántulajdon felett való szabad rendelkezési jogot. Elismeri mindenki azt is, hogy az emberi tü­relem véges valami, sőt az utóbbi esztendők hathatós munkát fejtettek és fejtenek ki aiéren, hogy az a tü­relem fonalának nevezett valami az emberben minél könnyebben és mi­nél gyorsabban elszakadjon. Mindazonáltal egy íöbbé-kevésbbé az eszével is élő, józan értelemmel, belátással, talán elkérgesedett, de dobogó szívvel rendelkező embernek, a teremtés büszke koronájának mégsem szabadna lealacsonyodnia odáig, hogy neki majdnem, sőt legtöbbször telje­sen védtelenül kiszolgált állatok fe­lett mutassa ki mérhetetlen hatalmát s ennek eszközéül ostoré, vasvillát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom