Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-17 / 62. szám
64. évfolyam, 62. szám Ára I8&0 karon« Nagykanizsa, 1925 március 17, kedd MB»ni|í.iUfcJ.PMW ■ POLITIKAI IS A PI LA P «BiaweiBBHBrawiiiiwi m mii mii iiiiwii iii .3mmvrs^<Kssffim Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 ínterurban-Teleíon 78, nyomda 117, szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: így hóra 3Ö.OOÖ koron« Három hóra ...................... Sö.QOO koron* Má rcius Idusán A magyar szabadságharc legeszményibb napját március 15-ét, a hagyományos márciusi szellemmel ülte meg Nagykanizsa közönsége. A hivatalos istentisztelet fél 11 órakor vette kezdetét a plébániatemplomban, melyen a várost Krdtky István dr. polgármester-helyettes és Kaufman Lajos dr. képviselték. A katonaság részéröl a honvédtisztek, altisztek és disz-szakaszok, az államrendőrség tisztikara Kálnay Gyula főtanácsossal élén, a rendőrség egy disz-szakasza, a kir. törvényszéket Kenedi Imre dr. táblabiró és Fischer lózsef dr. törvényszéki tanácselnök, i kir. ügyészséget Metz József Jgyészségi alelnök, a postát Lesz- vVzsz/tySzaniszló igazgató és Tholway ísigmond dr. főfelügyelő képvisel- ék a postatisztikar élén. A templo- not zsúfolásig töltötte meg a nagyszámú hivő és ünneplő közönség. A litszónoklatot Vargha P. Teodorich Ír. plébános, a szeniferencrendi társ- táz főnöke tartotta, mig az ünnepi zentmisét Molnár P. Arkangyal dr. elebrálta. Az állami iskolák növendékei az »kólái szentmise után ünnepelték íárcius Idusának emlékezetét. A iozgonyi- és Arany János-utcai is- olák Brauner Lajos igazgató és a :ljes tanítói és tanítónői kar jelentében a Rozgonyi-utcai íornacsar- okban adóztak az 1848. március 5. nagy nap emlékének. Az ünnepi eszédet Ortutay tanító tartotta. A központi elemi iskola ifjúsága és ntestülete Polesinszky Emil igazító vezetésével ugyancsak a szo- isos vasárnapi istentisztelet megingatása után a Kazinczy-utcai izponíi iskolában tartották meg. az emlékbeszédet Polesinszky azgató tartotta. Itt is az ifjúság eke és szavalatok egészítették ki ünnepélyt. A polgári fiúiskola ifjúsága farmival az intézet tornatermében déí- ítt 9 órakor áldozott március Idu- tiak. A Himnusz eléneklése után ünnepi megnyitót Németh Mihály izgató mondta. Mancsek István ÍV. növendék elszavalta „Magyar ének 19-ben“ cimü hazafias költeményt, ijd az ifjúsági énekkar márciusi kesedéssel elénekelte Petőfi Sándor álpra magyar“-ját. Marinovics Ala- polgári iskolai tanár gyönyörű adóiatokban gazdag ünnepi beidben rámutatott az 1848 már- s 15-iki eseményekre és méltatta íap jelentőségét a mai ifjúságra. ttreich Tibor IV. a) o. növendék ly érzéssel szavalta a „Szabadihoz“ c. költeményt. Mig az ifju- ;i énekkar utána az ismert meg- )ó „Járjatok be ...“ kezdetű éne- adta elő. Kovács Lajos dr. Pe- i szinjátéka első felvonásának elő- isa nagy hatást váltott ki az ün- )lő közönségből. A szereplők igaz magyar érzéssel előadott szerepükkel őszinte dicséretet érdemeltek ki. A kedves iskola-ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Az Irodalmi és Művészeti Kör délelőtt fél 11 órai kezdettel a Polgári Egylet teljesen megtelt nagytermében tartotta március 15-iki szabadságünnepét, melyet a Kör vegyeskara nyitott meg a Hiszekegy eléneklésével. A Talpra magyart Vel- lisch László szavalta, majd dr. Dómján Lajos mondotta el ünnepi beszédét. Doniján István vitéz Nádasdy Józsefné zongorakiséretével Kozma Andor és Ivánka Zoltán melodrámáját, a Karthágói harangokat szavalta el. Özvegy Kumperth Arfhurné Szilágyi Dezső „Földi hazamegyünk“ cimü költeményét szavalta. Az ünnepélyt a vegyeskar a Szózattal fejezte be. Az Irodalmi és Művészeti Kör hazafias ünnepélye a sok aznapi ünnepség között egyike volt a legsikerültebbeknek. A nemzeti gyásznak és sok-sok siratni valónknak fekete fátyla vonta át a március Idusának ezévi ünneplését. A MOVE hazafias ünnepélye az Uránia-szinházban díszes és válogatott közönség előtt folyt le, amely minden helyet betöltött. Az ünnepélyt az Ipartestületi Dalárda által előadott „Magyar Hiszekegy“ vezette be. Horváth Etuska magyar öltözetben szavalta el Szathrnáry István „Mi nem feledhetünk“ cimü hazafias költeményét. Kerezsy Géza főtitkár mondotta el ezután hatalmas ünnepi beszédét. Kerezsy Géza beszéde után az ünnepély a Szózat hangjai mellett ért véget, melyet Büchler karnagy vezetése mellett az Ipartestületi Dalárda adott elő. A Kegyesrendi Reálgimnázium délután 5 órakor ünnepelte meg a történelmi nagy napot. A Himnusz eléneklése után a reálgimnázium zenekara szabatos előadásban részesítette Mozart: Tiíus ouverturejét. Ábrányi Emil alkalmi versét Oszkó E., Vályi Nagy G. költeményét pedig Pék P. szavalta. Az ünnepi beszedet Rcdanits J. mondta el. A vén kuruc cimü melodrámát Halász K. szavalta ; kíséretét dr. Kerkay J. tanár, Kugler S., Koch S. és Tóth K. látták el. Az ünnepély a Szózat eléneklésével fejeződött be. ICiskasiix&ásn is több ünnepség keretében ünnepelték meg március 15-ikét. A Kiskanizsai Polgári Olvasókör saját helyiségeiben nagyon szépen lefolyt ünnepéllyel áldozott a nap emlékének. Az ünnepély vasárnap este fél 7 órakor kezdődött a nagykanizsai Iparosdalárda által előadott „Magyar Hiszekegy“ elénekíé- sével. A Pfänder György olvasóköri elnök által tartott megnyitót, Nagy Győző „Talpra magyar“-ját, majd Gazdag Ferenc püspöki biztos ünnepi beszédjét hallgatta meg a jelenvolt közönség. Az ünnepi beszéd után Kiskanizsa két ügyes szavalója adta elő Petőfi két hazafias költeményét, melyek után ismét az iparos dalkör énekszáma következett egy lelkesítő kurucnótával. Ezután Nagy Lajos alkalmi beszédje, utána Nagy Győző szavalata s végül az iparos dalkör záróéneke hangzott el. A kiskanizsai állami elemi iskola délelőtt kilenc órakor a Templom- téri iskolában tartotta nemzeti ünnepélyét. A tantestület vegyeskarának, az iskola tanulóinak, fiuk és leányok karának énekszámai, kiskanizsai elemi iskolás fiuk és leányok hazafias szavalatai alkották a 13 pontból álló műsort, melynek keretében Filó Ferenc igazgató mondott ünnepi beszédet. A Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület délután Va4 órakor a Templom-téri iskolában tartotta ünnepségét nagy népgyülés keretében. Az Egyesület dalkörének énekszáma után Ehrlich P. Alajos, az Egyesület egyházi elnöke mondott megnyitó beszédet. A Talpra magyart Nagy József szavalta el, majd Németh Jenő, az Egyesület világi elnöke mondotta el ünnepi beszédét. Ötvös László szavalata után P. Bakoss Ágoston, az Egyesület egyházi alelnöke mondott záróbeszédet, majd a Himnusz hangjaival az ünnepség véget ért. Halálos okölcsapás Kardos Rézsika tragédiája — Ha as apa ittas állapotban tér hasa — A megvert asszony — A gyermekek védelmére keitek édesanyjuknak — Akit a legjobban szeretett, azt a gyermekét sújtotta agyon — A főtárgyaié« megisidifé részletei Nagykanizsa, március 16 Beszámoltunk arról a bestiális tettről, melyet egy az apa magasztos nevére méltatlan ember Kránicz Ferenc petriventei lakós elkövetett saját leánykájával szemben. Amikor az ittas ember hazajött és tettleg bántalmazta a vele közös háztartásban élő Kardos Máriát, tizenkét éves Rozika leánykájuk védelmére kelt ^ megütött édesanyjának és eközben történt, hogy a borgőztől megvadult ember olyat sújtott kisleánya fejére, hogy az rövid időn belül meghalt. Tegnap volt ebben az ügyben a főtárgyalás, amelyre lapunk híradása nyomán a terem padsorai teljesen megteltek érdeklődőkkel. Főtárgyalási elnök Kenedi Imre dr. táblabiró, szavazóbirák Makáry Vilmos és Almássy Gyula dr. törvény- széki bírók, jegyzőkönyvvezető Ámon János főtiszt, a vádhatóság képviselője Szabó Lajos dr. kir. főügyész, orvosszakértők — miután az újabb perrendtartás két orvosszakártőt rendel el — Schwartz Károly dr. kir. törvényszéki orvos és Ország Lajos dr. helyettes törvényszéki orvos. A vádlott védője Hegedűs Görgy dr. Kenedi dr. főtárgyalási elnök megnyitván a főtárgyalást, szuronyos fogházőr kiséri be a terembe a kopott egyenruhás köpenybe bujt, elég vézna kinézésű vádlottat Kránicz Ferencet. A terem közönségé érdeklődéssel fixirozza a január 6-tói letartóztatásban levő brutális embert, akinek nyugodt, normális és békés vonalú ábrázatán nem látszott meg, mily rettenetes bűn mardossa apai lelkiismeretét. A padokban pedig felsír egy gyermek ... Szemét egy pillanatra felveti a hallgatóság padsorai felé, ahol valószínűleg hozzátartozóit sejti, majd mint egy megvert eb összehúzza magát és szemlesütve áll a fogházőr előtt. A -padokban pedig egy fiatal gyerek felsír és zokog vigasztalanul: a vádlott 11 éves fiacskáját annyira meghatotta a zord és komor fogházőr mellett mintegy teljesen összetörtén magába mélyedt „apa“ nézése. Elnök ezután a korlát elé szólítja a vádlottat és felveszi a szokásos személyazonosságot. Kránicz Ferenc elmondja, hogy 1886-ban született, petriventei lakós, földműves, közös háztartásban él Kardos Máriával, 3 gyermek atyja. Elnök felolvassa a kir. ügyészség vádiratát, amely szerint a Btk. 306. §. szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolja, mert tizenkét éves Rózsi nevű leány- gyermekét úgy fejen ütötte, hogy koponyája beszakadt és még az éjjel sérülésébe belehalt. Vádlott elismeri bűnösségét. De a kislány bünösebb mint ő — mondja, miért jött közénk . . . Elfogult hangon elmondja, hogy tizenöt év óta él Kardos Máriával „közös háztartás“-ban. Évekkel ezelőtt Amerikában volt, ott törvényes házasságot kötött egy nővel, és mivel nem akart kettősházasságot elkövetni, nem esküdött meg az illetővel Ebből a törvénytelen viszonyból három gyermekük született. Kardos Máriával mindig a legjobb és legbékesebb életet élte. A kérdéses napon szénát akart behozni Nagykanizsára, hogy a piacon eladja, de w társa, Kardos Mária ellenezte ezt. Ő engedte ^ magát lebeszélni, lerakta a szénát a kocsiról, de mérges volt, hogy az asszony szavára hallgatott és engedte magái lebeszélni. Hogy a székéi fuvarja ne menjen veszendőbe, a nő az egyik gyerekkel fáért ment az erdőbe. Ő aztán elébük ment. hogy esetleg valami baj ne érje őket. Ut-
