Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-20 / 41. szám

1925 február 20. ZALAI KÖZLÖNY 3 ügyekben a mentelmi \og felfüggesz­tését hozza javaslatba. A bizottság Bozics Pál és Szabó József nemzetgyűlési képviselők men­telmi ügyének tárgyalását elhalasz­totta. Állami tisztviselők kikül­detési dija A szanálási törvények végrehajtá­sának ellenőrzésére kiküldött bizott­ság ma délelőtt Val2 órakor gróf Ráday Gedeon elnökletével a kép­viselőház I. sz. bizottsági termében ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Búd János pénzügyminiszter és Kerntler Kálmán vettek részt. A bizottság Temesváry Imre elő­adásában az állami tisztviselők és állami alkalmazottak hivatalos kikül­detése és elköltözködése alkalmából felszámítható illetmény szabályozá­sáról kiadandó rendelejet tárgyalta. Temesváry Imre ismertette a rende­letet, amely intézkedik azirányban, hogy a megváltozott viszonyokra, való tekintettel a kiküldetési és át- költözködési illetéket újból szabá­lyozzák. A kiadandó rendelet az alábbi kiküldetési napidijakat állapí­totta meg: I. fizetési osztály 24, II. f. o. 22, III. f. o. 20, IV. f. o. 18, V.f. o. 15, VI. f. o. 12, VII. f. o. 11; VIII. f. o. 10, IX. f. o. 8, X. f. o. 7, XI. f. o. 6 aranykorona. Eőrffy Imre, Neubauer Ferenc, Ivády Béla, Hajós Kálmán szólaltak fel, amely felszólalásokra Búd János pénzügyminiszter válaszolt és kijelen­tette, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a kiküldetési dijakat körülbelül 25°/o-al felemeljék és ahhoz is, hogy az egye­temi tanárok napidiját esetről-esetre állapítsák meg. A bizottság a rende­let-tervezetet változatlanul elfogadta. Az utolsó hetek szép időjárása mindinkább előtérbe állítja a napi munkában elfáradt emberek nyaral- tatásának kérdését. És mig tavaly ilyenkor a jól szituált polgárság már lefoglalta a különböző nyári üdülő­helyek szobáit a Balaton mentén, addig az idén a megélhetés súlyos gondjai miatt még alig határozták el magukat az emberek a nyári lakás előre való gondoskodásáról. így a székesfőváros környékének tavalyi lakásbérlői, akiknek előjoguk volt a villának idei kibérlésére is, egyre-másru mondanak le erről az előjogukról, mert a villatulajdonosok 6—800 dollárt, sőt ennél is többet kérnek a nyári idényre, egy olyan összeget, melyet még ezek a jómódú nyaralók sem tudnak megfizetni. Hasonló a helyzet nálunk, a Bala­ton mentén levő fürdők és üdülőhe­lyek villáinak kibérlésénél is. Nem jelentkeztek a szokott bérlők a nya­ralásra, akik tavaly 3—5 milliót fizet­tek egy-egy villa bérletéért, úgy, hogy sok megriadt balatoni villatu­lajdonos ma szívesen 15—20 millió­ért is odaadja villáját az egész idényre, azonban még ezen az áron sem akad bérlő. A mind súlyosabbá váló gazdasági viszonyok mellett másik fontos oka is van annak, hogy a közönség nem tudja magát elhatározni, hova men­jen nyaralni. Ugyanis a külföldet járt nyaralók tavaly azzal a tapasz­talattal tértek vissza, hogy a lerom­lott magyar valuta ellenére is magyar koronákban átszámítva olcsóbb a kül­földön való üdülés, mint a magyar fürdőhelyeken. Igazolható volt, hogy a Balaton- mentén levő fürdőhelyeken akkora fényüzési, forgalmiadók és egyéb közterhekkel sújtották az üdülőket, hogy az ottani nyaralás költsége tényleg akkora összeget emészt fel, mint akármelyik első külföldi nagy fürdőhelynek a látogatása. Olaszország és Csehország a maga fürdőhelyeinek látogatása érdekében messzemenő kedvezményeket nyújt a külföldieknek és ezért a balatoni für­dőzés emelése érdekében az illeté­kes magyar tényezőknek olyan in­tézkedéseket kell tenniök, amelyek­kel leküzdhetik Abbázia, Portorose, a Brioni-szigetek, továbbá a meg­szállott Pöstyén, Tátra, Bártfa és egyéb olasz és megszállott magyar területű fürdőhelyek versenyét. A népjóléti minisztériumban most bizalmas iárgyalások folynak a ba­latoni nyaralás elősegítése érdekében. A múlt esztendőben ezek a tárgya­lások elkésetten indultak meg és ezért határozta el magát a népjóléti minisztérium arra, hogy már a nya­rátja volt. Aki valaha hallotta Ötvös Károlyt szónokolni, tudja, hogy mily szellemes és közvetlen csevegő volt és mennyi magyaros eredetiséggel és zamattal tudta gondolatait előadni. Jókai és Hegedűs Sándor, a Szarvas szálló nagytermében tartották meg programbeszédjüket. Különösen He­gedűs Sándor dörgött Csanády bácsi és a függetlenségi párt radikális szárnya ellen. Mikor e forró augusztusi napon beesteledett, Jókai választói, az ő tiszteletére fáklyásmenetet rendeztek. Az óriási nagy Erzsébet-téren ember­ember hátán szorongott. Jókai kilé­pett a „Szarvas szálló“ erkélyére. Simon Gábor ügyvéd, aki abban az időben népszerű szónok volt, a kö­vetkező beszéddel üdvözölte a köl­tőt: „Szép vagy ó hon“, naggyá csak fiaid szent akarata tehet. Oly férfiút találtunk mi, kimagasló sze­mélyedben, akinek kezeiben erősen és feltétlenül biztosítva látjukszeretett hazánk és választókerületünk jövőjét, Tudjuk, - hogy mindkettőnek baját orvosolni, hiányait és szükségeit ki­elégíteni tudod. Azért, ha Isten is úgy akarja, mint mi, úgy néhány nap múlva, talán éppen fáklyafény­nél, egetrázó lelkesedéssel kiálthat­juk : Éljen Jókai Mór, a nagykani­zsai kerület megválasztott ország- gyűlési képviselője. Szegény Simon Gabi több páthosszal, mint meggyő­ződéssel mondotta el szavait. Isten akkor nem volt velünk, nem fáklya­fénynél kiáltottuk: „Éljen Jókai Mór országgyűlési képviselőnk“ és nem tehettük le Jókai kezébe választó- kerületünk jövőjét. A költő nem ke­sergett Kanizsán elszenvedett két­szeri politikai kudarcán, de 103 kötetre menő müveiben nem is em­lékezett meg Kanizsa városáról. Jókai a fáklyásmenetet megkö­szönve, az erkélyről beszédet inté­zett az Erzsébet-teret betöltő óriási közönséghez. Minő beszéd és milyen előadás volt ez! Mintha^ csak Klió szavát hallottuk volna. És mit ta­nácsolt választóinak? Nem ígért adóleengedést, nem Ígérte, hogy tétlenséggel meg lehet közelíteni a szerencsét, hanem magasztalta a munkát. „Tisztelt Polgártársaim!“ mondja Jókai — „Fogadják Önök hálás köszönetemet, azon köszöntő szavakért, melyeket hozzám intéztek. (Vége köv.) ralói idény megkezdése előtt az ér­dekeltségek bevonásával megvitatja mindazokat az intézkedéseket, me lyek alkalmasak a Balaton látogatá­sának emelésére. A kérdés megoldásának nagy ne­hézségei vannak, mert az olasz és a cseh fürdővezetőségek számifásokat végeztek, amelyekbe belekalkulálták a magyar viszonyoknak megfelelő árakat — és ezeknél olcsóbb árak­ban szabták meg a fürdők látogatá­sával felmerülő költségeket, nem is szólva az útlevél és egyéb költsé­gekről, amelyet a magyar fürdőkö­zönségnek nyújtanak. Ha tehát azt akarjuk, hogy a ma­gyar fürdőző közönség a Balaton mentén nyaraljon és a külföldön való üdülés folytán kivitt sok száz és százmillió korona az országban maradjon, akkor a Magyarországon való nyaralásnak olyan kedvező elő­feltételeket kell teremteni, hogy a közönség olcsóbban, vagy legalább is ugyanolyan árban nyaralhasson az országban, — saját hazájában — mint a külföldön. Az elfogott „úri betörő“ nem akarja beismerni a nagy- kanixeei hármas-betörést — Két másik betörést RJagykanizsáréS már beismert — ftíeni tisoi min­denre visszaemlékezni Nagykanizsa, február 19 Megírtuk már, hogy a Dunántúl nagyobb városaiban, sőt azon túl is majdnem mindenütt megfordult „uri- betörőt“ Somogyi Jenő rendkívül elegáns, állásnélküli fiatalember sze­mélyében elfogták. A nagykanizsai rendőrkapitányság nyomban a hir vételekor érintkezést keresett a budapesti főkapitányság­gal annak megállapítására, vájjon a 40 esetét beismert betörő nem azo­nos-e azzal, aki nemrégiben egy vasárnap délután Nagykanizsán is több házba bekopogott ezek közül három helyre különösen Biichler Mór lezárt lakásába nem is minden ered­mény nélkül. Somogyi Jenő, mikor erre vonat­kozólag a nagykanizsai kapitányság megkeresésére kihallgatták, beismerte, hogy Nagykanizsán 1924 decembe­rében és 1925 januárjában követett el ugyan betöréseket, többek közt Vázas Zoltán és Vida Lajos lakásait látogatta meg, de Büchler—Aczéi— Glasgall-íéle hármas betörésre nem emlékszik s Így ezeket eddig nem is ismerte be. Mindegyik betörés, illetve gyors egymásutánban elkövetett betörés­sorozat elkövetése után vonatra ült és más városba utaz At, ahol aztán folytatta működését s igy nem csoda, ha — saját szavai szerint — minden egyes esetére nem tud külön vissza­emlékezni. A betörő személyleirása tökélete­sen megegyezik azzal, melyet a rendőrhatóság kapott és használt a hármas-betörés idején Nagykanizsá­ról kiinduló nyomozásnál s igy, bár ezideig nem hajlandó beismerni ezekben való bűnösségét, teljesen jogos és valószínű a rendőrhatósá­goknak a személyleirások hajszálig való egyformasága következtében ki­alakult az a véleménye, hogy ezt a három betörést is Somogyi Jenő kö­vette el. A lopott tárgyakat orgazdájánál helyezte el, aki azok legnagyobb ré­szét zugbörzén eladta. Jelenleg mind- j kettő a budapestvidéki ügyészség í fogházában van őrizetben. napi hírek ftAPIREfflD | Február» 20, péntek : | _ Római katolikus: Aladár. Protestáns: j ♦ Álmos, izraelita: Sebat hó 2ö. | I Nap kel reggel 6 óra 58 perckor, nyug- I I szik délután 5 óra 30 perckor. I A Meteorológiai intézet jelentése * | szerint hőváhozís egyelőre nem várható, f I később hőstilyedés, helyenként esővel. | I Mozi. Uránia: Karnevál gyermeke, | * Mosioukine és Sonja Lisenko csodálatos X $ szépségű filmjének reprize. Előadások ! | kezdete este 7 és 9 órakor. j KULTURESTÉLVEK ÉS MULATSÁGOK Február 21: A nagykanizsai Ipartestület zártkörű táncestélye a Polgári Egyletben este 9 órakor. Február 22: A Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület tánccal egybekötött szi- ni-előadása az iskolában este 8 órakor. Február 23: A cserkész oümpiászról készült filmek bemutatása az Urániában este 7 és 9 órakor. Február 28: A Nagykanizsai Kaszinó ötödik müvészestélye a Kaszinó nagy­termében este 9 órakor. Február 26: A Zrínyi Irodalmi és Mű­vészeti Kör liceális előadása {S lírányi Gyula A magyar nemzet történelmi hivatása II.) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Március 9: A Zrínyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása (Surányi Gyula A magyar nemzet történelmi hivatása III.) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Március 14: „Sajtó-estély.“ A „Zalai Közlöny“ szerkesztőségének műsoros es­télye a Polgári Egylet összes emeleti helyi­ségeiben. Kezdete este 9 órakor. Március 19: A Zrínyi Irodalmi és Mű­vészeti Kör liceális előadása (Vegtle Ká­roly : fizikai előadás) a Kaszinó nagyter­mében este fél 7 órakor. Március 25 : A Zrínyi Irodalmi és Mű­vészeti Kör liceális előadása (dr. Lukinich Imre) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 2: A Zrínyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása {Nagy Lajos kegyésrendi tanár) a Kaszinó nagytermé­ben este fél 7 órakor. Április 16: A Zrínyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása (dr. Thoiway Zsigmond) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 23: A Zrínyi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása (Szakáll Gyula) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. JÁTÉKKASZINÓ létesül Budapesten; legalább a pénz­ügyminiszter tárgyalásokat folytat külföldi pénzcsoporttal két nagysza­bású ilyen kaszinó létesítése tekin­tetében. Fantasztikus számok fekszenek előt­tünk ezekkel a kaszinókkal kapcso­latosan. A részvénytársaság 50 mil­liárd magyar korona alaptőkével ala­kulna meg; Budán s a Balaton mellett egy-egy millió dollár költ­séggel játékkaszinó épülne s 15 év alatt 18 millió dollárt fektetne be a vállalat építkezésekbe és adná át azokat az állam tulajdonába. Az üzletet ötszörösre felfokozható idegenforgalomra alapítják s mint hírlik, a pénzügyminiszterben meg is van a hajlandóság az ajánlat elfo­gadására. Mi, kik semmiféle olyan lehető­ségnek nem vagyunk barátai, melyek az embereket könnyelműségbe vihe­tik be, az ajánlatnak csak pénzügyi oldalától vagyunk elragadtatva. Ha az ajánlat az ország desperátusan leromlott pénzügyi háztartására ked­vező s elfogadása közgazdasági helyzetünk jobbrafordulását eredmé­nyezi, ám jó, legyen meg Bu­Táp ásott a népjóléti Éisiiiiiian a Móni nyaralási altió sikere óitKii

Next

/
Oldalképek
Tartalom