Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-28 / 22. szám
2 ZALAI KÖZLÖNY 1925. január okoz a szénkéneg beszerzése is, kéri ezirányban a kormány intézkedését. Ezután az állategészségügy és a háziipar fejlesztésének kérdésével foglalkozik hosszabban, majd a vadászati törvény megalkotását sürgeti. A zsidókérdésről szólva elismeri, hogy vannak a zsidóságnak értékes elemei, akikkel ö és pártja szívesen dolgozik együtt. Tagadhatatlan azonban a zsidóság nagy szerepe a forradalomban, melynek természetes következménye volt az antiszemitizmus. A zsidóságnak be kellett volna bizonyítania a magyarságba való beolvadását és áldozatkészségét. Ha van zsidókérdés, azt a zsidóság maga idézi fel. A költségvetést elfogadja. Bugyi Antal a költségvetést teljes egészében elfogadja. Beszédében hosszasan foglalkozik az adóterhek problémájával. Rácz János a gazdasági helyzetről beszélt. A magángazdaságokat kell megerősíteni, visszaállítani a normális hiteléletet. A javaslatot elfogadja. Petrovácz Gyula a házszabályokhoz szólt, ezzel az ülés este 6 órakor végétért. A Ház legközelebbi ülése szerdán délelőtt lesz. * A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartolt, melyen Bethlen István gróf miniszterelnök és Scitovszky Tibor külügyminiszter is részt vettek Napirend előtt Karaffiáth Jenő kérte a külügyminisztert, hogy tájékoztassa a bizottságot a Radics-kérdésben. Scitovszky Tibor külügyminiszter hangsúlyozta, hogy magyar kormány Radiccsal soha semmiféle szerződést nem kötött. Nincsics szerb külügyminiszter január 13-án fogadta belgrádi követünket s ez alkalommal kijelentette előtte, hogy teljes bizalommal viseltetik Bethlen István gróf miniszterelnök iránt. A hivatalosan közzétett nyilatkozat szerint Wilder belügyi államtitkár a neki importált kijelentést nem tette meg, minekfoly- tán a magyar kormány a maga részéről az ügyet befejezettnek tekinti. Teleki Tibor gróf kérdésére Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel. A katonai ellenőrzést annak idején a trianoni szerződés létesítette s miután eleget tettünk a béÁlomlovag (2) Irta: Kempelen Béla Renáta volt neki a jövő; ez a bűbájos asszony lett életének lelki tartalma, boldogsága. És az asszony .. . ? Renáta is oda adta neki mindazt, mit adott helyzetében adhatott: titkolt, magába fojtott szeretetét, becsülését és tiszteletét s megajándékozta gondolataival, melyeket a lelke dobott felé ... Az asszony s a férfi között me- ' leg barátság fejlődött. Sokszor mondta ugyan Renáta Benőnek, hogy „nem ért meg maga engem“, de mégis hiányát érezte, ha nem volt közeTé- ben; szabad perceiben lelkében oda surrant az iró háta mögé, amint ez egymás mellé rótta a papírlapokon a betűket és beletemetkezett a férfi gondolataiba. Benő gyakran érezte háta mögött Renáta szellemét; ilyenkor hátradőlt karosszékében, mintha az asszony vállain megpihentetné fejét; homlokán elsimultak a ráncok ; arca átváltozott; vonásai megszelídültek és uj erőt kapott az asszony közelségétől. Renáta egészen Benő lelkének »zuggesztiv hatása alatt állt; az ő »zellemében gondolkodott, amikor keszerződés összes katonai határozatainak, az ellenőrzés megszüntetése érdekében több ízben lépéseket tettünk. A nagykövetek tanácsa azt a javaslatot tette, hogy a magyar kormány járuljon hozzá az úgynevezett garanciális bizottság létesítéséhez, melynek hatásköre kiterjedt volna Magyarországon kívül Ausztriára és Bulgáriára is. A kormány a javaslathoz nem járult hozzá. A nagykövetek tanácsa a magyar kormány álláspontját nem fogadta el s ennek folytán a katonai ellenőrzésnek jelenlegi módja továbbra is fennmarad. Magyarország egyenjogú tagja a Népszövetségnek és nem járulhatunk hozzá, hogy bár legyőzött állam vagyunk, ez a körülmény befolyással legyen a Népszövetségnél benünket megillető egyenlő jogok értelmezésére. A népszövetség tanácsa kijelentette, hogy munkáját a részrehajlatlanság teljes figyelembevételével és a legnagyobb méltányosság szellemében óhajtja végezni, ebben a kérdésben azonban nem bocsátkozik pelémiába. A magyar kormány a jegyzék átadásával az ügyet nem tekinti lezártnak. * A nemzetgyűlés igazolási állandó bizottsága Szili Tamás elnöklete alatt tegnap déli 12 órakor ülést tartott a képviselőház II. számú bizottsági termében. A bizottság Huska Vilmos időközben megválasztott nemzetgyűlési képviselő megbízólevelét rendbeníevőnek találta és őt végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Bárány Sándor, és Bud János nemzetgyűlési képviselők mandátumát egyesek panasszal támadták meg és igy ezek a bíráló bizottság elé kerülnek. * Bethlen István gróf miniszterelnök és neje a miniszterelnökség palotájában vacsorát adtak, melyre hivatalosak voltak Horthy Miklós és neje, Bud János, Mayer József, Pesthy Pál miniszterek, Bárczy Jenő, Kállay Tibor, Pékár Gyula, Passai Károly, Bessenyei Zénó, Csilléry András, Gömbös Gyula, Csontos Imre, Kuna P. András, Erődi-Har- rach Tihamér, Hegedűs György, Lingauer Albin és még számos politikai funkcionárius. BELFÖLDI HÍREK A pápa koronázásának évfordulója. Február 8-án délelőtt 10 órakor, a római pápa koronázásának évfordulóján a budapesti Koronázófőtemplomban dr. Csernoch János hercegprimás tedeumos szentmisét pontifikái. A szentbeszédet Zadra- vecz István tábori püspök mondja. Az üzleti élet válsága. Az utolsó hetekben az általános gazdasági pangás uj fejezetéhez érkezett. Az üzleti élet válsága a kényszeregyezségek és bukások egész sorozatában nyilvánul meg a fővárosban csak úgy, mint a vidéken. A bukások a textilpiacról átcsaptak a bőrpiacra is és ma még beláthatatlan, hol fognak megállani. A hivatalos lap naponta 10—12 kényszeregyezségről ad hírt s ezek kétharmad része vidékre esik. A csődök és bukások rengeteg munkát adnak a törvényszéknek és rendőrségnek is. Ez utóbbinak azért, mert a csődök és kényszeregyezségekkel kapcsolatban nagyon sok a hamis feljelentés. Magyarország bíróságai január első három hetében 84 kényszeregyezséget és 4 csődöt rendeltek el. Házkutatás Lédererék lakásán. A katonai ügyészség és a polgári hatóságok hétfőn megkezdték már Léderer Gusztáv lakásán a házkutatást és helyszíni szemlét, melyet tegnap is folytattak. A házkutatás a padlásra és pincére is kiterjedt. — Megtalálták az emlékezetes zongora- vásárlásról szóló nyugtát is, sok érdekes, a gyilkos házaspár előéletére vonatkozó bécsi és pozsonyi levelet. Koudelka fejét azonban hiába keresték, nem találták meg. Ráakadtak azonban az egyik szekrény tetején a hentesmester aranyláncára, melyről az óra hiányzott s melyről a gyilkosok azt állították, hogy a hullarészekkel együtt a Dunába dobták. A KANSz nagyváíasztmánya ma délután számol be a pénzügy- miniszterrel folytatott tárgyalásokról. A lemondott elnökség valószinüleg ismét elfoglalja helyét. A KANSz vezetősége reméli, hogy a fizetésrendezés februárban megtörténik. tap * i . ianuár 27 Mint ismeretes, a i,ui . hóit szerkesztőségünkbe összehívott ad hoc bizottság a katopasirok-akcióval kapcsolatosan beérkezett tervpályázatok közül egyet sem talált, Jmely önmagában teljesen megfelelt voma az elgondolásnak és a 70.00b koronás keretnek. A legtetszetősebb s legközelebb- álló terv alapján azután a városi műszaki hivatal elkészítette a sírkövek pontos rajzát, (melyet az egyik főúti kirakatban közszemlére fogunk kitenni) és versenytárgyalási feltételeit. Ezeket tegnap kaptuk kézhez a műszaki hivatal figyelmessége folytán mindjárt tervrajzokkal együtt kellő számban sokszorosítva, úgy, hogy minden pályázónak, aki terveit beküldte, ezt a tervet és feltételeket fogjuk elküldeni, hogy erre vonatkozólag tegyék meg ajánlataikat. A beérkező ajánlatoknál természetesen már csak árkülönbség fogja eldönteni a versenyt. Minthogy az akcióba az egész város társadalma belekapcsolódott adományaival, kötelességet vélünk teljesíteni, amikor a versenytárgyalási feltételeket és a műleírást olvasóközönségünk nyilvánossága elé bocsátjuk. A versenytárgyalás feltételei 1. Az ajánlat lepecsételt, zárt borítékban 1925. február hó 15-ének esti 8 órájáig a Zalai Közlöny szerkesztőségéhez (Nagykanizsa, Fő-ut) nyújtandó be. 2. Az ajánlathoz melléklendő egy természetes nagyságban teljesen elkészített mintadarab, amely a rendelkezésre bocsátott terv és munka- leirás szerint készítendő. 3. A szállítandó kövek ennél rosz- szabb minőségűek nem lehetnek. Amennyiben a vállalkozó gyengébb minőségű köveket szállítana, azok visszautasittatnak, ismételt esetben a további munka a vállalkozótól birói beavatkozás nélkül megvonható és a íöbbköltség tőle követelhető. 4. Amennyiben az elhelyezés meg nem felelő módon történik, az öszBenő hasonló módon szenvedett. Az idő mégis múlt. A napok lassabban teltek, mint azelőtt, mikor az egymás mellett töltött órák mint röpke pillanatok peregtek le életük homokóráján. Mindketten az emlékekből táplálkoztak, de hiányzott életükből az a melegség, mely annak reménytelen sivárságát enyhítette volna. De szivükben mégis ott lappangott az igaz szerelem győzelmébe vetett rendíthetetlen hit és bíztak valami eljövendő csodában, mely véget fog vetni szenvedéseiknek . . . S a csoda előbb következett be, mint talán remélték. Renátát a bánat súlyos betegségbe döntötte. Az orvosok már lemondtak az életéről. Heves lázában csak Benő nevét lehelték ajkai s szivének egyre sebesebb lüktetése végveszedelemmel fenyegette. Környezetének az utolsó pillanatban mentő gondolata támadt: elhívták betegágyához Benőt; . . . hátha ő még visszaadja az életnek a kínosan vergődő asszonyt. . . Benő sietve tett eleget a felszólításnak. Talán tudatában is volt annak, hogy ha valaki, ő talán megmenti Renátának az életét, mely egy volt az ő hitvány életével. Megjelent az asszony betegágyánál. Megvalami, még olyan lényegtelen lépésre is elhatározta magát, előbb mindig megkérdezte Benőtől, hogy mit szól hozzá s ellenmondás nélkül fogadta meg tanácsát, ha pedig nem volt mellette, önmagában tette fel a kérdést: mit szólna most hozzá, ha véleményét kérdezhetné ? S ilyenkor mindig úgy érezte, hogy hallja Benő szavát, amint vagy helyesli, amit tenni akar, vagy az ő szelíd hangján figyelmezteti, hogy ezt vagy azt ne tegye. Füleibe csengett a férfinak kijelentése: Renáta, nem akarom, hogy a maga lelkének patináját egy lehelet is elhomályosítsa. Nem volt egy szava sem máshoz, egy elhatározása, melyet nem Benő sugalmazott volna neki. Minden percben szinte azt érezte, hogy többé már nem szabad az elhatározása s egy idegen befolyásnak ellenállhatatlan hatása alatt gondolkodik, érez és cselekszik. Hónapokig tartott lelkűknek ez az egymásba fonóclottsága. Az emberek nem értették meg a két léleknek ezt a tiszta testvérültségét; nem tudták elhinni, hogy lehet nő és férfi között olyan lelki kapcsolódás is, melyhez a testnek semmi köze. A féltékenység ördöge, a gyanúsítások fulánkjai éket vertek a két léleknek e legtisztább szerelme közé s — válniok kellett. Az embereknek legru- tabb tulajdonsága, hogy mert nem boldogok, szétrobbantani törekszenek mások boldogságát. . . — Látja, Benő, minket nem értenek meg. Nekünk el kell válnunk egymástól . . . Álom volt és én maga után fogom lobogtatni könnyeimmel telesirt zsebkendőmet. . . Nem tehetek másképen — adta tudtára Renáta elhatározását Benőnek. S nehéz szívvel bár, de szétváltak. A lelkűknek azonban nem parancsolhatott semmiféle földi hatalom; a lelkűk csak tovább foglalkozott ! egymással és gondolatban egymásnak, egymásért éltek. Renátára nehéz napok következtek. Hiába volt minden igyekezete, nem tudott a világ előtt az lenni, ami azelőtt volt. A veszteség megtörte; arcvonásai egyre mélyebben szán- tódtak bele korábban megelégedettséget sugárzó arcán; lelkére borongós hangulat feküdt s környezete már-már komolyan aggódott egészsége miatt. Magába zárkózott lett; kerülte az embereket; ajkai köré fájdalmas vonásokat rajzolt lelkének a boldogsággal vívott harca; testben-lélekben megtörte egy veszteség, melynek érzete mind fájóbban őrlődött be az ő végtelenül finom lelki világába. 1 lÉiiii-aldí it; ' c. füliÉi
