Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-25 / 45. szám

ZALA! KÖZLÖNY 1925 február 25 —~~~—--—rm tartják, mert egy egészen uj adat merült fel itt, amely talán közelebb viheti a nyomozást a gyilkos kilété­nek felderítéséhez. Ugyancsak tegnap érkezett a főkapitányságra egy másik bejelentés is, amely a meggyilkolt Leirer Amália egyik hozzátartozójára vonatkozólag szolgál újabb adatokkal. A rendőrség kötelességszerüen kiter­jesztette a nyomozást erre a körül­ményre is. Az Opera főigazgató-válsága. Az Operaház zenekara, mint meg­írtuk, csütörtökön már munkába áll. Hátravan még a főigazgató-válság elintézése. Wlassics Gyula bárót a kultuszminiszter tegnap felmentette a főigazgatói szolgálattétel alól s központi szolgálatra osztotta be a minisztériumhoz. Az e héten várható döntésig Mdder Rezső intézi az Opera ügyeit. Lendvai István felmentése. Léná­val István ellen egy, a zsidóságot erősen támadó cikke miatt fele­kezeti izgatás cimén tettek annak idején feljelentést. Az elsőfokú bíró­ság Lendvait felmentette. Fellebbezés folytán tegnap tárgyalta a kir. tábla ezt az ügyet. A tábla jóváhagyta a felmentő Ítéletet. If j. Barkóczy Sándor báró tra­gikus halála. Tragikus módon lelte halálát a magyar katoiikusság egyik nagynevű vezetőtagja Barkóczy Sán­dor báró 28 éves fia — Sándor. Budapest Főherceg Sándor-utca 34. szám alatt levő kémiai laboratóriumá­ban, ahol vegykisérletezést végzett, szórakozottságban egy higanyszulfid- pasztillát vett be reggelizés közben. Amikor észrevette, azonnal automo­bilon a közeli Pajor-szanatóriumba vitette magát, ahol nyomban gyo­mormosást végeztek rajta. Azonban az orvosi beavatkozás már későn jött — nem lehetett már rajta segí­teni, a higany-szulfid annyira össze­égette belső részeit, hogy még még mesterségesen sem lehetett táplálni, a vese működése megszűnt és teg­nap reggel rettenetes kínok köze­pette kiszenvedett. A mélyen sújtott Barkóczy-család iránt óriási részvét nyilvánult meg. Sorozatos tüzesetek Dunántú­lon. Öt nap alatt négy tüzeset volt Szombathelyen. Győrben tavaly egész évben 46 tüzeset volt, mig a folyó év eddigi alig két hónapja alatt már 21 tüzet jegyeztek fel, melyek közül az utolsó három szintén egy napon történt. i Meghalt a debreceni kártya­affér áldozata. Ismeretes, hogy Fábry Kálmán volt tüzérfőhadnagy, a debreceni gazdasági akadémiai hallgatója a kávéházban kártyázás alatt támadt szóváltás közben lelőtte Szathmdry Tihamér akadémiai hall­gatót s aztán önként jelentkezett a rendőrségen. Szathmáry fejsebével több mint egy heti iszonyú szenve­dés után meghalt. Felboncolása után ma temetik el Szentesen. Fábry le­tartóztatásban van s szándékos em­berölés miatt emelnek vádat ellene. Helyszíni szemle Csepelen Lé­dé rerék ügyében. Több Ízben meg­emlékeztünk már arról, hogy a ka­tonai és polgári hatóságok az együt­tes eljárás során elhatározták, hogy Lédererék ügyében helyszíni szem­lét tartanak a Tölgyfa-utca 4. számú lakásban, Léderer Gusztáv csepeli hivatalos helyiségében és a Dunapart ama részén, ahol tudvalevőleg lát­ták Lédereréket a hulla egyes részét tartalmazó börőndökkel. A csepeli helyszíni szemlét a polgári és ka­tonai hatóságok együttes részvételé­vel valamint a Léderer házaspár és Léderer Sándor jelenlétében március 4-én fogják megtartani. A hóvihar áldozatai. Sopronban és környékén tegnap tizennégy óráig egyfolytában esett a hó. Brennberg táján a hóvihar áldozatot követelt. Két asszony megfagyott az országúton. Kettős öngyilkosság. Gungl János és Ferenc jónevü temesvári 'kereskedőcsalád két testvér-sarja, bútorüzletük 800 milliós passzívája felett való elkeseredésükben a csa­ládjukhoz intézett búcsúlevél és összehajtogatva az újpesti hídon ta­lált kabátjaik, kalapjaik tanúsága szerint főbelőtték magukat s bele-' ugrottak a Dunába. Eddig semmi­féle nyomukra nem akadtak. Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület intéző bizottsága tegnap délelőtt a Köztelek tanács­termében gróf Hadik János elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés napirend­jének első pontja a mezőgazdasági hitel megszervezésének megkönnyí­tése érdekében kivánatos kormány- intézkedésekre vonatkozólag az Omge részéről tett előterjesztések bemuta­tása volt. Gróf Hadik János ismer­tette az OMGE részéről tett javasla­tokat, illetve indítványokat, amelyek­hez többen hozzászóltak. A bizott­ság az elnök előterjesztését egyhan­gúlag elfogadta. Kimondta a bizott­ság, hogy a földreform-törvényt sza­bályozó megváltási eljárás érdekében az igénylők érdekének sérelme nél­kül olyan jogszabályok megalkotását -tartja kívánatosnak, melyek a hite­lezési lehetőségek útjában álló min­den jogi akadályt gyökeresen elhá­rítson. Ezután Mntschenbacher Emil ügyv. igazgató, bizottsági előadó je­lenti, hogy az Omge, tekintettel arra, hogy a jövedelmi- és vagyonadó be­vallás benyújtására előirt határidőig, február 28-ig, a legtöbb gazda nem tudja lezárni számadásait. Kéri a határidőnek legalább egy hónap­pal való meghosszabbítását. A pénzügyminisztérium azonban a bevallási határidő meghosszabbítá­sába nem hajlandó beleegyezni, mert a szabályrendelet módot ad minden gazdának arra, hogy indokolt eset­ben a bevallásra egv havi halasztást kérjen. Másrészt pedig kilátásba he­lyezte a pénzügyminiszter, hogy a bevallási határidőn túl legfeljebb 15 —20 napon belül benyújtott bevallá­sokat a pénzügyigazgatóságok nem fogják elkésettnek tekinteni. A bizott­ság tudomásul vette az előterjesztést. KOlFÖUDI hírek Megtalálták az újszövetségi szentirás legrégibb szövegét. A legújabb londoni jelentések szerint Sir Flinders Petrie, a világhírű arche­ológus a múlt évben Egyptomban, Asyuttól délre mintegy húsz mért- földre egy régi temetőben a földbe ásva egy cserépfazékban egy régi kopt nyelvű evangéliumot talált. Szent János könyvét. A szöveg már nagyon nehezen volt olvasható. — Valószínűleg istentiszteletek alkal- málal használták, később azonban, mikor kopottsága miatt már nem igen olvashatták — tisztelettel a földbe ásták. Valószínűleg azért vá­lasztották a földbeásást, mert az ősegyház szabadulni akart a pogá- nyoknak ama szokásától, hogy aján­dékaikat a tűz martalékának adták át. A kopt szövegből, mely a negyedik századból származik, hiányoznak azok a verssorok, amelyeket a Codex Sinaiticus sem közöl: a 9. fejezet 38. verssora és a 39-nek egy része. A kopt szöveget Sir HerbertThomp- son fordításával együtt az egyptomi brit archeológiái iskola most könyv­alakban adta ki. Branting svéd miniszter meg­halt. Braiding svéd miniszter, volt miniszterelnök kedden délben 12 óra 37 perckor meghalt. Szterényi báró előadása Ber­linben. Báró Szterényi József tegnap Berlinbe érkezett, ahol Magyaroszág mai helyzetéről fog előadást tartani. A sajtó-estély Már csak néhány hét választ el bennünket március tizennegye­dikétől, amikor szerkesztőségünk megrendezi a maga sajtó-estélyét. Az ünnepély magas színvo­nalon álló irodalmi és művészi előadással veszi kezdetét s a sajtó felszabadulásának apo- theozisával nyer befejezést. Ez az apotheozis Nagykani­zsán még soha nem élvezett látványosságszámba fog menni. Három részből fog állani, mely­ben allegorikus módon meg fog szólalni a sajtónak minden fon­tosabb ágazata s az egész képet irredenta tömegcsoportositás fog­ja befejezni. A költeményeket ehhez az apotheozishez Baráti Szabó István jeles költő s volt lapszerkesztő Írja, aki az élőkép második részében maga fogja elszavalni erre az alkalomra irt, gyönyörű ódáját. Az apotheozis méreteiről fo­galmat nyújtandó, eláruljuk még azt az adatot is, hogy benne több mint negyven személy fog közreműködni, az egész jelenet egy félóránál tovább tart s olyan technikai raffinériával és fény­hatások alkalmazásával lesz meg­rendezve, minőre Nagykanizsán még nem volt eset. E tekintet­ben fogalmat alkothat magának az olvasó, ha közöljük vele, hogy a színpadon négy napon át fog­nak dolgozni asztalosok, kárpi­tosok és elektrotechnikusok s a szükséges óriási méretű díszle­tek már festés alatt állanak. Az estély programjából egye­A Balaton regéje (belefoglalva a tó alatti titkos harangszó regéje) Irta: Sz. Sólymos Bea A földnek mélyében bársonyos rét alatt ősz vízi király élt sok-sok ezer évig. A nagy sötétségben bősz zuhogó vizek Áradtak és mosták a medrüknek szélit S a kristályos vízben, lenn nedves föld mélyén Élt a két szép sellő — tündér királylányok. Tündökölve fénylett csillogott és égett Az aranyos hajuk és ezüst ruhájuk. Esdve kért, könyörgött a király apjának Idősebbik lánya. A hideg börtönből Óh engedj ki engem, hadd lássam a napot S virágok illatát érezzem a földről“ Megrettent a király s szomorúan intett — — Hiába könyörögsz — te csupán itt élhetsz „Mert, amint a napnak sugarait látnád Szörnyet halnál nyomban — oh mit sem remélhetsz! Nézd hugad csendes, megnyugszik sorsában. Ki sohasem vágynék e kristályos házból Elég a tündöklés! Van itten fénysugár Aranyból, ezüstből, gyémántból, topázból ! Haragom meggyulad, ki árult — ki mondta — Földalatti vizek bűbájos országa Nem-e leghatalmasb ? Hogy van ennél is szebb? Ki ámított téged ? Ki szedett reája ?“ ÉS nem merte néki a lány elárulni, Hogy nyírfa gyökere föld mélyébe nyulott, Szép nyírfa kisasszony a rétek tündére A nyájak védője a fülébe súgott. Hívogatta, csalfa édes üzenettel A nyírfa kisasszony — a tavak nemtője Sóvárgó üzenet hírvivő postása: — „Légy te földi bátyám édes megmentője ! Üzeni tenéked szomjubiró bátyám Már száraz rögökben máladozik teste ő a szikkadó föld — úgy vágyik utánad Esedezik hozzád — szökj hozzá egy este Zöld bársony palástba beleburkol téged. Egymásba borulva szerelmes nászt ültök, •Nap, hold és csillagok mind sorba csókolnak S amennyi virág van — mind együtt örültök!“ S tündéri mátkája a nagy földi rétnek Dobogó hü szívvel szökve-bujva jött cl Szerelmes útjára ezüstös ruhában, Csillogó, villogó, kincses drága ködei. Félő surranását ám jó fülü apja Öreg vizi király — jajj hogy megneszelte. Óriási kővel a kicsinyke nyílást Böszült haragjában biz’ clreteszelte. — „Jajj néked hálátlan, — ha itt hagysz, megbánod!“ S átkot szórt a rémült akaratos lányra — „Vakulj meg odakünn, folyon szét a tested, Amint napot látsz meg, válj rögvest halálra. Békák, kígyók, halak emésszenek téged Meleg tested vére vizenyővé váljon ! Hitvány szeretőddel, gyászos föld rögével Szemérmetlen tested mindég együtt háljon! Álkos föld rögéből hínár és sás nőjjün, Duvadak tanyája, teste iszapos láp S nyálkás sárrá váljék s fulladjon posványba De nyugtot ne leljen, ki először meglát! Csolnak félve jöjjön, úszó ösvényt talál S ki halra hálót vet — vigyázon reája Én vagyok a hálót rontó, bontó, vészes, Mélyvizü tavaknak ősz fogas királya !' Nagy földrengés támadt az átok nyomában S a haragvó király babonázott lánya Várt szabadulásra s könnye patakja folyt. ... A kő csak nem mozdult — hiába-hiába! ... A vizi királynak nagy ornuja felett Zugó nyírfák között fujdogáltak szelek. Békén sütött a nap, sok vadrózsa nyílott S messziről érkező nyáj kolompja hivott. Fehér szőrű kecskék pajzán, vig csoportja Ugra-bugrált s forgott mintha csak táncolna Ugyancsak dülöngött a vén kecskepásztor, Kótyagos fejével elesett vagy párszor — Hó" — hé — kiabálta — erre meg amarra! S botjával ráütött hol erre, hol arra. Pajkos kecskék pedig szót fel se vevének Egyik itt, másik ott ment a rét füvének Egyik része épen két lábára állva Lombért ágaskodott nyírfa derekára. Mérgében a pásztor húz a csutorából S a kecskék nem halinak mit se a káromlásból Nyomuk alig látni, úgy széjjel futottak. — „A menkü üssön meg! vajh hova jutottak? Állj meg beste lelke. Rontson a rossz szellem Alig bírok futni, nem bírja már mellem, Agyonütlek — állj meg gézengúz vad beste !* És hogy meghajitsa — a követ kereste Talált is kedvére jókorát legottan Felakarja kapni, felnyög izzadottan Nehéz ám — nem bírja bár újra nekilát Megmozdult a nagy kő s uramfia mit lát? (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom