Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-26 / 46. szám

Í925 február 26. 2ALAÍ KÖZLŐN? 5 — Farsangvége Csabrendeken. ö Csabrendekről Írja tudósítónk: A csabrendeki Katolikus Legényegylet hétfőn táncos műkedvelő előadást rendezett. Előadták „A bíró lánya“ i: című színdarabot, melynek jövedel­műét, 3 millió koronát színpadjuk felszerelésére fordítják. A betanítás eredményes munkáját András Géza végezte. — A csabrendeki Iparoskor vasárnap saját helyiségében batyu- i bált rendezett az elaggott iparosok felsegélyezésére. — Ifjúsági szinielőadás Tót- szentmártonban. A tótszentmártoni 'ómai katolikus Ifjúsági Egyesület s.szombaton és vasárnap adta elő 2site Károly „Katica“ c. népszínmű­dét, Vlasies Katalin, Bakacs Katalin is Vlasies István közreműködésével, liliket a nagyszámú hallgató közön­ég sokszor megtapsolt. Közkivá- latra a darabot márc. 1-én is elő ogja adni az Egyesület. A „Katica“ nár a negyedik népszínmű, melyet ,z Egyesület működése második évé- *en produkál. Ezeknek a szinielő- dásoknak betanítója és rendezője Ubeck Gyula tanító, az Egyesület üradhatatlan igazgatója. = Meghívó. A Pacsai Takarék- énztár Részvénytársaság 1925. már- wlus hó 8-án d. e. 11 órakor tartja ácsán saját helyiségében XIV. évi indes közgyűlését, melyre az intézet iszvényeseit tisztelettel meghívja az jazgatóság. — A közgyűlés tárgy- irozata: 1. Az igazgatóság és fei- ^yelőbizottság jelentése. 2. A szám­ítások megvizsgálása, a mérleg egállapitása és a nyereség hova- rditása. 3. A felmentvény megadása. Három felügyelőbizottsági tagnak ilasztása 1 évi időtartamra. 5. Hi va­lós lap kijelölése. 6. A felügyelő- zottság 1924. évi tiszteletdijának egállapitása. 7. Esetleges inditvá- rok. Mérleg-számla. Vagyon: Pénz- :szlet 32,992.473 K, Postataka- knál 19.230 K, Pénzintézeteknél 1,400.329 K, Értékpapírok 181.800 Váltókölcsönök 196,803.366 K, [zálogkölcsön 4230 K, Folyószám­adósok 74,266.400 K, Ingatlan 6.000 K, Egyebek 178.000 K. »szesen: 323,040.818 K. Teher: iszvénytőke 16,000.000 K, Tarta- calap 8,120.000 K, Nyugdíjalap 0.000 K, Takarékbetétek 91,328.510 Folyószámlabetétek 109,499.200 Letétek 28,417.188 K, Fel nem tt osztalék 217.552 K, Visszle- ámitolás 35,500.000 K, Átmenő elek 12,207.322 K, Nyereség át- zat 12.469 K, Tiszta nyereség ,538.577 K. összesen 323,040.818 — Eredmény számla. .Veszteség: tétkamat 13,329.684 K, Betét- uatadó 1,332.969 K, Adó és ille- : 4,262.193 K, Visszlesz. váltókamat .20.750 K, Kölségek 7,294.705 K, >ztifizetések 22,140.844 K, Nyere- l 21.551.046 K. Összesen 76,432.191 Nyereség: Kamatok 76,419.722 K, ■ereség áthozat 12.469 K. Össze- .1 76,432.191 K. = Városunk szenzációja. A rai Testvéreknek sikerült rövid .re megnyernie Vörös Ferit Európa­ié hires zenekarával, mely már- s elsején kezdi meg zeneestélyeit <özpont kávéházban. = Schwarcz Dezső cégnél úri női divatárukban legszolidabb ki- blgálás. = Mindenkinek fontos, hogy lél olcsóbban szerezze be szük- leteit. Filipp kötöttárugyárában mbathelyen a saját gyártmányú ürendü angol-flórzoknik 35.000, harisnyák D. M. C. anyagból 000, kötött kebátok és szvetterek ).000, kötött mellények 195.000 onába kerülnek, Irodalom és művészet A Nemzet. A Hangay Sándor, Varga Béla dr. és Szegedy László szerkesztésében újból megindult ily cimü szépirodalmi, társadalmi és történelmi hetilapnak 1. és 2-ik száma igen élénk és gazdag tartalommal jelent meg. A tartalmas és kiállí­tásra is ízléses füzetben Rákosi Jenő­től, Herczeg Ferenctől, Gárdonyi Gézától, Krúdy Gyulától, Vikár Bélá­tól, Nyáry Albert br.-tól és még több más neves Írótól vannak érde­kes és értékes tanulmányok és elbe­szélések. Igen gazdagok kisebb ro­vatai s egy egész csomó vers egészíti ki a füzet magas irodalmi színvo­nalát. A kettősszám ára 25.000 ko­rona ; ajánljuk olvasóink figyelmébe. Színházi Élet. Rózsabokorban terem a nő, a Halló Amerika négy­oldalas slagerkottája, Lengyel Meny­hért, Nádas Sándor, Kálmán Jenő cikkei, Lakatos László novellája, Stella Adorján párisi vicclapja, a Belvárosi Színház újdonságának fény­képei, nagy film, sport, autó, vidék, zene, divat, képzőművészet és szép­ségápolás rovat, valamint Alice ülj a kandallóhoz cimü színmű teljes szövege, mint darabmelléklet teszi változatossá a Színházi Éíet uj szá­mát, melynek ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsébet- körut 29. iOZ Uránia. Csütörtök—péntek 7 és 9 órakor Lubitsch Ernőnek, a zse­niális német rendezőnek első ameri­kai filmje : Kvittek vagyunk, szerelmi sakkjáték 6 felvonásban. Lubitsch, a Farao hitvese, Tüzek rendezője, hogy csak a legnagyob­bakat említsük, tavaly ment Ameri­kába, ahol a Varner Broothers gyár­nál Kvittek vagyunk volt az első teherpróbája. A történet központja Bécs. Szombat—vasárnap Zoro Hum küzdelme a házisárkánnyal és Geno­veva, Lamartine regénye. Szeretett kedves i&ösü&iségissik I Zesiész Kartácsaink! Tudomásul adjuk, hogy szeretett nagybfigdnk­e hó 24-én reggel 6 órakor sok szen­vedés után kiadta lelkét a böjti szellők­nek. Hogy részvétünket kifejezhessük, e hó 26 án a Riiser-féie vendéglőben este 9 órai kezdettel siralmas jó kedvvel elbúcsúzunk tőle éjjel 12 órakor. Kérjük a nagyközönség szives megjelenését és párifogását a nagykanizsai zenészek 620 rendezősége. Az arany korona mai árfolyama font sterling alapon átszámítva — 14.710'43 papír korona. A magyar korona külföldi hivatalos jegyzései Bécs Berlin Prága DEVIZA tegnap ma ..9810 ..5810 47350 9810 46375 VALUTA tegnap ma 9770 5770 472 9770 5770 462 Newyorkban 14. Az ércpénzek és nemesfémek beváltási árfolyamai Ezüst egykoronás 6150—6350, kéíkoronás 12.300 12.700, forintos 16.500—17.000, öt­koronás 31.500—32.500, szinarany 49.000— 49 500 arany huszkoronás 315.000—316.000, platina 210.000—220.000. KÖZGAZDASÁG SüíifflÉsiii válságának ólai Irta: Bozsik Pál, nemzetgyűlési képviselő Nagy-Magyarország szőlőterületé­nek 35 százalékát elvesztettük, úgy hogy a statisztika szerint megmaradt mintegy 380.000 kát. hold szőlőföld. 2473 községe van a mai csonka Magyarországnak és ezek közül a községek közül 2277-ben termelési célokra nagyban foglalkoznak szőlő­műveléssel, tehát az ország közsé­geinek és városainak 75 százaléka van szőlőtermelés által, mint egyik jövedelmi forrás által érdekelve. Azonban kicsinyben még igen-igen sok községben termelnek szőlőt úgy, hogy a statisztika szerint a közsé­geknek mintegy 95 százaléka foglal­kozik szőlőtermeléssel. _ Bortermelésünk, bár bortermelő vidékeket is elveszítettünk, nem csök- \ kent a békebeli állapotokhoz képest, úgy hogy átlag ma is ugyanannyi bort termelünk, mint a volt Nagy- Magyarországon. Ennek dacára a magyar szőlőter­melés katasztrofális helyzetben van. Az egyik ok a kivitel nehézsége, a másik sokkal fontosabb ok a terme­lés drágasága és ehhez fűződik most a szőlőtermelést fenyegető harmadik ok; a hitel abszolút hiánya az üzemi költségek megszerezhetetlensége. A kivitel nehézségeinek magyarázata az, hogy a régi Magyarországban rendelkezésére állott a bortermelők­nek Magyarország északi, keleti és délkeleti-része is a bor elhelyezése szempontjából s ezeket a borfogyasztó területeket mest elvették tőlünk. A régi Magyarország bortermelésének körülbelül egy ötödét szokták vám­külföldre kivinni. Ezzel ellentétben azonban amennyi bort kivittünk Ausztriába és más vámküldföldre, annak felét vagy harmadát Dalmá­ciából kaptuk vámmentesen. Tehát körülbelül fél milliá hektóliterre le­het tenni azt a bormenyiséget, amit Ausztriában és a vámkülföldön a béke éveiben elhelyezni szoktunk. A forradalmak utáni első eszten­dőkben a borkivitel nem csökkent semmivel sem Magyarországon. Ami­kor azonban nem sikerült kereske­delmi szerződéseket kötnünk a szom­széd állomokkal, 1923 óta rohamo­san csökkent borkivitelünk. Közis­mert dolog, hogy a múlt évben alig néhány ezer hektoliter bort sikerült kivinnünk. A kivitelnek is igen-igen nagy nehézsége lesz az, hogy igen nagy bajok vannak úgy a szőlőter­melésben, mint a borok kezelésében, amely bajok drágává és a külföldön versenyképtelenné teszik a magyar borokat. Az olasz bor hektoliterje ma 120 lira. Eszerint az olasz bor Olasz­országban literenként 3600 magyar koronáért megvásárolható. Mi csak úgy tudunk védekezni, hogy az olasz bor tönkre ne tegye a magyar bor­termelést, hogy kénytelenek vagyunk a magas vámokat életben tartani, úgy hogy 7—8 ezer koronával meg­drágítva, az olasz bor tényleg nem jöhet be az országba. Ha azonban Olaszországban 3600 koronáért tud­ják termelni a bor literjét, amit mi csak 8—9000 korona önköltségi áron tudunk előállítani, akkor itt nagy­baj van és ott kell megfogni a be­tegség gyökerét, hogy minden módot meg kell próbálni arra, hogy minél olcsóbbá tudjuk tenni a magyar bor­termelést. 3800.000 katasztrális holdra teszik a magyar szőlőterületet. Körülbelül [ 5—6 millió hl. jó termés esetén az e területen pródukált bormennyiség, vagyis egy kát. holdra országos át­lagban esik körülbelül 11 hl. bor. Vannak vidékek, hogy egy katasztrá­lis holdon már 120 hektoliter bort is termelnek. Tehát a termelésben van a baj. Ezen a bajon kell első sorban megfelelő módon segíteni úgy, hogy megtanítjuk a kisembere­ket a szőlőt művelni és a bort jól kezelni. Az üzemi kölcsönök kérdése is okvetlen megolnandó, mert ma a legtöbb vidéken abban a helyzetben vannak a szőlőtermelők, hogy meg sem tudnak mozdulni. Ni nős pén­zük különben vagyonos gazdáknak még arra sem, hogy kinyittatni tud­ják a szőlőt. Ezelőtt két esztendővel szintén nehéz helyzetben voltak a szőlős­gazdák. Akkor azonban pincéjük tele volt borral és arra kértek hitelt. Ma üres a pincéjük, mert nem ter­mett boruk, tehát sokkal katasztró- fálisabb helyzet előtt állnak. Szőlős­gazdáinkat kát. holdanként T5—L6 millió korona kölcsönhöz kell juttat­nunk. Tehát 24 milliárd korona hi­telre van szüksége szőlőtermelé­sünknek. A veszélyben forgó szőlőtermelé­sünket meg kell mentenünk, a bor­kivitel előfeltételeit meg kell terem­tenünk, mert a további visszafejlő­dés száz milliárdokkal károsítja az országot s teszi szegénnyé szorgalmas népét. Vámtételi különbözetek visszafizetése A Budapesti Közlöny legközelebbi számában rendelet jelenik meg, mely szerint a kormány a behozatali vám­nak számszerű módosítását, illetve kiegészítését rendelte el, február 15-én kezdődő hatállyal. A kiadandó rendelet szerint a 880/925. M. E. sz. kormányrendelet az áruküldemé­nyek után a megállapított magasabb vámtételek és az ezelőtt érvényben levő régi vámtétel közti különböze- teí a pénzügyminisztérium vissza­téríti, amennyiben olyan árukülde­ményekről van szó, amelyek kül­földről még 1925. február 15-én adattak fel és amennyiben ezeknek vámkezelése Magyarországon legké­sőbb március 15-ig megtörtént, a különbözet visszatérítésére irányuló kérvényeket a fővámigazgató utján a pénzügyminisztériumhoz címezve március 31-ig kell beadni. Hamis hir terjesztők A mostani fizetésképtelenségek kapcsán olyan cégek neveit is hoz­zák forgalomba egyes felelőtlen egyé­nek, melyeknek nevük a legjobb hangzású a kereskedelmi piacon és mely hirek teljesen alaptalanok és légből kapottak. Nem lehet eléggé elitélni, hogy akadnak akik a magyar kereske­delem hírnevével, hitelével nem tö­rődve, könnyelműen és rosszakaratuan hajlandók terjeszteni az ilyenféle hí­reket és nem számolnak azzal, hogy a mai nehéz üzleti viszonyok között tájékozatlan körökben ezeket a híre­ket könnyenfelhasználhatják. De nem­csak a megrágalmazott cégekre nézve káros és veszedelmes a fizetéskép­telenségek híresztelése, hanem az egész magyar kereskedelem szem­pontjából is, amelynek külföldön az ilyen alaptalan híresztelések teljesen 1 megsemmisítik a hitelképességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom