Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-24 / 19. szám
64. évfolyam, 19. szám Nagykanizsa, 1925 január 24, szombat Ära iáén karosa ■ ■■i—i in im iiiiMii i ii n— ián i !■ i iiiini i in nur ni mm i nini mi i wii mii mi mim—h Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ..................... 90.000 korona BE TEG NEMZEDÉK Végtelenül elszomorító statisztikai adatok hangzottak el a nemzetgyűlésnek egyik legutolsó ülésén a múlt évi gyermekhalandóságról. A gyermekeknek ötven százaléka elhal, a másik ötven százalékának a fele pedig nyomorék. Száz gyermek közül tehát mindössze huszonöt az egészséges. A régebbi idők statisztikai adatainak felkutatása nélkül is egészen megnyugtató bizonyossággal állapíthatjuk meg a lehangoló tényt, hogy veszélyben forog az emberiségnek eddigi átlag-élettartama s a következő nemzedékeknek sorsa—az egészséget tekintve — nagyon szomorú perspektívákat fest a jövőre nézve. Senki sem tagadhatja, hogy a legifjabb nemzedéknek nagy halálozási számaránya s az életben maradottak szervezetbeli gyöngesége nemcsak a nagy háborúnak vele járó következményei, Hogy a háborús években született gyermekek az akkori rossz táplálkozási viszonyok következményeképen satnyább testi felépültséggel birnak s a harcterekről betegen visszajött apáknak gyermekei sokkal több fogékonysággal birnak a betegségek iránt, — a kérdés vitán felül áll. De mi úgy tudjuk, hogy más szülőknek a gyermekeiben is megcsappant újabban az ellenállóképesség ereje s a gyermekhalandóságnak ijesztő mérvben emelkedő számaránya más körülményekre is visszavezethető, mint épen csak a háborús viszonyoknak a szervezel re bomlasztó következményeire. Az életet egyre mohóbban habzsolják az emberek s ebben az élni vágyásban megfeledkeznek azokról a kötelességeikről, melyekkel gyermekeikkel szemben tartoznak. S amíg az egyik aldalon ott áll a létért való küzdelem idegfeszitő, enerzsiát romboló hatása, más oldalról túlságosan elmerülnek az élvezetek lajhászásában. Egy, idegrend- zerében enervált., degenerált ársadalmat látunk magunk előtt, nely munkában és munkán ki- I vül lázas sietséggel éli életét s e közben megfeledkezik á természet által reá ruházott kötelességeiről gyermekeivel szemben. Születhetnek-e az életnek ily lázasan lüktető hevületében egész- séges gyermekek s ha történetesen ilyennek születnek, .testi nevelésük elhanyagolása mellett előkészíthetjük-e őket hosszabb életre? — már nem is kérdés, hanem felelet. A szülőket súlyos lelkiismeret- beli felelősség terheli ezekért a mulasztásaikért. A gyermekhalandóság óriási nagy s ebben a szomorú megállapításban az ódiumnak oroszlánrésze a szülőket terheli. Miféle megdöbbentő perspektíva a Budapest, január 23 A nemzetgyűlés mai ülésén a költségvetéshez elsőnek Hoyos Miksa gróf szól. A kormánynak bármit mondanak is róla — óriási érdemei vannak. Érdemei sorát megnyitja a korona stabilizálása. Mindig azt hangoztatják, hogy a nagybirtok milyen kevés adót fizet a kisbirtokkal szemben. Visszautasítja ezt a megállapítást és konkrét esettel bizonyítja, hogy a nagybirtok összes adója arányban is túlszárnyalja a többi birtokot. Békében az adó az üzemköltségek 8—10 százaléka volt. A birtokosok az adókon kivtil még állami kölcsönt, Nemzeti Bank részvényjegyzést s egyéb hitelekért is fizettek, amely összeget szintén az üzemi költségekből kellett elvonni, nem is szólva az 1924. évi rossz termésről. A forgalmi adóról szólva, üdvözli a pénzügyminiszternek azt a törekvését, amellyel lényeges javításokat kiván eszközölni ezen az adónemen. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb adót a mezőgazdaság nem tudja senkire sem áthárítani. Ilyen a gabonaőrlő, cukorrépa és állatforgalmi adók, amelyek körülbelül 16—17 milliót tesznek ki. Az erőteljesebb virágzásnak előfeltétele, hogy külföldi pénz jöjjön az országba. Ennek azonban még akadályai vannak, mert a magyar birtok a földbirtokreform következtében meg van kötve. A magyar kereskedő és iparos jövőre nézve, hogy élve szüle tett száz gyermek közül ötven gyermekkorában elhal s a másik 'ötvennek a fele nyomorék! Miféle lélek lakhatik ezeknek a nyomorékoknak porhüvelyében! A statisztika adatai komoly intelem a szülőkre nézve. Ebben a kérdésben össze kell fognunk mindnyájunknak, kik csak valamennyire is megakaszthatjuk ezt a folyamatot, mert az élő nemzedék elsatnyulásában olyan nagy veszedelem rejlik a magyarságra nézve, melynek következményei kiszámíthatatlan veszedelmet jelentenek az országra. A haza jövője ifjúságában van s mit várhatunk ettől a jövőtől, ha korcsokra háramlik az ország megmentésének és fentartásának feladata. k. B. mindig megtalálja a maga számítását. De miként Angliában mindig az történik, amit a kereskedő akar, úgy Magyarországon úgy volna rendjén, ha minden a mezőgazdaság után igazodnék. A 600.000 koronás búzaárról szólva kijelenti, hogy ebből a 600.000 koronából ugyancsak kevés jut a gazdának. Oly vámtételek megállapítása volna fontos, amelyek a közönséget szolgálják, de ne mindig csak iparér- dekü vámokat hozzunk. Felveti azt a kérdést is,- hogy jó lenne, ha a Nemzeti Bankrészvényeit a tőzsdén jegyeznék. Ezt a sok részvényes nevében is jelenti be. Szükségesnek tartja az 1920; XXV. törvényeiknek, a numerus clausus törvényének revízióját is. Soha nem volt a numerus clausus hive és csak azt mondja, Magyarországon a mai körülmények között képtelenség a numerus claususról beszélni. A költségvetést elfogadja. Beck Lajos beszéde elején sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy az ellenzék egy tekintélyes része távolmaradt a mostani tárgyalásról s ezért a mai parlamentárizmus, a pártélet visszás fejlődését hibáztatja. Áttér ezután arra a kérdésre, hogy miért vitték be a politikába a faji és vallási kérdéseket. Az a meggyőződése, hogy az antiszemitizmus megbízhatatlanná teszi az országot, ilyen kicsiny ország pedig nem engedheti meg magának azt, hogy kockára vesse megbízhatóságát. A költségvetést nem fogadja el Östör József a következő szónok. Először a külpolitikai kérdésekről szól. Nem tudja megérteni, mik lehetnek azok a gazdaságpolitikai okok, amelyek a kormányt arra indították, hogy Oroszországgal gazdasági szerződést kössön. Indokolatlannak és szükségtelennek tartja, ha Oroszország itt képviseletet nyerhet. Ausztriában már 19z3-ban megalkották a valorizációs törvényt. A bíróságok a valorizációt többnyire csak az adósok hátrányára állapítják meg. Az árvaszékeket is meg kellene szüntetni és az árvaszék funkcióját a biróságra kellene bízni. A közigazgatási reformot csak úgy lehet jól megoldani, ha megfelelő anyagi eszközök állnak rendelkezésre. Szól ezután a megyei tisztviselők működéséről, amelyek a legnehezebb időben is teljesítették kötelességüket. A biróságok működéséről szól ezután. Áttérve a földreform kérdésére, vitatja, hogy már az alaptörvény is hibás. De hiba történik a kivitelnél is, mert az Országos Földbirtokrendező Bíróság nélkülözi a közvetlenséget. Kéri a kormányt, hogy legyen erre a körülményre is tekintettel a földreform újabb rendezésénél. Beszéde végén sürgeti a Budapest—Győr—Sopron közti közlekedés javítását. Szükségesnek tartja az áruforgalom könnyítését és azt kéri a kormánytól, hogy Ausztriával szemben a vámsorompót kezeljék enyhébben. A költségvetést elfogadja. Maday Gyula a következő felszólaló. Kijelenti, hogy a termelést előmozdító munkára van szüksége j az országnak. A mezőgazdaság súlypontját a jövőben az állattenyésztésre kell fordítani. A költségvetést elfogadja. Búd János pénzügyminiszter benyújtja az osztrák köztársasággal 1924 évi november hó 8-án kötött rokkantügyi szerződés becikkelyezésére vonatkozó javaslatot, majd két más törvényjavaslatot, melyeket annak idején az ülésszak megkezdése előtt a kormány visszavont. Szabó József kijelenti, hogy súlyos felelősség terheli az ellenzéknek azt a részét, mely „haragszom rád“-ot játszik és kivonja magát a kötelezettségek alól. Foglalkozik a kormány és a szociáldemokraták közt létrejött paktummal. Ez nem zsarolás volt a kormány részéről, hanem a szociáldemokraták kezdeményezésére történt. Reméli, hogy a miniszterelnök levonta a konzekvenciákat és nem köt többé paktumot a szociáldemokratákkal. Szabó József tulmagasnak tartja a külügyi képviselet költségeit. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy minél előbb terjessz be a tisztviselők statusrendezését. Biztosítani kívánja a közalkalmazottaknak a január 1 tői kezdődő 20 százalékos fizetés melést. Majd hibáztatja a helytelen adóztatási • rendszert. Kitér a mai munkabérekre, H költségvetési vita Hoyos IVSiksa gróf a jelenlegi búzaárról — M földreform újabb rendezése — ÜVlenfelmi jogok felfüggesztése — Ä takarékossági bizottság tagjainak értekezlete
