Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-29 / 71. szám (72. szám)
64. évfolyam, 71. szám Nagykanizsa, 1925 március 29 vasárnap Á?a 2300 korona POLITIKUS Üä&PiLÄP Eifrkesatőíég és kiadóhivatal Fő-ut 5 íniernrban-Telsíon 78, nyomda 317. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla E15íiíí£té2l ára: Így hóié 30.000 koyoaa Három kóré... ... ........... Sö.Cöö korona IS MÉT A NÉMET PROBLÉMA A garancia-szerződés ügyében ösz- szehivoít, de eredménytelenül szétoszlott genfi tanácskozás után csak látszólagos nyugalom támadt, mert az egyes érdekelt országok politikusai egyre sürgősebben érzik oly megoldás megteremtésének szükségességét, amely hatékonyabban biztosítja az európai egyensúlyt, mint az erőszakosan megfogalmazott békeszerződések. Most az angol alsóház külügyi vitáján uj német javaslatokat vettek tárgyalás alá, amelyek olyan propoziciókkal lépnek elő, hogy az angolok véleménye szerint a legkomolyabban kell velük foglalkozni. A német terv a döntőbíróság elve alapján áll. A vitás ügyeknek két kategóriáját különbözteti meg. Az első kategóriába azok az esetek tartoznának, amelyek döntőbírósági tárgyalás alá bocsátandók, a második kategória azon eseteket ölelné fel, amikor döntőbírósági tárgyalásnak helye nincs. Ilyen eset volna, he egy hatalom egy másik hatalom területi épségét vagy függetlenségéi veszélyezteti, mig az első kategória azokat az eseteket foglalná magába, amikor az érvényben levő nemzetközi szerződések-értelmezése körül merül fel véleményeltérés. Megállapítható, hogy a terv az angolokat élénken foglalkoztatja. Az említett vita során e tárgyban felszólaltak Chamberlain, Lloyd George, Macdonaíd s maga a miniszterelnök is, Baldwin. A vita legérdekesebb megállapítása Macdonald ajkáról hang zott el, aki kijelentette, hogy Lloyd George felszólalása eddig a leghevesebb vádbeszéd volt a Versailles! békeszerződés és az ennek alapján megkötött kisebbségi szerződések ellen. Macdonald, aki a globális garancia-szerződés megteremtője volt, természetesen próbálta a maga álláspontját védeni, de maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy amennyiben Chamberlain tervei sikerrel -járnak, sikerülni fog a nyugat- európai békét megteremteni, mely a versaillesi béke- szerződés aláírásának napján szűnt meg. Lloyd George felszólalása, Baldwin e nagyjelentőségű megállapítása, továbbá Chamberlain szüntelen fáradozásai . egy uj és egészségesebb európai egyensúly teremtése érdekében mind világosabb jelei annak, hogy Anglia egyre élesebben ismeri fel a békeszerződések tarthatatlanságát és a háborús veszélyt, amelyet a mai viszonyok között a legügyesebb tojástánccal is iegfeijebb csak rövid időre lehet elodázni. A győzelem mámora a győzőkben elnyomta annak idején az okosság hangját s talán akaratlanul is a dolgok eleven erejétől hajtva tuiságosan tág teret adott a kisantant államai étvágyának kielégítésére. Viszont a franciák ősi németgyülöletüktől vezetve, Németország rovására nemcsak a béke- szerződésben léptek az igazságtalanság terére, de ezt a kinos viszonyt a háború befejezését követő években tett lépéseikkel még csak élesebbé tették. Anglia, amely sohasem volt a háborúk barátja s politikája alapel- véül mindig az szolgált, hogy minden felmerülő konfliktus — ameny- nyiben ez csak lehetséges — békés eszközökkel intéztessék el, ma aggódó szemmel tekint a jövőbe, ahol ismét seregeket és hajóhadakat lát felvonulni. Minden emberi törekvésnek arra kell irányulni, hogy lehetőleg Európa elkerüljön egy újabb összeütközést, amely talán az európai kultúra bukását okozná. A most lezajlott háború szörnyűségei és végheietlen súlyos gazdasági következménye mind arra intenek, hogy az ily kíméletlen fegyveres mérkőzés kétélű dolog s nemcsak a legyőzőiteket, de a győzőket is sújtja. Reméljük, hogy a józan belátás szelleme előbb-utóbb felülkerekedik s jóvá teszi az elkövetett igazságtalanságokat. Budapest, március 28 A választójogi bizottság mai ülését 11 óra után nyitotta meg Kállay Tibor elnök. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter vannak jelen. Bethlen István gróf miniszterelnök folytatva tegnap félbeszakított beszédét, kifejti, hogy a múltban is nemcsak a nemzetiségi veszély és az Ausztriával való közjogi viszonyunk voit az oka annak, hogy a legtöbb magyar államférfiu a választójog tul- I zott radikális kiterjesztésével szemben ] állást foglalt és mérsékelni akarta azt í a tempót, amelyet egyes nyugati áüa- | mok már elértek. Tisza István a magyar parlamen- 1 tárizmust, az országgyűlést féltette a j túlzott jogkiterjesztéstől. Félt attól, | hogy a parlament nívója ezáltal le- I sülyed. Ő maga is félti a túlzott választójog alapján összeülő parlamenttől a polgári szabadságjogot és a tulajdon szabadságát. A vallásszabadság nagy vívmányát egyes radikális parlamentek veszé- j lyeztetik, de még nagyobb veszélyt I lát a tulajdon szabadságának szem- j pontjából. A tőkeképződés nemcsak | a vagyonos osztályoknak előnye, ha- ! nem a munkásosztálynak is legalább is olyan nagy szükséglete, mint a vagyonos osztálynak. A tőkeképződést legnagyobb mértékben hátráltatják az olyan gazdasági és pénzügyi politikai intézk - dések is, amelyek a tulajdonjog korlátozását célozzák. Azok a szociális jóléti intézmények, amelyeket a szociáldemokrata pártok sürgetnek, nagyrészt szükségesek és kívánatosak a szociális jólét érdekében, azonban túlhajtva nagy veszélyt jelentenek magára a munkásságra nézve. Háború előtt Magyarország lakossága évente egy százalékkal növehogy a polgári társadalomhoz számítható rétegek túlnyomó nagy többségét képezik a lakosságnak, ott ezek az intézmények kifogástalanul működhetnek. Ott azonban, ahol a a proletarizált, a teljesen vagyontalan tömegek képezik többségét a társadalomnak, mint Magyarországon, ott ezzel a kérdéssel igen óvatosan kell bánni. A választójogi törvényjavaslathoz csatolt 8-ik melléklet számokkal mutatja be, hogy Magyarországon az irni-olvasni tudó 24 éven felüli férfiak közül a polgársághoz tartozik 965.000 fő a munkássághoz pedig 980.000. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon a polgárság kisebbségben van azokkal a tömegekkel szemben, amelyek úgyszólván semmivel sem birnak és ha az általános, titkos választójogot hozzák be Magyarországon, akkor nem a polgárság, hanem a munkásság fog uralkodni.' Ha a munkásság hazafias alapon áll, ha kellő kulíurfokkal bir, ezt a feladatot teljesítheti. Magyarországon azonban a munkásság évtizedes agitáció folytán, mely a marxizmus jegyében folyt le, a nemzeti ideáloktól teljesen elidegenedett; a mezőgazda- sági proletáriáíus pedig annyira a helyi érdekei látja csak és aránylag oly alacsony fokán áll a kultúrának, hogy nem képes felismerni a valódi nemzeti érdekeket. A második előfeltétel, amely a legáltalánosabb választójog létesítéséhez szükséges, az erkölcsi kulira. Erre nagyobb súlyt helyez, mint a szellemi kultúrára. Azokban az államokban, ahol egészséges közfelfogás uralkodik, a közéletnek tradíciókban gyökerező erős támaszai vannak. Ott azonban, ahol nagy ellentétek vannak a társadalomban, ahol a nemzeti érdekek fölé helyezik a polgárok a saját érdekeiket, ott igen óvatosnak kell lenni. Az általános titkos választójog helyes működésének harmadik előfeltétele minden országban, hogy annak bizonyos tradíciói legyenek és hogy fokozatos fejlődés révén jussanak érvényre. Olyan állam, ahol a választók száma még csak nemrégen is mindössze 30—40 százalékát tette ki az összlakosságnak, nem térhet át egyik napról a másikra a legáltalánosabb választójogra, mert olyan tömegeket vetne ki a közélet irányításába, amelyek semmiféle tradícióval, semmiféle orientációval ebből a szempontból nem birnak és igen könnyen lelkiismeretlen emberek kezébe kerülhetnek. Megállapítja, hogy a mostani javaslat az 1918-ássál szemben is lényeges haladást jelent. Nem tartja elfogadhatónak azt az indítványt, hogy tisztán az irás-olvasást tegyék kvalifikácionális feltétellé, mert ez igen labilis. Ezután áttér a nők választójogának kérdésére. Ismerteti a Vázsonyi- féle javaslat idevonatkozó rendeike^ ^ •k.-' ^ -vo/ *■*/ ‘S- ""vEr'^•>-*^-'^5* üpráiito wálasrfékerületek beszüntetése ü képifEseíők számé rsem fog változni — A miniaztos11» elnök s a belügyminiszter beszédei a választójogi bizottság mai üiésén — Hétfőn keidül a Ház elé a mez©“ gazílaságl hitele*©! s^ólé törvényjavaslat kedetí. Ez a többlet azáltal nyert kenyeret, hogy olyan tökék képződtek, amelyek invesztíciókba belefektetve, uj munkáskezeknek adhattak munkát. A tőkeképződés és a fogyasztás közölt józan egyensúlynak keli, meglenni. Ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, vagy az egyik vagy a másik irányban, olyan szociális bajokat idézünk elő, amelyek végeredményben a legszegényebb néposztáiy életét nehezítik meg. Rá kell mutatni még az állami omnipotenciának méitéken fölül való fejlesztésére is. Egyes országokban, ahol radikális irányú parlamentek vannak, az állami szociálizmusnak egy formája valósittatott meg és itt mindent a kormányok intézkedéseitől várnak. Itt Magyarországon is látjuk íöbbé- kevésbbé ezt a jelenséget. A nemzetgyűlésben naponkint kifejezésre jutnak azok a kívánságok, hogy a kormány minden bajt saját intézkedéseivel szüntessen meg. Ez a felfo- j gás hibás, hiszen a kormányok tevékenysége is bizonyos korlátok között kell, hogy mozogjon. Nem fogadja el azt a tételt, hogy az általános választójog véget fog vetni az imperializmusnak. A trianoni békekötés után meg kell állapítani, hogy soha akkor, amikor konzervatív körök voltak uralmon, olyan imperialista békekötéseket nem mert volna semmiféle hatalom létesíteni, mint a mostani demokratikus, legszélesebb választójog alapján álló parlamentek és az általuk vezéreli férfiak létesítettek. Három előfeltétele van annak, hogy az általános titkos választójog a legszélsőbb alapon is jól működhessék. Az egyik előfeltétel az, hogy az illető nép egészséges szociális réte- l gezetíséggel bírjon, ahol, mint Ame- . rikában a szociális elosztás olyan,
