Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-28 / 71. szám
64. évfolyam, 71. szám Nagykanizsa, 1925 március 28, szombat 6800 p Szerkesztőség és kiadóhivatal Fö-ut 5 taterurban-Tsíefon 78, nyomda i 17. szám ElőUsttési ára: Egy bórc 30.000 korona Három hóra ....................... 90.000 korona A k özéposztály nemzetközi szervezkedése Irta: F. E. A középosztályt a múlt század szervezkedési láza érintetlenül hagyta. A már előbb fennállott gazdasági válságnak kellett a háború következtében annyira kiélesednie, hogy szervezkedése meginduljon. Jellemző, hogy nem a legyőzött orszá gok súlyosabb helyzetben levő középosztálya kezdte meg a szervező munkát, hanem Svájcból indult ki az és onnan nyert felhívás alapján kezdődött meg Magyarországon is a szervezés mozgalma. A középosztály szervezkedését megnehezíti ennek a rétegnek igen rosszul körülhatárolt volta. Talán leghelyesebb az erkölcsi alapra és a meggyőződésre figyelemmel lenni. Ebből a szempontból azt a tételt állíthatjuk fel, hogy a középosztályba sorozhatok be mindazok, akiknek hitük, hazájuk van és az állam tekintélyét és annak szükségességét elismerik. A „Magyar Középosztály Egyesülés“ ezen az alapon alakult meg 1923. év őszén. Csatlakozott a berni központhoz és annak munkáiban azóta tevékeny részt vesz. A svájci nemzetközi unió megtalálta a kapcsolatot Európa busz országával, amelyekhez 1924. év őszén Japán is csatlakozott. Ez a mozgalom az északamerikai Egyesült Államok polgárságainak érdeklődését is felkeltette. A nemzetközi szervezkedés és annak alapján a magyarországi is csoport munkán alapul, úgy, hogy azokban az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a köz- és magánalkalmazottak, a szellemi munkával tevékenykedők s általában minden foglalkozásúak a maguk működési terét és érdekeik védelmét megtalálják. Érdekes, hogy a mező- gazdasággal foglalkozókat és az alkalmazottakat magyar kezdeményezésre vették be Bernben a Középosztály Unió tagjai, illetve csoportjai közé, ahol eredetileg csak önálló foglalkozásúak egyéb csoportjai szerepeltek. Ugyancsak a Magyar Középosztály Egyesülésének kezdeményezésére került napirendre Bernben a középosztály hitelügyének és egy ezt szolgáló szervezet létesítésének a kérdése. Nemsokkal a berni megmozdulás után Parisban a szellemi munkások Nemzetközi Szövetsége címen egy olyan mozgalom indult meg, mely főpatrónusul Thomas francia szociáldemokrata vezért, a genfi munkaügyi hivatal fejét tekinti. Ez a szervezkedés, ha egyelőre nem is vörös szociáldemokrata, de ahhoz közel áll. Ezzel szemben a berni szervezet a munkások vörös internacionáléjával és a mammut tőke arany internacionáléjával szemben a középosztályt védő álláspontra helyezkedik és az osztályharc eszközével szemben az osztály megértést kívánja szolgálni. Pótolhatatlan hiba volna, ha a középosztály a szellemileg munkálkodók csoportját nélkülözni lenne kénytelen és ezzel elvesztené azokat a szellemi kincseket, amelyeknek birtoka bizonyos mértékig pótolná azokat a tömegeket és azt az anyagi erőt, amely a másik két internacioná- lénak, a vörösnek és az aranynak rendelkezésére áll. Örömmel kell megállapítanunk, hogy ez a veszedelem a magyar középosztály szervezetét nem fenyegeti! $,Az általános választói jog harcában a liberális iskola háttérbe szorul“ Bethleei minisztereEnök beszéde a választójogi bizottság üléséi — A iiberslizsrms helyett a kereszté^ Biaciogsaií&tc! rétegek követelései kerllliraek előtérbe is szélső fognak kiaiiak&airss A s2©ciáIde3T£©íkr£5iáS« „demokráciája** Budapest, március 27 A ' nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma délelőtt Kállay Tibor dr. elnöklete alatt folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. — Puky Endre előadó beszéde után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra, aki a következőket mondotta : — Két egymással homlokegyenest ellentétben álló felfogás ütközött össze a javaslattal. Az ellenzék a választójog nagyobb kiterjesztését kívánta és a titkosság bevezetését, mig a másik oldalon a titkosság kérdése nem tétetett páríkérdéssé. A javaslat kompromisszumos javaslat. Válaszol Szilágyinak, aki szemére vetette a kormánynak, hogy a javaslatot nem vitte pártközi konferencia elé és ezért pártdiktaturávai vádolta meg a kormányt. — Az ellenzéki képviselők a priori igazságnak állítják fel azt, hogy a választójog kiterjesztendő, a titkosság alkalmazása szükséges. Ezt a felfogást nem osztom — mondja Bethlen gróf, sőt azt tartom, hogy a választójog legfontosabb kérdéseit a leggondosabban kell mérlegelni. Vázsonyi Vilmos olyan kijelentésekkel operált, hogy a választójog ki- terjesztése, — az általános választói jog — maga szélet, az élet ellen pedig nem lehet küzdeni. De ez a tétel a szigorú kritika arany szemüvegén meg nem állhat. A választói jog nem jogászi szempontból Ítélendő meg, a választói jog politikai kérdés. — A francia forradalom óta a választójogot eszköznek tartották, amelynek segítségével a társadalmi osztályok érvényesülést kerestek és amelynek segítségével a hatalmat kezükbe akarták keríteni. A jakobinusok állították fel először az általános választói jog jelszavát, melynek segítségével a hozzájuk tartozó tömegek politikai hatalmat biztosítani tudják. — Az általános egyenlő választói jog mindig ugyanazokat a részeket vitte bele a politikai életbe, aminek természetes következménye volt, hogy az általános választói jog nem járt olyan hatásokkal, mint olyan államokban járna, ahol a magyar társadalmi rétegezetiség nincsen meg. — Abban a harcban, amelyben az általános választói jog kezd az európai államokban érvényre emelkedni, a liberális iskola háttérbe szorul és helyette az újonnan született marxizmus az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a keresztény nacionalista és konzervatív falusi rétegek követelései kerülnek előtérbe. — Ebben a harcban az az iskola, amely a polgári társadalom közép rétegéből merítette gyökereit, háttérbe szorul. Látjuk, hogy az európai parlamentek túlnyomó többségében, szemben a liberális pártokkal, a többséget megszerzik maguknak fokozatosan az egyik oldalon a keresztény szocialisták vagy a nacionalista irányzatú vagy a konzervatív pártok, a másik oldalon a szociáldemokraták. Az általános választói jog behozatalának Németországban az lett a következménye, hogy a liberális pártok teljesen megsemmisültek. De ugyanazt látjuk az összes európai államokban. — Ne higyjtik, hogy azok az ellentétek amelyek most összeütköznek, nem szimpatikusok Magyarországra a jövő szempontjából. Ezek szimpatikusok azért, mert itt Magyarországon is szélső irányzatok fognak kialakulni és a középen álló liberális pártoknak csak egy jövőjük van : vagy a jobb vagy a balíe- íöli irányzathoz csatlakozni. — Azt hiszem, hogy a polgári politikusok, ha látják azokat a veszélyeket, amelyek a szélsőség összecsapása folytán nemcsak Magyar- országra, hanem az összes államokra várnak, tisztában lesznek azzal, hogy a polgári társadalom oldalán lehet csak a helyük, mert csak* úgy tudják megvédeni az egész nemzetnek érdekeit. — Az általános, egyenlő és titkos választójog jelszavát a szociáldemokrácia dobta bele az életbe. A szociáldemokrácia — amig szorult helyzetbn van és ellenfeleit erőseknek érzi, a demokrácia jelszavával dolgozik — de ha érzi a saját erejét, leveti álarcát és az osztályharc alapján osztályuralomra törekszik. Legjobban tudjuk mi Magyar- országon, mit jelentenek a szociáldemokraták lenge szavai a demokráciáról. Éppen azért, mert a választói jog nem politikai, de hatalmi kérdés, ne higyjük, hogy a választói jogunk ilyen vagy amolyan rendezésével a kérdést nyugvópontra vihetjük. Ez a kérdés akkor nyer megnyugtató elintézést, ha a harc a társadalmi osztályok között kompromisszum utján megszűnik. * A nemzetgyűlésnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottsága március 28-án, szombaton délelőtt 11 órakor az első számú bizottsági teremben ülést tart. Tárgy : az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. * A nemzetgyűlési összeférhetetlenségi állandó bizottság április 16-án déli 12 órakor a második számú bizottsági teremben ülést tart.' Tárgy: Pakots József nemzetgyűlési képviselőnek Haller István nemzetgyűlési képviselő ellen tett összeférhetetlenségi bejetentésének tárgyalása.
