Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-19 / 64. szám

ZALM KÖZLÖNY Í925 március 19. Az 1925—26. évi költségvetés előkészítő munkálatai A pénzügyminisztérium illetékes osztályán, ahol a költségvetés elké­szítésével foglalkoznak már megin­dult a munka az uj állami költség- vetés elkészítésére. Mindezideig nem történt végleges döntés arról, hogy papirkoronában vagy pedig továbbra is aranykoro­nában készítsék el az uj költségve­tést. A pénzügyi élet egy igen te­kintélyes része ugyanis nemrég an­nak a felfogásának adott kifejezést, hogy az állami pénzgazdálkodásnak vissza kell térnie a papirkorona szá­mításra. Kállay Tibor dr. volt pénzügy- miniszter kijelentette, hogy az uj költségvetésnek már papirkoronában kell készülnie. Erre vonatkozóan folynak tanács­kozások, de még végleges megálla­podás nem történt és a most folyó 1 munkálatok során aranykorona ér­tékbe;; eszközük a szükséges számí­tásokat. A7. eddigi tervek szerint körülbelül / las elsejére készül el az uj költ­ségvetés. Amennyiben azonban to­vább tartana a költségvetés elkészí­tése és igy a nyári szünetig a pénz­ügyminiszter nem terjeszthetné a Ház elé, minden valószínűség sze­rint a kormány hat havi indemnitást fog kérni. A választójogi bizottság ülésé A nemzetgyűlés választójogi bi­zottsága ma délelőtt Kállay Tibor elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter is megjelent. Szily Ferenc az első felszólaló, azt mondja, hogy a Friedrich-féle választójogot bizonyos presszió alatt adták ki, amikor az antant azt kí­vánta, hogy a néprétegeknek széles­körű megnyilvánulása alapján üljön össze az alkotmányozó gyűlés. Sze­rinte a választójognak semmi köze a demokráciához. A titkosságnál el­esik a felelősség érzete. A jogkiter­jesztés szempontjából fontosnak tartja a nők választójogát, noha ő azt az álláspontot képviseli, hogy ma a nők­nek nem szabad választójogot adni. Szilágyi Lajos aggályosnak tartja a javaslatot a területi integritás szem­pontjából. A boisevizmus szempont­jából is elhibázottnak tartja azt, mert tömegeket rekeszt ki a választójogból. Vázsonyi Vilmos szerint a javas­lat nem egyéb — mint a régi vá­lasztójogi rendelet. A korrupció a nyílt szavazás mellett nagyobb mér­tékben lehetséges — mondja. Hatá­rozati javaslatot nyújt be, amely sze­rint dolgoztassák át a javaslatot azon az alapon, hogy állapítsák meg: a választói jog alapja férfiaknál a 24 éves korhatárhoz, nőknél pedig a 30 éves korhatárhoz legyen kötve. A javaslatot általánosságban sem fo­gadja el. Kállay Tibor dr. az ülés folytatását csütörtökre halasztotta. BELFÖLDI HÍREK A püspöki kar konferenciája. A magyar püspöki kar tagjai iegnap délelőtt iO órakor Cser noch János bíboros hercegprímásnál összegyűl­tek, hogy megtartsák évenként szoká­sos tavaszi konferenciájukat. A ta­nácskozáson a püspöki kar tagjai teljes számban vettek részt. Azokat az egyházmegyéket, amelyeknek szék­helye a trianoni békeszerződés kö­vetkeztében megszállott területen van­nak a püspöki vikárius képviseli. A konferencia délelőtt 10- órakor kez­dődött, melyen Csernoch bíboros hercegprímás elnökölt. A tárgysoro­zaton túlnyomó részben belügyi kér­dések szerepeltek, melynek során tárgyalta a püspöki kar a katolikus iskolák eddig érvényben levő rend­szabályainak (módosítását) a kato­likus népjóléti intézményeit és meg­beszélték az ifjúsági könyvtár ügyét. A konferencián ezenkívül belső ügyek­kel foglalkoztak. A tanácskozás a késő déli órákban ért véget. Sándor Pál beszéde és a KANSz. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövet­sége országos választmánya ülést tartott, amelyen Sándor Pál legutóbb a nemzetgyűlésen elmondott beszé­dével is foglalkoztak, mikor a ma­gyar köztisztviselői kart megtámadta. A közalkalmazottak országos választ­mánya felháborodásának adott ki- fejszést Sándor Pál beszéde miatt. Cserefoglyok érkeznek Orosz­országból. E hónap 21-én délelőtt indítják útnak a Nyugati pályaud­varról azt a csoportot, amelyet Orosz­országban élő hadifoglyainkkal cse­rélünk ki. A csere Szobon történik s orosz fogságból hazatérő véreink 21-én az esti órákban érkeznek Buda­pestre, a Nyugati-pályaudvarra. A kormányzó levele Tisza Ist­vánná halála alkalmából. A kor­mányzó özv. gróf Tisza Istvánná elhunyta alkalmából az elhunyt nő­véréhez, özv. jZeyh Károly néhoz a következő részvéttáviratot intézte: "„Mély megilletődéssel értesültem a nemzet múlhatatlan emlékű fia, gróf Tisza István özvegyének gyászos el- hunytáról. Ezen szomorú alkalomból az egész család előtt bensőséges részvétemnek adok kifejezést Horthy. Eger város a népjóléti minisz­ternél. Eger város küldöttsége ke­reste fel tegnap délelőtt a parlament­ben Dr. Vass József népjóléti mi­nisztert, mely küldöttséget Egry-Nagy János nemzetgyűlési képviselő ve­zette a miniszter elé. A küldöttség a földrengési és tatarozási kölcsön feltételeinek enyhítését, továbbá a segélyezés céljaira folyósiíott 300 millió összegnek 200 millióval való felemelését kérte a minisztertől. A miniszter a küldöttség kérését meg­értőén fogadta és kilátásba helyezte, hogy a legmesszebbre menően tá-. mogatja őket a pénzügyminiszternél és a Pénzintézeti Központnál. Tizenhárom évi fegyházra ítélt gépész. Kertész István hatvani gé­pészt, aki a leobeni kommunista gyűlésen is résztvett, ahol Magyar- ország kormányzójának meggyilko­lását elhatározták és aki parancsot kapott, hogy erre megfelelő embe­reket kérésén Magyarországon — a bíróság bűnösnek mondotta ki fel­ségsértés, közokirathamisitás, az ál­lami és társadalmi rend felforgatá­sára irányuló bűntettében és ezért őt tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte. Az egységespárt részvéte He- gyeshaímy Lajos halála alkalmá­ból. Almássy László, a Keresztény Kisgazda, Földműves- és Polgári Párt ügyvezető alelnöke Hegyeshalmy Lajos halála alkalmából részvéí-ieve­Blanka férjhez, megy Irta: Szigeti László (Budapest) (2) A leány nyugodtan fordult meg: — Kérlek ! . .. — Az mégsem járja, hogy egy leány otthagyja az apját, mikor a javát akarja... — Kérlek papa, hát visszajöttem. A papa az órára nézett és hirte­len más jutott az eszébe. A nagy falióra méltóságos, nagyképü lassú­sággal ketyegett a szivarfüstös csend­ben. Blanka leült a pamlagra és várt... A mama föl-alá járkált, végre megszólalt: — Menj aludni Blanka . . . Még nagyon fáradt lehetsz az úttól — tette hozzá a férjére pillantva .. . Blanka fölkel. — Jó éjszakát kívánok! s felele­tet se várva, halkan kiment. — Hallatlan ez a lány 1 . . . jelen­tette ki visszafojtott dühei a papa. — Nem tartozol a legügyesebb emberek közé, papa, — vonta le mosolyogva a tanúságot a mama, amint az asztalhoz ült. — Bizony nem, se téged nem tudtalak megnevelni, se a lányomat Az aszzony fölugrott, fölkapta kul­csos kosarát és távozás közben ügyesen helyezett el egy tüszurást <az ura öntelt megbízásában. —- Jó mulatást! ... Az apa szeretett volna valami go­rombaságot utána kiáltani, de aztán inkább hamisan szakállába mosoly­gott. Uj szivarra gyújtott, megnézte mennyi pénz van a zsebében és elment. Blanka másnap reggel ismeretlen forrású lefojtott örömmel és izgatot­tan öltözött kimenőre. Félve sietett, mint aki a tarlóról mezítláb gyepre igyekszik, maga sem tudta, miért... Telefonált Pirinek, hogy jön és meg­indult. Nyáriasra kendőzött kacér ősz ragyogott az utcán. A nap su­garai még melegítettek, a lilás szürke párán átszürődve, de a kőrút fáin már fonnyadtan csüngtek a sárga levelek. Pirivel aztán aképkiálíitásra mentek. Az előcsarnokban egy keselyű képű ifjú művész beszélgetett a ruhatáros kisasszonnyal. A termekben szórvá­nyos közönség ődöngött, de egy nagyon nagy vagy egy nagyon kicsi vászon előtt fiatal festők magyaráz- gatták egymás müveit. — Alászolgája 1. .. köszöntött rájuk Béla. Piri hirtelen más iránt kezdett érdeklődni. — Én megyek !. . . Te itt maradsz Blanka ? . . . — Hát visszajött? Egész csinos kis lány lett magából — mosolygott rá szelíd gúnyos arcával, mikor egyedül maradtak. — Maga most ezt csak azért mondja, hogy örömet okozzon, — szólt Blanka és Béla kezére tette a kezét. Béla, amint figyelmes vággyal né­zett a lány szemébe, megzavarodott a sötét csillogással feléje táguló szembogár kifejezésétől. Blanka arcán két piros vérhullám suhant végig s hirtelen megfordulva, végigmutatott egy képen. — Nézze! ... Ez szép í . . . Közelebb mentek, hogy egészen egymáshoz hajolva, félig csukott szemmel csak zavaros színfoltokat lássanak. Béla a karján érezte a lány keblét. — Már eleget néztem Béla, jöjjön, menjünk egyet sétálni a termekben — szólt idegesen Blanka. Már harmadszor nézték végig a kiállítást és még mindig találtak egy-egy képet, amelyet okvetlen még egyszer meg kellett nézniök. Mikor mindannyian összekerültek a nagy teremben, Blanka ideges volt a fel­simogatott vágytól és többet akart. Öklét összeszoritva beszélt, beszélt, hogy valami az eszébe jusson. Aztán lassan, lassan megnyugodott, végül is egész közönyösen kérdezte. — Nem mennénk egyszer moziba ? Miután megállapodtak egy napban, let intézett a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt elnökségéhez. A le­vélben kiemeli az elhunytnak kiváló érdemeit és önzetlen működését. — Ernst Sándor, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt elnökségének tagja levélben mondott köszönetét a Ke­resztény Kisgazda- és Polgári Párt­nak részvétéért. Sztranyovszky perujrafelvételi kérelmét elutasították. A legfel­sőbb honvédtörvényszék elutasította a Tisza-pörben bérgyilkosságban bű­nösnek talált és tizenhét évi súlyos börtönre ítélt Sztranyovszky Tibor perujrafelvételi kérelmét. Forróencs lángokban. Abauj­tornamegye legnagyobb községében, Forróencsben nagy tűz támadt, a nagy szélben a tűz rohamosan tova­terjedt és rövid idő alatt a község egyes utcáit teljesen lángba bontotta. Szikszó, Abaujszántó és a szomszéd községekből kivonult tűzoltóság csak a legnagyobb erőfeszítés árán tudta a tüzet lokalizálni. A kár oly óriási, hogy megközelithetőleg sem lehet még megállapítani. A hadviselt ügyvédek elsősor­ban ügygondnokok. Az igazság­ügyminiszter elrendelte, hogy pót­jegyzéket készítsenek azokról az ügyvédekről, akik a háhoru-alaíí még nem voltak ügyvédekként bejegyezve, de háborús katonai szolgálatukat igazolni tudják és jegyzékbevátelü- kért a kamaránál jelentkeznek. A királyi bíróságok ügygondnokot, csőd­tömeggondnokot, vagyonfelügyelőt és zárgondnokot elsősorban az alap­jegyzékbe felvett ügyvédek sorából, másodsorban pedig, vagyis akkor, ha az alapjegyzésen szereplő ügy­védek ilyen kirendelések valamelyi­kében egyszer már részesültek, a pótjegyzékbe felvett ügyvédek sorá­ból rendelnek ki. Szász kilakoltatás Miskolcon. Miskolcon műszakilag felülvizsgálták a rozoga házakat és körülbelül száz teljesen lakhatatlan házat találtak, melyeknek lakóit kilakoltatták. Mint­egy negyven családnak nem tudnak megfelelő lakást adni, ezeket részben barakklakásokban helyezik el, rész­ben pedig a. tüzérlaktanyában kapnak ideiglenes elhelyezést. Blanka búcsúzott és ment. Béla le- kisérte s mint a ruhatár előtt ráse­gítette a kabátot egy pillanatra érezte a gömbölyű váll szerelmes melegét. — Jön ugye maga is moziba ? A szemük össze villant. — Megyek! Blanka villanyosra szállt. Béla beharapta az alsó ajkát és sokáig nézett a ténfergő villanyos után a mikor cigarettára akart gyújtani, ész­revette, hogy a keze remeg. Blankáéknál a legnagyobb jókedv uralkodott ebéd alatt. Blanka vidám volt és pajkos, a tűz körül játszó nyálamtól; a papa nagyokat neve­tett, mert úgy találta magáról, hogy most ismét ravaszul járt el, a mama meg nem akart elmaradni a társa­ságtól, mert az nem előkelő. Blanka a képekről beszélt, a papa ifjúkori emlékeit elevenítene fel; a mama pedig a divatról ejtett el egy-két megjegyzést. A papa ebéd után rög­tön elszaladt, a mama csak öt óra felé ment el hazulról. Blanka egye­dül volt egész délután. Kicsit zon­gorázott, kicsit olvasott. Vacsorához is egyedül ült, mert a papa és a mama ünneplési szokásaikhoz ra­gaszkodva, ma is egy előkelő ven­déglőben vacsoráznak. Sok vasárnap tompa nyugalma nyomta igy fejére, idegeit szerelemre ébrezgetve, súlyos­bítja kezét. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom