Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-12 / 58. szám

64. évfolyam, 58. szám Nagykanizsa, 1925 március 12, csütörtök Ára 1300 k©reta& P O L 1 T 8 IC M 1 — -----------------------­-———1— Szerke sztőség és kfadöhivataí Fő-ut 5 bites urban-Teíefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizeti:« áré; Egy hóra 30.000 korona Hírom bőr«... ... ........ 90.000 korona Ra kovszkjf belügyminiszter* a szociáldemokratapá sutról Bomlási folyamat a magyar »zosiáSdsmalkrata pántban A Rote Hilfe kommunista szervezet — Sándor Pál kri« fikája a népszövetségi fobiziosréi — Király néSkiiS nincs rendes alkotmányos élet — Lendvai István a szociál­demokratákról, kiket Sándor Pál keblére akar ölelni A nemzetgyűlés ülése Budapest, március 11 A kisgazdapárt magatartása A nemzetgyűlés folyosóján élénk vita tárgya volt az Egységespárt tegnapi 'értekezlete és a kisgazda képviselőknek a nyílt szavazás mel­letti állásfoglalása. Az ellenzéki sajtó, valamint az ellenzék képviselői az állásfoglalással kapcsolatosan termé­szetesen sietnek annak megállapí­tásával, hogy a kisgazdák cserben hagyták a nagyatádi Szabó-féle programmot, amely a szavazás tit­kosságát követeli. Az Egységespárt kisgazda képviselői tiltakoznak e beállítás ellen és e kérdéssel kap­csolatban egyik nagyobb szerepet játszó kisgazda képviselő a követ­kezőket mondotta : Egyáltalában nem hagytuk cserbe nagyatádi Szabó István programmját, melynek végre­hajtásán a legnagyobb kegyelettel dolgozunk. A népszavazás nem je­lenti nagyatádi Szabó elárulását, mert 20 évvel ezelőtt nagyatádi Szabó csak eszköznek tekintette, hogy a kisgazdatársadalom résztvehessen a törvényhozási munkában és ilyen­formán a faluérdekeit védte. A leg­nagyobb lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az állásfoglalás nem eltérés nagyatádi Szabó programmjának alapelveitől. Meg kell jegyeznünk, hogy gróf Bethlen István miniszter- elnök e tekintetben ránk semmiféle befolyást nem gyakorolhat, meri a nyílt vagy titkos választás kérdésé­ben mindenkinek szabadkezet adott. Nemzetgyűlés Zsitvay Tibor elnök a nemzetgyű­lés ülését 11 órakor nyitotta meg. A mentelmi bizottság előadójának jelentése után a Ház folytatja a fel­hatalmazási javaslat tárgyalását. Sándor Pálnak az a meggyőző­dése, hogy ennek az országnak az alapja a mezőgazdaság és ezért gazdasági problémáinkat ebből a szempontból kell megítélni. Ha nem nyúlunk ehhez az országhoz erős kézzel, akkor végzetes irányba fog fordulni egész gazdasági életünk. A polgárság vagyonához nem sza­bad nyúlni, mert ez megboszulja ma­gát. A közönség nem képes vásá­rolni, a közönség munkanélkül van és nem tud keresni. Ezeken a kér­déseken azonnal segíteni keil, mielőtt még más állami feladathoz kezdenénk. Ma megállt a konszolidáció folya­mata. A fogyasztó nem tud fizetni a kiskereskedőnek, az adós marad a nagykereskedőnek, aki megint nem tud fizetni a gyárosnak és igy tovább. Ezzel szemben a külföldön az a . helyzet, hogy az ipari cikkek és minden más fele, sőt még ennél is nagyobb hányadában olcsóbbak mint minálunk. Beszél azután a hiteikéidésről. A bankok megszólították a hitelt, ki­tűnő fizetésképes emberek nem kap­nak hitelt, A pénzügyminiszternek meg van az eszköze arra nézve, hogy a hitelnyújtás terén a ban­kokra nyomást gyakoroljon. Kifogá­solja a 17.000-res szorzószámof, amely újabb megadóztatását jelenti a polgárságnak. Bizonyítani kívánja, hogy a földbirtokok aránylag sokkal kevesebb adót fizetnek, mint a fő­városi fogyasztók. Hmm gróf itt közbeszól: Ez nem áll. Én bebizonyítottam már, hogy mennyit fizet a föld. Sándor Pál folytatja: Magyaror­szág addig nem fog regenerálódni, amig teljesen le nem építjük a köz- tisztviselők tömegét. Ezután szóvá teszi a népszövetségi főbiztos leg­utolsó jelentését és erős bírálat tár­gyává teszi azt. Nagyon csalódott a népszövetségi biztosban, mert az amerikai ügyvéd nem volt elég ge­rinces akkor, mikor megengedte, hogy az ország polgárságát kiuzso- rázzék. Kérdezi, Smith Jeremiás tett-e valamit az ország megmentése érde­kében ? Foglalkozik a hadsereggel. A zsoldos hadsereg óriási költségbe kerül — mondja. Miért nem forszí­rozták annak a megszüntetését és miért nem vitték keresztül az álta­lános hadkötelezettséget ? Takaré­koskodni kell az egész vonalon, mert az állami bevételek terén is nagy csökkenés fog beállani. Bethlen politikájában fokozatos fejlődést lát az élet és vagyonbizton­ság terén, addig azonban míg királyunk nincs, lehetetlen a ren­des mederbe visszaterelni az al­kotmányos életet. Magyarország lakossága liberális és ha a liberalizmus ellenfeleit nézi, látja, hogy ezek sváb neveket viselnek. Wolff Károly itt közbeszól: több magyart, mint magyarositottat 1 Sándor Pál: Nem fogadok el Ön­től kioktatást a magyarságban 1 Wolff Károly : Hátszáz esztendős ittartózkodásunk adja meg a mi magyarságunkat, nem ötvenkrajcá- ros név! Sándor Pál: Igaz, hogy én ötven- krajcáros nevet viselek, egy krajcár­ral sem kevesebb árut, de én nem csókoltam kezet Károlyinak, én nem csináltam elaborátumot a köztár­saságnak. Dénes István itt többször közbe­szól, miért elnök rendreutasitja. Sándor Pál ezután foglalkozott még Vass miniszter vasárnapi be­szédével, amely szerinte elleniéiben áll a miniszterelnök beszédével. — Egyébként a javaslatot nem fo­gadja el. Búd János pénzügyminiszter be­terjeszti jelentését a búza és rozs vámjának felfüggesztéséről, valamint az ezekből előállított liszt és dara vámjának mérsékléséről kiadott pénz­ügyminiszter rendeletét. Wolff Károly visszautasítja Sán­dor Pálnak reá vonatkozó megjegy­zéseit. Sándor Pál méltatlanul vo­natkoztatta reá megjegyzéseit. A Ház ezután elfogadja elnök napirendi javaslatát a legközelebbi ülésnek csütörtökön való megtartá­sára. A jegyző felolvassa Walko mi­niszter válaszát Homonnay Tivadar interpellációjára a postadijnokok el­bocsátása tárgyában. Walko minisz­ter az elbocsátott dijnokok közül hajlandó méltányosságból visszafo­gadni. Válaszol Homonnaynak egy másik interpellációjára, hogy az ál- lamvasuti munkások bérét már fel­emelték. Majd Beck Lajos, Farkas Tibor dr. és Bodó János interpellációját ol­vassák fel és kiadják a miniszternek. Lénával István a Ház engedélyé­vel a 15 percnél tovább beszél. Sándor Pál — mondja — valóságos dicshimnuszokat zengett a szociál­demokratákról. Azt mondotta, hogy a szociáldemokratákat keblünkre kell ölelni. Megdöbbentett ez, mert ez a felhívás abban a teremben hangzott el, ahol annak idején a szovjet­kongresszus ülésezett, mely azt hir­dette, hogy az ezeréves alkotmányt temették, mialatt itt a pincében ha­lálra kínozták a becsületes magyaro­kat. Ez a nagykapitalista Sándor Pál azt ajánlja, hogy öleljük keb­lünkre a szocialistákat, amivel tulaj­donképen azt ajánlja, hogy öleljük keblünkre a Szamuely Tiborokat, akik a Hollánokat a Dunába dobták. Lénával ezután hosszasan foglal­kozik a szociáldemokratapárt válsá­gával és bomlásával, a Népszava cikkével és szóváteszi, hogy a „Rote Hilfe“-tői 7350 dollár (500 milliónál több magyar koronában 1) érkezett a magyar szociáldemo rátákhoz és ebből a pénzből kért kölcsön a szocialístapáít is. Elvárja a belügy­miniszter intézkedését. Rakovszky Iván belügyminiszter nyomban válaszol Lendvainak: — A szociáldemokratapárt mai szervezetében nem tiszta szociál- I demokratapárt, úgy politikai mint gazdasági szervezetében igenis ott ül­nek azok, akiknek ideálja írem a szociálizmus, hanem a boísevizmus, a kommtin, ideáljuk az az állapot, amelyet mi megismertünk és éppen azért gyű­lölünk. A bűn, a félrevezetés ma­gában hordja a büntetés csiráját: a szociáldemokratapártban már mutat­koznak bizonyos jelenségek, amelyek azt mutalják, hogy a szociáldemok­rata pártvezetőség hátamögött túl­súlyra kerültek az elégedetlen, a szélsőséges elemek. A vezetőség nem tudta a pártéletet megtisztítani azok­tól, amelyek ellen mindanyiunknak fel kell lépni. Elmondja Rakovszky, hogy a „Rote Hilfe“ akció a bolsevista bűnösök segélyezésére alakult moszk­vai kezdeményezésre és moszkvai pénzből is keletkezett. Hamisságot lát abban, hogy a szociáüstapárt nem kapott Moszkvából pénzt, a lényeges itt az, hogy Moszkvától kiinduló mozgalomról van szó. A Rote Hilfe veszedelmes bolse­vista szervezet, amelynek működé­sét a legtöbb államban betiltották. Ezt a kommunista szervezetet mi sem fogjuk tűrni, jelentkez­zék az akár a humanizmus álarcában is. A munkásokat men­tesíteni kell a szakszervezetek po­litikai terrorjától. A Rote Hilfe ügyében a nyomozás folyik és eddig megállapították, hogy csak politikai elitéltek családtagjait segélyezték. Lendvai és a Ház Rakovszky vá­laszát tudomásul vették. Több kisebb interpelláció után az ülés fél 6 órakor véget ért. BELFÖLDI HÍREK Helybenhagyták Eäküdt vizs­gálati fogságát. Amikor a törvény­szék Esküdt Lajost öt évi börtönre Ítélte, tudvalévőén elrendelte az Es­küdt lakásában található összes ingó­ságok lefoglalását, mivel teljes be­rendezését a pannamapénzekből sze­rezte meg. Ugyanakkor kimondták a vizsgálati fogság meghosszabbí­tását. A kir. tábla tanácsa tegnap foglalkozott ezzel az üggyel és tel­jes egészében helybenhagyta a tör­vényszék Ítéletét. A népjóléti államtitkár cáfo­lata. Felkérettünk az alábbi nyilat­kozat közétételére — A „Magyarság“ mai száma politikai tárgyalásokról ad hirt, melyet a kisgazdákkal foly­tattam volna. A történeti hűség ked­véért ki kell jelentenem, hogy ilyen tárgyalásokat nem folytattam és nem folytatok. Ennélfogva minden ehhez fűzött további következtetés téves, i Báró Peíricsevícs dr. m. kir. népjó- | léti és munkaügyi államtitkár. Korányi Budapesten. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ Budapestre érkezik néhány napi í tartózkodási a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom