Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-24 / 44. szám

2ALA1 í§25 íebruár 24 BELFÖLDI HÍREK Holtpontra jutott a nyomozás a Leirer-gyilkosság ügyében. Leirer Amália meggyilkolása ügyé­ben eddig nem sikerült sémi pozitív eredményt elérniök a nyomozóható­ságoknak, sőt a jelek azt mutatják, hogy más nyomon kell megindulni a nyomozásnak. Éjjeli két óráir a nyomozás semmi újat nem produkált. Egyelőre tehát a nyomozás holt pontra jutott. Az Operaház megkezdte mű­ködését. Az Operaház zenekarának 3 tagú küldöttsége ma lakásán fel­kereste a gyengélkedő kultuszminisz- minisztert és kifejezte a zenekar ab­beli készségét, hogy működését ha­ladéktalanul megkezdi. A kultuszmi­niszter kiemelve a zenekar hazafias magatartását a küldöttség utján jó­akaratáról biztosította a zenekart. Rupert kiadatása iránti kére­lem megérkezett a nemzetgyű­léshez. Az ismeretes Rupert-Schadl ügyben a budapesti büntetőtörvény­szék megkeresést intézett a buda­pesti főügyészség utján a nemzet- gyűléshez Rupert kiadatása iránt. A megkeresés tegnap érkezett meg a nemzetgyűlés elnökségéhez. Ipartestületek kongresszusa. Az Ipartestületek Országos Szövetsége vasárnap tartotta országos kongresz- szusát Pálffy Dániel volt nemzet­gyűlési képviselő elnöklete alatt. Dobsa László dr. igazgató a kisipari társadalom sérelmeiről és kívánsá­gairól beszélt s Walkó Lajos keres­kedelemügyi miniszter válaszolt be­szédére, aki rámutatott arra, hogy a kisiparosság helyzetét a fogyasztás csökkenése teszi nehézzé, továbbá az, hogy a forgótőkét és a szüksé­ges hitelt nehéz előteremteni. Kö­zölte a kongresszussal, hogy a for­galmi adórendszer revíziója foganat­ban van és rövidesen megindítja a kormány a közmunkákat is, a melyek­nél bőséges munkaalkalmat fognak találni a kisiparosok. A közüzemnek fentartását maga is helyteleníti s arra fog törekedni, hogy ezeket fo- i kozatenan leépiísák. Kéri, hogy ahol j még nem történt meg a kisipari hi- j tel folyósítása, jelentsék be neki, hogy az intézkedéseket megtehesse. Beszéde végén a kézműves kamara kérdéséről szólott s kérte, ne aka­dályozzák munkájában a kamara tervezetének elkészítésén fáradozó hatos bizottságot. A megejtett tiszt- ujitás során egyhangú lelkesedéssel Pálffy Dánielt választották meg újból elnökké. A római zarándoklások vasut- ügyi konferenciája. Az 1925-ös jubileumi Szentév alkalmával — mint ismeretes — a világ minden részéből óriási tömegek keresik fel Olaszországot, illetve az Örökvárost, Rómát. A Zarándoklások sima, za­vartalan technikai lebonyolítása ügyé­ben az olasz királyi államvasutak február 26-ára Velencében vasutügyi konferenciát hívtak egybe, amelyen Magyarország is képviselte magát. A Duna-Száva-Adriai vasutak és az Országos Katolikus Szövetség részé­ről. — Az Országos Katolikus Szö­vetség ezúton is közli, hogy az 1-ső országos nemzeti zarándoklás, amely március 23-án indul, s amelyet Mikes János gróf szombathelyi me­gyéspüspök vezet, erre a zarándok- lásra a jelentkezéseket február 16-ával lezárta és már csak az áprilisi s az ezt követő zarándoklásakra fogad el részvételi jelen tkezéseket. Építőipari országos nagy-gyű­lés. Az építőipari érdekképviseletek vasárnap tartották a régi képviselő­házban országos nagy-gy ülésüket, melyen állástfoglaltak "az építkezések megindítása kérdésében. Alpár Ignác elnöki megnyitója után Petricsevich Horváth Emil báró biztosította a gyűlést a kormány jóindulatáról. Ripka Ferenc, Bárczy István, Bittner János stb. felszólalásaikban az épít­kezés megkezdését sürgették. Hatá­rozati javaslatban'követelik az építke­zések adómentességét, a kincstári ház haszonrészesedésnek építkezésekre való fordítását s egyéb ilyenirányú kedvezményeket. Öngyilkos detektív. Pinka Gyula 38 éves budapesti áilamrendőrségi detektív tegnap lakásán szivén lőtte magát és nyomban meghalt. Tetté­nek oka ismeretlen. A pécsi ügyvédi kamara fél­százados jubileuma. Pécsről jelen­tik: Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta meg a királyi tábla üléstermé­ben a pécsi Ügyvédi Kamara fenn­állásának ötven éves évfordulóját. Elküldték Rómába a kiállítás magyar anyagát. A római egyház- művészeti kiállítás magyar anyagát utbainditották Budapestről. A rend­kívül értékes és változatos anyag anyag összegyűjtését a kiállítást ren­dező bizottság élén Rótt Nándor püspökkel végezte. — .Festmények, templom enteriőrök, grafikusok, szob­rászok alkotásai, farjausz-edények, egyházi felszerelések iparművészeti remekekből, szövő, hímző munkák, stb. foglalnak helyet a kincsetérő kiállítási anyagban. A Középosztály kongresszusa. A Magyar Középosztály Országos Egyesülése által Budapestre március elsejére összehívott első magyar kö- zéposztáíy-kongresszust március hó 22-ére halasztották. Iliiijisig^fi oHniáoyát soronkivül beszerezheti a Faluszövetség utján, melynek elnöke a Magyar Királyi Földinivelésügyi Miniszter. A Faluszövet­ségnél fordittathat okmányokat, kézirato­kat bármely élő nyelvre hatósági hitele­sítéssel, vagy anélkül. Fürdőügyi tájé­koztatást, utlevélvizumokat, vasúti és hajó- ügyet a leggyorsabban a Faluszövet- ségnél kaphat. A Faluszövetség okmá­nyokat beszerző és tájékoztató irodája a személyesen jelentkezőket naponta délután fél 4-től, fél 5-ig fogadja Budapest, Vili. Vas-níca 19. sz. alatt. Telefon: József 40-59. 577 = Mindenkinek fontos, hogy minél olcsóbban szerezze be szük­ségleteit. Filipp kötöttárugyárában Szombathelyen a saját gyártmányú elsőrendű angol-ílórzoknik 35.000, női harisnyák D. M. C. anyagból 85.000, kötött kebátok és szvetterek 290.000, kötött mellények 195.000 koronába kerülnek, = Cigarettázik Ön? Sodorjon Janina papirt. = Schwarcz Dezső cégnél un és női divatárukban legszolidabb ki­szolgálás. A katonaság a katonatemetőért Nagykanizsa, február 23 Sok nagykanizsai egyesületről, testületről, a társadalmi csopor­tosulások legtöbbjéről megemlé­keztünk már e helyen méltatva áldozatkészségüket, mellyel siet­tek felkarolni a Zalai Közlöny szerkesztősége által megindított és vezetett akciót a nagykanizsai katonatemetőben eltemetett 1300 hős sírjainak sírkövekkel való ellátására. Katonáékról még nem esett szó ehelyütt. A 6. honvédgyalogezred büszke neve csak a sorok közt húzódott meg mindig, egyik hoz­zájárulást a másik után hozták, katonáink pedig külön méltatást sem kaptak, egyszóval külön so­hasem kértünk tőlük. Mégis egy­másután hozták a századok a maguk adóját. Harminchárom darab sirkövet kaptunk eddig a m. kir. 6. honvéd­gyalogezred századaitól, tiszti­karától, altiszti kaszinójától, köz­rendészeti kórháztól, árkász-szá- zadtól és egyes személyes hozzá­járulásokból. Kiáltó példának álljon ehelyütt, hogy nem egy közkatona jött be már szerkesztőségünkbe és le­fizetett 70.000 koronát szerény, dohányra, levélbélyegre, fegyver­zsinórra is nagyon kelendő zsold- jából. — Néni megyek el moziba egy párszor, szerkesztő ur, — mon­dotta egyik is — de egy halott bajtársnak én is áílitok sirkövet a sirja fölé. Ezt az áldozatkészséget, amit nem a fegyelem, hanem a jó lélek, a nemes érzésektől dobogó szív sugalt, bátran állítjuk példa­képen nagyon sokak elé, kik kérés, könyörgéssel szemben is érzéketlenek maradtak. Az egyes századok legénységei maguk közt, minden rábeszélés nélkül megindították a gyűjtést s versenyeztek, melyik lepheti meg előbb parancsnokát annak Az édes vakság Irta: Péchy-Horváíh Rezső 2. A kis utca lakói — irigységből is, kíváncsiságból is — meglesték a „két babonás szép szemű“ leányt. Az örök emberi irigység látni akarta, milyen ez a leánytest, amelynek az álmait színes, válogatott melódiák­kal ringatják el. Tudni akarták, mi­lyen az a szem, amelyet babonás­nak, boszorkányosnak neveznek, amelynek sok-sok szenvedéssel, ál­matlansággal, égreszóló panasz-so­rozatokkal adózik az, aki belepillan­tott. Ismerni, szinről-szinre látni kí­vánták azt a kis lányt, akinek a két szemében annyi hatalom, akkora ha­tártalan erő és szilajság szunnyado- zik, hogy miattuk, csak róluk lehet végigálmodozni a terhes, nehéz, kiet­len, hosszú éjszakákat. És jött a leány. — Jött a „két babonás szép szemű.“ Bájos, csinos irodistalány, a rideg- hideg üzleti könyvek, a kék és piros hajszálvonalakkal rajzolt szám-rubri­kák, a fekete tintapecsétes, iromba Íróasztalok, a kopogó-csattogó, ani- linszagu, írógépek koronázatlan ki­rálynője. Apró lépésekkel sietett, hegyesorru lakktopánkái férfias, bár szapora kopogással siettek végig a téglajárdán. Kezeit fázékonyan he­lyezte el bokáig hulló télikabátja oldalzsebeibe. Piros arcát, amelyen élénk kárminszinek ragyogtak, fekete prémgallér hosszú pihéi közé dugta \ el félig. De azért látszott a szeme, az a „két babonás szem“. Alulról a hosszú szőrű prémgallér bástyázott a szemek elé tökéletes keretet, felülről meg a sárga, keskenyszélü bőrsapka, amely hegyesre csúcsosodott fel a fejtetőn, a konty miatt, amely majdhogy ki nem bökte. A két keret közül néz­őéit kifelé az éjjelizenés hölgy szeme. Két egyszerű, meleg nézésű, bár­sonyos simogatásu barna szem. Két tucatszem, amilyen minden leányarc­ból mosolyog elő. Két szelíd, kedves barna szem, amelynek nincs hatalma, nincs babonázó ereje, amely titkok és mélységek nélkül néz a világba, mert nincsenek titkai, rejteni valói, égigérő szépségei, vonzó különössé­gei, eredeti rejtelmei. Két egyszerű, szinte nagyon is egyszerű, kicsit buta szem volt — ó édes szép, örök vakság, ó te sze­gény, szent szerelem ! — és az iro­dák koronázatlan királynője éppen úgy nézett velük, mint bárki más. Nem tudott és nem akart velük ba- bonázni... oly egyszerű, közönsé­ges, mindennapos szemek volt. A magyar paraszt dióbarna szemei, amelynek viselője városi ruhába civilizálódott, — de a szem tekinte­tében és az arc minden vonalán mindvégig megmarad az ősi szárma­zás mélyen bevésett képe-jele: a falu . . . _____ (.Vége.) Muzsikáltató Irta: Szilágyi Margit Az egyik kis bácskai városkában unalmasan, egyhangúan teltek a na­pok. Az emberek egyebet sem tettek, mint egésznap reggeltől és szaka­datlanul dolgoztak. De mikor a nap fénye kezdett megtörni és utolsó su­garai kandikáltak be a műhelyek, irodák poros ablakain, mikor az ég kékje is egyre változott és kigyultak rajta az apró, fényes csillagok mi- riádjai, ugyanakkor mintha az embe­rek is megáltoztak volna. A munka- kedvüek a mulatók csillogása, a belőlük kiszűrődő halk cigánymu­zsika s a korcsmák borgőzös, füstös levegője váltotta fel. Mindenki megtalálta a maga tár­saságát, kávéházak márványasztalai vagy a korcsmák festett padjai közt. Hajnalig, nagyon sokszor reggelig nyúltak ezek a mulatozások. Cigá­nyokkal, tamburásokkal nagy össze­visszaságban. Híresek a bácskai legények reg­gelig tartó, duhajkodás nélküli mu­latozásaikról. Tudtak is szépen mu­latni, olyan szépen, hogy gyönyörű­ség volt őket nézni. Ezek közül a mulatós legények közül a legmulatósabbat elnevezték „muzsikáltató“-nak. A kora reggel nehéz, nagy bugy­rokat cipelő kofaasszonyoktól kezdve a pincérekig mindenki csak ezen a néven ismerte őt. A cigányok valósággal bálványozták, barátai pedig szerették, irigyelték jókedvét és nagyszerűre bevált ötle­teit. Azért nevezték el muzsikáltató- nak, mert hangos dáridók után ci­gányok kisérték haza muzsikaszóval — mezétláb. — Cipőiteket adjátok ide, azt majd én viszem, nehogy valaki fel­ébredjen cipőkopogástokra. Most pedig húzzátok hazáig! Sok muskátlis ablak nyílott ki utána lopva, titokban ... Ha az utcabeliek közül valamelyik lányosmamát meg­látta, biztatóan szólt rá: — Ha magának jóravaló vő kell, engem válasszon! — Sodrófát a derekadra, te hét megye részegese! de nem ám a lányomat - válaszoltak neki. De ha bá- mulói közül egy lányt pillantott meg, nem átallotta őt megszégyení­teni. Még a túlsó oldalról is oda­kiabált : —• Térdig szemét a szobája, mégis kiál az utcára! Volt rá csúfolódás meg nevetés is. Még ember nem halt meg olyan nótás I kedvvel, muzsikaszótól kisérve, mint ő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom