Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-13 / 35. szám

64. évfolyam, 35, szám Nagykanizsa, 1925 február 13, péntek Ára ISQQ korona POLITIKAI HAPILAF Sierkeíitőiég é* kiadóhivatal Fő-ut 5 Lnterurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona A miniszterelnök genfi útjáról A földmiveíésiigyi tárca költségvetése — Agrárállam vagyunk s fel kell lendíteni a mezőgazdasági ipart Elkészült a választójogi és a főrendiházi törvényjavaslat Budapest, február 12 A genfi tárgyalás Tegnap este befejezték azokat a tárgyalásokat, amelyeket gróf Bethlen István, miniszterelnök vezetése alatt a magyar delegáció Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos jelenlétében már több napja folytatott. A nép- szövetségi főtitkárral és a népszövet­ségi pénzügyi bizottsággal a magyar delegáció csütörtökön uíazott vissza Budapestre. Bethlen István gróf a genfi tárgyalásokról ' Gróf Bethlen István miniszterelnök az M. T. I. genfi tudósítója előtt a genfi tárgyalásokról a következőket mondotta: A tisztviselő kérdésben a Népszö­vetség pénzügyi bizottsága nem fo­gadta el a magyar kormány képvi­selőinek ama javaslatát, hogy a tisztviselők fizetéseinek rendezése már most véglegesen elintéződjék. Nézetük szerint ugyanis a végleges megoldás arra az időpontra halasz- tandó, amikor a folyó költségvetési év pénzügyi eredménye már végle­gesen megállapítható lesz. A bizott­ság belátja azonban, hogy a tisztvi­selők nehéz helyzetben vannak, ezért a népszövetségi főbiztosra bízza, hogy átmenetileg a magyar kormánnyal egyetértőén megfelelő módozatokat találjanak arra, hogy a tisztviselők­nek rögtöni segélyt nyújtsanak olyan arányban, amellyel a szanálási pro­gramot nem veszélyeztetik. Ehhez ké­pest a kormány a főbiztossal egyet­értőén intézkedni fog, hogy február 1-től junius végéig az aktiv tisztvi­selők (üzemi alkalmazottak kivételé­vel) fizetésének javítására megfelelő összeg vétessék igénybe. A Népszövetség pénzügyi bizott­sága behatóan foglalkozott annak szükségességével, hogy az állam- háztartás egyensúlyának szem előtt tartása melleit a szanálási időszakra az ország gazdasági helyzete is megerősitíessék. A gazdasági élet megerősítése egyrészt hasznos beruházásokkal, másrészt pedig a mezőgazdasági termelés intenzív fokozásával biz­tosítható. Ép ezért a bizottság hozzá­járul ahhoz, hogy a jövő évi költ­ségvetésben a magyar kormány a főbiztossal egyetértve a szanálási tervezetben előirányzott összegnél nagyobb összeget vehessen föl abban az esetben, ha a rendes évi költség- vetés kisebb deficittel zárul, mint amit a szanálási tervezet megenged. A mezőgazdasági termelés fokozását a kormány a Népszövetség pénz- -1 ügyi bizottságával történt érintkezése után úgy látja átmenetileg biztosí­tottnak, hogy mindaddig, mig a záloglevelek külföldön elhelyezhetők nem lesznek s ezúton a mezőgazda­ság hosszúlejáratú külföldi kölcsön­höz nem jut, a magyar állam a rendelkezésére álló költségvetésen kívül álló korlátolt összeggel már most lehetővé teszi a záloglevelek kibocsátását. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülésén a ke­reskedelmi tárca költségvetésének részletes leiárgyalása után áttértek a földmiveíésiigyi tárca s a vele kap­csolatos állami üzemek költségveté­sének tárgyalására. A költségvetést Erdélyi Aladár elő­adó ismertette. Védelmébe veszi az agrártársadalmat az őt ért sok táma­dásért ; tiltakozik a bérleti összegek valorizálása ellen; azon nézetének ad kifejezést, hogy hazánkban a ter­melési politikái kell jobb alapokra fektetni; javítani kell a közlekedési utakat is. Ezután áttér a költségve­tés részleteire. Utána Mayer János földmivelés- ügyi miniszter tartotta meg nagysza­bású beszédet. Magyarországon a mezőgazdaság céltudatos fejlesztésé­vel párhuzamosan kell haladnia az ipari élet fejlődésének — mondja. Azután beszél a földreformról s kí­vánatosnak tartja, hogy az mielőbb végrehajtassák. Fontosnak tartja a házhely-kérdés pontos rendezését s e célból szövetkezeteket óhajt létesí­teni. Készül az állategészségügyi tör­vénynek a reformja is. A többtermelés alapja a szakokta­tás fejlesztése. Nagy mezőgazdasági szakoktatási ankétet fog összehívni, hogy a szükséges terveket megbe­szélhesse az arra illetékes tényezők­kel. Nagy súlyt helyez a mezőgaz­dasági ipar fellendítésére. Az állami birtokok ügyvitele iránt a képviselők­nek megadják a minisztériumban a kívánt információkat. Nagyon örülne neki, ha az ő háta mögött is olyan egységes és összetartó társadalom állna, mint a kereskedelmi miniszter háta mögött. A földmiveíésiigyi minisztert expo­zéja után megtapsolják. Csiky Gergely szólal fel. Nem he­lyesli, hogy a kisgazdaképviselők a földmivelésügyi miniszter expozéja alkalmából nem jelentek meg a Ház­ban. Ezt annak tudja be, hogy a kisgazdaképviselők egy része nincs teljes bizalommal a földmivelésügyi kormányzat iránt. A földreformmal foglalkozik. A földmivelésügyi rni- : niszter figyelmébe ajánlja a mező­gazdasági munkások nagy problémá­ját, melynek megoldására minden lehetőt meg kell tenni. Ugyancsak a cukorrépa termelők sérelmeit teszi szóvá. A költségvetést nem fogadja el. Ordffl Jenő szólal fel. Foglalkozik a mezőgazdasági kamarák kérdésé­vel. Véleménye szerint épen elegendő volna a mai négy mezőgazdasági kamara helyett egy mezőgazdasági kamara. Majd a lótenyésztés problé­májával foglalkozik. A kormány iránt bizalommal viseltetik, a költségvetést elfogadja. Gaál Gaszíon szólal fel. Foglal­kozik a jövedelem és vagyonadó kérdésével. Azt kívánja, hogy azok­ban a vármegyékben, amelyekben rossz termés volt, a jövedelmi adó illetékeket engedjék el mindaddig, mig erre az évre szóló adófizetések meg nem történtek. A földadó leszál­lítását sürgeti az elemi csapások által sújtotta vármegyékben. A szőlőter­melés válságát teszi szóvá. A dohány- termelés terén az adminisztrációban látja a hibát. Ha az állam bérbe adná a dohánymonopóliumot, a mostani bevételek kétszeresét kapná. A mező- gazdasági kamarák fenntartása tíz milliárdjába kerül a gazdaközönség- nek. Kéri a kormányt, hogy szüntesse meg ez intézményeket. Apasztani kell a gazdasági főiskolák számát. A költségvetést elfogadja. | Dréhr Imre felolvassa a földbér­lők egyesületének felhívását, mely­ben a leghatározottabban tiltakozik a buzavaluta megváltoztatása ellen. Az aranyvalutára való áttérés legfeljebb a kisbérlőknél volna méltányos. Kéri a földmivelésügyi minisztert, kezelje a legnagyobb óvatossággal ezt a kérdést. Szabóky Jenő foglalkozik a mű­szaki és gazdasági tisztviselők sú­lyos helyzetével. Kevésnek találja a viz-íigyekre előirányzott összeget. A Duna nehezen hajózható részeinek hajózhatóvá tételét kéri és a vizügyi társulatok hathatós támogatását, ré­szükre 10 milliárd kölcsön kiutalá­sát. A költségvetést elfogadja. Reischl Richárd beszédének elha­lasztását kéri, melynek megadása után elnök a vitát megszakítja. Rubinek István bejelenti a men­telmi bizottságnak a Rupert-ügyben hozott határozatát s hogy a Rassai és társai kisebbségi ellenvéleményt jelentettek be. Farkas Tibor kérte a jelentés sür­gős, következő ülés napirendje előtt való tárgyalást, melyhez a Ház Pesthy Pál igazságügyminiszter felszólalása után nem járult hozzá. Ezzel az ülés este 6 óra után végétért. A közoktatásügyi bizottság illése A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottsága Pékár Gyula elnöklete alatt ma déli 12 órakor ülést tartott és letárgyalta gróf Apponyi Sándor könyvtáráról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ülésén a kormány részé­ről Klebelsberg Kunó kultuszminisz­ter vett részt, aki Vasadi-Balogh György felszólalására adott válaszá­ban kijelentette, hogy a görög nyelv- tanítást a harmadik gimnáziumban nem tartja kivihetőnek. A gimnáziu­mok létszámának szaporítását feles­legesnek tartja. Mindent meg fog tenni a tanárok nyugdij-ellátása kö­rül tapasztalt sérelmek orvoslására. Az Ehrenfeld kódex aukciója kap­csán kijelentette, hogy azt a lehető­ség szerint a Ház könyvtára javára megvásárolják, nehogy magyar kéz­ből idegen tulajdonba kerüljön a ritka műemlék. Az egységespárt értekezlete Az egységéspárt a kormány tag­jainak nagyszámú jelenlétével érte­kezletet tartott. Huszár Dezső napi­rend előtt az állatszállitási ügyekben szólalt fel. Mayer János földműve­lésügyi miniszter válaszában kijelen­tette, hogy annak könnyítésére min­dent megtesz, ha a kereskedelem­ügyi miniszter vasutforgalmi szem­pontból hozzájárul. A Ház naplója ügyében felvetett . kérdésre Szcitovszky Béla válaszol. Patacsy Dénes baranyamegyei köz- birtokossági sérelmeket panaszol. Görgey István jelentést tesz a nyugdíjas pénzintézeti tisztviselők s ugyancsak a nyugdíjas gazdasági tisztviselőknek a párthoz érkezett memorandumairól, melyeket a pénz­ügyminiszterhez juttattak. Rakovszky Iván bejelenti, hogy a választójogi töt vényjavaslat elkészült, a napokban kinyomatják. Az egysé­gespárt Kenéz Béla elnökletével bi­zottságot küldött ki előzetes letár- gyalására. Pesthy Pál bejelenti, hogy a fő­rendiházi javaslat elkészült. Ennek tárgyalását az egységespártnak gróf Ráday Gedeon elnökletével kikül­dött bizottsága végzi. Ezzel az értekezlet végétért. Utána pártvacsora volt. SELFÖLOI HÍREK Kállay Tibor az államközi ke­reskedelmi kamara elnöke. A Magyarországon működő államközi kereskedelmi kamara a főrendiház­ban tegnap ülést tartott. Elhatározták, hogy az eddigi szindikátus forma helyett átalakulnak alapszabályokkal rendelkező jogi testületté. Elnökül egyhangú lelkesedéssel Kállay Tibor dr.-t, a nagykanizsai kerület nem­zetgyűlési képviselőjét, társelnökké Vignatelü dl Montecarlo herceget választották. Kállay Tibor székfog­lalója után elhatározták, hogy a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari érdekeltségek és a városok bevoná­sával a közeljövőben a külföldi hi­telszerzés lehetőségeinek megbeszé­lésére értekezletet tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom