Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-08 / 31. szám

2 ZALAI KÖZLÖNY 1925 február 8 Ugyancsak a hétfői minisztertanács tárgyalja le a választói jog kérdését is. Utána az egységespárt megvitatja, majd áíteszik a nemzetgyűlés elé a főrendiházi javaslattal együtt. Ha a két javaslat bizottsági tárgyalásai nem fejeződlek be, mig a Ház a költségvetés után kisebb programjára vett ügyeket letárgyal, akkor a nem­zetgyűlés üléseit 2—3 hétre elna­polják. A minisztertanács az egri föld­rengés sújtottjainak 300 millió segélyt szavazott meg, mint állami kölcsönt. * Az összeférhetetlenségi állandó bi­zottság febr. 11-én délelőtt fél 12 órakor ülést tart. Tárgy: Eckhardt j Tibor összeférhetetlenségi ügyében ; az előadó megválasztása. BELFÖLDI HIÜEil Magyarország helyzetéről tár­gyalnak Genfben. A Nemzetek Szö­vetségének pénzügyi bizottsága teg­nap egybegyült. Az ülésszak napi­rendjének kérdései közül a kővetke­zők érdemelnek megemlítést: Ausz­tria és Magyarország pénzügyi hely­reállításának előrehaladása, továbbá az albizottság és a kormányszakértők jelentése a kettős megadóztatásról. A pénzügyi bizottság már megkezdte Magyarország helyzetének tanulmá­nyozását. Az ülésen ez alkalommal j jelenvolt gróf Bethlen miniszterelnök j és Smith népszövetségi főbiztos is. j Helyén marad a KANSz veze­tősége. A magyar tisztviselői kar nagy izgalommal várja a miniszter- elnök genfi tárgyalásainak eredmé­nyét, melyek során a tisztviselőkér­dés is tisztázásra kerül. A fizetés­rendezést a szorzószám megállapítá­sával együtt fogják elintézni. A KAN$z vezetősége úgy látja a hely­zetet, hogy a miniszterelnök végle­ges megoldással tér vissza Géniből. A vezetőség különben, mely már hetekkel előbb bejelentette lemondá­sát, elhatározta, hogy helyén marad továbbra is. A genfi tárgyalások azt a reményt teszik jogossá, hogy a fi­zetéseket már februárra visszamenő­leg 20 százalékkal felemelik. Megszűnt a forgalmiadó-bir- ságok jutaléka. A pénzügyminisz­ter a forgalmi, fény űzési és állat­forgalmiadó csalások és visszaélések felfedezőinek és tettenérőinek eddig érvényben volt jutalék-rendszerét rendelet utján megszüntette. A földrengés negyedszer is je­lentkezett Egeiben. Tegnap dél­előtt fél 11 óra tájban Egerben és környékén most már negyedszer újabb földlökés volt észlelhető, ami nagy félelmet keltett a város lakói közt. Ezek az egyre gyengülő utó­rezgések periodikusan, 6—12 órán­ként térnek vissza. Megnyílik a drágakő és nemes­fém tőzsde. Budapesten február 22-én nyílik meg hivatalosan a drágakő és nemesfém tőzsde. Tagjai­nak száma addig előreláthatólag 1500-ra emelkedik. Revízió alá veszik az 1924 évi adókivetést. A pénzügyminiszter elrendelte az 1924. évi adókivetés revízióját, miről átiratban értesítették a Kereskedelmi és Iparkamarát. A pénzügyminiszternek az a szándéka, hogy a jövő adókivetési munkála­tokba belevonja a kereskedelmi ér­dekképviseleteket is. Froreich Ernő elmeállapota. Froreich Ernőn a fogházban oly tünetek észleltettek, melyek aira engedtek következtetni, hogy az após­gyilkos elméje elborult. Ezért a soproni kir. ügyészség orvosa meg­figyelés alá helyezte Froreichet Hosszabb beható megfigyelés és vizsgálat után az orvosszakértők bi­zonyos rendellenességeket állapítottak meg Froreich lelkiállapotában. Ha a további vizsgálat és felülvizsgálat ezt igazolják, akkor Froreich Ernőt szanatóriumba viszik, mely esetben a fötárgyalásí hosszabb időre elna­polják. Ha pedig a vizsgálat azt bi­zonyítaná, hogy Froreich már a gyil­kosság elkövetésekor beszámíthatat­lan állapotban volt, akkor büntető - törvényünk értelmében nem vonható bűnügyi felelősségre és a büntetéstől megszabadul. A nagykanizsai összeíró küldöttségek névsora Nagykanizsa, február 7 Megírtuk, hogy Nagykanizsa város központi választmánya pénteken este a városháza tanácstermében tartóit ülésére a nemzetgyűlési képviselő- választói jogosultsággal bírókat össze­író küldöttségek kinevezése végett jött össze. Az ülés elnöke Sabján Gyula dr. polgármester, jegyzője Kaufmann Lajos dr. volt. A választmány tagjai közül jelenvoltak: Krátky István dr., Hajdú Gyula dr., Rubint Károly, Dedovácz'Béla, Lasky Pál, Miiek László dr., Präger Ferenc és Plihál Viktor dr. A nagykanizsai 11 szavazókörnek megfelelőig az összeíró küldöttsé­gek a következőképen alakulnak: I. szavazó körzet: ■ Turek Gáza elnök, Szuknay Lajos helyettes elnök, Tóth István szabómester tag és Ko­vács Ferenc póttag. A küldöttség hivatalos helyisége az Arany Janos- utcai elemi iskola. II. szavazó körzet: Lányi László elnök, Szántó Lajos helyettes elnök, Bruncsics József tag, Martincsevics Imre póttag. Helyiség: Rozgonyi- utca 25., elemi iskola. III. szavazó körzet: Bögenrieder Frigyes elnök, Ádám Róbert helyettes elnök, Szabó Kálmán tag, Hajdú József póttag. Helyisége Arany Já- nos-utcai ovoda. IV. szavazó körzet: Viola József elnök, Banekovich János h. elnök, ifj. Orbán János tag, Billik Ferenc póttag. Helyiség: Rozgonyi- és Hu­nyadi-utca sarki elemi iskola. V. szavazó körzet: Radnai Jenő elnök, Ofenbeck Vilmos h. elnök, Irmler József tag, Kostein Ferenc póttag. Helyiség: Városháza I. eme­let, 15. szoba. VI. szavazó körzet: Szabó István elnök, Rosenberg Oszkár h. elnök, Diósy Béla tag, Szaváry Sándor pót­tag. Helyiség: Nádor-utcai ovoda. VII. szavazó körzet: Matán Ödön elnök, Töllösy Péter h. elnök, Or- tutay Gyula tag, Sásváry János pót­tag. Helyiség: Teleky-utcai elemi iskola. Rendőrök a katonatemetőért Nagykanizsa, febráur 7 Az államrendőrség nagykanizsai kapitányságának őr személyzeti rend- őrlegénysége 10 sírkő költségeit gyűj­tötte össze a maga körében s azt elhozta hozzánk az eddigi eredmé­nyekhez való csatolás végett. A rendőrlegénységnek, amely — mindnyájan tudjuk — az állam nem legbusásabb kenyeréért teljesiti ne­héz szolgálatát, ez a megmozdulása kérő szavunkra azt jelenti nekünk, hogy a társadalom minden egyes részének vannak kötelességei s hogy azt legtöbben érzik is és igyekeznek erőikhez mérten teljesíteni, —jelenti azonban azt is, hogy amikor az anyagiak terén legkevésbbé rózsásan | ellátottak is egymásután hoznak ál­dozatokat, akkor nem szabadna Nagy­kanizsán senkinek sem maradni, aki kivonja magát az egész városra ki­terjedő akcióból. Sajnos, azt látjuk még mindig, hogy épen ahonnét legtöbbet vártunk, mert legtöbbet várhattunk volna, onnét nem kapunk úgyszólván sem­mit. Kisemberek, hivatalnokok, egye­sületek és iskolák hozzák kérés nél­kül hozzájárulásaikat, úgy, hogy sokszor szinte meglepődve állunk az áldozatkészség hatalmas megnyil­vánulása előtt. Ezzel szemben a tár­sadalomnak az a része, mely anya­Aranykanálkák Irta: Finta Sándor (2) A fényszóró másfelé tekintgetett. Újra felmásztunk a partra s néztük a fekete mélységet, ahol zúgva tör- ték-marták egymást a folyó habjai. — Teccik tudni, én szanitéc vó- tam akkor — szólt váratlanul Márton. Feléje fordultam kíváncsian: — Szanitéc ? Hisz akkor jó dolga volt ? — Jó... De nekem nem vót ölig. Többet akartam. Mienk vót az egész hadtápterület. Ment a zabrá- lás. Vittük, amit tudtunk. Eccer egy kastélyba vetődtünk. A pincében megíalálájtuk a kincseket. Egy kutya őrözte. Én vágtam kupán, hogy bellebb gyussunk. Vót, aki ezüst tálot vitt el. Nekem tizenkét kis arankanálka gyutoít. örütem ször­nyen. Hogy niz majd otthon az asszony? Bevarrtam a bekecsem allábo, hogy biztos helyen tuggyam. — Ez még nem rablás, Márton. Ha maguk nem viszik, viszi más! — vigasztaltam katonaszivvel. — Bár vitte vóna! Nekem nem hagyptt nyugtot. Még többet akar- tam/Pedig annak a leütött kutyánok az ábrázottya is sokszor elémbe ke- rüt. De hát izgatott a vétel. Az annyuk azt irta, hogy sok főd cse­rél gazdát Igmándon. Kerestem én aztán mindenhol a pézt. A hőttakat se kiméitem. Megnéztem, mit hagy­nak örökségül a szegény sírásónak. Akadt óra, gyűrű, magyar péz, ezüst rubel, mindenféle. Bankóra cserétem mindnyáját egy tincsesfülü zsidónál, Lembergben. Összegyiiít vagy ötven hód ára az arankanálkákon kiviil. Csak azt vártom, hgy kórházba me­hessek, aztán hazaszabadujjak hosszú szabaccságro. Aszonták, a dohány máj segít benne. Hát én még do­hányt is ettem. No, össze is estem egypárszor. Sokszor munka közben, a sebesütíek között. Ez vót a vesztem, de talán inkább a főtámadásom! — Kezdem érteni, Márton. , — Hát bizony itt kezdődik az én kálváriám, alázatosan jelentem ! Egy­szer csak hóttan talátak a többi ha­lott között. Ezt már niásokíul tudom. Összeszedtek velük együtt. Kocsira raktak, mint a vágott fát, aztán vit­tek a meszesgödör felé. Én csak akkor gyiittem létre, amikor lehúztak a kocsirul, aztán lehuppantam a gö­dörbe, a többiek mellé ! — Istenem, Atyám, mi van ve­lem ! — néztem körül a hullák kö­zött. Avvval mozdítom a kezemet, hogy megdörgüjem a szememet. Nem káprádzik-e? Föl akarok üni. Akkor kátoz valaki fölürül. — Ni csak, valaki iledezik ott! — Hadd a fenébe! — ripakodik rá valaki. — Ha eccer rneghót, hát maraggyon hőtnak ! Avval öntik a meszet. Erre már [ észbe kaptam. Föltápászkodtam s megfenyegettem ükét! — Nem addig van, testvér! — Én is ember vagyok! — És másztom kifelé a gödörbül. Mire föliríem, minden szanitéc el­futott. Persze, megrémütek tülem. Nekem köllött elfődclnem a hóttakat. Megtettem szívesen. — Csakhogy nem vagyok köztük ! — örvendeztem. — Később gondutam csak azotthun- valókra, meg a fődre, meg a kin­cseimre. — Hej, ha meghaatam vóna, de ágrul szakadtak maradtak vóna! — Keresem is a bukszát... Nincs! Tapogatom a zsebgyeimet... Mind üres! Ijedten kapok a bekecsem allára. — Szent Isten, azt is főmeccetik! Oda a tizenkét arankánál! — Ekkor újra megszédütem, aztán csak a kórházba ébredten öntudatra. Aszonták, élet-halál közt vótam. — Mindig a pizemet kerestem, meg az arankanalakat. Rettenetesen szigyel- tem! Csak nem árutam el a bűnö­met ? Akkor rimlett az eszembe, hogy mennyi tenger lopás, rablás szárod a lölkömön. Ez vitt a sírba is, mer ha nem visz az ördög a j harácsulás után, akkor nem gyűl eszembe a dohányevis, meg a főd- vitel. — Hej, de nehéz napty; i n vótal- akkoriban, zászlós ur! — Elhiszem, Márton. — Megfogadtam a jó Istennek hogy soha nem nyúlok italhoz, netr kívánom még a dohánynak f füstyit se, a máséra meg úgy tekin tek, mint az ótár kincseire gyerek koromban, csak fölgyógyujjak s m keriijek mégecer a meszes gödörbi a hullák közé. Márton összerázkódott: — Borzasztóak vótak, alázatosa; jelentein. Most is látom a mered szemüket. Érzem a rettenetes szagot ami a sebeikbül árodt felém. — Ne gondoljon rá i — De gondulok! Mindig azo; imádkozom, hogy a jó Isten bocsássi meg, amit ellene, meg az ember társaim ellen vétettem! Nem kire: se pizt, se fődet, c$ak a megváltó zott szivemet vihessem haza a csa ládom köribe, aztán ott dobgyái koporsómra a- göröngyöt szánó sa; nálkozással az igmándi temetőbeui (Vége.) VIII. szavazó körzet: Plichta Béla elnök, Thury Ernő h. elnök, Ansorge Antal tag, Kolovics Ferenc póttag. Helyiség : Tárházak, Hajcsár-utca 6. IX. szavazó körzet: Hajdú József elnök, Sneff László h. elnök, Gros- tyán István tag, Stesziin Ferenc pót­tag. Helyiség: Templomtér 5. sz. elemi iskola. X. szavazó körzet: Major József (tököly) elnök, Knausz-Kolecz György h. elnök, Kovács Illés tag, Dolmá­nyos Antal pótt3g. Helyiség: Szent- flórián-tér 17. sz. ovoda. XI. szavazó körzet: Bunczom Jó­zsef elnök, Karlovics László h. el­nök, Béres János tag, Bolf Iván György póttag. Helyiség: Kisrőc- utcai elemi, iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom