Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-02-01 / 26. szám
1925. Február 1. ZALAI KÖZLÖNY 3 van azzal, hogy mi vár reá, milyen büntetést szab ki az ő esetében a Btk., azért folyamodik ilyen esetben trükkökhőz, mint a fentiek. Arca krétafehér, olykor egészen megremeg és csak a szeme, az a két különös és jellegzetes szem tükrözi vissza azt a lelki harcot ami bensejében dúl. Érthető, hiszen néhány nap múlva meg fogja hallani bírái Ítéletét: ... a Magyar Állam nevében ! ... Tűzoltók a katonatemetőért Nagykanizsa, január 31 A nagykanizsai hivatásos tűzoltók még akciónk megiridultakor két sírkő jegyzésével siettek meghozni a maguk áldozatát. Nagyon kevesen vannak a hivatásos tűzoltók és nagyon szerény a javadalmazásuk, mégsem maradhattak ki azok közül, kiknek jóérzése kötelességgé tette, hogy tőlük telhetőleg a nagyon kevés garasból is megadják a maguk adóját. Most az önkéntes tűzoltók körében indult meg a gyűjtés akciónk céljaira s az újabb három sírkővel növelte eddigi eredményeinket. A munkáját hatáskörében mindig hiven, veszedelmek árán is teljesítő tűzoltóság a társadalmi élet megmozdulásaiban is vele él, vele érez azzal a társadalommal, melynek biztonsága feleit őrködik. Akik az életüket sem féltik, mikor menteni kell azt, ami másé, azok bizonyságot tettek, hogy az áldozattól sem riadnak vissza, mikor azt a halott hősök emléke, az egész társadalom nagy kötelessége követeli tőlük. * Megható és eddig egyedülálló példáját szolgáltatta az akciónk által keltett visszhangnak Szabó Imre villanyszerelő, aki a napokban ünnepelt ezüstlakodalma alkalmából a nála együttlévő vendégkoszoru körében gyűjtött össze a maga adományával együtt 70.000 koronát egy katona- sirkő költségeire. Grosz Ferenc bérlő (Felsősánc) 3, Neumann Aladár gyógyszerész 2, Önkéntes tűzoltóság 3, Szabó Imre villanyszerelő 1, id. Fabick Tivadar v. főkeríész 1 sírkő felállítását vállalták. Téli üdülSés spoptteiep Modern fűtött szállodák Baiat&sii féli sportok; vitorlás szán, fakutyázás, korcsolya, ródli Délutáni és esti tánc Teljes elsőrendűi penzió napi 1Ü0.C90 koronától Felvilágosítások: Budapest, V, Rsadorutca 16 Telefon 190-88 és Balatonföldváron 228 fl Hűi szakiskola íelipistiiá is ® eizíÉse Nagykanizsa, január 30 Több ízben behatóan foglalkoztunk a nagykanizsai állami fémipari szakiskolával. Rámutatunk arra, hogy 14 állandó növendék és néhány ipari továbbképző szaktanfolyam miatt az állam egy oly hatalmas épületkomplexumot foglal le magának, amelynek egyes termei teljesen használaton kivül állanak, holott számos, rendkívül fontos intézmény nem tud létesülni épen megfelelő helyiség hiányában. Kifejtettük, hogy. az”áldozat, melyet a magyar állam hoz ezért a néhány iparosnövendékért és esti tanfolyam látogatóért — tulmagas azokhoz az eredményekhez képest, amit a fémipari szakiskola produkál. Mert .a szakiskolát abszolvált növendékek csupán segédi munkakönyv váltására nyernek jogosítványt, vagyis csak egyszerű iparossegédek lehetnek, nem pedig gyár- vagy üzemvezetők, amint azt sok szülő gondolja. Vagyis a hároméves tanfolyam után ott állanak, mintha három évig egy mesternél tanonckodtak volna. Még az a hátrányuk is megvan a mesternél a műhelyben kiképzett ta- nonccal szemben, hogy mig ez teljesen a gyakorlati éleire nevelődött, az iskolában végzett tanoncnak még bele kell magát élnie és beletörődnie a mester műhelyébe, a gyakorlatibb életre, munkára. A „Zalai Közlöny“ cikke — higgadt tárgyilagosságánál fogva is — általános visszhangra talált úgy az iparosság, mint a gyárak s a többi érdekeltek körében, akik annak idején melegen felkarolták a fémipari szakiskola létesítésének eszméjét. Persze mindenki abban a tudatban, hogy a szakiskola bizonyos magasabb szakképzést igénylő ipari vezető-állásra jogosít. Holott a fémipari szakiskola célja a fémiparban szakképzett intelligens iparosok nevelése és a magyar fémipar fejlesztése, vagyis a növendéknek azokat az elméleti és gyakorlati szakismereteket akarja nyújtani, melyekre a fémipar terén működő müveit iparosnak szüksége van. A „Zalai Közlöny“ cikkével felsőbb helyen is foglalkoztak, ahol szintén szükségesnek ismerték el a fémipari szakiskolának továbbfejlesztését. Úgy vagyunk értesülve, hogy a kereskedelemügyi miniszter az iskola továbbfejlesztése terén minden áldozatra hajlandó. így elsősorban a fémipari szakiskolának oly tökéletes és teljesen modern felszerelésén kom templálja, amely a nagykanizsai szakiskolát az ország első intézetévé avatja. Aztán jön az internátussal való kibővítés. Az internátust azonban c ak akkor lehet felállítani, ha megfelelő számú alapítványok létesítettek, vagy pedig, ha az érdekeltségek vállaljak egy-egy növendéknek pénzben vagy naturáliákban való teljes ellátását. Egy szükebb körű bizotisag most épen azon fáradozik, hogy az inter- nátusi növendékek ellátását ^ alapítványok vagy más hozzájárulások revén'biztosítsa. Tehát minden lehetőség megvan arra, hogy az inter- náíus a jövő iskolai évadra felállit- tassék. Az internátus után felállítani szándékoznak a faipari szakiskolát is. Ez azonban a folyó évben, vagyis, mig a fémipari szakiskola nem teljes — még lehetetlen. Ha az internátus, a faipari szakiskola felállítást nyer^ — aránylag már kisebb áldozatokkal lesz lehetséges felsőipariskolává való kifejlesztése. A „Zatai Közlöny“ cikke nyomán a fémipari szakiskola helyi felügyelő bizottsága is foglalkozott a felsőipariskola ügyével és azt mindenben magáévá tette. — Főképen pedig a nagykanizsai^ iparostársadalom vé- zeíője, Bazsó József ipartestületi elnök karolta fel melegen a gondolatot és igyekszik az eszmét megvalósítani. A felsőipariskola — valóságos áldást jelentene nekünk. Nemcsak Nagykanizsa, nemcsak Zalavármegye ' ^.e e£Tsz Dunántúl számára. A ' felsőipariskola — ipari vezető-egyéneket képez. A mostani egyetemi és középiskolai tultengés mellett a kormánynak úgyis előbb-utóbb foglalkoznia kell egy felsőipariskola felállításával, amely mindazokat fel- szívja, kik az ország két intézetében — Budapesten és Szegeden — nem nyertek felvételt. De egyébként a magyar jövő, az elhelyezkedések szempontjából (a többi túlzsúfolt pá- | lyák mellejt) a felsőipariskola kell hogy ! a magyar ifjúság szeme előtt legyen. Hány ezer magyar ifjú nyerhetne boldogulást ipari pályán, — akik a jelenlegi Csonkarnagyarországon nem képesek elhelyezkedni. A fémipari szakiskola fejlesztésével adva van a lehetőség, hogy Nagykanizsán az ország legnagyobb felsőipariskolája felállittassék. A kereskedelmi miniszter ezen a téren — tudomásunk szerint — nagy áldozatokra is hajlandó. Most csak azon múlik, hogy ez a fejlesztési processzus mennél előbb befejeződjék. A hivatalos varos, a városi és megyei érdekeltségek, az ipartestületek és iparkamara kell, hogy közös munkával sorompóba lépjenek a dunántúli felsőipariskola érdekében. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Bazsó József ipartestületi elnökhöz, aki álláspontját a következőkben fejtette ki előttünk: — A képviselőválasztás idején a nagykanizsai iparosság azért csatlakozott Kállay Tibor dr. akkori pénzügyminiszter zászlajához és támogatta képviselővé választásában, mert Kállay révén elérhetőnek vélte egy olyan ipari vezetőket képző intézetnek Nagykanizsán való felállítását, mint a felsőipariskola. Akkor többen is fordultak a miniszterhez ebben az ügyben és a miniszter-képviselő jóindulattal támogatta óhajunkat, hogy nemsokára lejöttek a minisztérium kiküldöttei, kik a hivatalos tényezőkkel és az ipari érdekeltségekkel tárgyalásokat folytattak. — A minisztérium kiküldöttei akkor a fémipari szakiskolát javasolták a felsöipariskolával szemben, miután a felsőipariskola amolyan „félmérnököket“ nevel. Azt mondták, hogy az ő bevált gyakorlatuk alapján a fémipari szakiskolát célravezetőbbnek találják. — Mivel a szegedi felsőipariskola is igy alakult, hogy először fémipari, majd faipari szakiskola volt és igy fokozatos fejlődéssel leit felsőipariskola, megnyugodott az előadottakban. De most látja, hogy nem érdemli meg a fémipari szakiskola azt a nagy áldozatot, amit érte hoztak, azért, hogy egy hároméves tanfolyam után a növendék munkakönyvét kapjon — mint munkás. Tehát minden erővel arra kell törekednünk, hogy bármily áldozatok árán, de felsőipariskolává kell fejlesztenünk a nagykanizsai fémipari szakiskolát. A cserkészolimniász filmen d\.r^a„r.s,wizekBÄdiakeru! Nagykanizsán a magyar cserkészek diadalutja 8y évbenmnfevr-.CSerkészetnek az el™lt evoen nagy ünnepe s egyben fénves diadala is volt. Tíz évig kellett váj! ma, míg az intézménynek országos nagy ,e emosége be,4|űdöt( sazag“ felfogásba s egy évtized fáradságos ÄTr™" Jvaimét geN nyerhette. A trianoni végzettel meg tort magyarság fcllélekzeft s a sötét napsugár "•,me8jelent az első biz,ató-agyar ,csarkész^ a m «-•ÄSriÄ SÄ s4éreyvánittvn|S'(nj!nye' n,ely dicsfi- nak is bármely állam fiaiA magyar cserkészek fényes di- ■ email arattak a cserkészoLpiászon i Dániait 7<heZlégek árán Jutottak ki között tnn S°k, ™as nemzet színei zott fennen lobogtatták meg a münzet" "‘"mind,áram l j nizet kozott Amerika és Anglia I k,‘„La j'r,'nud,k’a kontinens államai j kPa ^dicsőségek'Klyen vMdk r ,AAa,gyar Cscrkészszövetség film- felvételeketkészittetell a nagy e"éí’i’lS A AZ A?0 m^rgyhosszu D , h |ílvo"u'nak ™jd előttünk Dania legszebb vidékei; a hajón vaió utazás ; dán típusok; különböző nemzetiségű cserkészek; egyes verversyenvmCt ^ A Sorv^Si i , y* a kenyérsütés nyárson lasszó vetés, főzés, stb. A filmeket kiegészíti a felolvasás kíséretében bemutatandó 67 állókép, melyek a ÄI3ÄÄ 01 m ”Re§nuni-csapat vizi-ün- ?é Lé rö1’ készült felvételek. A Magyar Cserkészszövetség III. kerülete már folyó évi január 12-én bemutatm akarta ezeket a filmeket de közbejött akadályok akkor ebben meggátolták. A kerület elnöke és in- lezooizottságának egyik tagja a kö- zelmuh napokban felkeresték a „Zalai Közlöny“ szerkesztőségét és általunk kérik a közönség elnézését, hogy annak idején ígéretüknek nem tehettek eleget, folyó hó 23-án délelőtt és este azonban feltétlenül bemutatni fogják Nagykanizsán az Uramaban. Meg vagyunk győződve róla, hogy Nagykanizsa közönsége — már csak cserkészfiaink iránt táplált rokonér zesebol kifolyólag is — a legnagyobb váiakozással néz ezen filmelőadás elé és hazafias büszkeség- gei fog gyönyörködni a magyar ifjúságnak külföldön aratott fényes győzelmében. A cserkészek bebizonyították, hogy a trianoni végzettel sújtott magyar- sag el és élni is akar; mi pedig legalaob a film utján osztozni fo- gunk az ő örömükben s tantijeiét fogjuk adni büszkeségünknek, mely- lyel cserkészcsapatainkkal szemben viseltetünk. Az előadásra még visszatérünk.- Özvegy Végh Lászlóné fehérnemű-varrodájában (Király-utca 14. az emeleten) mindennemű fehérnemű nagyon olcsón és szépen készül, kézimunka-előnyomtafáshoz és felsőruhákhoz nagyon szép rajzok érkeztek. — Tanítványok felvétetnek.
