Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-19 / 297. szám
ÜL zafäegfer$ze^K Járás» lll§z>alüpszerveze(ci!iek reze tősé^ választó ni u Ilkájáról a pArt központi Vezetősége juiilus 27—28-i és az október 31-i határozata alapján a DISz Központi Vezetőség 10. teljes ülése a mi számunkra is hosszú időre megszabta ifjúsági szövetségünk munkáját. Főfeladatként jelölte meg számunkra, hogy az ifjúsági vezetők a termelés mellett az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkozzanak az ifjúság anyagi és kulturális igényeinek kielégítésével. Ez arra kötelez bennünket, hogy javítsuk meg a DISz-szervezetek szervezeti életét, tegyük azt otthonosabbá, szebbé, vidámabbá, hogy 9z ifjúság a jó munka után szabadidejét szervezeteinkben töltse el és vonzó hatással legyen a szervezeten kívülálló fiatalok felé. Éhhez szükséges elsősorban az, hogy a DISZ-szervezetek élén olyan vezetők legyenek, akik kiérdemelték a fiatalok bizalmát, akik az ifjúság érdekeit képviselik, harcolnak az ifjúság jogos panaszárnak elintézéséért és mozgósítani tudják á párt- és kormányhatározat maradéktalan végrehajtásáért a szervezet minden egyes tagját. A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉG 10. teljés ülése hozott határozatot árrá, hogy december 5-től január 15-ig az egész ország területén újra kell választanunk a DISz-vezetőséget. A határozat alapján a zalaegerszegi járásban is hozzákezdett a DISz-bizottság a vezetőségválasztáshoz. A vezetőségválasztás megindítása előtt a DISz járási bizottsági ülésen megtárgyaltuk a vezetőségválasztás jelentőségét és hogy milyen segítségre lesz szükségünk, hogy tennivalóinkat sikeresen végre tudjuk hajtani. Az értekezleten resztvettek a járási pártbizottság titkára, a járási tanács elnökhelyettese, valamint az oktatási osztály és a járási szövetség részéről megjelent eivtár- sak, akik hozzászólásaikban a segítségüket Ígérték. Ez a segítség nemcsáK szavakban, hanem valóban tettekben is megmutatkozott, j Ki kell emelnünk a pedagógusok segítségét, akik mindént megtesznek a DISz-vezetőségválasztások sikeréért. Kultúrműsorral, szavalatokkal, táncokkal teszik ünnepélyessé a DlSz-vezetöségválasz- tásí, mint például Vasboldogasz- szonyon. Jól sikerültek a választások Egerváron, Nagylengyelben, Csatárban, Kemendollárban, ahol a fiatalok megértették a vezetőségválasztás jelentőségét és olyan vezetőket választottak, akik érdemesek az ifjúság bizalmára. De emellett akadnak még olyan fiatalok is, mint Vincze Jenő és Németh István (Ádám), akik az Egervár III. kerületi DlSz-veze- tőségválasztás munkáját nemhogy segítették, hanem részeg fejjel megzavarták a DISz vezetőségválasztó ülést. Pedig Egervár III. kerületi ifjúsága nem ilyeneknek gondolta a falujukba visszatérő leszerelt fiatalokat. Ök tanulni akarnak az idősebb, különösen a leszerelő fiataloktól. De olyanoktól, mint ezek, nem igen tanulhatnak, sőt, ők vehetnek példát az ottani józan és becsületes diszistáktól. De példát ve-' hetnek a szomszéd községükben; azokról a leszerelt fiatalokról is, akiket a fiatalok bizalma a DISz vezetőség élére állított, mint Egerváron Németh Ferenc, Vasboldog- asszonyen Mazzag Géza, Gősfán Mátyás Zoltán elvtárs, akik megetették az ifjúság nevelésének fontosságát és ezt példás maga- irtásukon keresztül is bebizonyi- ;ották. ALAPSZERVEZETEINK feladata az, hogy azokon a helyeken, ihol a vezetőségválasztás az el- :övetkezendő időben fog megtör- énni, úgy készüljenek és olyan1 •ezetőket válasszanak, hogy a.' DISz Központi Vezetőség 10. teles ülése határozata alapján minien fiatal harcba induljon a pártos kormány programmjánák vég- ehajtásáért, amely biztosítja az fjuság szebb, boldogabb életét. Németh István, a zalaegerszegi járási DISz-bizottság titkára. Az Állami Faluszinház uj műsora : a „Nem magánügy" A z Állami FaluSzinháZ me gyénk dolgozóit mine jobb műsorral szórakoztatja. Mos kerül bemutatásra a "Nem ma gánügy* cimü háromfelvonásö; vígjáték. Szereplői: Győri Gyula Miklósi László, Zomborl Béla Székely Tamás, Nagy Marianne Mátrai Teri, Vámossi Böske Kiss Anikó, Antal Ila, Ilniczkj Ildikó, Juhász Tóth Frigyes, Birc Tihamér, Papp Pál. A vígjáték december 21-ét Szentpéteruron kerül bemutatásra, majd 22-én: Hahóton, 23-án Za’aszentbalázson, 26-án: Nagy kanizsa helyőrségi tisztiklubban 27-én: a zalaegerszegi Járási Kul- turházban, 28-án: Zalaapétiban 29-én: Lovásziban, 30-án: Lete- nyén, 31-én: a zalaegerszegi helyőrségi tisztiklubban, január 1-ér Bakon. ji/| oszkvában, a Moszkva-szál- lo egyik kis szalonjában egyik augusztusi reggelen négy egymás előtt ismeretlen emberi ver fel a telefon. A négy ember akik az éjszaka érkeztek Moszkvába, s akiket a szálló igazgatósága már fcsak egy szállodai szobává "átalakított* szalonban tud elhelyezni: Djuzsikov, a Taj- mir vidékéről jött fiatal mérnök, : Kirplcsnyikov, az egyik vidéki ! műsoriroda igazgatója, Griskó, a fiatal és kissé gyámoltalan bányászmérnök és Baburin apó, az öreg méhész. A négy ember nem ismeri, soha nem látta egymást, — de az ébredés első percei máris kedves, baráti hangulatot teremtenek. összeisrherkedrek egymással, elmondják, hogy ki milyen ügyben jött Moszkvába. Djuzsikov, a fiatal mérnök egész sor megbízatást kapott Tajmir- ról. Már éppen elindulna, hogy a megbízatásokat elvégezze, amikor a telefon megszólal, a központ közli vele, hogy maradjon a készüléknél, mert Tajmir hívja. A mérnök napi programmja felborul, nerr- mehet dolgai után, mert esetleg egész nap a telefon mellett Kell Varnla. lm, ionéi,jón a megbízatásokkal, amelyek olyan fontosak Tajmir számára?.., A szoba lakói, a most megismerkedő barátok megtalálják a megoldást: mindhárman elvállalják Djuzsikov dolgának egy részét, hogy az nyugodtan várhassa a nagvfontosságu telefonértesítést. Amikor Djuzsikov meg akarja köszönni uj barátainak a segítségét, — ezeknek az a válasza, ne köszönjön semmit, Tajmir ügye nem lehet magánügye senkinek sem Javul am áruellátás A dolgozók panaszának adtunk hangol, amikor lcét nappal ezelőtt megírtuk, hogy a népboltokban nincs elegendő szaloncukor, A Zala -megyei népbolt vállalat központjából most arról adtak tájékoztatást' hogy egy-két nép múlva bőven tesz szaloncukor ezenkívül a hús. és zsircllá. tát is naptól-hapra javulni fog, A Népbolt Vállalat sajátkészi'tAényü* jó minőségű kolbásszal és disznósajttal is ellátja a város dolgozóit. Eövidescn rizs is lesz elegendőA Népbolt Vállalat mjá'kőssi'-m éwyti olajos hallal is kísérletezel(* A kísérlet sikerült, a vállalat által k őszitett ola jos hal minőségben alig maiad mögötte a külföldi gyártmányoknak, de árban mintegy őű száza lékkát lesd ofósóbb a külföldi árunál. December 8-án egy tehergépkocsi rakomány zománcedény érkezeti Zalaegerszegre, a legkeresettebb edényekből. — Sajnos, ssirosbödönt moM Sem kaptak, pedig erre nagy szükség volna a téli disznóvágások Idejön. Persze, van még más hiányosság is, a háztartásokban sok a mák és a dió, de nincs amivel megdarál ják. Nagy mennyiségben volna szűk ség 5-öS és 10.es húsdarálókra is, A Ncpbolt Vállalat mindent elkövet, hogy a jelenleg hiányzó áruikat mielőbb beszerezze s azokkal ellássa a dolgozókat. A Bor forgalmi Vállalat za<aegersze%i pincészeténél Zalaegerszegen, a Tompa Mi hály-utcában nagyméretű tábla hirdeti a ház bejáratánál, hogy ebben a házban, illetve e ház alatt székel a Zalai Borforgalm Vállalat zalaegerszegi borpincészete. Ha a tábla nem is hívna fel erre a figyelmet, az udvaron sorakozó boroshordók elárulnák, hogy itt bizony nem minőségi szabóság, hanem borpincészet Van. Nem nagy létszámmal, dolgoznak — a tavalyinak éppen a felével, — ennek ellenére novemberi begyűjtés; tervüket 105 százalékra teljesítették. — A tervteljesités nem mindig a dolgozók létszámától függ, — mondja Gáspár Imre elvtárs, a pincészet vezetője. — Biztosítani kell a tervteljesités alapfeltételeit, a dolgozóknak pedig érezniük kell a tervteljesités iránti felelősséget. Az idén nálunk mindkettő megvolt. — A szekrényből egy nagy piroskötésü könyvet vesz elő. a Szovjet Kultúra“ bekötött példányait. — Ezt is jó munkánkért kaptuk a vállalat Vezetőségétől. A III. negyedévben pedig elnyertük a vándorzászlót is. Az udvaron azok a hordók sorakoznak, amelyek rövidesen töltésre kerülnek. Mindegyiket gondosan megvizsgálják, nincs-e s dongán törés, vagy ttincs-é valami egyéb hibája a hordóknak. Nagy gondot fordítanak a hordók mosására is. A rossz hordóban a jó bor is rosszá válhat. A pincészet dolgozói tehát nagyon vigyáznak arra, hogy a jó egerszeg- környéki borok megőrizzék eredetiségüket. A pincét épp most szépítik, meszelik. A 150—250 hektoliteres, üveg lapokkal bélelt, beépített cementhordók homlokzatának kerületét pirosra festik. Elvégre sdiii kell a külsőségre is. A borokat nemcsak szakértelemmel, hanem nagy lelkiismeretességgel is kezelik. Egyes gazdák úgy gondolják, hogy a beadási kötelezettség teljesítéséhez megfelel a gyenge minőségű bor is. Az átvétel azonban nemcsak a meny- nyiség mérésével történik, hanem elsősorban is a bor fókát és minősegét állapítják meg s csak a minden tekintetben megfelelő bor kerülhet be a Borforgalmi Vállalat pincészetébe. — Valamikor a finomabb borokat csak az urak fogyasztották •— mondja az egyik pincemunkás. — Ma a legjobb bor is a dolgozóké s éppen ezért mi úgy végezzük itt a munkánkat, hogy a dol- gt zók asztalára egészséges, jómi- nőségü bor kerüljön. Stertákné nem ir levelet Egyik legkedvesebb ételekéin. S ellátóié felszólalásé á Záré. megyei levelezők első konferenciáján. Mint a Szabad Föld levelezője rész vett a Szabad Föld pályázatán egy Írásával. Mi Volt a pá Lyadij: bútor, rádió, gölte csizma, könyv s b. Néni, Ster- láknénak nem -oltak nagy vá_ gyai, nem azért ir., hogy nyerjen. Ez az irás a szívből jött. Dohát egy gumicsiz ina — min. azon. az emléke íetes hozzászólásán elhaflg- r'? T~ jó'lot volna a téli Heg poasbail. Noé, jó yo! a pályamű. Dija' is kapott egy könyvet. S ékkor mond-a Steríákuó az a feledhetetlen mondását.: jó lát volna az a csizma, hogyne leH volna jó. Aztán, hogy heteforgcDtiám a könyv be s elolvastam, rájö-lém: a csínná az elkopik, de a könyv <*z megmarad. Hát a könyv megvan, még ma ia. Csakhogy SteFáknó immár egy éve hallgat s nem ir levele'. Egyre az' hajtogatja: Öreg vagyok. S magyaráz za: — Két unokám van. De milyenek? Deháit azokról csak ne.m irhatok- Hiszen minden nagyanya .elf ogult az unokáival... Én is. öreg vagyok. Már az unokák is mondják, hogy az apu szép, teert neki fogai vannak ... — s maga is nevet, velünk ogyü'L — Volna.e imivalójá? — szegezzük a kérdést Stertá'k lónak. Lehefett volna ívni, lett volna mit... — gondolkozik — hiszen irtani is • ,. csak nem küldtem el. Félig ir • ovelekc' eltéptem, öregszem, m... —- 3 ez az ^öregszem, na" refrénként iér vissza be sz él ge résünk során. — Olvasom ám azért a '■'alá* — vigasztal — de hát iz olyan tömör, hogy rám már úgy sincsen szükség. Ezeii aztán egy ideig vitat kozunk. — Miér nem keres'c fel a szerkesztősége'.? — Sokszor jártasa 'Zala égerszögén -— de a szabad ■bőmet vásárlásra használtam fel. A szellőiül dolgok, hbj dinárad ak. Ugye, milyen pu Tán lettem? Aztán megint kezdi de mos már Föke-é Viktor bá csirái akarja bizonyít!atni igazát, aki szintén i-f ül a szoba ban: —- Ügye, öregek vagyunk Gergő? — Fenét —- tál! akozik Ger gő bácsi, pedig már Ő is tu’ van az ötvencn. — Te még -zereed a legényeket — vág szemével Stertákné felé. — Szeretem ám! .., — villanik meg az ,,öreg“ d értékűé szeme: — Árpit, ’ueg Is vén kát. Ők az imokák. Szóval me lut visszatértünk oda, aliön au elindul5 tink. ★ 1 írhatnék, igen. Jó árgy leime az is, hogy a pár titkárunk nem akar meg lÖsülüi. Erre aztán mindenki ne vét s kórusban kérdik, hát öt niég miért fontos. Csakhogy Stertákné Inát meggondol a ez. is jóelöre:-— Sok az agglegény a fa uban. Ha ő megnősül, azok i? oegiiőhülnek \ párt titkárnak bbeii is példát kell nrót-aL Tu, Ha neve ttok is — azért iá' szilt az árcukon, hogy egyet | értenek. Ső-, S'ertákné már rvcl is az asztal melléíit ülő pártftitkér felé: — Most még az édesanyád Ívégöz rád minden munka . Főz, mos, vasal. De ha öreg eszel, nem lesz ám aki gondot Viseljen rád — ha nem nő. sülsz meg. Aztán az mondd még, mi. adsz öregségedre a gazdaasszonyodnak a mosás árt, főzésért ? Szidást, mór gűst- Más már néni juit öreg mbertdl. Megintcsak visszakanyaro. lünk a családi éle hez. Vala ) : azt mondja: —- A Nők Lapjában nagyon jó olvasmányok vannak a családi élé ről. Hyent kellene irni a Zalában is. Há. ebben igazuk van. Ef. nincs mit mondanunk. S a csendben S'ertákné szól újra— Veho'ünk bútort, lakás rádiót. Csak még nincs időnk mindennek örülni. — Előbb vágy am társaság ra, szórakozásra — most csalt lüldögélek o'-lion. Egészei; ’'Töltik clo'eme: áz Unokák. (Hej! De mennyi innivaló itt. Stertákné!) Valaki megint közbeszól: -- Mégis csak öregszel 8 erták hé. — Mindig célzásokat ‘esz nek ä koromra — mondja panaszosan. — pedig 6a is voi am fiatal. Holott ők nem biztos, hogy lesznek öregek. No, eat megkapták. öregszik-e Stertákné? Egy csomó munkakör — ütői beszél. Ezt igy, áz! ügy oldotta meg. Mint a föld- müvesszövetkezcó dolgozója, párosversenyben is élenjár, Egy csomó tervé van. Möét már nem kell kérdezni Ster. ákiiót, magától beszél. De milyen lelkesen, fia'aló san. ülnek itt a szobában^ fia- alok is, gyermekei lehe'nének. 3 möst hallgatják, háÜgat- jűk S értéknél; ennyi mun- áakedv lát' án szinte irigyen is tekintenék rá néhányon. Öregszik e S-ertákné? Aki ilyen lelkesén dolgozik ervéz: az nem öregszik. A nuika fiatalít, Stertákné ese- ében is. Ő van a beszélgetc-s köz pontjában Figyelik. S tüzelik :jabb beszédre: — Színésznő eszetf el benned, Ster ak né. • . Erre is kell mondani Vála mit. Mindenki S'.ertáknéra oö-z 9 ő válaszol: —- Parasztriíftztny voHáfn (1 évig. Szép szerep voP- tÍvből 3 úgy érzem, hogy jól-í \j.t errvhtam* 1 Mindenki hallga -nak. elkomolyodik, Holnap ismét összejönnek a zalai levelezők, közel kétéves munkajuka' mérlegelni. Lesz miről beszélgetnünk, hiszen levelezőink nem egy feladat eredményes megoldó sához se- gite'ték hozzá a megyei lapöt. De van még javiiani valónk is. Eat nem tagadjuk el mi sete és bizonyára levelezőink sete fukarkodnak majd a bírnia-tál... Nehéz lentié hát elképzel- ai, hogy S'érfákiié hiányozzon erről az értekezletről s hö mondja cí véleményét a lap és a maga munkájáról. Jól tudom, van mondanivalója. Hiszen há most bősz-, szu ideig nem is irt-, azért na. T-yfa elsők közöt: vette kézbe az újságot, — azt az uj ságof, amibe ö is irt (most inkább csak irhaína) s ma is ólvas... .. . mert a csizma elkopik, de n könyv megmarad. Pffp-c-, igy miméi a ezt, S terűmé í> BENKc KAEOLT
