Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

PARI£ É * Pártnap Nován Azért mentünk el & novai pártnapm hogy ;jó tapasztalatokat, sze­rezzünk, hisz Kova dolgozói most már évek hosszú sora óta megértéssel és lelkesen álltak ki a párt politi­kája mellért. No ván működik a mog'yo egyik legrégibb terme löszöd vetkezet'c, elsők között szokták iteijesiteni a beadást, a szántási, ve­tési tervet, egyszóval kevés olyan íelada"' volt, amelyben no ezá- milh*t)‘-unk volna a no_ vai dolgozó parasztság- helytállására. Ezért érdekelt bennünket' most is a novaiak véle­ménye a Központi Ve­zetőség ok'óbér 31-i haíf ározá'-ávúl. bíztunk abban, hogy a további .munkához sok segítsé­get. adnak majd a párt nap hallgatóinak felszólalásai, bírálatai, javaslatai. Sajnos csalódtunk... .Tó magam is sokszor volt am má r a faluban, nem egjy beszédet! el­mondtam már, hol rogz- sztíl, hol jobban. Olyan gyűlésre is emlékszem, ahol nem értettek meg a novaiak (nyilván az én hibámból) — de olyan tapasztalattit $aj. nős még sohasem sze­reztem Nován, mint most. A nagy, kó:*há- rom ezer lakosú község­ben mindössze 27-en je­lentek meg' a pártira- pon, azok is javarészt a 'termelőszövetkezet tagjai, fökimüvesszö- vefkezeti, égésZség'ügyi dolgozók, pedagógusok voltak. Hol maradtak Nova becsületes, .^egyé­nileg dolgozó paraszt­jai, a középparasztok, a, kisiparosok, mi lehet az oka annak, hogy ilyeü közömbösen távoL maradtak éppen onnan, ahol az ő sorsukról is szó volt. Amig ott a maxim- iámpával meg világított) szép párthelyiségben hallgattam Kiss Gyula elvfárg beszámolóját., egyre az járt az cszem­beu, hogy mi lehet en­nek a szomorú közöm­bösségnek az oka. Mert azt nem mondhatják a novaiak, hogy őket nem segi'i a demokrá­cia. Talán egy olyan község sincs a megyé­ben, amely annyit ka­pott volna a dolgozó nép államától, mint a novaiak. Csuka 6ÍV- iíáís hozzászólása bizo­nyítja ezt legjobban, aki meggyőzően mu­tatta be, hogy pár év leforgása alatt egész- ségházat, szülöötühoűt, mentőállomást kapott a falu, háromszor fordul meg az autóbusz egy nap és mindinkább él- marad az ,,istenliá;famÖ_ görti' ‘ jelző a község neve mellől. Balogh elvtárs, a gyógyszerész uj városi mértékekét: is ’megütő gyógyszertá­rukat mutatta meg en­nek bizonyítására, a pártnap után. Pál ölV- •társ a termelőszövetke­zet' nagy széni eredmé­nyeit sorakoztatta fel ennek bizonyítására, amelyekből úgy Idézem, elég, ha annyit említek, hogy egy hónap alatt több mint 40.000 fo­rintot' jövedelmezett a szabadpiacra hizlalt disznók eladása. Égy szóval sok és nagyon ér'-ékes eredményt ért el te a község, nincs hiány az állam támoga­tásában sem. Pál elv'ára maga .mondta, el, hogy ami­kor a megyei pártvá- 1 ászt mányi ülésen pa­naszt! emelt- a mi art, hogy megszüntettek a pekmükelyt, egy hét sem- telt el és megkap­lak újra az engedélyt. Nem kei! már Zala' égerszögről várni a ke­nyeret, süthet minden háziasszony annyit, ámennyit akar. Persze azt is jól tu. dóm, hogy Nován is sok hibát kövaWek el korábban a tanács meg a pártszervek; A meg Ígért villany, évek ód. csak Ígéret-1, pedig a Ve­zeték oőb húzódik a kertek alatt. A tavalyi túlzott begyüj'és sem felejtődik el nyomtala­nul. Az autóbuszjárat­hoz hosszú idő óta hiá­ba kérnek egy fedett várótermet, hogy ne kelljen ázni fázni a vá­rakozás aláirt — dekát ilyen nehézségek má­sutt is vaunak, mégsem tapaszCallni'-ó ilyen kö­zöny. Jó volna, ha a párt- szervezet, amelynek már függetlenített tit­kára is van, megvizs gálná a bajok igazi ókáé. Ne higyjék a no­vai kommunisták, hogy a tömegek nélkül ve­zetni tudják a falut. Elsősorban magukban keressék a hibát, mert sohasem egy egész falu a hibás, hanem azok a vezetők, akik nem tudják megtalálni az utat a falu szivéhez Nem elég például, hogy csak dobszó utján hir­detik ki a pártnap idő­pontját. Ilyen nyirkos, ködös időben meg sem hallgatja mindenki. Nem kell sajnálni a fáradságot', el kell men­ni a falu legtekintélye­sebb dolgozóihoz, meg kell velük értetni’ hogy a gyűlésen róluk let-z szó. Ha nagy falu is Nova, semmi esetre sem olyan. nagy, hogy éz!t né lehö'íie megtenni. Csakhát a pártszervezet clmulanzíb'ta ezt, sőt még a kommunisták, a tanácstagok megjele­nését sem biztosi tort a. Száz szónak is egy a vége. Tanulni, kell ebből a rosszul sikerült pártnapból a novaiak­nak is, dó a lenti já­rási pártbizottságnak is. Alaposabb előkészí­tésre, a bürokratikus módszerek megszünte­tésére, igazi tömégkap- csöla‘ra vall szükség Nován is, hogy becsü­letes dolgozóira ezután is biztosan számíthas­sunk ... V. F. JAVUL A TAG- ÉS TAGJELÖL TFELVÉTEL ZALAAPÄTIBAN A zalaapáti pártszervezetek lag- és tagjelöltfelvételi munkája az elmúlt .hónapokban megjavult. Mig az elmúlt évek során egy- egy taggal vagy tagjelölttel erő­sítettük sorainkat, most -havon­ként rendszeressé vált a legjob­ban dolgozó pártonkivüliek felvé­tele pártszervezeteinkbe. Ezt úgy értük el, hogy sokkal nagyobb gondot fordítottunk a JÖL DOLGOZIK A BOTFAI dolgozók ügyeinek orvoslására és ezáltal bizalommal fordultak a pártszervezet felé. Jó a tömeg- szervezetekkel is a kapcsolatunk, amely lehetővé teszi, hogy a pártszervezet minél jobban kiszé­lesítse a dolgozókkal való kapcso­latát. Csarmász Béla párttitkár. MSZT-ALAFSZERVEZET A szervezet jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a község dolgozói teljesítették a beadást s időben végeztek az őszi mezőgaz­dasági munkákkal. Kulturmunkában is eredményeik vannak, melynek irányításában, vezetésében nagy szerepe van Major Sán­dor pedagógusnak, az MSzT-alapszervezeí titkárának. Az MSzT Országos Központja jó munkájáért tüntette ki brönzkoszorusjel- vénnyel, BENKÖ KÁROLYNÉ TÖBBÉT KÉRÜNK AZ OROSZ REMEKÍRÓK SOROZATÁBÓL Dolgozóink örömmel üdvözölték nosaikat. az Orosz Remekírók sorozatának megjelenését. Alapszervezetünk aktívái tájékoztatási: alapján a kiadott utalványok már az első nap megtalálták boldog tulajdo­Igen sokan kérték, hogy tegyék lehetővé minél nagyobb példány- szám megjelenését. Farkas Gyula, MASZOLAJ-íurás MSzT-titkára. A zalaegerszegi Állami Erdőgazdaság dolgozóinak felhívása A zalaegerszegi állami erdőgaz­daság dolgozói harcot indítottak a kormányprogramm maradéktalan teljesítésének elősegítéséért. Az 1953. III. negyedévi terve­zés szerint az erdőgazdaság vesz­teségesnek volt megtervezve, ezzel szemben erdőgazdaságunk a ter­vezett veszteség helyett komoly összegű nyereséggel zárta a III. negyedévet. Erdőgazdaságunk dolgozói csat­lakoztak a devecseri erdőgazda­ság mozgalmához. Ezen moz­galmon belül közel háromnegyed millió forint értékű megtakarítást, önköltségcsökkentést, értékgyara­podást értünk él. 1953. IV. ne­gyedévi tervteljesitésünk állása 1953. december 1-én: Fakiterme­lés 91 százalék, faanyágmozgatás tő mellől: ipari fa 112 százalék, tűzifa 118 százalék. Távolsági ér­tékesítés: iparifa 104 százalék, a tűzifa pedig 100 százalékos. Az erdőművelési feladatokat 112 szá­zalékra teljesítettük. Az 1954. I. negyedévi előreho­zott fatermelési tervfeladatok 33 százalékát már teljesítettük. Ez azt jelenti, hogy mennyiségileg évi fatermelési tervünket is meg­valósítottuk. A legnagyobb harcot most a ter­ven félüli tüzifaszállitás biztosí­tása érdekében indítjuk. A kor­mányprogramm biztosítja a dol­gozók tüzelővel való bőségesebb ellátását. É nagy feladat végrehaj­tása nagy mértékben az erdőgaz­daság dolgozóira hárul. Felhívással fordulunk a községi pártszervezetek és tanácsok utján a falu igaerővel rendelkező dol­gozóihoz, jelentkezzenek erdésze­teink, pagonyaink, erdészkerüle­teink vezetőinél tűzifa és iparifa fuvarozására. Felhívással fordulunk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőihez és dolgozóihoz, nyújt­sanak szocialista segítséget erdő- gazdaságunknak, adják át az ösz- szes nélkülözhető fuvarerejüket (fogat, Vontató, gépkocsi) az erdő- gazdaságnak. Felsőbb rendelkezés folytán 1953 december 31. napjáig a tel­jesítménybéres fuvardijakat 50 százalékkal félemelt összeggel fi­zetjük, ami igen nagy kereseti le­hetőséget biztosit. Ezen felül a fu­varkereset arányában faanyag vá­sárlását is biztosítjuk. Felhívással fordulunk a MÁV illetékes szerveihez, biztosítsák az erdőgazdaság vagonszükségle­tét. Minden esetben állítsák ki a kért vagonokat, irányvonatokat. Feladatunkat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a MÁV megértése, segítsége, vagonbiztositása mellett a kitermelt fát el tudjuk szállí­tani. Erdőgazdaságunk a maga vona­lán mindent megtett és megtesz a jövőben is, hogy az ország min­den lakója meleg, békés otthon­ban pihenhessen, gyermekeink meleg iskolákban tanulhassanak, szórakozóhelyeink kellemesen fű­tött termeikben várhassák a mun­ka után szórakozni kívánó dolgo­zókat. Ahhoz, hogy hatalmas feladata­inkat teljesíthessük, segítségre Van szükségünk. A kitermelt fa­anyagot a tő mellől kell fuvarozni MÁV-rakodórá, onnan pedig el kell szállítani az ország minden részébe. Bízunk abban. hogy felhívá­sunk megértésre talál, ami bizto­sítja kitartó munkák mellett azt. hogy a kormányprogramm ránk eső részét maradéktalanul végre­hajthassuk. A zalaegerszegi Állami Erdő­gazdaság dolgozói nevében: Gajdos Istvánné üzemi párt- titkár, Horváth Nándor szaksz. biz. elnöke, Ferenczi Béla fő­mérnök, Seregély Sándor munkaügyi előadó, fi jó munka elismerése A felszabadulás előtti időben melyik dolgo­zónak jutott volna eszébe, hogy jubiláljon. Ez is a kiváltságos osztály privilégiuma volt, esetleg a tőke duzzasztását elősegítő hajcsároknak, vagy egyes, a tőkést vakon kiszolgáló és nagy hasz­not hajtó dolgozóknak juthatott osztályrészül, hogy jubiláljanak. Dehát ez az eset olyan volt, mint a fehér holló. Akkor, amikor a munka nem a jobb életért, a boldogabb jövőért vívott nemes harc, hanem terhes robot volt, a dolgozó nem is szíve­sen emlékezett vissza szolgasorban eltöltött éveire. Az elmúlt napokban irtunk egy jubiláló dol­gozóról, Svai Józsefről. Svál József Z5 éve dolgo­zik egyfolytában a zalalövői téglagyárban. Most, amikor jubilált, nem a felszabadulás előtt eltelt 17 évről, hanem a felszabadulás utáni 8 évről be­szélt, Azt mondotta, hogy a régit nem is jó fel­idézni. Amikor Svál Józsefet jubileuma alkalmával meleg szeretettel üdvözölték a dolgozók, rosszné* ven vették, hogy a Bánya- és Épitőanyagipari Egyesülés megfeledkezett legjobb dolgozóinak egyikéről, de aztán kellemesen tévedtek. Hama­rosan kiderült, hogy az Egyesülés nem feledke­zett meg Svál Józsefről, A telepen megjelent az ES párttitkára s meghitt ünnepség keretében át­adta az egyesülés elismerését és 1450 fórint pénz­jutalmat. A KSzKBI küldöttértekezletéről A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztositó Intézet december 6-án tártotta Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában első küldöttgyűlését. Horváth Éva, a Zala megyei kirendeltség ügyvezetője megnyitó beszédében röviden beszá­molt a biztosító intézet céljáról, feladatairól, majd összefoglalva értékelte az eddig elért eredmé­nyeket és rámutatott az elkövetett hibádra. Be­széde másik részében a küldöttválasztással fog­lalkozott. A tartalmas beszámolóhoz sokan hozzászól­tak, Flumbert János arról beszélt, hogy a KSZKBI pártunk, kormányunk ajándéka, tehát az intéz­mény a dolgozók érdekében létesült. Fogadjuk szivesen és használjuk a magunk javára. Bihari elvtárs a táppénzekkel való visszaélé­sekre hívta fel a figyelmet, kérve az orvosokat, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben Írják ki a dolgozókat munkaképtelennek. A gyűlést a közben érkező táviratok tették színessé. A táviratokat az elnök azonnal felol­vasta. A hozzászólások után a jelölőbizottság megtette jelölését azokra, akiket az első országos alapszabályt jóváhagyó küldöttgyűlésre javasol­nak. A kijelölt személyekét á tagság egyhangú­lag elfogadta, A szépen dekorált teremben nagy érdeklődés mellett folyt le a gyűlés, bizonyítékául^ annak, hogy kisiparsaink valamennyien megértették és megbecsülik kormányunk gondoskodó poli­tikáját. Hiba, hogy sem a párt, sem pedig az SzTK nem képviseltette magát, a gyűlésen, cA, {áltkbő libán Küszöbön a fenyőün­nep. Ezt nemcsak a nap­tár, hanem a zalaegersze­gi Sport- és Játékbolt előtt állók naponta nö­vekvő csoportja is mu­tatja. Nemcsak gyerme­kek csoportosulnak a kirakat előtt, hanem kor és nemre való tekintet nélkül felnőttek is. Ke­vés az olyan család, ahol nincs gyermek, akit a fenyőünnep alkalmá­val ne akarnának meg­ajándékozni. A sport- és és játékbolt pedig, mint kirakata is mutatja, a legkényesebb igényeket is kielégíti. Ha belépüftk a boltba, bőven találunk mindig vásárlókat. Az eladóknak van mivel foglalkoznánk, hiszen rit­ka az a vevő, amelyik az első pillanatra hatá­rozottan állástfoglal, hogy egyik vagy a má­sik áirüt fogja-e mégvá­sárolni. Nem csoda ez, hiszen a polcok zsúfolva vannak a legkülönfélébb játékszerekkel. Mindig újabb és újabb játéko­kat fedez fel a vásárló, Persze mindegyikre ki­váncsi. Elkéri, hogy ke­zébe foghassa, megvizs­gálhassa. Néha három- négyféle apróbb játék­szer is van égy-egy ve­vő kezében, ilyenkor az eladó segit a kiválasz­tásnál. Neki már na­gyobb gyakorlata van. Ez a szakmája. Megkér­di az izgatottarcu, játé­kokat szorongató Vevőt, hogy kinek szánja az ajándékát: mennyi idős? Fiu-e, vagy kislány? Gondos, aprólékos kikér­dezés után aztán java­solja az egyik, vagy má­sik játékszert. Előfordul aZ is, hogy a játékok vonzóerejét nem tudják a vevők leküzdeni. Ilyen­kor egy határozott ,(kérem mind becsoma­golni“ felkiállással zá­rul részükről a vásárlás. Pet’sZe nem mindenki vásárolja meg a kézbe­adott áruk mindegyikét. AZ eladók azonban nem szűnnék tneg ajánlani. Egyik pillanatban a polc tetején keres, a másik pillanatban az üzlet túl­só sai'kából jön az eladó játékkal megrakodva, hogy a vásárló minden igényét kielégíthesse. Szerencse, hogy a játék­áru jó minősége a segít­ségükre siet. Nem rossz árut kell „rátükmálni“ a Vevőkre. Nincs is talán olyan, aki üres kézzel hagyná él a boltot. Miért e nagy vásár­lási láz? Mi váltja ki ezt a nagy érdeklődést. Az-e, hogy rengeteg kedves, mutatós játékot találunk üzleteinkben? Az is. Vagy talán az, hogy a rendelkezésünk­re álló áruk minősége kifogástalan, tehát érde­mes megvenni? Az is. Talán azért vásárol min­denki, mert olcsó és min­denki számára hozzáfér­hető áron bocsátják a dolgozók rendelkezésére? Azért is. De, ha figyelemmel ki­sérjük a vásárlók arcát, látnunk kell, hogy Van még más oká is ö vásár­lásnak, Hiszen azok az emberek, akik pirosló arccal, rajongva és min­den másról mégfeledkez­ve, egy-egy játék kivá­lasztásánál szinte elmé­lyülve töprengenek, vala­mennyien anyák, apák, nagyapák. A szülő a gyermekének, a meny­asszony a vőlegénynek, az a menyasszonyának, vásárol. Ezt a vásárlást a szív, az egymáshoz való ragaszkodás, a sze­retet sugallja. Szerete- tünkkél főleg az ifjúsá­got halmozzuk el, hi­szen a családi otthon melegségét, derültségét, az érte való rajongást a gyermek hangja Váltja ki legjobban belőlünk. A családi otthon melege kiegyensúlyozottá, meg­elégedetté, harmonikussá teszi az életek A meghitt családi ün­nep szorosan az életünk­höz tartozik. Ezt mutat­ja az a szokátlan nagy forgalom is, amit a já­tékszerükéinél tapasz­talhatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom