Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

rnjc prolfiIrjm ígyesüuetek > A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 290. szám. Ára 50 fillér 1953 dec. 11. Péntek r­MAI SZAMUNKBÓL: Az ENSz-közgyülés ülése (2. old.) — Az iskola és a család együttműködé­se a gyermekek nevelésében (2. old.) — Párfnap Nován (3. old.) _ A za laegerszegi Állami Erdőgazdaság- dolgozóinak felliivása (3. old.) .— A játékboltban (3. oíd.) — Több mint 100 ezer forint tiszta jövedel­met biztosított a halastó a ' bánok- szcmtgyörgyi Béke tsz-nek (4. old.) — A zalabaksai tanács a dolgozók áruellátásáéit (4. old.) A kuliurverseny helyi bemutatói elé A hagyárosböröndi tanácsülés tapasztalatai Az Országps Népművelési Bizott­ság meghirdetésére, a megyei nép­művelési áUandóbizoKság felhívása nyomán megyénkben is nagy lelke­sedéssel jelentik be nevezéseiket köz. s egeink, üzemeink, intézményeink, állami gazdaságaink, gépállomása­ink és 'ermelöszüvetkezeti eink kul ui­cso portjai. A muH hibáin okulva az idei ver­seny-nevezéseknél nem elsősorban a nevezési számok mindenáron való fel- t ornászására törekedtünk, hanem — mint ahogy ezt pártunk határozata, kormányunk programmja is ineg'kö. veteli — csopor-jaink felkészülésére, eszmei művészeti fejlődésére, az el­mélyültebb foglalkozásra, mindenek, előtt, dolgozóink igényeinek kielégí­tésére fordítunk fokozott, gondot. A Népművelési Intézeti egyes művésze i ágakból rendezett szakmai konferen­ciái nyomán a zene-énekkarok, báb­csoportok, valamint a népi-együkesek vezetői részére megyénkben is szak­mai konferenciát rendezünk decem­ber 13-án, Zalaegerszegen, A megyei és járási művészeti pat­ronálok munkába álbak és számos együttest látogatták meg már eddig is, segítséget nyújtottak nemcsak a művészeti, de sok ese-ben szervezési problémákban is. A művészeti patro. nálókra igen komoly és felelősség- teljes feladat vár a továbbiakban. Munkájuk értékét eredményét nem­csak a művészi színvonal emelkedé­sében, a dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítésében, hanem a különböző csoportok állandósulásá­ban, a rendszeres — nemcsak kam­pányjellegű — művészeti tevékeny­ségben kívánjuk lemérni. Mindamellett, hogy érőinket első­sorban ezekre a feladatokra össz- pontositoíituk, mégis számszerüsóg- ben túlhaladtuk a tavalyi kukurver- seny eredményeit. Míg tavaly alig 460 benevezett csoportunk kb. egy- harmad részét úttörők képezték, az idei kiil'-urverseny nevezéseinél fel­nőit csoportjainkkal megközelítően eléDiik ezt a számot. A nem végle­ges összesítés alapján 441 csopor­tot illetve egyéni nevezést tartunk nyilván. A különböző művészeti ágak megoszlásában azonban komoly aránytalanság mutatkozik. Nem úgy, hogy sok a szinj át szócsoport : 152, tánccsoport: 124, hanem mindössze 11 báb, 13 zenekar, 35 énekkar, 24 rigmusbrigád és csak 23 egyéni ne­vezés történt. A tavalyihoz viszonyít­va komoly eredményt) jelent a 11 népiegyüttes jelentkezése, amelyek községükben élő vagy lassan feledésbe merülő népszokásokat, népi játéko­kat elevenítenek meg mai életünk felszabadult hangulatában. Dicsérő' ille!i azokat a csoportvezetőket, pe­dagógusokat, akik vállalták ezt a nehéz, de igen szép feladatot, a népi kincsek fel-árásától a koreografálá­son keresztül egészen a művészi be­mül atásig, majd még tovább: uj eleiünk nélkülözhetetlen,' zamatos fűszerévé tevését. A meglévő értékek, lehetőségek csak egy igen kis hányadával ékek községeink, üzemeink, amikor az egyéni nevezések vonalán a 46 sza­vaién kívül mindössze 23-an jclent- kez-'ek Az Országos Népművelési Bizottság éppen a kormányprogramra szellemében igen széles lehetőséget nyitott meg az egyéni nevezések te­rén, hogy bemutatóink minél szineseb. bek, vákoza'osabbak, még szórakoz­tat óbbak legyenek. Járási tanácsa­ink nem fordítottak kellő gondot erre az igen fontos területre. I-Íít az ideje, hogy a mulasz'-ást még bepótoljuk. Dolgozóink között nem kis számban vannak, akik szívesen énekelnek, vagy zenélnek, legyen az régi vagy modem hangszer, ott era, fmulya, harmonika, hegedű stb. Hoz­zák el ezeket a hangszereket, mu­tassák be tudásukat, szórakoztassák vele dolgozóinkat. Kernéij ük, hogy a gzen'.péteruri van ács1 ti kár is meg­szólaltatja gyönyörű basszushangját, de megszólalta'ja sajátkészítésű, szépcscngésü xilofonját is, saját szerzeményű indulóit, dalait. A aló- szinü, hogy nem szűkölködünk egyé­ni férfi-táncosokban sem. Népi me. sélőink sem ,,jö4ek elő" toljes szám­ban ,,odújukból'‘. pedig igen sokat várunk művészetüktől dolgozóink szórakoztatásában, nevelésében. Mü vészi felolvasó sem akad ugylá'szik megyénkben, pedig igen komoly és nem könnyű művészeti ág ez. Nem hisszük, hogy nincsenek ilyrni tehet­ségű dolgozók. Az idei kuliurverseny lehetőséget nyújt abban is, hogy a népi alkotó- művészek mint egyéni szereplők résztvegyenek a versenyen. Ezért, felkutatásuk, s a velük való foglal­kozás különös figyelmet igényel, mert bizonyos, hogy vannak olyan alko'é művészeink, akiknek tehetsé­ge nem vált eddig ismertté, leg­feljebb csak szűk családi körben. A pedagógusok az iskolás gyerme­kektől gyűjtsenek adatokat arról, hogy ki ismer mesemondó, verselő, nó* acsináló, táncos, faragó, hímző, fesiő öregeket vagy fiatalokat. Az állandóbizo-tság tagjai figyel­jék a falu közös megmozdulásain (■láncmulatságban, fonóban, tollfosz­tóban) a részvevőket: ki az, aki ki­tűnik valamilyen tehetséggel. Érdek­lődjenek a kis- és háziiparos meste­rek között, (fazekas, gyékényszövő, füzfafonó, szűcs, ács, kovács, mé- zeskalácsos stb.), kik készítenek kü­lönösen szép munkát. Euró, faragó ezermester szép számmal akad me­gyénkben is, akik valóságos remek­művekkel díszítik lakásaikat, nagy­szerű ötletes játékokat” készítenek gyermekeiknek. ök is alkotómű­vészek . Győzzük meg, ezeket a mű­vészeket arról, hogy népi demokrá­ciánk megbecsüli tehetségüket.. Mondjuk el, hogy például augusztus 20-án tizen kapták meg „A népmű­vészet mestere" címet és kitüntetést. A népi alkotóművészek alkotásait a kulturverseny egyes szakaszain (be­mutatóin) kiállítás keretében mutat­juk be, bíráljuk el és vásároljuk meg.. Rövidesen megkezdődnek a kultur. verseny helyi bemüatói. a helyi be­mutatón a község (tsz, üzem stb.) dolgozóinak véleményét kérjük az előadásról, a müsorválasztásról, a csoport egész munkájáról. Nyissanak akkor is vb át a bemutatón, lia a közönség elégedett az előadással, hi­szen az észrevételek, tanácsok mln- dig segítenek a csoportnak. A vita után dől el, hogy a csoport:, az egyé­ni szereplő, az alkotó művész szere­pelhette a körzeti bemu'-attm. A közönség tehát a verseny első bíráló­bizottsága, olyan kollektíva, amely nemcsak véleményt mond, hanem szükség esetén tevékenyen hozzájá­rulhat a hibák kijavításához. Ellem őrzést gyakorol nemcsak a szereplők, hanem a művészeti munkáért felelős vezetők fele‘‘t is.­A kulturverseny célkitűzéseit csak. is a színvonal emelkedése teszi lehe­tővé, hogy csoportjaink valóban ki­elégítsék népünk művelődési, kultu­rális szórakozási igényeit. E feladat megoldásához felkészülési törekvé­sükkel már eddig is hozzájáraitak csoportjaink, egyéni szereplőink. Reméljük, törekvésüket még tovább fokozva, eredményesen állják meg helyüket a versenyben és u'ána is, s ezzel felbecsülhet ellenül hozzájárul­nak kormányunk programmjának eredményes végrehajtásához. Gelencsér Lajos Hagyárosbörönd nevét nem­csak Zala megyében, hanem a megye határain túl is ismerik. A begyűjtési versenyben az utób­bi időben mindig jó helyezést biztosítottak maguknak, amivel országos hírnévre tettek szert. Most, az őszi kapásnövények be­adási versenyénél az országos versenyben az ötödikek lettek. De nemcsak a begyűjtésben, hanem általában minden területen jól szokták megoldani feladataikat. 8-án estére tanácsülés volt ki­tűzve a községbe. Hagyárosbörönd jó hírnevét ismerve mindenki azt gondolhatná, hogy bizonyára a tanácsülés sem lesz méltatlan a jó hírnévhez és megbecsülés­hez, ami a hagyárosböröndi dol­gozókat körülveszi, annál is in­kább, mivel A MOST TARTANDÓ TANÁCS­ÜLÉSEK KÜLÖNÖS JELLEG­GEL BÍRNAK. Azt kell megtárgyalni, hogy a dolgozó nép érdekében milyen feladatok állnak a tanács, mint választott szerv előtt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége által hozott határozat vég­rehajtásában, hiszen felelősek a dolgozó nép előtt cselekedetei­kért. Rajtuk múlik, hogyan kerül végrehajtásra a határozat. Hagyárosböröndön bár a ta­nácstagság és az érdeklődők meg­jelenése jó volt, hisz az iskola égjük tanterme zsúfolásig meg­telt, mégsem lehet jónak monda­ni a tanácsülést. Egy napirend helyett kettőt tartottuk és a be­számolók vagy egyáltalán, vagy pedig nagyon keveset foglalkoz­tak helyi jellegű problémákkal, inkább Egyre több üzemünk jelenti, hogy 1953. évi tervét befejezte. A zalaszentgróti Vajgyár dolgozói is mindent elkövettek, hogy ha­táridő előtt fejezzék be tervüket. Munkájukat odaadóan végezték s tervüket a minőségi munka foko­CSAK ÁLTALÁNOSSÁGBAN SZÓLTAK A TANÁCSTAG­SÁGHOZ és a község dolgozóihoz. Mintha Hagyárosböröndön nem lennének hibák és egyáltalán nem is akar­nának semmit sem tenni a hatá­rozat végrehajtásáért. Egy egész sor lényeges kérdéssel, mint pél­dául a kereskedelmi, kulturális és közegészségügy, nem foglalkozott a beszámoló. Pedig a beszámolót tartó vb. elnök elvtárs hangoztat­ta, hogy helytelen ha a lakos­ságot csak a kötelezettség teljesí­tésére fegyelmezi a tanács és nem veszi figyelembe a jogait is. Ő maga azonban a beszámolóban ezzel kevésbbé foglalkozott. A Hagyárosböröndön elkövetett hibákból okuljanak községi ta­nácsaink. A beszámolót nagy gonddal és körültekintéssel ké­szítsék el, végrehajtóbizottsági ülésen beszéljék meg. Lássák be tanácsaink, hogy a lakosság gyor­sabb ütemü életszínvonalának emelése és a tanácsok jó mun­kája szorosan összefügg. Ennek pedig egyik alapja a tanácsok mun­kájának és ezzel együtt a tanács­ülések színvonalának a megja­vítása. A Hagyárosböröndön elkövetett hibából azonban ne csak községi végrehajtóbizottságaink, hanem a járási tanács végrehajtóbizottsá­ga is okuljon, mert az itt elkö­vetett hiba abból adódott, hogy magára hagyták a tanács veze­tőit, pedig ez a példa is bizonyít­ja, hogy annak a községnek is szüksége van a segítésre, ame­lyik az országos versenyben di­csőséget szerzett. zása mellett igyekeztek napról - napra túlteljesíteni. Lelkes mun­kájukat siker koronázta. A Zala megyei Tejipari Egyesülés öröm­mel jelentette, hogy 1953. évi tervüket december fi-án befejez­ték. A MÚZEUMI HÉT MAI MŰSORA. December 11, péntek: László Gyula egyetemi tanár (Budapest) vetitettképes előadás keretében is­merteti a honfoglaló magyar nép életmódját. a Mokép Csehovra ügy látszik a Mokép haragszik Csehovra. Ezt a meglepő következte­tésemet az alábbiakból vontam le,. ji minap elmentem moziba, hagy megnézzem a ,,Bátrak arénája" c. nagysikerű, nemzetközi díjjal kitün­tetett cirkusz filmet, óriási meglepe­tés ért. Az nem volt meglepetés, hogy a film még a húrét is felülmúlta. Az eszményi képkapcsolás, a művészi felvételek, a csodálatos, szinte a le- hetetlenség határán mozgó mutatvá­nyok előre várt elképzelés beteljesü­lése volt csupán. A meglepetés az úgynevezett kir séröfilm, Csehov „Medvéjének'e film­változata volt, Anton Pavlovié? Cse­hov, az egyik legnagyobb, klasszikus orosz iró és (bátran mondhat jak) a világirodalom legnagyobb szatirikus Írói között is az élvonalban foglal helyet. Az egész haladó világ ismeri és szereti Csehov novelláit, regényeit és színdarabjait. A Medve egyik so­ha el nem évülő tökéletes remek­műve. Ritkán sikerül egy darab, vagy novella jó megfilmesítése. A Medve kivétel. Tökéletesen sikerült, s aki látta és elmélyülve nézte, annak egy eleire szóló élmény volt. Mindezek után nagyon fúr csatiak találom, hogy sem a Zalában, sem egyebütt .nem gondoskodott a Mokép a kis érő filmnek legalább csak a megemlítéséről sem. Furcsa ez amnál is inkább, mert akármilyen sport film, vagy rajzfilm a kisérőműsor, mindig megvan hozzá a megfelelő propa­ganda. Nem akarom lebecsülni a sport- és rajzfilmeket, mert magam is szeretem őket, de azt tárgyilago­san meg kell állapítani, hogy Csehov „Medvéje" akkor is élni fog, mi­kor a huszadik futball-, vagy futó- hírességnek tapsolunk. Mi az oka tehát annak, hogy meg sem lett említve a ,,Medve'' ? Két ok lehet. Vagy haragszik a Mokép Csehovra, vagy azt hitte, hogy a közönség megijed a medvétől. Pedig a közönség nagyrésze nem fél a Csehov-féle „Medvétől". Akik még félnék, azokat meg leéli barát- közt at nunk velük. Ez mindnyájunk kötelessége a kultúrával szemben, j Moképé is! BAKOST, GKSGELY Zárszámadás a zalatárnolri tsz-ben Közel 200 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt előtt ismertette a zalatárnoki Vörös Csillag termelőszövetkezet zárszámadásának ered­ményeit, A kívülállók nagy elismeréssel hallgatták végig a tsz egyéves munkájának mérlegét. Volt is mit elismerniök. 8 és fél kiló gabona, 12 forint készpénz, 2 kiló burgonya, 1 kiló kukorica és számos más termény jutott egy-egy munkaegységre. Mühl Mi­hály elvtars, üzemi párttitkár például az alábbi részesedést kapta: 40 mázsa gabona, 7000 forint készpénz, 10 mázsa burgonya, 20 mázsa takarmányrépa, 4.80 mázsa kukorica, 15 mázsa széna és 40 mázsa szalma. A közgyűlés után a kívülállók közül többen elmondották, hogy ilyen jövedelmet csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosíthat a dol­gozó parasztság részére. Beszéltek arról, hogy a közgyűlésről ha- zamenve családjukkal is megtárgyalják a belépést. Az ősz folya­mán mar három taggal szaporodott a termelőszövetkezet és előre­láthatólag a közeljövőben uj belépések történnek. A közgyűlés a hajnali órákig tartó mulatsággal ért véget, ahol még jobban meg­szilárdult a kapcsolat a termelőszövetkezet tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között. A zalaszentgróti Vaigyár befejezte 1953. évi tervét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom