Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A IX. évfolyam 282. szám. Ara 50 fillér 1953 dec- Szerda MAI SZÁMUNKBÓL: A világsajtó a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tanácskozá­sáról (2. oldal) — Francia lapok Ho Si Minh nyilatkozatáról (2. ol­dal) — Baráti országok fiataljai­nak tapasztalataiból (3. oldal) — A negyedik zárszámadás a zala- szentgróLi Uj Barázdában. (4. old.) Az adófizetésről fi kölcsönös gazdasági sejifseg a béketábor országainak egyik erőiorr ása Miért nincs kanw és péksütemény minden idében a boltokban? A népi dcmokraJtikus országok nép­gazdaságuk fejlesz lésében főképpen a belső erőforrásokra, a. Szo-vje-unió testvéri segítségére és a kölcsönök gazdasági együ-t működésre 1 ám a sz­kodnak. A Szovjet unió és 0. népi demokra­tikus országok gazdasági együtt mii­köd esc éwől-évről nő és erősödik, A7. együttműködés az egyes or­szágok részéről munkamegoszi'áöt kövü'ei. Szükséges, hogy minden or­szág elsősorban azokat a termelési ágakat fejlessze, amelyekhez a leg­kedvezőbb f el* é-elei vannak, ső: gaz. dasági 'érvének elkészítésénél is fi gyelenibe kell vennie a kölcsönös gazdasági segítség nyújtotta leheitő- ségeket és az együttműködésből eredő kö'eieze'tségeket. Lengyelországban például a szén­ás színesfém'ermelés és a vegyiipar fejloszJí'ése számára a legkedvezőbbek a feltételek, Romániának fejlett ásványolaj ipara van. Magyarorszá­gon igen gazdag, magas aluminium- tartalmú bauxi* lelőhelyek vannak. Bulgária adottságai a kohóipar fej­lesztését szolgálják. Albániában nagy jövő vár az ásványolaj-, króm-, réz., szén- és bitumeniparra. Cseh­szlovákiában a nehézipari' és kohó­ipart, a Német Demokratikus Köz ársaságban pedig a gépgyártás és kohóipar melleit a finommechanikai és op'ikai ipart fogják fejleszteni. Telia, a szocializmus táborához tartozó országoknak módjukban áll, hogy népgazdasági terveik össze- egyeztetésével, a kölcsönös gazdasági segii'scgre támaszkodva, biztosítsák a termelőerők nagyarányú fejlődését. A gazdasági együttműködés így le­hetővé teszi, hogy a szocialista tábor országai a nemzeti jövedelem jelentős részét a dolgozók éle1'-színvonalának emelésére és olyan beruházásokra, fordi'sák, amelyek előmozdítják a lakosság' életkörülményeinek gyors- ü'temü megjavítását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 1949 januárjában történt megalakulása után a népi demokratikus országok a Szovjet­unióval és egymásközt hosszúlejáratú gazdasági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződéseket költöttek. Ezek alapján az európai népi de­mokratikus országok kölcsönös kül­kereskedelmi forgalma 1948-tól 1952-ig háromszorosára emelkedőt1'. Nézzük az uj gyárainkat, háza­inkat, útjainkat, a hidakat, kór­házakat, a földeken dübörgő trak­torokat, s büszkén megdobban a szivünk. A munka, s az építés lá­zában ég az egész nemzet. Néhány hete még kukoricát törtek a zala­egerszegi Páter-domb üres telkein, ma már a tetőt ácsolják az uj há­zakra. Kormányunk programmja nyomán soha nem látott bőség­ben kinálják szebbncl-szebb árui­kat boltjaink. Alig öt hónapos kormányprogrammunk szemünk előtt lesz élő valósággá. Ez a pár­tunk határozatai nyomán meg­született programm kijavította azokat a hibákat, amelyeket gaz­daságpolitikánkban elkövettünk így válik életünk napról-napra szebbé, boldogabbá. A programm meg valósításának szerves része, elengedhetetlen té­nyezője a pontos adófizetés. Ezek­ből a forintokból válik lehetővé hogy még gyorsabb ütemben emel­kedjék dolgozó népünk jóléte. A jó politikai munka következtében dolgozó parasztságunk zöme meg­értette az adófizetés fontosságát és pontosan eleget tesz kötele­zettségének. Pénzügyi állandóbi­zottságaink többsége is jól ellát­ja feladatát. Dicséretreméltó mó­don dolgoznak a zalaegerszegi já­rás pénzügyi állandóbizottságai Bakon például vállalást tettek ar­ra, hogy december 15-re 100 szá­zalékos lesz a községben az adó­fizetés. Börzöncc. 116.6 százalékra teljesítette negyedik negyedéves adófizetési tervét, a felsőbagodcak 100, Kerkaialván 81, Kehidán 74 százaléknál tartanak. De nem mindenütt követik az élenjárók példáját. Kozmadomb­ján például mindössze 4.4, Csör- nyeföklén 8.4, Patron 8.6 százalék­ra teljesítették eddig a negyedik negyedéves adóbefizetési tervet. Hetekig nem folyt be egyetlen fil­lér adó sem Baglad, Zehecke Gősfa, Nagyhorváti községekben. Ezekben a községekben nem magyarázzák meg a község dol­gozó parasztjainak, hogy az adó­fizetés kormányunk programmja megvalósításának szerves része. Aki elhanyagolja állampolgári kö­telezettségének teljesítését, az akar va-akaratlanul népünk boldogu­lását, életszínvonalának emelései akadályozza. Általános hiba, hogy tanácsaink a hanyagokkal, a kötc- Jességmulasztókkal szemben nem alkalmazzák a törvényes intézke­déseket. Soha nem látott bő termésünk volt az idén. Bőven van minden­kinek adója rendezésre. Egyesek azonban — az ellenség sugalma- zására — arra várnak, hogy újabb adókedvezményeket kapnak. Ál­lamunk, kijavítva a kormánypro- gramm előtti gazdaságpolitika hi­báit, mindent megtett dolgozó pa­rasztságunk érdekében. Most dolgozó népünkön, közöt­tük dolgozó parasztságunkon a sor, hogy az állampolgári fegye­lem betartásával, a kötelezettsé gek pontos teljesítésével, az adó befizetésével járuljon hozzá a programm megvalósilásáívjz r még szebb élet megteremtéséhez Már több ízben felkerestük a zalaegerszegi Sütőipaiú Vállalatot ezzel a kérdéssel. ígéretet kap­tunk is jócskán, de az Ígéretet nem követték tettek. Helyes vol­na, ha a Sütőipari Vállalat az ígéretek helyett most már komo­Sz utolsó napou is lelkesüli A vas- és fémhulladékgyüjtést Letenyén már október végén megszerveztük, azonban a pajtá­sok egy része borúlátóan azt mondta: honnan szedjenek annyi vasat, annyi fémhulladékot, ami­kor az elmúlt fémgyűjtések al­kalmával minden hulladékot ösz- szeszedtek. Valóban, ebben az évben, az év tavaszán 100 mázsa vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze a letenyei úttörők. Nehezen ment a gyűjtés meg­szervezése. Sokat beszélgettünk a tanulókkal a gyűjtés jelentő­ségéről. Beszélgettünk arról is, hogy abból a vasból, amit mi fo­gunk összegyűjteni, mennyi gép és milyen gépek, háztartási fel­szerelések, kerékpárok készül­hetnek. A többszöri megbeszélés teljesen eloszlatta az úttörőkben az előzőleg mutatkozó borúlátást. Voltak és vannak tanulóink, akik lelkes gyűjtésűkkel maguk­kal ragadják társaikat és ser­kentik azokat is, akik kevésbbé bíztak a letenyei vasgyüjtés si­kerében. Ahogy jobban hozzáfogtunk a gyűjtéshez, az úttörők mind na­gyobb érdeklődéssel figyelték a •Lim-lom Ujság“-ein megjelenő versenyértékelést. A november 24-ig leadott el­ismervén vek alapján 1345.5 ki­logramm vasat 11.5 kilogramm rezet és bronzot. 30.5 kilogramm papot, A ^4.5 kilogramm ron­gyot gyűjtöttek a letenyei úttö­rők. Az eredmény azonban lyan foglalkozna azzal a kérdés­sel, hogy a hiányosságokat a leg­sürgősebben megszüntesse, s a boltokban a nap minden szaká­ban vásárolhassanak a dolgozók friss kenyeret, friss péksüteményt. Benedek Tibor GAÁL FERENC árudavezető gyűjtöttek a leletei úttörők ennél magasabb. Ugyanis az a helyzet, hogy a pajtások közül sokan elfelejtik magukkal hozni az átadott vasról és fémről szóló elismervényt, de vannak olyanok is, akik azért nem adják le, mert ebben az elismervényben nemcsak az átadott vas, hanem jó munkájuk elismerését is lát­ják s igy mintegy kitüntetést őrzik’ meg az elismervényt. Hogy az eddigi értékelés ada­tait jóval túlhaladják az eredmé­nyek, azt az is mutatja, hogy az iskolában felállított átvevőhelyen 16 mázsa hulladékvasat adtak le s ezenkívül a MÉH-telepre és a földmüvesszövetkezethez is na­gyon sok hulladékot szállítottak. A becslésünk alapján ezideig legalább 25 mázsa vas gyűlt ösz- sze. A gyűjtés során a legjobb eredményt Szűcs Ferenc VII. osztályú tanuló érte el. 128 kilo­gramm vasat és 1 kilogramm sárgarezet gyűjtött. Áttal Sándor VIII.-os 106. Kozma Anikó, a III. osztály tanulója 96, mig Horváth Rudolf, a IV. osztály tanulója 62 kiló vasat gyűjtött s ugyanakkor egy fél kilogramm sárgarezet is adott át. A lelkesedés az utolsó napon nőtt legnagyobba s igy előrelát­hatólag a letenyei általános is­kola eredménye az utolsó napon még jelentősen növekedni fog. Báthory Géza, úttörő csapatvezető. az európai népi dem okratikus országok KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK NÖVEKEDÉSE: 1952 600 357 1310 1445 290 Lengyelország Csehszlovákia (1946 1947 207 = 100) 1950 474 A dó 2S8 Magyarország 314 955 Románia 244 1041 Bulgária 142 22S évre növekszik a népi demo. Albániába. A krankus országik kereskedelme a Szovje1 unióval, amely szüntelenül gondoskodik a, demokratikus orszá­gok gazdasági fejlődéséről. Lengyel- ország áruforgalma a Szovjetunió­val például 1952-ben 3.5 szer haladta meg az 1947. évi áruforgalmait-. A Szovjetunió 1952. évi külkeres­kedelmi forgalmának ‘ 80 százalékát a népi. demokratikus országokkal bouyolito’ta le. A Szovjetunió a népi demokratikus országoknak ipari felszerelést, man­gánt. krómot, Vasat-, színesfémeket, gépkocsikat, traktorokat, mezőgazda, sági gépeke', gyapotot, élelmiszer1 szállö. A Szovjetunió által a népi «lomokra' ikus országokba küldött- gépek és gépi berendezések mennyi­sége az utóbbi öt esztendőben Uz szeresére növekedett. A népi demokra-ikus országok viszont- állandó felvevőpiacra talál­nak a Szovjetunióban, Lengyel- ország hajókat, mozdonyokat-, rasu'i kocsikat. cinket, szenet, cukrot, Románia olajat, fát. Magyarország ipari felszerelés-. hajókat, mozdonyé, kait. vasu'i kocsikat és egyéb árukaf, Csehszlovákia ipari felszerelést, haj6 kát, vasa1-, Bulgária dúsított szincs- fémércet és mezőgazdasági terméke. ke‘. exportál a Szór je' unióba. Egyre erőeljesebben fejlődik az európai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság közöfi kereskedelem. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok a népi Kína külkereskedelmében 1952-ben 72 százalék erejéig részesedtek. A Szovjetunió és a népi demo kraükus országok közptt 1953 ra kö-ölt szerződések a külkereskedelmi áruforgalom további növekedését irányozták elő. A Szovjetunió és Magyarország között ez év márciusa ban aláirt szerződés jelentősen nég­ernél'e az 1952. évi szerződés szerint 1953-ra előirányzott forgalom volu méné:. Az Albánia és Magyarország között 1953—1955 évre kötött- áru ■Crgalmi és fizetési egyezmény is a két ország közötti kereskedelem ki- szélesítésé1 vögzi'i le. Albánia reze' krómércet, bort, dohányt, gyiimö] r?ö szállít Magyarországnak, amel üzemi gépberendezést, építőipari gr pékét és egyéb cikkeket exponál pest, 51.7 százalékkal emeli az 1953. évi kereskedelmi forgalom érékét. Felbecsülhet étien előnyt jelent a népi demokvalikus országoknak a szocializmus építésében, az ipar fej. leszt,ősében a Szovjetunió közvetlen műszaki segítsége, korszerű tudomá­nyos vívmányainak, élenjáró -tapasz lalatainak és módszereinek átadásá­ban megnyilvánuló baráti lámoga- ' ása. A népi demokratikus országok kö­zötti kölcsönös műszaki segélynyúj­tással kapcsolatban, példaként meg­említjük a Romániában 1952-ben felépült Gheorgliiü-Dej ' hőerőművet, amelynek teljes berendezését Cseh­szlovákia szállította-, szerelését pedig csehszlovák szakemberek végezték. Csehszlovákia ezenkívül réazitvasz más népi demokratikus országok, többek Között Bulgária és Magyar- ország energetikai bázisainak építé­sében is. Az 1952-ben kötött magyar-román megállapodás érelmében a romániai földgáz felhasználásával Romániá­ban vegyi kombinátot, Magyarorszá­gon uj vegyiművet építenek, a két ország magtasfeszültségü 'áweze'é- kei-t összekapcsolják, hogy az ener­giaforrásokat jobban kihasználhas­sák. Fenti megállapodás szerint Magyarország gépeket- és felszerelé­seket szállit R .mániának egy nátron, szódagyár felállításához, amely mind. ké1 országot ellátja majd ezzel az ér ékes alapanyaggal, a népi demo­kratikus országok közötti kölcsönös műszáki segélynyújtásnak számtalan hasonló példáját tudnánk felsorolni. A népi demokratikus országok a szocialista iparosi-ássál és a mező­gazdaság lendül-e' ese-bb fejlesz'ésó ] gyorsabb ütemben kívánják emelni a dolgozók élet színvonalát-, tehát belső erőforrásaik felhaszná­lása melle-t-t fokozo'-abban kell igénybe venniük a Szovjetunió és egymás gazdasági Regi'ségő!. Köl­csönös gazdasági kapcsolataik ki -zélesitésével, a szerződésekből eredő 'telezemségek maradék alan telje ' ésével a szocializmus építését, a mmokráeia és a szocializmus táborát nősítik és a békét védik. A bánokszentgyörgyi földművesszövefkezetí bolt a kormányprogramra megvalósításáért A bánokszentgyörgyi földmű vesszövetkezeti kisáruház dolgozói minden erővel azért harcolnak, hogy a dolgozó parasztság áruellá­tását biztosítsák. Örömmel állapíthatjuk meg — írja Gaál Ferenc levelében —, hogy az áruellátás a kormánypr ogramm óta igen nagy javulást mutat nálunk. Kisáruházunkban mindennemű iparcikk kapható. Ha mégis előfordul, hogy valamely áru hiányzik, amelyre az egyes vásárlóknak szükségük vol na, a hiányzó cikket azonnal meg­rendeljük a nagykereskedelemnél — és meg is kapjuk. Dolgozó parasztságunk ma már igen nagy gondot fordít a mi­nőségre is, éppen ezért a bevásárlásokat személyesen végezzük s csak a minőségileg teljesen megfelelő árut vesszük át. Az, hogy törődünk a minőséggel, megmutatkozik a forgalom­nál is, amely a kormányprogramra óta majdnem megkétszerező­dött. Nagyon sok ekét, boronát és egyéb mezőgazdasági felszere­lést vásárolnak a község és a környék dolgozó parasztjai. A földművesszövetkezet dolgozói rendszeresen végeznek csa­ládlátogatásokat s ezzel elősegítjük a tagtoborzást is. Mindig azt tartjuk szem előtt, bogy a dolgozó parasztság ügye a mi ügyünk is. Munkánkat úgy végezzük, hogy kiérdemeljük a dolgozó parasztság bizalmát. Ne m feledjük el, hogy nem a dolgozó parasztság van a földművesszövetkezetekért, hanem a földművesszö­vetkezetek vannak a dolgozó parasztságért. Tagadhatatlan, hogy vannak még hibák a földműveszövetkeze- tek munkájában — vannak hibák a bánokszentgyörgyi kisáruhár- nál is, de a jövőben ezeket a hl bákat is megszüntetjük s azon le­szünk, hegy kisárnházunk teljes mértékben betöltse hivatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom