Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

vrtjc, PTtöiFiMm rvmmmign­mmm mmm Z Ml L Ml m&MÍ É&r^m lg MF^Wk A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam289. szám. Ára 50 fillér 1953 dec. 10. Csütörtök. MAI SZAMUNKBÓL: Az Országos Béketanács elnöksé­gének ülése (2. old.) — Baráti or­szágok életéből (2. old.) — Párt­élet: Fordítsunk fokozottabb fi­gyelmet a párt- és tömegszerve­zeti kiadványok anyagkezelésére és elszámolására. (3. old.) — Tö­megszervezeti élet (3. old.) — Szí­S _________________________________ vó sabban harcoljon az Üveggyár a selejt csökkentéséért (3. old.) — Tollhegyen a Zala megyei Nyom­da Vállalat (3. old.) — Tánccal, mulatsággal ünnepelték a gazdag zárszámadást a kiskomáromi Vö­rös Mező tsz-ben (4. old.) — Út­törőélet (4. old.) Minden gazdát érdekel Csökken a nyugateurópai országok dolgozóinak életszínvonala o 203 százalékra teiiesiteite silózási tervét a pöíöskei gépállomás A háboiuuáui években a nyugat­európai országokban jelentősen csők kent a dolgozók életszínvonala. Ezek­nek az országoknak burzsoá kormá­nyai gazdaságpolitikájukat' az ame­rikai háborús uszítok nyomására katonai vágányra állították á+, mér­téktelen fegyverkezési hajszát indí­tó1 fák és hatalmas összegeket for­dítanak háborús célokra. Ez a po­litika a nemzetgazdaság egyoldalú fejlesztéséhez vezetett, s csökkent- a békés iparágak, a közszükségleti cikkek termelése. A pénzrendszerben zavar támadt, állandóan emelkednek az árak és az adók, csökken a .mun­kások és alkalmazo'-fak reálbére, nö­vekszik a munkanélküliség. A nyugat európai országok mili tarizálásának egyik leg végzetesebb következménye a létminimum állandó emelkedése. Az elmúlt öti év alatt — mint az ENSz rendszeres havi sta-isztjikai közleményei tájékoztatnak — a lét­minimum Angliában egylianmadával, Franciaországban 45 százalékkal, Ausztriában csaknem kétszeresére, Olaszországban pedig] 17 százalékkal emelkedett. Eztti az emelkedést1 főképpen a' köz. szükségleti cikkek árnövekedése okoz­ta. Angliában például 1947-től 1952-ig a legfontosabb élelmiszer cikkek — kenyér, hús, vaj, cukor, tej — átlag S3 százalékkal, Fran­ciaországban pedig 1.27.6 százalék­kal drágul1 ak meg. Ugyancsak Fran­ciaországban a közszükségleti cikkek árai a há.boruelőtti színvonalhoz vi­szonyúvá már a múlt év közepén 35 szőrösére emelkedtek. A ,,Lc Monde'/ cimü francia lap közli, hogy Franciaország t,a világ azon országai köze tartozik, ahol a. létminimum hatalmas arányokban emelkedett Az „atlanti" politika végzetes kővé kezménye Olaszországban is megmutatkozik. A ,,Paese tóéra" ci­mü -olasz lap adatai szerint az élel­miszercikkek árai 1952-ben 64-szex, a ruhák árai 84-szer, a közszolgába, tások költségei 47-szer, egyéb kiadá­sok költségei pedig 68-szor szárnyal, tők túl az 193S. évi színvonalat«. A mili'tarizálás nemcsak nagyará­nyú áremelkedést és inflációt okoz a nyugateurópai országokban, hanem uj adóterhekkel is suj'-ötta a dolgo­zókat. A burzsoá kormánykörök a fegyverkezési verseny óriási kiadá­sait: a néptömegek vadaira hárítják. Az ENSz statisztikai közleményének adatai szerint Franciaországban, a nemzeti valuta vásárlóképességének csökkenését figyelem be véve, a lakos­ságra háruló adó-erhek az 1938. évi színvonal több mint '2.5-szeresére, Angliában pedig 2-szeresére emelted’ lek. a nyugatnémet, dolgozók adótér.' he Adenauer 4 éves uralkodása ered­ményeképpen 1949-ben 19.5 milliárd márkával, 1952-ben 32.1 milliárd márkával növekedett és jelenleg is' állandóan emelkedik. Az állandó áremelkedés és a. sú­lyos adóterhek hatására évről-évre csökken a nyugat európai országok munkásainak és alkalmazottainak reálbére. Franciaországban a rabló Marshall-terv életbelépése óta, ’ a munkabérek vásárlóképessége csak­nem egylmrmadávaL 'lett kevesebb. Az olasz dolgozók egy hónapban át­lag S0 000 lirát keresnek, a megél­hetésükhöz azonban kétszer ennyire tenne szükségük. Ugyanilyen helyzet uralkodik Nyugat-Német országban is. A mün­cheni közgazdasági kérdéseket ku­tató intézet adatai szerint a nyugat - németországi dolgozók 60 százaléka olyan nyomorúságos bért kap, amely körülbelül a megélhetési minimum felét teszi ki. Ér hető ezekután, hogy a nyu- gaíeurópai országokban évről-évre csökken a dolgozó!: élelmiszerfogyass, iása és egyre, több az éhező ember. Az olasz parlamenti bizottság idén megállapít oM adatai szerint 3 millió olasz agyúi'alán nem fogyaszt húst és cukrot, 'több mint 4 millió pedig csak a legminimálisabb mennyisé­get vásárolja ezekből a cikkekből. A fentnevezett bízol-súg tagjai kényte­lenek voltak hivatalosan elismerni, hogy több mint 5 millió olasz — nyomorog. A ,,Reynold's Newsí' cimü angol lan közölte, hogy -avaly az angolok 100 millió foms'erlinggiel keveseb bet • költöttek az élelmezésre, min' 1951-ben. Tejből 23 millió gallonnal, cukorból 108.000 tonnával keve­sebbet ad-ak el. Az iparcikkek vá­sárlására fordi'o-t összeg 1950 hez képest 115 millió font's' erlinggel csökkeni. Annak ellenére, hogy-a háború be­fejezése óta már 8 év telt el, Ang­liában még mindig érvényben van nak az élelmiszerjegyek. Hús«', sza lonnát, cukrot, vaja-, sajtot, marga­rint és zsírt csak jegyre árusítanak. De a dolgozók nyomorúságos keresete gyakran még arra sem elegendő, hogy ezeket a kis adagokat megvá­sárolhassák. Ez!' még az angol monopolist ük sajtóorgánuma, a „S:atist" .cimü hetilap is elismeri, amikor kijelenti hogy „sok alacsony fizetésű dolgozó nem vásárolhatja meg hús- és sza­lonnaadag ját, sőt még a vajadagot sem.“ ,,A műnk ás családok többsége gyakran vacsora nélkül kénytelen lefeküdni.“ — jegyzi meg a „Daily Mirror''. A nyugateurópai kapitalista orszá. gok népeinek állandóan növekvő nyo­morát- a szörnyű lakásviszonyok még súlyosbítják. Olaszországiban például a parlamenti bizottság adatai szerint 3 millió embernek semilyen hajléka sincs, 232.000 család pincékben, pad­lásokon nyomorog. Macera tarto­mányban 9000 mezőgazdasági mun­kás az állatokkal együtt, istállók" ban, pajtákban lakik. Ugyanilyen szörnyű viszonyok közötti élnek Franciaország, - Anglia, Nyuga*-Né_ metorsizág és Ausztria dolgozó milliói is. A nehéz lakásviszonyok miatt egy. re 'több dolgozó betegszik meg . és növekszik a korán megöregedő és el­haló emberek száma. A kapitális a országokban a tuberkulózis, tífusz-, malária és egyéb súlyos 1 betegségek évenként többszázezer embert) pusz­títanak el. a dolgozók nem tudják megfizetni az orvosi segítséget. Azonkívül a fenti országokban kevés kórház és gyógyintézet van. Még- a konzervatív angol újság, a '„Times'' is kénytelen elismerni, hogy Angliá­ban a krónikus be'egségek gyógyí­tásához 80.000 kórházi férőhelyre lenne szükség, de mindössze 50.000 van. Jellemző, hogy a második -vi­lágháború után London kerületében egyetlen kórháza, sem épitelitek. Még szörnyűbb helyzetben élnek a munkanélküliek és részleges munka- nélküliek, akiknek semmi reményük sincs arra, hogy munkát találjanak. A nyugat európai országokban a mun­kanélküliek serege évről-évre bővül. A 12 legfontosabb nyugat európai or­szágban 1948—1953 áprilisig a mun. kanélküliek száma 45 százalékkal emelkedett. Olaszországról beszélve, elég ha megemli'jük, hogy jelenleg a telj-es és részleges munkanélküliek száma meghaladja a 6 .milliót. A munkanélkülieknek még a nyomorú­ságos munkanélküli segélyt sem- biz­tosítják. A nép tömegek nyomorúságának árnyékában különösen szembetűnő a kapitalisták hallatlan meggazdago­dása, Egy maroknyi tőkés csoport; a dolgozók kegyetlen kizsákmányolása alapján ha-almas vagyonokat hará­csol össze. Az angol ipariársaságok ' haszna például — a „Munkaügyi -Kutaóóiroda" adatai szerint — 1948 1952 közölt 42 százalékkal növekedőt. Az olasz tőkések jelenleg liáromszor nagyobb hasznot vágnak zsebre, min. 1949 ben. A francia ka­A minisztertanács számos hatá­rozata azt a célt szolgálja, hogy megváltozzanak, megjavuljanak dolgozó parasztságunk életkörül­ményei. Gazdagabb, műveltebb dolgozó parasztságra van szüksé­günk, hogy biztosíthassuk hazánk szocialista fejlődését. Ezt a célt szolgálja a szerződéses termelés is. Ez nemcsak olyanformán nyújt hasznot a dolgozó parasztságnak, hogy jő áron adhatja cl a szerző­désesen termelt növényfélesége­ket, hanem csökken a beadási kö­telezettsége i«*, Ez a csökkenés me­gyénkben 276 vagon terményt, 10 vagon élőállatot. 2 vagon tojást és 2 vagon baromfit tesz ki. Ennyivel marad meg több megyénk dolgozó parasztságának, ha kihasználja a szerződéses magtermelés nyújtot­ta lehetőségeket. Minden dolgozó parasztnak ér­deke tehát, hogy korianderre, mus­tárra, fehérherére, svédherére és konyhaköményre termelési szer­ződést kössön. Igen kifizetődő a szerződéses fűmagtermelés termelőszövetke­zeteinkben is, hiszen ezzel jelen­tősen megnövekszik az egy mun­kaegységre eső jövedelem. A kormányzatunk által nyújtott kedvezményeket megértették a maróéi dolgozó parasztok, ahol úgyszólván minden gazda termel szerződéses alapon aprómagvat. Hasonlóképpen gondolkodnak a misefaiak is. Salomváron Lévai Antal több mint 6 holdra kötött termelési szerződést. így magas jövedelemhez jut a szerződött magvakért, ugyanakkor a kot- mányzat által nyújtott kedvez­mény folytán 1954. évben nem lesz terménybeadása. Jó példát mutat Kánár Ferenc nagyrécsei dolgozó paraszt is, aki összes szán­tóterületéből öt és fél katasztrális holdra szerződött. Sokszáz dolgozó parasztot lehetne még felsorolni megyénkből, akik felismerték a termelési szerződés előnyeit, élnek ezzel a lehetőséggel, hogy bizto­sítsák maguk számára a szebb, gondtalanabb életet, s ugyanakkor a szerződésesen termelt aprómag­vakkal kielégítsék államunk szük­ségletét. v piialisták jövedelme -.460 százalékkal szárnyalja túl. az 3948. évit/ A dolgozók egyre hangosabban hallatják szavukat lét jogaikért, a fegyverkezési verseny csökkentéséé!' és a békés gazdaság visszaállitásáér’. A pöíöskei gépállomás dolgo­zói élenjárnak a megye gépállo­másai között. Éves tervüket ed­dig 109.7 százalékra teljesítették. Őszi tervüknek is már 109.8 szá­zalékban tettek eleget. De orszá­gosan is jó eredményt értek el a silózási terv teljesítésében, me­lyet 203 százalékra teljesítettek. A kiváló eredmények elérésének egyik főrészese Szalai János trak­toros, aki K 40-es traktorával eddig közel 2400 köbmétert síló- zott le. Méltó versenytársa Tóth József, aki Rába 20-as traktorá­val 2830 köbméter sílózást vég­öt hónapja Ígérgetik az illetéke­sek a vezetékes rádiót. Közmondás is azt tartja: „Az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!“ Igaz, hogy községünk a tervlé- íesitményekben sokat kapott: vil­lanyt, kulturházat és könyvtárat, de rádió is jó lenne, mert itt a hosszú tél és szeretnénk szórakoz­Sikra szállnak a munkához való jogért, a demokratikus jogok bizto si«ásóért, a békéért, anyagi helyze'iik megjavításáért. A nyugateurópai dolgozók elő'-t nehéz harcukban lek kesi'-ö példaként áll a Szovjetunió zett el. A gépállomás dolgozói megnyerték az egyéni gazdák bi­zalmát is. Nemessándorháza köz­ségben 100 egyéni dolgozó pa­rasztnak sílózott a gépállomás. De sok egyéni gazda vette igény­be segítségüket Búcsúszentlász- lón, Nemesszentandráson és még számos környékbeli községben. A gépállomás dolgozói már mintegy 1400 köbmétert sí lóztak le egyéni gazdáknak. A napokban Pacsa község egyénileg dolgozó paraszt­jainál is megkezdi a gépállomás a sílózást. f ni. Gyakran hallhatnánk olyan műsorokat, amelyből sokat tanul­nánk és munkánkban alkalmaz­hatnánk. Kérjük az illetékeseket, intéz­kedjenek, hogy mielőbb megkap­ja községünk a vezetékes rádiót. Ifj. Szíva József Botfa es a népi demokráciák dolgozóinak «•bve és anyagi jólétük szümtelen emelkedése. Tudják, hogy ezekben az országokban a népi lia’alom min­dent meglesi a nép élet-szín vonalú nak emelése érdek ebem. KERÉKPÁRRÓL IS LEHET TELEFONÁLNI? Egyik; reggel iskolába menet rult elénk. Mindenki mosolyog, a jón miért? A városi DISz-bizottság egyik egy fiatalember ül kerékpáron, a fiatalember fülén és kerékpáron színű, az illető nincs tisztában az talos ügyeket lehet elintézni, amit szélni Az illető bizonyosan .magára ha - a DISz-bizottság ■ is1 tanulna a Zrinyi-utcában érdekes'kép tá- hogy végignézünk az utcán. Vaj­ablaka nyitva és az ablak alatt telefon az ablakban, a kagyló a ülve a járdáról telefonál. Való­sai, hogy a telefonnal csak hiva- pedig nem az utcán kell megbe­ismer e sorokban, de nem ártana, belőle. •. Zsohár Mária Nagykanizsa Két hónappal a határidő előtt építik tel a páterdombi kislakásokat G-yors ütemben épülnek a páterdombi kislakások — a kormány programúi' megvalósulásának beszédes bizonyítékai. Két ikerház­nál, már a tető farészeit is felrakták, a tizedik ház­nál pedig most leezdték meg az alapbetonozást. — Mi mindent elköve­tünk — mondja Gaál Ottó építésvezető —, hogy a lakók mielőbb beköltözhes­senek ezekbe az uj. gyö­nyörű lakásokba, Szeren­csénkre, az időjárás is kedvez. Most főleg csak a külső munkálatokat végez­zük el, mert belül akkor, is tudunk dolgozni, ha az idő rosszra' fordul. Ezideig 600.000 forint értékű munkát' végezlek el ennél az építkezésnél, de az építés vezetősége és a dolgozók felajánlást tet­tek, hogy az idén még 200.000 forint értéket be­építenek. Ezeknél az épít­kezéseknél annál is inkább fontos a gyors és a jó munka, mert ha ebben az évben sikerül terven felül is építeniük, akkor ugyan­itt még két ikerházra kap­nak rendelést. Az anyagról a vállalat jól gondoskodott s ugyan­akkor a megyei tanács tervosztálya is minden se­gítséget megadott a szük­séges faanyag biztosításá­hoz. A kislakások felépítésé­nek határideje: julius 30. — Ha az alvállalkozók — vizvezet ékszerelők vil­lanyszerelők — is elősegí­tik munkánkat — mondja Gaál Ottó, építésvezető — mi két hónappal előbb befejezzük az építkezést. A vizvezetékszerelők pár­huzamosam végzik munká­jukat a Tatarozó Vállalat dolgozóival, a csövek be­építését máris megkezd­ték. A vízszolgáltatás kér­dése még nincs teljesen el­döntve. Szó volt arról is, hogy minden épületnek kü­lön víztartálya less, eg másik terv szerint azon ban egységes víztartály építenek. Valójában ez vol na az észszerűbb. A háza kai külön-külön udvarral egy utcai, valamint udvar bejárattal látják el. 4 tér vésésnél igen jól egybe hangolták a göcseji stilus a korszerű építészet stilu sóval. A kormoAiyp rogranvn igen bő lehetőségeket ' iá elénk„ A páterdombi há zák csak a kezdetét jelen tik annak az időszaknak amelyet a kormánypro gramm nyitott meg dolgo •■re népünk előtt. VEZETÉKES RÁDIÓT BOTFÁNAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom