Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
vrtjc, PTtöiFiMm rvmmmignmmm mmm Z Ml L Ml m&MÍ É&r^m lg MF^Wk A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam289. szám. Ára 50 fillér 1953 dec. 10. Csütörtök. MAI SZAMUNKBÓL: Az Országos Béketanács elnökségének ülése (2. old.) — Baráti országok életéből (2. old.) — Pártélet: Fordítsunk fokozottabb figyelmet a párt- és tömegszervezeti kiadványok anyagkezelésére és elszámolására. (3. old.) — Tömegszervezeti élet (3. old.) — SzíS _________________________________ vó sabban harcoljon az Üveggyár a selejt csökkentéséért (3. old.) — Tollhegyen a Zala megyei Nyomda Vállalat (3. old.) — Tánccal, mulatsággal ünnepelték a gazdag zárszámadást a kiskomáromi Vörös Mező tsz-ben (4. old.) — Úttörőélet (4. old.) Minden gazdát érdekel Csökken a nyugateurópai országok dolgozóinak életszínvonala o 203 százalékra teiiesiteite silózási tervét a pöíöskei gépállomás A háboiuuáui években a nyugateurópai országokban jelentősen csők kent a dolgozók életszínvonala. Ezeknek az országoknak burzsoá kormányai gazdaságpolitikájukat' az amerikai háborús uszítok nyomására katonai vágányra állították á+, mértéktelen fegyverkezési hajszát indító1 fák és hatalmas összegeket fordítanak háborús célokra. Ez a politika a nemzetgazdaság egyoldalú fejlesztéséhez vezetett, s csökkent- a békés iparágak, a közszükségleti cikkek termelése. A pénzrendszerben zavar támadt, állandóan emelkednek az árak és az adók, csökken a .munkások és alkalmazo'-fak reálbére, növekszik a munkanélküliség. A nyugat európai országok mili tarizálásának egyik leg végzetesebb következménye a létminimum állandó emelkedése. Az elmúlt öti év alatt — mint az ENSz rendszeres havi sta-isztjikai közleményei tájékoztatnak — a létminimum Angliában egylianmadával, Franciaországban 45 százalékkal, Ausztriában csaknem kétszeresére, Olaszországban pedig] 17 százalékkal emelkedett. Eztti az emelkedést1 főképpen a' köz. szükségleti cikkek árnövekedése okozta. Angliában például 1947-től 1952-ig a legfontosabb élelmiszer cikkek — kenyér, hús, vaj, cukor, tej — átlag S3 százalékkal, Franciaországban pedig 1.27.6 százalékkal drágul1 ak meg. Ugyancsak Franciaországban a közszükségleti cikkek árai a há.boruelőtti színvonalhoz viszonyúvá már a múlt év közepén 35 szőrösére emelkedtek. A ,,Lc Monde'/ cimü francia lap közli, hogy Franciaország t,a világ azon országai köze tartozik, ahol a. létminimum hatalmas arányokban emelkedett Az „atlanti" politika végzetes kővé kezménye Olaszországban is megmutatkozik. A ,,Paese tóéra" cimü -olasz lap adatai szerint az élelmiszercikkek árai 1952-ben 64-szex, a ruhák árai 84-szer, a közszolgába, tások költségei 47-szer, egyéb kiadások költségei pedig 68-szor szárnyal, tők túl az 193S. évi színvonalat«. A mili'tarizálás nemcsak nagyarányú áremelkedést és inflációt okoz a nyugateurópai országokban, hanem uj adóterhekkel is suj'-ötta a dolgozókat. A burzsoá kormánykörök a fegyverkezési verseny óriási kiadásait: a néptömegek vadaira hárítják. Az ENSz statisztikai közleményének adatai szerint Franciaországban, a nemzeti valuta vásárlóképességének csökkenését figyelem be véve, a lakosságra háruló adó-erhek az 1938. évi színvonal több mint '2.5-szeresére, Angliában pedig 2-szeresére emelted’ lek. a nyugatnémet, dolgozók adótér.' he Adenauer 4 éves uralkodása eredményeképpen 1949-ben 19.5 milliárd márkával, 1952-ben 32.1 milliárd márkával növekedett és jelenleg is' állandóan emelkedik. Az állandó áremelkedés és a. súlyos adóterhek hatására évről-évre csökken a nyugat európai országok munkásainak és alkalmazottainak reálbére. Franciaországban a rabló Marshall-terv életbelépése óta, ’ a munkabérek vásárlóképessége csaknem egylmrmadávaL 'lett kevesebb. Az olasz dolgozók egy hónapban átlag S0 000 lirát keresnek, a megélhetésükhöz azonban kétszer ennyire tenne szükségük. Ugyanilyen helyzet uralkodik Nyugat-Német országban is. A müncheni közgazdasági kérdéseket kutató intézet adatai szerint a nyugat - németországi dolgozók 60 százaléka olyan nyomorúságos bért kap, amely körülbelül a megélhetési minimum felét teszi ki. Ér hető ezekután, hogy a nyu- gaíeurópai országokban évről-évre csökken a dolgozó!: élelmiszerfogyass, iása és egyre, több az éhező ember. Az olasz parlamenti bizottság idén megállapít oM adatai szerint 3 millió olasz agyúi'alán nem fogyaszt húst és cukrot, 'több mint 4 millió pedig csak a legminimálisabb mennyiséget vásárolja ezekből a cikkekből. A fentnevezett bízol-súg tagjai kénytelenek voltak hivatalosan elismerni, hogy több mint 5 millió olasz — nyomorog. A ,,Reynold's Newsí' cimü angol lan közölte, hogy -avaly az angolok 100 millió foms'erlinggiel keveseb bet • költöttek az élelmezésre, min' 1951-ben. Tejből 23 millió gallonnal, cukorból 108.000 tonnával kevesebbet ad-ak el. Az iparcikkek vásárlására fordi'o-t összeg 1950 hez képest 115 millió font's' erlinggel csökkeni. Annak ellenére, hogy-a háború befejezése óta már 8 év telt el, Angliában még mindig érvényben van nak az élelmiszerjegyek. Hús«', sza lonnát, cukrot, vaja-, sajtot, margarint és zsírt csak jegyre árusítanak. De a dolgozók nyomorúságos keresete gyakran még arra sem elegendő, hogy ezeket a kis adagokat megvásárolhassák. Ez!' még az angol monopolist ük sajtóorgánuma, a „S:atist" .cimü hetilap is elismeri, amikor kijelenti hogy „sok alacsony fizetésű dolgozó nem vásárolhatja meg hús- és szalonnaadag ját, sőt még a vajadagot sem.“ ,,A műnk ás családok többsége gyakran vacsora nélkül kénytelen lefeküdni.“ — jegyzi meg a „Daily Mirror''. A nyugateurópai kapitalista orszá. gok népeinek állandóan növekvő nyomorát- a szörnyű lakásviszonyok még súlyosbítják. Olaszországiban például a parlamenti bizottság adatai szerint 3 millió embernek semilyen hajléka sincs, 232.000 család pincékben, padlásokon nyomorog. Macera tartományban 9000 mezőgazdasági munkás az állatokkal együtt, istállók" ban, pajtákban lakik. Ugyanilyen szörnyű viszonyok közötti élnek Franciaország, - Anglia, Nyuga*-Né_ metorsizág és Ausztria dolgozó milliói is. A nehéz lakásviszonyok miatt egy. re 'több dolgozó betegszik meg . és növekszik a korán megöregedő és elhaló emberek száma. A kapitális a országokban a tuberkulózis, tífusz-, malária és egyéb súlyos 1 betegségek évenként többszázezer embert) pusztítanak el. a dolgozók nem tudják megfizetni az orvosi segítséget. Azonkívül a fenti országokban kevés kórház és gyógyintézet van. Még- a konzervatív angol újság, a '„Times'' is kénytelen elismerni, hogy Angliában a krónikus be'egségek gyógyításához 80.000 kórházi férőhelyre lenne szükség, de mindössze 50.000 van. Jellemző, hogy a második -világháború után London kerületében egyetlen kórháza, sem épitelitek. Még szörnyűbb helyzetben élnek a munkanélküliek és részleges munka- nélküliek, akiknek semmi reményük sincs arra, hogy munkát találjanak. A nyugat európai országokban a munkanélküliek serege évről-évre bővül. A 12 legfontosabb nyugat európai országban 1948—1953 áprilisig a mun. kanélküliek száma 45 százalékkal emelkedett. Olaszországról beszélve, elég ha megemli'jük, hogy jelenleg a telj-es és részleges munkanélküliek száma meghaladja a 6 .milliót. A munkanélkülieknek még a nyomorúságos munkanélküli segélyt sem- biztosítják. A nép tömegek nyomorúságának árnyékában különösen szembetűnő a kapitalisták hallatlan meggazdagodása, Egy maroknyi tőkés csoport; a dolgozók kegyetlen kizsákmányolása alapján ha-almas vagyonokat harácsol össze. Az angol ipariársaságok ' haszna például — a „Munkaügyi -Kutaóóiroda" adatai szerint — 1948 1952 közölt 42 százalékkal növekedőt. Az olasz tőkések jelenleg liáromszor nagyobb hasznot vágnak zsebre, min. 1949 ben. A francia kaA minisztertanács számos határozata azt a célt szolgálja, hogy megváltozzanak, megjavuljanak dolgozó parasztságunk életkörülményei. Gazdagabb, műveltebb dolgozó parasztságra van szükségünk, hogy biztosíthassuk hazánk szocialista fejlődését. Ezt a célt szolgálja a szerződéses termelés is. Ez nemcsak olyanformán nyújt hasznot a dolgozó parasztságnak, hogy jő áron adhatja cl a szerződésesen termelt növényféleségeket, hanem csökken a beadási kötelezettsége i«*, Ez a csökkenés megyénkben 276 vagon terményt, 10 vagon élőállatot. 2 vagon tojást és 2 vagon baromfit tesz ki. Ennyivel marad meg több megyénk dolgozó parasztságának, ha kihasználja a szerződéses magtermelés nyújtotta lehetőségeket. Minden dolgozó parasztnak érdeke tehát, hogy korianderre, mustárra, fehérherére, svédherére és konyhaköményre termelési szerződést kössön. Igen kifizetődő a szerződéses fűmagtermelés termelőszövetkezeteinkben is, hiszen ezzel jelentősen megnövekszik az egy munkaegységre eső jövedelem. A kormányzatunk által nyújtott kedvezményeket megértették a maróéi dolgozó parasztok, ahol úgyszólván minden gazda termel szerződéses alapon aprómagvat. Hasonlóképpen gondolkodnak a misefaiak is. Salomváron Lévai Antal több mint 6 holdra kötött termelési szerződést. így magas jövedelemhez jut a szerződött magvakért, ugyanakkor a kot- mányzat által nyújtott kedvezmény folytán 1954. évben nem lesz terménybeadása. Jó példát mutat Kánár Ferenc nagyrécsei dolgozó paraszt is, aki összes szántóterületéből öt és fél katasztrális holdra szerződött. Sokszáz dolgozó parasztot lehetne még felsorolni megyénkből, akik felismerték a termelési szerződés előnyeit, élnek ezzel a lehetőséggel, hogy biztosítsák maguk számára a szebb, gondtalanabb életet, s ugyanakkor a szerződésesen termelt aprómagvakkal kielégítsék államunk szükségletét. v piialisták jövedelme -.460 százalékkal szárnyalja túl. az 3948. évit/ A dolgozók egyre hangosabban hallatják szavukat lét jogaikért, a fegyverkezési verseny csökkentéséé!' és a békés gazdaság visszaállitásáér’. A pöíöskei gépállomás dolgozói élenjárnak a megye gépállomásai között. Éves tervüket eddig 109.7 százalékra teljesítették. Őszi tervüknek is már 109.8 százalékban tettek eleget. De országosan is jó eredményt értek el a silózási terv teljesítésében, melyet 203 százalékra teljesítettek. A kiváló eredmények elérésének egyik főrészese Szalai János traktoros, aki K 40-es traktorával eddig közel 2400 köbmétert síló- zott le. Méltó versenytársa Tóth József, aki Rába 20-as traktorával 2830 köbméter sílózást végöt hónapja Ígérgetik az illetékesek a vezetékes rádiót. Közmondás is azt tartja: „Az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!“ Igaz, hogy községünk a tervlé- íesitményekben sokat kapott: villanyt, kulturházat és könyvtárat, de rádió is jó lenne, mert itt a hosszú tél és szeretnénk szórakozSikra szállnak a munkához való jogért, a demokratikus jogok bizto si«ásóért, a békéért, anyagi helyze'iik megjavításáért. A nyugateurópai dolgozók elő'-t nehéz harcukban lek kesi'-ö példaként áll a Szovjetunió zett el. A gépállomás dolgozói megnyerték az egyéni gazdák bizalmát is. Nemessándorháza községben 100 egyéni dolgozó parasztnak sílózott a gépállomás. De sok egyéni gazda vette igénybe segítségüket Búcsúszentlász- lón, Nemesszentandráson és még számos környékbeli községben. A gépállomás dolgozói már mintegy 1400 köbmétert sí lóztak le egyéni gazdáknak. A napokban Pacsa község egyénileg dolgozó parasztjainál is megkezdi a gépállomás a sílózást. f ni. Gyakran hallhatnánk olyan műsorokat, amelyből sokat tanulnánk és munkánkban alkalmazhatnánk. Kérjük az illetékeseket, intézkedjenek, hogy mielőbb megkapja községünk a vezetékes rádiót. Ifj. Szíva József Botfa es a népi demokráciák dolgozóinak «•bve és anyagi jólétük szümtelen emelkedése. Tudják, hogy ezekben az országokban a népi lia’alom mindent meglesi a nép élet-szín vonalú nak emelése érdek ebem. KERÉKPÁRRÓL IS LEHET TELEFONÁLNI? Egyik; reggel iskolába menet rult elénk. Mindenki mosolyog, a jón miért? A városi DISz-bizottság egyik egy fiatalember ül kerékpáron, a fiatalember fülén és kerékpáron színű, az illető nincs tisztában az talos ügyeket lehet elintézni, amit szélni Az illető bizonyosan .magára ha - a DISz-bizottság ■ is1 tanulna a Zrinyi-utcában érdekes'kép tá- hogy végignézünk az utcán. Vajablaka nyitva és az ablak alatt telefon az ablakban, a kagyló a ülve a járdáról telefonál. Valósai, hogy a telefonnal csak hiva- pedig nem az utcán kell megbeismer e sorokban, de nem ártana, belőle. •. Zsohár Mária Nagykanizsa Két hónappal a határidő előtt építik tel a páterdombi kislakásokat G-yors ütemben épülnek a páterdombi kislakások — a kormány programúi' megvalósulásának beszédes bizonyítékai. Két ikerháznál, már a tető farészeit is felrakták, a tizedik háznál pedig most leezdték meg az alapbetonozást. — Mi mindent elkövetünk — mondja Gaál Ottó építésvezető —, hogy a lakók mielőbb beköltözhessenek ezekbe az uj. gyönyörű lakásokba, Szerencsénkre, az időjárás is kedvez. Most főleg csak a külső munkálatokat végezzük el, mert belül akkor, is tudunk dolgozni, ha az idő rosszra' fordul. Ezideig 600.000 forint értékű munkát' végezlek el ennél az építkezésnél, de az építés vezetősége és a dolgozók felajánlást tettek, hogy az idén még 200.000 forint értéket beépítenek. Ezeknél az építkezéseknél annál is inkább fontos a gyors és a jó munka, mert ha ebben az évben sikerül terven felül is építeniük, akkor ugyanitt még két ikerházra kapnak rendelést. Az anyagról a vállalat jól gondoskodott s ugyanakkor a megyei tanács tervosztálya is minden segítséget megadott a szükséges faanyag biztosításához. A kislakások felépítésének határideje: julius 30. — Ha az alvállalkozók — vizvezet ékszerelők villanyszerelők — is elősegítik munkánkat — mondja Gaál Ottó, építésvezető — mi két hónappal előbb befejezzük az építkezést. A vizvezetékszerelők párhuzamosam végzik munkájukat a Tatarozó Vállalat dolgozóival, a csövek beépítését máris megkezdték. A vízszolgáltatás kérdése még nincs teljesen eldöntve. Szó volt arról is, hogy minden épületnek külön víztartálya less, eg másik terv szerint azon ban egységes víztartály építenek. Valójában ez vol na az észszerűbb. A háza kai külön-külön udvarral egy utcai, valamint udvar bejárattal látják el. 4 tér vésésnél igen jól egybe hangolták a göcseji stilus a korszerű építészet stilu sóval. A kormoAiyp rogranvn igen bő lehetőségeket ' iá elénk„ A páterdombi há zák csak a kezdetét jelen tik annak az időszaknak amelyet a kormánypro gramm nyitott meg dolgo •■re népünk előtt. VEZETÉKES RÁDIÓT BOTFÁNAK!