Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-09 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 2S8. szám. Ára 50 fillér ílec- 9i Szerda r M . . ........ 1 MAI S ZÁMUNKBÓL: Hírek a Szovjetunióból (2. old.) — megyei lapok? (3. old.) — Most jaPüivélet: Kiss Károly elviárs, a pövitsuk ki a téli gépjavításokban mu. löskei dolgozók közönt (3. old.) _ ta tkozó hibákat (4, old.) — BeszélBeszámoló az SzVSz bécsi kongresz. getés a legjobb baki gazdák egyikószusáról (3. old.) — Mi; írnak a vei (4. old.) Kemény, megfeszített munkában áll az ország minden dolgozója, hogy győzelemre vigyük ötéves tervünk negyedik évének cgtki-üzéseit. Meg.. nőtít dolgozóink lelkesedése, aktivitása párunk Központi Vezeiőségó- nek junius 27—2S-i határozata, majd az az* követő kormánypro- gramm u'-án. Mu-atkoz ak kezdetben hibák. Nagy erővel hallatta hangját az ellenség. Különösen fa lun kövesek el mindent, hogy meg. bomlasszák '•ermslöszövetkezeili csoportjainkat lázi- sanak az allam iránti kötelezettségek íeljesi-ése ellen Kommunistáinknak, öntudatos dolgozóinknak erélyes fellépése azon. bau le'örte az üzemekben a jobboldali szociáldemokraták, falun a klerikális reakció, valamin; a kulákok szarvát. Ettől az időtől meggyorsult községeinkben a munka ü^eme. Megyénk hamarosan behozta lemaradásait, elsőnek tel jesi'eti-ük az őszi szánt ást- vetést. De nemcsak ezen a teríile'en történt javulás. A népnevelőmunka nyomán egyre jobban kezdik megérteni dolgozó parasztjaink, hogy élet színvonalunk emelkedése nemcsak a mezőgazdasági feladatok jó minőségben és gyorsam való elvégzésétől függ, hanem legalább ugyanilyen mértékben. attól: hogyan állnak helyt a hazafias kötelezettségek — Így el. sősorban a begyűjtési tervek telj esi. lésében. Elsőnek fejeztük be az őszi kapások begyüj lését, s az elsők közö'tt haladunk az állat és állati termékek begyűjtésében is. Az eredményeket vizsgálva mindig még kell n ózni azonban a munka'- •■fxit' 1 ó fogyatékosságokat is. Az elsők között haladunk, de miért nem vagyunk az elsők? — lehetne jogosan feltenni a kérdést. Talán a körülményeink nem engedik ezt. meg", talán rosszabbak ‘-'ermésáf- lagaink. az-országos átlagnál? Nem, egyik sem áll fent. Munkánk fékje, előrehaladásunk gátja agitációs munkánk gyengeségében keresendő. Nem használják ki népnevelőink azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket kormányunk programmja, majd az az‘- kövemen megjelenő rcndeletek, határozatok adnak kezünkbe. Dolgozó parasztságunk hatalmas örömmel fogadta a begyűjtési kötelezettségek csökkentéséről szóló ren. ■dele'et, valamint azt a hirt, hogy január 1-íöl három évre előre állapítják meg a begyüj'és mértékét. Különösen ezt az uj rendeletterve, ’/etet ismerik még kevesen falvaink ban, holott ennek megfelelő ismertetése újabb lökést adna a begyűjtési tervek teljesítéséhez. De nem aknázzuk ki eléggé az egyéb rendeletekből származó kedvezmények propagálását sem. Ha beszélnek is erről népnevelőin*, csupán országos adatok ismertetésére szorítkoznak, amelyeket megtalálnak % brosúrákban, az újságokban, de nem igyekeznek azon, hogy ezek alapján megfelelő helyi érveket dolgozzanak ki. Az agi-áció gyengesége részben annak tulajdonítható, hogy járási és községi begyűjtési apparátusainkat még nem hatot-a át a kormánypro gramm szelleme. begyűjtésben a tanácsok — kis kivétellel — nem látnak mást, mint tervszám oka*, de emögött nem veszik észre a dolgozó kát. akiknek életszínvonalát kellene emelniök éppen a begyűjtési tervek •teljesítésével. Könnyű ki.mu'-atni, hogy Felsöba- god miért az első a zalaegerszegi járás 80 községe közül. Azért, mer' itt mind a tanács, mind a begyüj' c- ei állandóbizotíság tagjai a kor jnányprogramm szellemében végzik felvilágosító munkájukat. Nem elvo na kozta’va nézik a begyűjtés ügyé', hanem mint a kormánvprogramm megvalósitásának egyik igen fon'or ‘tényezőjét. HizottiSeríés érvét 133 százalékra t ei jesi t o - te ez a község, mert nem csupán a beadandó kilókat, ib lelve mázsákat nézték, hanem kellő alapossággal és körültekintéssel jártak el már a beü'emezéseknél is. Ezután pedig rendszeresen ellenőriz ték, hogy az ille-ö gazdák eleget :esznek-e kötelességüknek, felhizlalják e időre a beadandó sertés*. Az emberekkel való megfelelő bánásmód, a dolgozókkal való megfelelő foglalkozás hazla magával eat az eredményt. Ott ellenben, ahol bürokratikusán, iróaszlal melle-t ülve akarnak tervet teljesíteni, ott már eleve számolni kell a lemaradással. Fékezi a begyűjtés ütemét, az is, hogy a begyűjtési apparátuson kívül kereskedelmi szerveink sem értették meg- egész világosan a kor mányprogramm célkitűzéseit. Igen sok panasz merül fel a vidéki föld- művcsszöve'keze'i boltok áruellátásával kapcsolatban. Fe'ekig hiányzik a só, petróleum, élesztő, olcsóbb fajla cigaretta, vagy esetleg a bocsikenőcs falusi üzleteinkben. Kereskedelmi szerveink ezzel lel oh ászt ják dolgozó parasztságunk versenykedvé*, elégede'lenné -teszik őke1, s ők sem igyekeznek elege**- tenni begyűjtési kötelezettségeiknek. A begyűjtés harcában részt kell vennie a MESZÖV-nek, a megyei Fűszert Vállalatnak is olymódon, hogy bizto. si'ania kell a falusi bol'ok megfelelő áruellátását. De községi tanácsaink is sok esetben meg alkus znak az áru., ellátási zavarok felett. Nem teszik meg a megfelelő intézkedéseket, hogy legyen elegendő áru a boltokban. Legfeljebb a járási központokig ju'nak cl, (lé ott az'-áu megakadnak, mintha felsőbb szervek nem léteznének a dolgozók jogos panaszainak elintézésére. A begyűjtés ügyét tehát nem szabad elvonatkoz1 atva nézni. Dolgozó parasztságaink szívesen, örömmel ^esz eleget kötelezettségének, ha érzi, hogy gondoskodnak róla, ha látja, hogy nem áll egyedül ügyes bajos dolgainak, panaszainak elintézésében. De a népnevelő is uj érvek sokaságát nyeri, ha egy egy községben elintéződik több dolgozó; érintő probléma. Olyan agkációs fegyvert ad ez kezébe az állam iránti kötelezettségek teljesítéséhez, ami után ugrásszerűen meggyorsul a községben a begyűjtés ü'eme. Bár az élenjárók közé taFozunk, bár azok között vagyunk, akik megszerezhetik a minisztertanácsi ván- dorzászlót, jelenlegi eredményeink mégsem elégségesek ehhez. Mindezen tutmenőleg a verseny végleges éré kelésével még nem fejeztük be az 1953 as évi begyüj'ési *-erve't. A zalaegerszegi járás még csak 39 százaléknál tart a baromiibegyüjlésben, a letenyei járás a borbegyüjlésben maradt le, Ho-sszuvölgy község a tej begyüjfésben áll csehül. Azt pedig tudnunk kell, hogy begyűjtési terveink maradék'alan teljesítése szorosan hozzátartozik kormán jóink pro grammjának megvalósításához, dől gozó népünk életszínvonalának további emeléséhez. Zala megye dől gozó parasztsága már ebben az évben is számos győzelmet harcol; ki. Miüassa meg megyénk ebben a küz delemben is, hogy élenjáró harcosa az országnak s teljesítsük az óv vé gére maradéktalanul begyűjtési tér veinké*. TerisloszisveilsezeSi híradó Megtörtént a zárszámadás a ra- mocsai Uj Élet mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A közgyűlésre meghívták a község legjobb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait is, akik élénk figyelemmel kisérték a beszámolót és az elhangzott hozzászólásokat. Megelégedéssel hallottak a termelő- szövetkezet szép eredményeiről, terveiről. A termelőszövetkezetből még az előző közgyűlésen kizárták a hanyagokat, lustákat akik csak gátolták a fejlődést. Azóta igen komoly javulást értek el a munkafegyelem megszilárdításában. Az eredményeket látva a közgyűlés végén Pumper Gyiiláné egyénileg dolgozó parasztasszony felvételét kérte a termelőszövetkezetbe. 'k A lenti Szabadság mezőgazda- sági termelőszövetkezet 7-én befejezte két uj silógödrének megtöltését. Eredeti tervük 200 köbméter silótakarmány készítését irta elő. Az uj gödrök megtöltésével tervüket 110 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezet már a nyár folyamán is silózott. Ehhez az utmenti növénj^eket és egyéb hulladékot használták fel. Ennek a silónak az etetését az elmúlt napokban kezdték meg, s az állatok igen jóízűen fogyasztják azt. A silózási terv túlteljesítésével a szövetkezet biztosította, hogy tovább fejleszthessék állatállományukat, amiből már eddig is igen i tekintélyes jövedelemre tettek Í szert. Az ősz folyamán már szabadpiacra vittek 10 darab átlag 150 kilogrammos hizottsertést. Húsz darabot állítottak hízóba helyettük, amelyeket február hónapban szándékoznak eladni. Már most gondoskodnak arról, hogy az eladott állatok helyett újabb 22 sertést hizlalhassanak. így a termelőszövetkezet rendszeres pénzjövedelemhez jut. ami igen megnövelte a tagok munkakedvét. Kilencven darab malac eladását is tervbevették, ami a legalacsonyabb áron számítva is körülbelül 25.000 forint bevételt jelent. A környékbeliek szívesen vásárolnak sertéseket a termelőszövetkezettől, mert tudják, hogy minőségi állatokat kapnak. ★ A szentpéteruri Tanács mező- gazdasági termelőszövetkezet december 3-án tartotta zárszámadási közgyűlését. Egy munkaegység pénzértéke közel 40 forintot tesz ki. Csupán gabonából az alábbi részesedést kapják; búza 2.65, rozs 1.45, árpa 3.15 és zab 0.54 kiló. Korpics János, aki 511 munkaegységet teljesített, 18.113 forint jövedelemre tett szeri ebben az évben Zöldvári János feleségével 457 munkaegységet szerzett. Jövedelmük meghaladja a 16.000 forintot. A nagykanizsai járás a legjobb a pénzügyi terv teljesítésben Az 1953. évi negyedik negyed-» évi tervidőszak kétharmad részének eltelte után a NAGYKANIZSAI járás került az élre a bevételi terv teljesítésiben s elhódította a vándorzászlót a zalaszentgróti járástól. A járási pénzügyi osztály vezetője: Kigyósi László elvtárs lói szervezi osztályának munkáját. s ha még szorosabbá teszik kapcsolatukat községeikkel, jobban ellátják feladatokkal 3 pénzügyi állandóbizottságokat, úgy tervüket időre teljesíthetik, s minden bizonnyal megtartják megyénkben az első helyet. Második helyre a ZALAEGERSZEGI .járás került. Kun Lajos elvtársnak, a pénzügyi osztály vezetőjének igaz, nehezebb dolga van a nagyobb terület miatt, de ha tovább javít ellenőrző munkáján, úgy felzárkózhatnak a kanizsai járás mellé, sőt meg is előzhetik azt. A ZALASZENTGRÓTI járás a harmadik helyre szorult. Sokkal nagyobb eredményekre is képesek lennének, mint amit eddig felmutattak ebb°n a negyedévben. Hogy jobban is tudnak dolgozni és nagyobb eredményekre képesek, azt mutatja, hogy az elmúlt időszakokban ez a járás volt a versenyzászló leggyakoribb tulajdonosa. Kovács Sándor osztályvezető elvtársnak jobban kell mozgósítania munkatársait, s több időt kell fordítania az ellenőrzésre. A LENTI JÁRÁS a negyedik helyen áll. Eredményei messze elmaradnak az előző években felmutatott teljesítménytől. bár az utolsó napokban megelőzte a " ' letenyei járást. Kele Gyula elvtárs osztályvezetőnek szorosabbá kell tennie-kapcsolatait a községp szervekkel, különben könnyen ismét, az utolsó helyre kerülhetnek. A LETENYEI JÁRÁS az utolsó. Az év folyamán a mezőgazdasági munkákban, a begyűjtésben megmutatták, hogy tudnak eredményeket elérni, de ugyanakkor megfeledkeztek a pénzügyi terv teljesítéséről. Kovács István elvtársnak, a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének nagyobb segítséget kell adnia a pénzügyi osztálynak és több figyelmet fordítania munkájukra. Elkerülhetnek az utolsó helyről, de ehhez az eddigieknél jobb irányitó, ellenőrző és szervező munkára van. szükség. A borvásárSásfliál is tarlsialk I>e a törvényességet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. évi 23-as számú törvényerejű rendelete értelmében a vendéglátóipar! vállalatok, földmű vcsszövetkezetek,’ italméréssel rendelkező személyek, valamint társadalmi szervek borszőlőt, mustot, vagy bort továbbadás céljából csak azokban a községekben, vagy városokban vásárolhatnak, amelyek a borbegyüjtési tervüket 109 százalékra teljesítették. Ennek ellenére a körmendi Vendéglátóipari V. Zalakoppányban 26 hektoliter, a szanyi földművesszövetkezet pedig Csáíordon 33 hektoliter bort vásárolt fel. Borbeadási tervét egyik község sem teljesitette, és a rendelet értelmében ezekben a községekben szabad bort felvásárolni nem lehet. Egyes vendéglátóipari vállalatok igyekeznek kijátszani a törvényt és a kapitalista kereskedelemhez hasonló módon vásárolják fel a borokat. Természetes, hogy a törvényesség szigorú es pontos betartásával igyekszünk az ilyen felvásárlásokat megakadályozni. A már felvásárolt borok elszállítását hatósági szerveink letiltották és átadták a Borforgalmi Vállalatnak. Az ilyen eseteken kell, hogy okuljanak a vendéglátóipari vállalatok. A helytelen felvásárlások a legnagyobb kellemetlenséget és hatalmas pénzbeni károsodást idéznek elő az illető felvásárlók számára. ZALAI BORFORGALMI VÁLLALAT Begyűjtési és termelési osztály Hiányosságok a pőrs?oinöaff téglagyárnál Az elmúlt napokban jártam a 7: Ji megyei Bánya- és Épitőanyagipari Egyesülés pórszombati telepén. A telepen folyik az építkezés, már meg is ásták a fundamentumot, d e nem biztosították az építkezéshez szükséges anyagot. Az Egyesülés vezetősége már régóta tudta, hogy Pórszombaton építkezések lesznek. Vájjon miért nem gondoskodtak kellő időben anyagról? Ezekután hogyan akarnak gondoskodni az 1954. évi nyersgyártási terv teljesítéséről? Meglátogattam a telep agyagb anyáját is Itt is hiányosságot tapasztaltam. Nem áztatják meg a földet. Megkérdeztem a telep vezetőjétől, Pezeta eívtárstól, miért nem végzik el az áztatást. Ezzel nagyon mcgkönnyiícnék jövőévi munkájukat: nem kellene ismét átforgatniok a földet, nem kellene felesleges időt vesztegetni és felesleges bért kifizetni. Pezeta elvtárs elmondotta, hogy már kétizben kért engedélyt az ES-től az áztatáshoz. Azt a választ kapta: erre nincs keret. Ezekután joggal kérdezhetjük, a Zala megyei Bánya és Építő- anyagipari Egyesülés hogyan harcol az önköltség csökkentéséért? Mi akadályozza az ES-t abban, hogy a kevesebb költséggel járó előállítást válasszák? Helyes volna, ha az ES parts zervezete felfigyelne az Ilyen hiányosságokra s megtenné az intézkedést azok megszüntetésére. MÁJER JANOS jobb felvilágosító munkává! harca junk a beavSItés győzelméért
