Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-30 / 305. szám

(Folytatás a S oldalról) előtti tíz év átlagában. Olajosnö­vényeink közül a napraforgó fej­lődött a leggyorsabban: vetésterv lete sokszorosa a felszabadulás előttinek és olajtermelésünk ez évben a felszabaduláselőttí tíz év átlagához viszonyítva negyvensze­res­Az ipari- és olajosnövények együttes vetésterületének további növelése nem lehetséges, mert vagy csak u kenyérge borra, vagy a takarmányalap rovására menne és ez komoly károkat okozna. Ugyanakkor a könnyű- és élelmi­szeriparnak több nyersanyagot kell kapnia ahhoz, hogy a lakos­ság szükségleteit megfelelően ki tudja elégíteni. Ennek csak egy módja van: a termésátlagok növelése. A legjobb állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok kiváló termésátlagai mu­tatják legjobban ezen a téren meglévő hatalmas lehetőségeinket. Ezeket ükkor -ujjuk a legmegfe­lelőbben kill aszná In i, ha azokon a kerületeken helyezzük el az ipari nö­vényeket. ahol termelésükre a leg jobb lehetőségek vannak: ahol a dolgozó parasz ok ismerik a növény termelési félté eleit, és czéi" kedv­vel és szívesen termelik. Gyorsan változtatnunk kell a jelenlegi ho]y- •zeen, amikor is teljesen a szerzik! tető vállalatok alkalmazóttainok ké­nye kedvére van bízva, hogy mh, hol termeljenek. A dolgozó parasztság bevonásával haladék alánul ki kell jelölni azokat a körzeteke-, ahol az egyes ipari nö_ vények termelésére a legkedvezőbbek a fel ételek és it't lehetővé kell ten­ni, hogy az egyénileg dolgozó pa- rusz ok és termelőszövetkezetek nem egy, hanem három évre kössenek szerződéseke*. A szerződéses növények közö t kü­lönösen nagy gondot kell fordítani a cukorrépa termésű lagának növe­lésére, amely a legnagyobb veéste- rüle'ü ipari növényünk, továbbá a kender hozamának növelésére, mer ez az a rostos növényünk, ameUyel hazánkban a textilipar számára leg­nagyobb értékű nyersanvago. tudjuk termelni, valamint a dohányterme­lésre és különösen, a dohány értékes faj álra. A gyapot*emelés* az eddi­ginél kisebb keretek között folytat­juk és közben elő kell állítanunk olyan fajtába', amelyek meg tudnak birkózni a hideg tavaszi időjárással is és biz'os ‘érmést adnak. Az ipari növények terméséi Ingának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. Mindent el kell követnünk azért, hogy minden ipari növény őszi szán. ásba. és ősszel trágyázott talajba kerüljön. F.z nemcsak 'öbb nyers­anyaga, jelent a könnyű és élelmi­szeripar számára, hanem egyben nő véli az egész mezőgazdaság kuKu- rál'ságát, közvetve kihat a kenyér- gabona és a takarmányfélék termés­hozamára is. VI. A burgonya- és 2® d?éi*férlelésről A mezőgazdaság egyik legion A sabb feladata, hogy nagy mennyi­ségben termeljen burgonyát és zöld­ségféléké*. és ezzel biztosi'-sa a la kossá,g zavartalan és bőséges ellá­tása. e fontos élelmiszercikkekben.. Burgonyatermelésünk egész mező gazdaságunkon belül tabui a legel­hanyagoltabb és legelmavado íabb, A lakosság zavart altul burgonyáéi, látásának biz ositása érdekében csak a városi lakosság óllá ásóra, te hát a begyüj-ésí kötelező* tség telje- si esőre és szabadpiacra, legkevesebb (10 ezer vagon burgonyát kell termel nünk, ami az eddigi átlagnak közel a kő szerese. E cél elérése érdeké­ben burgon ya vetési erüle'önbe t vala. melyest növelni is kell, a fő felada azonban a burgonyatermelés rend­kívüli elmaradó.tságának gyors fel számolása­A mi viszonyaink közö't a burgo nyatennelés elmaradót ságát minde- nckelő’t- a vefőgumó elromlása okoz. za. A burgonyánál sokkal inkább, mint bármely más kultúránál, na gyobb gondot kell« fordítani a ve ő gumók feljavítására és rendszeres cseréjére az egész ve'ésterülo'en. Eh hez azonban nagyon sok vetőgumó kell, hiszen csak egy kát. hold burgonya elvetéséhez a mi viszonya­ink között legalább 12—IS mázsa szükséges. Emia t a votőburgonya cseréjét nem lehet úgy megoldani, mint a gabonáé', a dolgozó parasztok és a termelőszövetkeze ek számára nem az egész vetés erülei ükre, hanem annak csak ogy részére tudunk biztosítani egy-egy arányban minőségi ve í! gumócserét. A itennelőszövetkező ek é-s az egyénileg gazdálkodó dolgozó jiarasz'ok a saját gazdaságukban termeljék tovább ez1' és igy biztosit sók teljes terüle-ükre a szükséges ve ögumót. Ezt a cserét úgy kell kifejlesztő ni, hogy négy évenként az ország vetőburgonyasziikséglcte íeleserólhe- ö legyen. A kísérleti gazdaságok nak és a vetőburgonya,-crmelést vég­ző állami gazdaságoknak fontos fel­adatuk, hogy .olyan minőségű búr genyá' állítsanak elő, amely kát. holtanként legkevesebb 100 mázsa íermtst hoz. A työburgonyacsere tennésze1* csen nem oldja meg az egész burgonya- termelés felemelésének kérdésé- Szükség van a burgonyatermelés fejlesztésére és ezen belül elsősorban a négyze es-fészkes ültetési mód­szer el'erjesztésére. Pártunk és kormányunk ©lobt ha­la szihatalan feladat a zöldségterme­lés fejlesztése. Ezen kérdés megol­dása szempontjából mindenekelőtt halmos intézkedéseket kell tenni a zöldségtermelésnek a múltban már kialakult körzetei lovábbfejlesz'ése érdekében. A zöldségtermelés fejlődését erő­sen gátolta a MEZßKER ]é‘reho zásával megszervezd*; zöldségfelvá­sárlás. Ez a szervezet teljesen össz­pontosító* la a zöldség-ermelés for galmát, megakadályozta, hogy a zöld scg'ermelés területén a falu és s város közö’t egészséges áruforgalmi kapcsolat jöhessen ló1 re. A hiba kiküszöbölése érdekében meg kell könnyűcni a zöldségfélék felhozását a városba. Ebbe a fel­adatba be kell vonni a földműves- szövetkezeteket, amelyek különböző forpiakban, részben mint felvásár­lók/ részijén mint bizományosok, fog Igíkozzanak a zöldségfélék értékesi- - csévél. Mindezekkel az intézkedésekkel biz ősi ani kell, hogy az 1953 as év­ben elkövete-t hibákat kiküszöbölve, városaink lakossága már az 1934 cs évlren kielégítő mennyiségben jusson jóminöségü burgonyához és zöldség féléhez. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani e növények ápolására. VIII. Az ál’a'tenyésztés létesítéséről VII. A gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lehetőségek­kel rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséhez. Kiváló minőségű gyümölcsöt és jóminöségü bor*- tudunk termelni. Lehetőségünk van arra, hogy gyümölcsből, szőlő bői. borból, hazánk lakossága szűk segle'.ének hielégiésc mellet', jelen lösen növeljük exportunka-, cs ezzel lehetővé tegyük olyan nyersanyagok behozatalának növelését, amelyek •dolgozóink iparcikkekkel való ellá­tottságának megjavi' ása érdekében szükségesek. A g-y ü tr, ö 1 c s f a á 11 o m á ü y jelenleg ráint egy 32 millió. Az ország egy .lakosára alig több mint három da­rab gyümölcsfa ju-. Feltétlenül szűk. ség van teliét gyiimölcsfaállomá- nyunk növelésére, a nagyarányú gyümölosfási'ás megindítására is. Az elköve kezű <1 év alatt gyümölcs, faállományunk«: lő millióval akar­juk növelni a rendes úánpóUás melled. A gyümölcsfásitásban nagy- szerepe. kell adni a helyi kezdenie ny Gzéseknek; gyümölcsfákat kell ültetni tereken, utak mentén, házak körüli ker ekben. A helyi tanácsok egyik legfontosabb és egyben leg­szebb feladata, hogy szervezzék és vezessék a gyümölcsfásitáai munká­latokat és kö - el ességüknek érezzék községük gyümölcsellát árúnak meg javítását. A gyümüicsfennelési szinvonal emelése és a gyümölcsexport növelése érdekében nagy jelentősége van ösz- szefüggö, úgynevezett üzemi gyümöl esősök telepi ésének. Ji loiileg gyü­mölcs faál! ománvunknak mindössze 20 százaléka van üzemi gyümölcsű síikben. Üzemi gyümölcsösök létesítésére jelentős fámoga ás*- kell adni. A -er rnelőszövetkezetek, — fi gye lem bévé Népünk élelmiszercikkekkel való ellátásában a kenyérgabona után a legnagyobb jelentősége az állal to- nyész esnek van, mert az élelmiszer, cikkek közö't fon osst'tg szempont jú ból a kenyér után közvetlenül az ál­hit tenyésztés termékei: a hús, a zsir, a tej, a tojás következik, ugyan­akkor az álla- enyéez és jelentős nyersanyagoka* szolgáltat a könnyű­ipar számára is: nyersbőrt, gyapjút s'.b. Országunk állatállománya a fel szabadulás után gyorsan fejlődőt', jelenleg nemcsak eléri, hanem meg haladja a felszabadulás elüt'it. A hozam azonban hallalanul alacsony. Számbelileg ugyanannyi állatiét- számmal, ugyanazon faj ákkal a ho­zamokat legalább 50 százalékkal tudnánk emelni a takarmányozás és gondozás megjavításával. Miért van ez? A legfőbb oka az, hogy nem rendelkezünk szilárd ta- karmányalappal, de hozzájárul ehhez az is, hogy az állat*enyész ég fej­lesztésében a -ermelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa rasz ok kevósbbó voltak érdekelve, mint a növénytermelés egyes ágaza­taiban. Különösen áll c.z a szarvas­marha enyészt-ésre, amely jelenleg a legel maradó * abb tenyér élei ág, el­sősorban azért, mer. ezen a területen, sér'et'ük mej a legdurvábban a-z egyénileg ga iá lkod ók os a termelő szövetkezeti : igok egyéni érdekelt, ség6*. Különösen dyes hibák vol'ak a eliéntar'ás kö i!, amit mutat az is hogy össz-sza vasmathaá 11 ományunk növekedése me. - t a tehénállomány elmarad'; míg z össz-szarvasmarha állomány 354 ezerrel meghaladja az 1938 ast addig a -liénállomány ép. pen csak eléri, a t Génállomány fej­lődését elsősorban az akadályozta, hogy a tojbeadás kivetése tehe nőnként ür tón*, l-enül a föld nagyságú ol és egrégy tehénre a tej beadási kötő1 r.p sé? viszony­lag magas, 3—000 liter volt. A mini sz'er takács rendeletéi eze ken a súlyos hibákén részben már segűettek. Pár.- és tanácsi szerveinknek mindent el kell követniöjr azért, hogy a dolgozó parasztok és terme’ lószövetkezei cc szarvasmarháikat megjavi va vagy felhizlalva adják át vágásra és ezzel a vágási súlyt darabonként rövid idő ala*. legke­vesebb egy mázsával felemeljük. Ezen reális célki üzásnek az elérése — az„ beszlakosságot és még a csecse­mőket is flgyelejnbevéve — közel négy kg mai emeli az elfogyasztha to hús mennyiségé*. E cél elősegítése érdekében a szarvasmarháiéi vásárlások es vágások zömét az eddigi' ől elté- íőon a nyári és késő őszi időszakra kell helyezni, hogy a dolgozó pa­rasztság olcsó -akarmánuyal *udja szarvasmarháit feljavítani. A fejbegyiijtés uj rendszere lé­nyegesen megnövelte a tehén' artás- oan mind az egyéni parasztok, mind a 'ermelőszövetkeze' ek érdekel-ségót A szarvasmarliatenyész* ősben a le hetőségeket növeli az, hogy kiváló hazai szarvasmarhafajtávaf rendel kezünk, az ugyneveze't magyartariá val. amelyik megfelelő tenyész tji munka melle-t sok és magas zsirtal taunu tejet és ugyanakkor .jóminősé gu Imsfc is ad. Fontos feladat ennek a fajtának továbbfejlesztése és jó ulajdonságai kibon akozásának elő segítése. Szarvasmarhaállományunk mi­nősége további javításának célja a tejhozam növelése és a tej zsír­tartalmának emelése. A magyar-tarka olyan fajta, amelynek szinte minden egye? egyede képes jó takarmányozás mellett háromezer liter tejet ad­ni mégis országos átlagban a mi tehénállományunk évente átlagé­in csak 14^0—1600 liter tejet ad. A tehenek takarmányozásán es gondozásán, múlik az. hogy ezen a helyzeten változtassunk és ugyanezzel az állománnyal :s sokkalta több tejet tenneljünk. A tej hozamnak átlagosan 500 literrel váló emelése, ami a ta­karmányalap megszilárdítása ese­tén 2—3 év alatt elérhető, lehető­séget ad arra, hogy a városban és faluban igazi tejbőséget te­remtsünk. A tenyésztési munka fejlesztése érdekében ki kell szélesíteni a törzskönyvezést és be kell vonni nemcsak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, hanem az egyénileg gar.dálkodó dolgozó pa­rasztok teheneit is és a törzsköny­vezett tehenek számát 2—3 év alatt legkevesebb 100.000-re kell emelni. A törzskönyvezett, azaz a legjobb minőségű téliének számá­ra kell biztosítani a legjobb elő­feltételeket, igy elsősorban meg­felelő mennyiségű takarmányt. A lótenyésztés fejlesztése érde­kében elsősorban is azt a nézetet kell felszámolni, amely szerint a gépesítés csökkenti a lótenyésztés fontosságát és megengedhetővé te­szi a lóállomány lényeges csök­kentését is. Lóállományunk fejlesztésénél az állományt számbelileg nem kell lényegesen növelni, hanem a mi­nőség további javítására kell tö­rekedni. Az ország lakosságának hús­sal és zsiradékkal való ellátásában a legnagyobb jelentősége a ser­téstenyésztésnek van, rjfiely a hus- szükségletek kielégítésében je­lenleg lényegesen na^’obb helyet foglal el, mint a szarvasmarha közel kétszerese annak. Sertésál­lományunk fejlesztésénél a vágá­si átlagsuly növelése mellett a legdöntőbb a takarékos takarmá­nyozás, hogy minél kevesebb és olcsóbb takarmányból minél töbfc húst és zsírt tudjunk előállítani Ezen cél elérése érdekében to­vább kell javitani sertésállomá­nyunk minőségét, feltétlenül fenr kell tartani és tovább kell fejlesz­teni, különösen a szaporaság szempontjából a magyar manga­licafajtát. amely sok zsírt ad. Tovább kell fejleszteni a már meghonosodott nagy fehér hússer­tést, amelyik szapora és gyorsan fejlődő. Sertésállományunknak alapját a továbbiakban is c két fajtának kell képeznie. A tenyésztők többévtizedes ta­pasztalatai kétségbevonhatatlanul bebizonyították, hogy különböző sertésfajták keresztezéséből szár­mazó növendékek sokkal életké­pesebbek, gyorsabban híznak és jobb a takarmányfelhasználásuk. Ezért szélesen el kell terjeszteni nemcsak állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, ha­nem az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknál is az u. n. ha­szonállatkeresztezést. Ebből a cél­ból a községeknek többfajta kant is kell adni. Az állami gazdaságok .sertéste­nyészeteinek mintegy 50 százalé­kát fokozatosan törzstenyészetté kell fejleszteni, amelyek nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyénileg gazdálkodók számára is tudnak nevelni tenyészállatot: kant éá kocasüldőt. A juhállomány fejlesztésére mind számbelileg, mind minőségileg nagy gondot kell fordítani és a dolgozó parasztokat az eddiginél sokkalta inkább érdekeltté kell tenni a gyapjutermelésben. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a baromfi- tenyésztés fejlesztésére is és en­nek érdekében meg kell növelni a keltetőkapacitást és még 1954- ben 11 millió naposcsibét kell el­adni az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak, termelőszövet­kezeteknek és a városi lakosok­nak. A tyúkféléken belül a főirányi a magyar sárga- és a magyar f hérfajtákra kell venni, mert <- > két fajta a magyar viszony;--,; . - jól alkalmazkodó, jó go-ndr és tenyésztés mellett mennyiségű tojást és u-: vanakk jó húst ad. Városok Iröu ii lor-v - iőszövetkezetekben éte Harm a> daságokban létre kell a^zm kizárólag tojástermelés -ó 'nooí — nagy leghorn-tenyészetr a t. is. Összefoglalva: az álla-*ton;vVí'' v belül a fő feladat a hozamuk ivw lése, hogy hússal, zsírral, tejjel, to jással kielégítően tudjuk ellátm Ja kosságunka:. A mezőgazdasági emelés általa nos felemelése, a talaj -ermőképessé. gének fokozása, az állattenyésztés hozamának növelése nagy iáért ék­ben a gépesítés színvonalának eme­lésétől függ. A mezőgazdaság gépesít ésének ter­vezet. ütemé az elkövetkező három évben átlagosan, éven e mintegy 60 ezer mezőgazdasági dolgozó munka, erejét pótolja. Ez tehát annyit je- lenti mintha 1956 végéig a mező­gazdaságban dolgozók száma* ISO ezerrel növelnénk. Ez a gépesítés a mezőgazdaságban nem .esz felesle­gessé munkáskezeket, mert a mező gazdaság in enzivebbé, bel* érj esel )bó tételével együít körülijeiül hasonló arányban nő a mezőgazdaság munka erőszükőéglete is­A mezőgazdaság gépesítésének szinte korlá'lan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazdasá­gainkban és enne! őszo vetkezet cink­ben, ezért a mezőgazdasági íuunká- la okat elsősorban itt, a mezőgazda ság szocialista szektorában kell gé­pesíteni, de emellett gépi segűséget kel! nyújtani az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasz okoak is. A mezőgazdaság gép esi* énére e célra az elkövetkező 2—3 évben a mezőgazdasági beruházásokból leg­alább 3 milliárd forintot kell for- di ani. A mezőgazdasági munkák közül ma a legfontosabb feladat az alap vető munkák, a szán*ás ve*és és egyéb talajmunkák gépesítése. Jelen leg még a mezőgazdaság szocialista szék-órában sem sikerült megfelelő­en gépe site ni ezeket a munkákat. Ugyanezen alapve ö talaj'munkák hoz kell a legnagyobb segítsége' adui az egyénileg gazdálkodó do] gozó pavasz* oknak is. A mezőgazdaságban nagy nehéz ségeket okoz — különösen a szoeia I lis'.-i szektorban — a kapások meg- i művelése. Ezért el kell látni a mo zőgazdaságo: négyzetes vetögéppo1. A nővényápolási munkák gépesíti se érdekében növelni kell az unive zál-trak orok számú*, a gépádonr kát és állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kul'iv to rokkal kell ellátni, amelyek gével a növényápolási munkák pesi lietők. Célul kell ki‘űzni, h'.\. 195(3-ra az állami gazdaságok é; ermelőszövetkezetek növéiyá polí munkáit legalább -15 százalék!; ' gépesítsük, A betakarítási munkák meggy* * si’tására és vesz'eségmen'cssé pV-t- érdekében tovább kell gépesben! kalászosok aratását, részben ke bájn, részben ara ógép segi regév Az eddiginél nagyobb mértékben k gépesíteni a füvek és a , :lkr.g> virágunk kaszálását és h "zzá k fogni a kukorica, a cukorrépa és burgonya be'akaritásáuak gépjesb séhez is­A mezőgazdasági munkák gép- tósében -alán leginkább az állat nyésztésben marad’unk el Az áll tenyésztés fejlesztése érdekében n kell gyorsítani az önitu óbereiu zések gyár'ását, a takarmányáé •és. a takarmány- és :rágyaszál gépresitését. .A mezőgazdaság gépesítése o: feladat elé álli'ja iparunkat. Ed a mezőgazdasági gépgyárakat !á el a legrosszabbul anyaggal s <' egészen .egyszerű mezőgazdasági pékét is, min’ a vetőgép, eke, > vátor, nem kielégítő minőt' Q-yár'nt'nk Ezen a helyzeten v ni kell. A inező-uizdiisúgi munkák A (Folyt a'ás'a 4. oldalon) 1953 dec. 30. Szerda. ve, hogy a gyümölcsös a fajtától | függően csak :öbb óv múlva hoz , haezno* — a telepítéshez jelentős ánioga ás' kapnak. Nagy terű leteken kell létesíteni gyümölcsösöket az állami gazdaságokban is. A gyümölestelepitéei programmot úgy akarjuk végrehajtani, hogy ez­zel ne csak mennyiségben növeked­jék a gyümölcsfaállomány, hanem minőségben is, azaz a legjobb gyű niölesoinkfit és or. nyakból is a lev jobb faj’áh at szaporítjuk el- A cél elérése érdekében ki kell erjesszem a faiskolai hálóza-ot és aZt úgy kell fejleszteni, hogy 19-'S- m a faiskolák már évi -1 millió , csemetét tudjanak előállítani. Nagy feladataink vannak a szőlő ermelés szín vonalárnak emelésében is. Hege­dűs elvtárs itt a szőlő cnn-eléssel kapcsolatos kedvezményeket ismer­tette. A nterögazdasági munkák gépesítésiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom