Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 304. szám. Ára 50 fillér 1953 dec. 29. Kedd. ; ra-fe pnoTTj.ÍKiAi íTt fis üljetek / MAI SZAMUNKBÓL: Max Reimann elvtárs nyilatkoza­ta a szovjet kormány uj jegyzé- kéről (2. oldal) — Olvastuk (2. oldal) — A Lovászi—Bázakerettye közti párosverseny értékelésére­(3. oldal) — A dolgozók orvosa (3. oldal) — Lvsvoleinkből (4. ol­dal) — Kitüntették az élenjáró állatorvosokat (4. oldal) — A jó munka jutalma (4. oldal) Pártszervezeleink isme rlessé k i párt és a kormány határozatát n Magyar Dolgozók Pártja Központ! Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisz- •ertanácsának határozata a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­ül nagy feladatok megoldása elé állította pártszervezeteinket. A Mezőgazdasági termelés fejleszté­se elengedhetetlen követelménye lolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A kormányprogramra ita már komoly változásokat ta- jasztalha ttunk. A rendeietek so­kasága segiti' elő máris a mező- gazdasági termelést, parasztsá­gunk termelési kedvét, hogy mi­niéi több kenyér, hús, vaj kerül- >ön a dolgozók asztalára. Az eddig tett intézkedésekre jártunk és kormányunk e hatá­rozata tette fel a koronát. Ebben i határozatban parasztságunk .zeme elé tárulnak az eiköveike- ő évek nagj'szerü körvonalai. 2—13 milliárd forintos beruházás . mezőgazdaságba hatalmas lehe- őségek előtt tárja fel a kaput, termelőszövetkezeteink, állami azdaságaink, gépállomásaink és ■z egyénileg dolgozó parasztság zámára megszabta tennivalóikat dolgozó nép életszínvonalának .llandó növelése érdekében. A óbb termés, a nagyobb hozam téréséért folytatott harc megkö- ■eteli munkánk jobb és eredmé- yesebb végzését, feladataink ma- adéktálán végrehajtását. E határozat megvalósításában ag • feladatok várnak pártszer­vezeteinkre. Elsősorban az, hogy. páí't és a kormány határozatát 1 juttassák a dolgozók közé. Én­ek legfontosabb módszere a nép­évelőmunka. Sokkal nagyobb onddal foglalkozzanak néo- evelőink a dolgozó parasztság eve lésével, mint . eddig. . .Ehhez zükséges az. hogy elsősorogn ártszervezeteink vezetőségei, a épnevelők alaposan tanulmá- yozzák a határozatot, mert csak ;y lehetséges azt a dolgozókkal mertetni. Pártszervezeteink te- ,-ék rendszeresebbé a népnevelő- tekezleteket, ahol megbeszélik a épnevelőkkel tennivalóikat, ut- .utatásokkal és tanácsokkal tát­ik el őket. A kommunisták és ipnevelők éhezzék kötelességük- ?k a szakmai vonalon való mi­éi magasabb képzettség elsajáti- isát, mert csak akkor tudnak azán komoly, hathatós ■ segítse- 'l biztosítani dolgozó parasztsá- ink számára. Fontos tényező a határozat is- er telesében a kisgyülések tár­sa Pártszervezeteink vezető- gej, a pár tcsoportbizalmiak, ncp- ■ velők csoportos beszélgetéseket ervezve igyekezzenek minél ölesebb körökben ismertet- a dolgozó parasztság ten- valóit a párt és a kormány hatá- izalának megvalósításában, yekc/zenek minél sokoldalúbbá nni a parasztsággal való kap- olatukat. Törődjenek azzal, hogy népnevelőmunka közben felme- iít kérdésekre kielégítő,- érlel­és magyarázatokat adjanak, allgassák meg a dolgozók véle- ényét, javaslatait és azt hasz- jsitsák . munkájukban. Akkor ilik lehetővé a határozat széles- irü ismertetése, ha abban sokan sz tvesznek, ha minél többen ondjak el észrevételeiket, ja- Lslataikat. Ezt a célt jól betol- s a csoportos beszélgetések, kis­ülések. Pártszervezeteink igen fontos ladata a tömegszervez.rtek mun­kájának irányítása és segítése. A tömegek között végzett politikai munka fontos része a lomegszer- vezetek tevékenysége, amelyek so­rai között ezer és ezer pártonki- vüli dolgozo ismerkedik meg a dolgozó nép célkitűzéseivel, ame­lyek sorai között száz és száz aktíva harcol a tömegekkel való kapcsolat erősítéséért. Éppen ezért pártszervezeteink ehhez a munkájukhoz is használják fel a tömegszervezetek munkája által elérhető lehetőségekét, különösen a DISz- és az MNDSz-szervezete- ken belül. Ezek a feladatok nem egy-két napra szólnak. Nem máról-hol­napra, hanem folyamatosan, ál­landó céltudatos nevelőmunká­val kell elősegíteni azt, hogy dol­gozó parasztságunk megismerked­jen a párt és a kormány által meg­szabott tennivalóival. Ne kam­pányszerűen, hanem nap-nap után ismertessük, .magyarázzuk a határozatot, amely évekre meg­szabja mezőgazdaságunk fejlesz­tésének irányát s ezzel együtt pártszervezeteink tevékenységé­nek irányvonalát is. Ennek érdekében fontos feladat falusi pártszervezeteink-, erősí­tése, szilárdítása. Járási pártbi­zottságaink nagyobb gondot for­dítsanak a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájának meg­javítására. A pártunk és kormá­nyunk által megszabott tenniva­lókat csak erős, harcedzett, ütő­képes pártszervezetekkel tudjuk végrehajtani. Ezért szükséges, hogy pártszervezeteink életében jelentős változásokat érjünk el. A népnevelőmunka sikere elsősor­ban is a népnevelők képzettségén múlik. Tehát pártbizottságaink, pártszervezeteink számolják fel az oktatási munkában meglévő fogyatékosságokat. A tömegek között végzett poli­tikai munka hiányosságai éppen a politikai képzettség hiányából adódnak. A pártszervezetek veze­tőségei. par tcsoportbizalmiak. nép­nevelők nem tudnak kielégí tő vá­laszt adni a dolgozók egyes kér­déseire. Komoly fogyatékosság az is, hogy egyes falusi pártszerve­zeteink megfeledkeznek a dolgo­zók ügyeinek orvoslásáról, nem intézkednek egy-egy, dolgozók sza­mára helytelen bürokratikus in­tézkedés megszüntetésére. E fogyatékosságok' felszámolá­sára hívja fel pártbizottságaink, pártszervezeteink figyelmét a Központi Vezetőség és a minisz­tertanács határozata. Éppen ezért minden lehetőséget felhasználva, fordítsák figyelmüket egyre in­kább a tömegek között végzett politikai munkára. A párt- és kor­mányhatározat ismertetését is használják fel a dolgozókkal való kapcsolataik megjavítására, hogy dolgozó népünk életszínvonalát a mezőgazdasági termelés fejleszté­sével tovább növelhessük. A* éves terv teljesítéséért A Ruhagyár befejezte éves tervét Könyvtárak hírei November, hónapban megyénk népkönyvtárai 15.703 kötet köny­vet kölcsönöztek ki. Ebből a zala­egerszegi járásiak 3714. zalszent- grótiak 2115, nagykanizsaiak 4942, lentiek 2251 és a letenyeiek 2681 könyvet adtak ki olvasásra. No­vember hónapban kettőszázötven­öt népkönyvtár működött me­gyénkben. ★ Nagykanizsán 4237 kötet köny­vet, Zalaegerszegen 3625, Letenyén 524 és Lentiben 507 kötetet olvas­tak ki a dolgozók a múlt hónap­ban. ★ Decemberben Csáford. Ara­nyod, Bagodvitenyéd. Zalaboldog- fa, Gombosszeg, Nemessándorhá- za kapott népkönyvtárat. E köz­ségek népkönyvtárosai gyakorla­ton vettek részt a Megyei Könyv­tárban, ahol a könyvtár kezelését és a vele kapcsolatos agitációs és propagandamunkát sajátították el. ★ A Megyei Könyvtár Zalaeger­szegen, Kanizsán, Lentiben, Le­benyén és Zalaszentgróton tartott értekezleten a jövőévi feladatokat ismertette a népkönyvtárosokkal. Hetvennyolc népkönyvtáros vett ezeken a.z értekezleteken részt s beszélte meg problémáit, hogy a népkönyvtárak is legteljesebb mértékben kivegyék részüket a kormáuyprogramm meg valósítási­ból. ★ A Megyei Könyvtárba megér­kezett a vakok részére Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig és Veres Péter Próbatétel című könyve. Államunk gondoskodik arról is, hogy a világtalan dolgo­zók is tanulhassanak és szórakoz­hassanak könyvtárainkban. ★ Nagykutason könyvismertetés­sel összekötött előadást tartottak a község dolgozóinak. Az előadó a könyvtár felvilágosító, nevelő cs tanító munkájával foglalkozott. A hozzászólásokból kitűnt, hogy Nagykutas dolgozói örömmel fo­gadták a könyvtárat s hogy a könyvek jó részét már ki is olvas­ták és alig várják, bogy bővítést kapjanak. A zalaegerszegi Ruhagyár dol­gozóinak sok nehézséggel kellett megküzdeniök az éves terv telje­sítéséért vívott harc során. A.z eredményeket sok esetben csök­kentette a termelés hullámzása és a minőség terén mutatkozó hiá­nyosságok. Ugyanakkor, amikor egyes szalagok magas teljesít­ményt értek el, más szalagoknál még a normát sem teljesítették. A pártszervezet, a szakszervezet és a műszakiak mindent elkövettet: hogy a hiányosságokat megszün­tessék s a termelést egyenletesen zocializmust építünk. A szo­cializmus építése '.hatalmas feladatokat ró országunk minden becsületes dolgozójára, de ezek a feladatok — bármily nagyok is — majdnem mindenkor határidő előtt valósulnak meg. Ennek a magyarázata csupán annyi, hogy dolgozó népünk megértette: miért épit és kinek épít, A 4. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói hidakat építenek szerte a megyebeli. A feladat, amelyet meg kell valósitaniok, a legfonto­sabb feladatok közé tartozik, hl-, szén a hidak szerves részei a me­gyét, az országot behálózó utak­nak, az ereknek, amelyek mind­jobban fejlődő országunk zavar­talan vérkeringését biztosítják, hídépítők- között igen jó versenyszellem alakult ki. Jó munkát végeztek mindenütt, de a céljuk az volt, hogy a minő­ségi munka mellett gyors munkát is végezzenek. Ezt csak ugv ér­emelkcdővé téve a minőséget is megjavítsák. Szívós politikai nevelőmunka es a műszakiak segítsége révén si­került. is javulást elérniök s igy a negyedik negyedévet már azzal a biztos tudattal kezdhették, hogy nem maradnak adósai államunK nak. A karácsony előtti napokban valamennyi szalag munkáját egyetlen gondolat vezérelte: ka­rácsonyra befejezni a tervet. Ami' akartak, meg is valósították, mert december 24-én délután fél i órára teljesítették éves tervüké* hették ,el, ha mindenegyes építke­zésnél jól megszervezik a munkái, biztosítják a műszaki alapfeltéte­leket, biztosítják: a szükséges .anyagot és a zavartalan szállítást. Mindezeknek alapfeltétele a szi­lárd 'munkafegyelem volt, amit sikerült is biztositaniok. ■ baki építésvezetőség a dol­gozókkal egyetértésben el­határozta, hogy a megyében épülő hidakat határidő előtt befejezi s ezzel segítik elő az utakon leb nyolódó forgalom meggyorsítás ígéretüket, a megyei pártbiz . Sághoz küldött távirat tanúsága szerint, be is tartották. A Kerka hid építését két hónappal s Válicka-hid építését ugyancsaK két hónappal a határidő előtt fe­jezték be. A csapófái hidat egy hónappal előbb adták át a forga­lomnak, a Principális-hid 10 nap­pal, a hévízi-hid ugyancsak 10 nappal, míg a Cserta-hid 8 nap­pal előbb készült el. „Érdemes harcolni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szőlő határozat vé^relia*l ásáérl*5 Lavászi győze lem A lovászi Kőolaj termelő Vállata Mól 28-án a korareggelt órákban távirat érkezeit/ j táviratban' a dolgozók büszkén jelentik, bogy at lOSS, évi olajtermelési tervüket 27-én éjjel 24 órakor befejezték, A távirat rövid sorai mögött egy év lelkes, rengeteg nehézségei le­győző, fáradhatatlant, kitartó munkája húzódik, A brigád-mestereit, a, to-nkállomások dolgozói: olajmérők, cső görény esek, lakatosok, s minden­ki, aki ereje és tudása legjavát adva- harcolt a több olajért, részese a si­kernek s osztozik a dicsőségből. Az Előre brigád december ham tervét 104-5 százalékra leljesUeUe. Ebből a. nagyszerű eredményből az oroszlánrész Paál Károly brigád, mesteré, Tóth László brigád-lakatosé és Bedskoyics János olajmérőé. A Szabadság brigád 102 százalékra teljesítette decemberi tervét. A brigád valamennyi tagja jó munkál végzett, de jó munkájukkal leg­jobban mégis Csaptuti György szak szervezeti bizalmi és Paál ■József brigádmester emelkedtek ki. A 4. számú Mélyépítő Vállalat határidő előtt készített el hat hidat Á llandó b iz o ti sá.g i ül és ­-e gyülekeznek a zalaszenl- vó ni tanácsházán. Tóth Károly 5 holdas dolgozó paraszt, a pénzügyi állan­dóin:. ot'ság elnöke az első. Van- még idő a megbeszé­lés kezdőiéig, hát előveszi az újságot, hogy megégy- szer áUannl mányozza a párt Központi Veséi ősé­gének- és a mini-szlcrta- -■ácxnok haráfvza.át a me­zőgazdasági- termelés lo. v-á-bb fejlesztéséről. JJallolt ugyan erről a ha 'árosairól már a rádió­ban is, de Tóik- Ká-roly- nak az a véleménye, hogy meg kell est: érlelni- az emberben-. Nem. elég egy­ezer -hallani vagy elolvas­ni, meg kell rágni minden izmát, igy jönnek elő a­gondolatok, hogy hogyan lehetne a községben, va­lamint saját földjén minél előbb, minél t-öbbet m-egva-- lósit-ami a határosaiból. — A kormány pro gramm bt ismer'e, hogy hibákat kövc'Hünk cl a go.zd-aságpo­lir lkában-, — mondja. _ Ás ó'•a igen sok rendelet jelent meg. amelyek a hibá­kat orvosolják, de valameny. nyi között ez a leg jelentő­sebb. — jelenti ki határo­zottan. — Bizony a sok helyte­len- in'czkcdés miaH ná­lunk is több dolgozó pa­rasztnak clm-en-t a' kedvé a gazdálkodástól. Felajánlót, tóik a földjüket, azután az iparban helyezkedtek- el. Most, hogy megkezd ük kijavítani a hibákat, — folytatja —többen vissza­térlek a földhöz. Horváth János is már vagy kél éve felajánld'a a földje’. El­ment Várpalotára. Ari ősz­szel azonban visszajött és folytatja a gazdálkodást. — Igen helyes a rende­letben, — mondja tovább —. h-ogy növelni kell a leá­nyéi'gab on a vet és.' ende' c-t. A mi községünk talaja.- is főleg ennek felel meg. Legnagyob b rész t rozsnak, de a szán-lóink . cgyrészén szépen hoz a búza is. A régi helytelen politika miau a sok rámkerölíeteti szerződéses növény mi-alt nem termelhetünk elég ga­bonái. Olyan: is kelteit ter­melnünk —. mint például lencsét, — ami nem terem meg a mi földünkben. Igen helyes a talaj term:' erejének fokozásáról szói- rész is- Sok föld men hanyagba, nem -törődtek v< le. Most ■ azon les süni hogy visszaállítsuk a föl dek regi íermőerejét, ír. az olyan, látszólag’ km dolgokra is gondolt a, he táros a'-, mint például a szekerekkel való meg feleié ellátón. Ez bizony igei szükséges a paraszti műn kához és a mi községünk ben is már elég rossz - lapodban volt a széké- többsége. így megy végig a h, tárását- lobbi pontján V cleménye mindé: ■ugyanaz: jó és helyes, hal árosa' minden sF érdemes harcolni a megválást tásáér'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom