Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

mAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 281. szám. Ára 50 fillér 1953 december 1. Kedd MAI SZÁMUNKBÓL: A Béke-Világtanács záróokmá­nyai (2. oldal) — Gyorslista az Első Békekölcsön ötödik sorsolá­sának negyedik napjáról (2. o1- dal) — Tömegszervezeti élet (3. oldal) — Csiga Mátyás tagjelölt lett (3. oldal) — Az Autójavító Vállalat befejezte az 1953. évi tervét (3. oldal) — Néhány szó ételről és italról (3. oldal) — Tervezik a jövőt a felsőbagodi Lenin tsz-ben (4. olda') — Meg­nyílt a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (4. oldal) Az első sorban liareoljanaU kom írni ii istáink az uj módszerek bevezetéséért Pártunk a szocializmus építésének olyan irányát szabta meg, amely lehetővé teszi a dolgozó nép, el­sősorban a munkásosztály életszínvonalának gyorsabb növekedését. A Központi Vezetőség 1953 junius 27—28-i ülésé­nek határozata uj szakaszt nyitott népi demokráciánk fejlődésében. Ezek a határozatok lényegbevágó vál­tozásokat jelentenek pártunk gazdaságpolitikájában és a népgazdaság fejlesztésének uj feladatait tűzik ki. Pártunk előtt az elkövetkező időben döntő fel­adatként áll az elmúlt évek során elért hatalmas ered­mények megszilárdítása és a mezőgazdasági ■ termelés nagyarányú emelésének biztosítása. Természetes, hogy mindezt megoldani csak úgy tudjuk, ha mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban egyaránt fokozzuk a termelést. A termelés fokozása pedig elsősorban párt- szervezeteink, kommunistáink harcosságától, találé­konyságától, aktivitásától függ. Attól, hogy a politikai felvilágosító munkával hogyan tudjuk megértetni a Programm végrehajtásának fontosságát a dolgozók tömegeivel. Bár népnevelőmunkánk sokat javult az elmúlt időszakban, mégsem mondhatjuk azt kielégítőnek. Hi­ba, hogy az agitációnk sok helyen, több üzemben, községben még mindig általános. Beszélünk az orszá­gos eredményekről, de nem szólnak arról népnevelőink, hogy a párthatározatok, valamint a kormányprogramra végrehajtása nyomán hogyan változik meg az üzem, a község élete. Pártszervezeteinknek tehát gyökeresen és gyorsan meg kell javitaniok a népnevelőmunkát. Ál­landó, erőteljes agitacióra, pártunk politikájának rendszeres hirdetésére van szükség. Üzemi pártszervezeteinknek a népnevelőmunkán keresztül kell elevenebbé tenni a szocialista munka- versenyt. Arra kell törekedni, hogy a verseny valóban tomegverseny legyen és ne csak a sztahánovisták, a legjobbak vegyenek benne részt, hanem az átlagosan, sőt a ma még gyengén teljesítő munkások is. Ezen a téren jó példát mutatnak a lovászi és budafai kőolajtermelő vállalatok dolgozói. A budafai Kőolajtermelő Vállalatnál nagyrészt a jól szervezett, a jó népnevelőmunkával elősegített munkaversenynek köszönhető, hogy hosszú harc után sikerült elhódita- niok az élüzcmcimet. Ugyancsak a munkaversenynek tulajdonítható, hogy a MASZOLAJ-tröszt november 25-én, befejezte éves tervét. A népnevelők legyenek első harcosai a munkaiéi gyelem megszilárdításának. Biztosítsák a kommunis­ták helytállását, példamutatását. Hívják fel a dolgozók figyelmét a takarékosságra, az önköltségcsökkentésre és küzdjenek a selejt csökkentéséért. Bátran alkalmazzák az uj termelési módszereket és eljárásokat. Már eddig is sokat beszéltünk az uj módszerek alkalmazásáról, de valóban nem harcoltunk elég következetesen azok bevezetéséért. így történt ez például a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárban, ahol szép számban csatlakoztak a Koleszov-mozgalomhoz, de a lelkesedés rövid idő alatt alábbhagyott, mert nem biztosították a feltételeket az uj módszer alkalmazásá­hoz, mert nem népszerűsítették kellő mértékben az uj módszer szerint dolgozók eredményeit. A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár példája több üzemben is megtalálható. A vezetők jónéhány helyen maguk sem ismerik az uj módszerek jelentőségét. A hiba egyik oka még a maradiság, az újtól való féle­lem is. Ez utóbbi különösen a dolgozók között tapasz­talható. De nem utolsósorban akadályozza az uj mód­szerek bevezetését az ellenség munkája, amely az uj módszerek lejáratásával igyekszik meggátolni a na­gyobb eredmények elérését. Pártszervezeteink és gazdasági szerveink feladata, hogy sokkal szélesebb körben használjuk fel a szovjet tapasztalatokat mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban. Erélyesebben kell harcolni a bürokrácia ellen kíméletlenül leleplezni azokat, akik hátráltatják az uj módszerek bevezetését. Minél nagyobb lehetőségeket biztosítunk a helyes kezdeményezéseknek, annál elevenebben tör fel dol­gozóink aktivitása, annál több ujitásv javaslat születik a munka megjavítására, a termelékenység emelésére. Vizsgálják felül pártszervezeteink eddigi módsze­reiket és igyekezzenek szakitani a begyökerezett, rossz munkastílussal. Keressenek bátran uj utakat, legye­nek maguk is kezdeménvezők és ne csak a felülről jövő utasításokra várjanak. Ezek a feladatok nemcsak üzemi pártszerveze­teinkre várnak, hanem éppúgy a falusiakra, a terme­lőszövetkezeti alapszervezetekre is. Kormányunk pro- grammját csak úgy tudjuk végrehajtani, ha szüntele­nül és gyorsan növeljük a mezőgazdaság terméshoza­mát. Falusi pártszervezeteinknek kell az uj agro- és zootechnika első agitátorainak lenni. De természete­sen nemcsak beszélniük kel* erről a falusi kommu­nistáknak, hanem a gyakorlatban is nekik kell ezt először megvalósitaniok. Megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Zala megyei szervezete Vasárnap délelőtt', 10 óra­kor a megyei tanács nagyter­mében tartóttá alakuló ülésót a Társadalom- és Természeit- ■tudományi Ismevet térj esz ő Társulat Zala megyei szerve­zete. Az alakuló ülésen a. me­gye értelmiségének legjobbjai között megjelentek Kassa h- dijasok, képviselők, Munka­érdemrenddel kitün'e-'ett qrvo. sbk, mérnökök, pedagógusok s a párt. és az állami szervek vezető funkcionáriusai. Az elnökségben helyet fog­laltak: SzigeH István .eÍv­társ, az MDP Zala megyei bizottságának h, ti-kára., Far­kas József elvtárs, a megyei tanács elnöke, Dcdinszky Já­nos olajmámök, országgyűlési képviselő, Kiss Gyula elv Ars, az MT ok á-ási osztályvezető, je, Udvardy Ignúo festőmű­vész., Szabó JBélas az állami levéltár veze'-ője, dr. Gábor Ernő elvtárs, osztály vezető fő­orvos, dr. Pribék László elv- társ, főorvos, Bekk Andrásáé, a TTIT művészeti osztályve­zetője és Hadnagy László elv. társ, népművelési . osztályve­zető. Dedvhszky J ános elnök megnyitó szavai után dr. Pri­bék László mondott beszédet, melyben ismertette az uj tö­megszervezet. célkitűzéseit. Beszéde elején számokban mu­tatta be a Horiihy. rendszer nyomorúságos kulturális hely. zetét. Majd napjaink nagy országépitő terveiről szólva, a következőket mondo-tá: — A kul-turforradalom egyedül az állami ok'a'ás esz­közeivel nem valósi'ha.tó meg. U-j iskoláink képzésében az idősebb generáció széles, ré­tege nem részesülhet. A dol­gozók érzik, hogy tanulni kell, érzik, hogy minden, lehetőség nyitva áll előttük és ezért egyre növekvő tudásszomjjal fordulnak a tudományok felé — Az iskolánkivüli ismeret­terjesztés szervezete csak ál­lami, hivatali, adminisztratív módszerekkel nem érheti el célját. Éhbe a munkába be kell vonni a tudományos élet, a művészet, a pedagógia leg­kiválóbb erőit. .Értelmiségünk­re vár a megtisztelő feladat, hogy e munkát megszervezze cs a társadalmi és természet­tudományi ismerek eket köz- kinccsé tegye. 1953 április 29-éu értelmiségünk legjobb­jainak kezdeményezésére lé' re­ut.f a Társadalom, és Termő, sze tudományi Ismeretterjesztő Társulat. Az uj társulat fel­adató:- a társadalom- és ter­mészettudomány ismereteinek terjesztése, következetes haro a tudomány ellenes és áltudo­mányos nézetek ellen, a ma­gyar tudomány és művészet haladó hagyományainak ápo­lása a dolgozók között. A tár. sulat az ismeretterjesztő mun­kájában' rész‘venni kivonó értelmiséget szervezetileg tQ. möriíi és elősegíti továbbkép. zesőket. A társulat az értei, m-mg széles rétegei' átfogja e~ert a magyar értelmiség v'j tomegszervezete. A társulat tagja csak az l-ehct, akit erre tudományos és társadalmi tevékenysége alapján a társu- at HletéJces szervezetének ve­zetősége alkalmasnak talál 4 társulat minden tagjának evenként legalább két ismeret- terjesztő előadást kell tar ‘ania. Ezután, a társulat megyei célkitűzéseiről a köve'kezőket mondotta: — Olyan előadásokat kell kidolgoznunk, melyek a me­gye történelmével, haladó ha­gyományaival, nagy szülött­jeivel, sajátos földrajzi, bioló­giai, gazdasági és kulturális problémáival f oglalkoznak. Messzemenően figyelembe kell venni a. dolgozók kérését, igé­nyét az előadások tematikájá­nak össscálliiásánál s el kell kerülni a bürokratikus, admi­nisztratív közönségszervezést. — Nagyobb teret kell adni a tudományos ismeretterjesz­tésnek — mond o'it a beszéde zárórészében — mind az or­szágos, mind a helyi sajtóban, a rádióban. Be kell vonnuns ebbe a munkába az eddig in­dokolatlanul mellőzöüt vidéki ér elmiséget. Dolgozó népünk kulturális igényeinek kielégi, lése, a nép és tudomány kap­csolatának szorosabbra fűzése a tudomány és művészet isme. raí terjesztő munkája a leg­szebb és leghazafiasabb fel­adatunk. Hosszú taps. majd hozzá­szólások követték a beszámo­lót. Mikk Károly elv'árs, pe­dagógus hozzászólásában az 6 Felni iség múltját elevenítette fel. örömmel üdvözölte az uj tömé gszervezet megalakulását ugyanabban a helyiségben, ahol 33 évvel ezelőtt a" Ta­nácsköztársaság bukása után szám ónk ér. ék haladó néze­teiért., Felházi . Nándor elvtárs az agrárérielmieég nevében a következőket mondotta: — Mi, mezőgazdasági szakembe’' rek a Szovje unió szakemberei nek példáját követjük; akik a világ légfejlettebb mező­gazdaságát valósították meg. Az uj tömegszervezet segítsé­gével még eredményesebben tudjuk megoldani feladatain­kat ^ az agrárértelmiség be­vonásával felszámoljuk a ma. radiságo! s megteremdjük a magasabb termelékenységet a magasabb mezőgazdasági ho­zamot. Közben dr Eckhardt Ferenc ismertette a jelölőbizottság javaslatát a megyei vezetőség megválasztására: ár Bodnár Tibor seb ész főorvos, Bánki Miklós pedagógus. Buda Ernő olajmérnök Hadnagy László nepm. osztályvezető. Hegyi Madár pedagógus. dr. Hetes Ferenc^ főorvos, Hódo.si Ilona pedagógus, képviselő, Lendvay József pedagógus, dr. Pribék László főorvos, Molnár István arZ&rt™}°la vetőjet Simon \ MT.. jeezőgazd. osztály. e~p °- Sajtár János megyei BéinlZ°ly > Béla pedagog-us, Tömör János '*"**•• * Dr. Gálosi István főállal. opvos Kovács József gimn. igazgató és Vasvári Fereno főszerkesztő az ellenőrző bi- zöUság tagjai. Az alakuló ülés részvevői ezután a szavazó urnákban el­helyezték szavazataikat. Hódossi Ilona hozzászólása következed: — Mi, pedagó­gusok boldogan dolgozunk azért, hogy könyvet adjunk a r>-ász tör kezébe és múzeumba vezessük a kőművest — mon­dotta —. örülünk, hogy az uj tömegszervezet még köze­lebb hó? bennünket más niun. k aterül ©tön dolgozó társaink­hoz s megismerhetjük őket, kicserélhetjük gondola'ainkat megvitat h ni' j uk, f isztázha* j uk problémáinkat. Hr Jókai István az állat­egészségügyi szolgálat dolgo­zói nevében üdvözölte az ala­kuló gyiilésb Többek közö1.1 rámutáoiit arra, hogy az uj tömegszervezet megszün-eti a megye értelmiségének elszige­teltségét — Hányszor van szükség arra, — mondotta —, hogy igénybe vegyük egy-egy pedagógus segítségé: ^ állat­egészségügyi problémájuk megoldásánál. Minit , az elöfor. dúl. a megyénket fenyege'ö állati fertőző betegségek ide­jén, amikor a felvilágositó munkában nem egyszer nagy segítséget< nyújtottak a peda­gógusok, Ezért tartom nagy jelentőségűnek a társulat cél­kitűzéseit:, melyek, megadják a lehetőséget ahhoz, hogy értei, miségünk sokrétű, közös mun. kával, egymás kölcsönös segí­tésével együtt haladjon az is_ meretKerjesz1* ő munkában, Dr. He'és Ferenc főorvos hozzászólásában szembeállí­totta a tudomány sorsát, sze­repét. a kapitalizmusban és a szociális a társadalomban. — Pár unk, kormányzatunk gon­doskodással fordul felénk — mondotta —, hogy mi, értel­miségiek még jobban egy­másra találhassunk, hogy meg­könnyítse számunkra a to­vábbtanulás és tudományos fejlődés lehetőségét. Vala­mennyiünk nevében szólok, amikor az* mondom: készen állunk ezeknek a feladatoknak a vállalására s örömünkre szolgál, hogy a tudományos ismeretek ter j eszi ésével is dolgozó népünket szolgálhat­juk. Dr. Tószegi Imre az állat­orvosoknak a maradiság elleni harcáról beszélt, s mint e harc összefogóját üdvözölte a tár­sulat megalakulását. A szavaz átszedő bizott ság jelentése köve'kozott. A köz-, gyűlés az elnökség és az ellen, őrző bizottság javasolt tagjait elfogadta s ezzel megalakul" a TTIT Zala megyei szerve­zete. A szavazatszedő bizott­ság bejelentését ismét hosszú taps követte. Folytatódtak a hozzászólá­sok. Au,erswald János mérnök a lovászi olaj,mezők műszaki értelmiségének üdvözletét tol. máesoKa. Ismertetne az olaj- mezőkön folyó ismereti erjesz­tő előadásokat s a velük kap­csolatos lűbákat. . — Az uj társulat létrejöttével minden biztosítékunk megvan arra, hogy e hibákat, megszüntessük, s dolgozóiak ismerő* körét mindjobban kiszélesítsük — mondotta. Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság h. ’tit­kára köszöntötte az uj értel­miségi tömegszervezet közgyű­lését. — Nagy, szép feladattal bizta meg megyénk értelmiségi dol­gozóit a zalai értelmiség tíz­ezreinek bizalma, amiki ír Önö- köti alapi tó tagként erre a közgyűlésre elküldte — mon­dotta Szigeti elvtárs —. A megye munkásai, szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó pa­rasztjai és nem utolsó sorban értelmiségi dolgozói régóta szükségét érzik annak, hogy a tudományos ismeretterjesztő munka kiszabaduljon a ko­rábbi szűk keretekből s való­ban a legjobbak álljanak a tudományos ismer e‘ ék széles­körű terjesztésének munká­jába. — TJgy kell végezni ezt a munkát, bogy az anyagi javak fokozott biztosi-ása mellett fokozott mértékben adjuk köz. kinccsé a tudomány, a • müvő­"ot minden értékét, hogy a kuTurforradalom mielőbb győzelmes valósággá váljon. A pártban megvan az őszin e szándék a korábbi hibák ki­javítására ezen a téren is, de ehhez, szükség'es valamennyi becsülő*es értelmiségi dolgozó önzetlen segítsége is. Mi bí­zunk az olyan értelmiségiek­ben, mint- Bencze László, Nagyváradi Mihály. Pribék László, Hetés Ferenc, Mikk Károly elvtársak és a többi névtelen, de annál szorgalma­sabb munkát végző értelmiségi ■arcosokban ennél a feladat­nál is. Természetesen nemcsak az ö munkájukra, hanem va­lamennyi olyan zalai értelmi­ségi dolgozó nmnlcájára szá­mítunk aki érzi a. felelősséget a haza iránt, aki tevékenyen részt akar venni a szocializ­mus építéséért vívott harcban. — A párt minden segítséget megad ehhez a munkához — mondotta végezetül Szigeti elvtárs —, de éppen ezért jo­gosan el is várja, hogy ér­telmiségi dolgozóink is viszo­nozzák ezt jó munkájukkal. Használják fel tehát az uj tár­sulat adta lehetőségeket, igé­nyeljék a párt segítségét és nap mint nap emeljek politi­kai., szakmai műveltségüket, Most. miikor a megyei párt­bizottság nevében nagyon sok sikert kívánok Önöknek, ismét arra a nagy felelősségre kívá­nom felhívni figyelmüket, mely a szocializmus építésé­ben az értelmiségi dolgozókra hárul. Ennek tudatában vé­gezzék alkotó munkájuka: né­pünk jó lét éri, hazánk felvirá­goztatásáért, a mindnyájunk számára oly drága békéért-. Dr. Bodnár Tibor sebészfő­orvos a természettudomány és a termelőerők elválasztha­tatlan egységére hívta fel a közgyűlés figyelmét. — A természettudomány és a ter­melőerők egysége el válasz1'ha­tatlan — mondotta — s ahol a tudományos eszmék meg­valósulása a társadalmi erők fejlődését szolgálja, ott ha­talmas átalakító erőt képvisel. Ebben az uj munkaközös­ségben valamennyien érezzük, hogy olyan ügy szolgálatában állunk, melyet mindegyikünk nek erejéhez és képességéhez '■lton kötelessége előbbre­vinni. Az alakuló közgyűlés rész­vevői dr. Pribék László zárő- szavai után közös ebéden, ve— lek részt, majd meg t akin1 e"- íék a Göcseji Muzeum vasár­nap megnyílt kiállításit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom