Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

A mezőgazdaság legfontosabb feladata: a termelékenység további növelése Mezőgazdaságunk fejlesztése pártunk helyes irányítása mellett elsősorban agronómusaink és ál­lattenyésztőink odaadó és jó munkájától függ. Ha az elmúlt esztendők ered­ményeit vizsgáljuk, meg kell ál­lapítanunk, hogy a helyes mód­szerek bevezetése és a kedvező időjárás következtében komoly ieiméseredményeket értünk el nemcsak kenyérg ibonából, hanem általában minden terményféleség­ből. A termelékenység t-jvábbi eme­lése érdekében különösen az ál­lattenyésztés hozamának emelé­se állítja ezekben a napokban komoly feladatok elé mezőgazda- sági szakembereinket. Ahhoz, hogy állattenyészté­sünket továbbfejlesszük, hogy minél több tenyészállatot, tejet, h iist, 'zsírt, tojást, gyapjút és : milat biztosítsunk népünk álla- [ mának, erre most kell felkészül- ‘ nünlz az áttelclíetés jó megszerve­zésével. Csak akkor mondhatjuk, hogy ezen a téren már mindent meg­tettünk. ha állataink számára bőségesen biztosítjuk a silótakar- mányt. Megyénkben még sok a hiá­nyosság ebben a munkában. Ál­lami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink, egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjaink alapo­san lemaradtak a silózási terv teljesítésében. Kétségtelen, hogy a jó takar­mánytermés következtében elbi­zakodottság lett úrrá és nem tartjuk be azt a jó magyar köz­mondást, ami szerint addig kell takarékoskodni, amig van miből. A kukon caszár silózásává 1 mar megkéstünk kissé, az már most sokat veszített tápértékéből, Ép­pen ezért egyetlen percei sem szabad késlekednünk, mert ke­vés tarlórépa, takarmányrépa, vagy xépaszelet hozzáadásával még mindig szénaértekü takar­mányt tudunk előállítani. Gondoskodni ok kell állami gaz­daságainknak, tsz-einknek, egyé­nileg gazdálkodó parasztjaink­nak arról, hegy a szálastakarmá­nyok jó értékesítése érdekében — valamint a répafélék szecskázá- sára — szerezzünk be, illetve ál­lítsunk be szecskázógépeket. Ez­zel biztosíthatjuk, hogy egyetlen szál takarmányunk se menjen veszendőbe. .Készüljünk fel ezenkívül a hazai viszonylatban is igen jól bevált mésztejes szalmafeltárás­ra, amellyel elősegítjük a szalma keményítőjének feltárását s pó­tolni tudjuk a szénaféléket. Tejtermelésünk fokozása ér­dekében tehenészeteinkben ve­zessük be a malátásitást, mos­lékolást és minden körülmények között tartsuk be az egyedi ta­karmányozást. Ezenkívül ne fe­ledkezzünk meg a tőgymasszázs­ról és az utócsepegtetésről sem. Még a tél beállta előtt fertőt­lenítsünk le minden férőhelyei, meszeljük ki az istállókat, hogy elejét vegyük a káros bakté­riumok elszaporodásának, s el­kerüljük állataink megbetegedé­sét. Mindezen feladatok végrehaj­tása mellett fektessünk nagy súlyt a téli szakoktatásra, te­remtsük meg a lehetőségét an­nak, hogy minden állami gazda­ságban, termelőszövetkezetben, községben legyen agro- és zoo- teehnikai szakkör, ahol szakmai­lag nevelhetjük dolgozó paraszt­ságunkat, s a hallgatók az itt tanultak alapján még eredmé­nyesebben harcolhassanak a ma­gasabb mezőgazdasági termés- eredményekért. Felházi Sándor, az MSzT agrártudományi szak­osztálya titkára. I6lnu A szövetkezet munkájáról ^ készültem írni és először a nemrégen kitüntetett ifj. Ste- fán Gáspárral szerettem volna beszélni. De csak szerettem vol­na. Ugyanis az történt... — Ifj. Stcfán Gáspár elvtársat Keresem, legyen szives megmon­dani, hol találom meg. — Az elnökünket keresi? — Azt, azt, — felelem szaporán, — Hát az bizony nincs itthon. Mindig a mi ügyünkben fárado­zik. Most is bent van Zalaszcní- gróton. így kerültünk beszédbe Szu- nics Károly növényápolási csa­patvezetővel, s márrilint az ilyen­kor szokás, először a múltra, az alakulásra terelődik a szó, majd a jelenre, később pedig a ter­vekre, a mánál is boldogabb jövőre. ___ mi szövetkezetünk ^ 194í)-ben alakult — kezdi Szunics Kárc y —, de nem kezdtük meg a közös munkát azonnal. Hogy miért? Annak az volt az oka, hogy több iparos Is belépett, akik később meggon­dolták magukat, visszamentek az iparba dolgozni. Kétszer is meg- széledtünk igy. A közös munkát csak 1950 tavaszán kezdtük el. 10 taggal és 105 hold földdel in­dultunk. Ma meg? Ötszörösére emelkedett azóta a taglétszá­munk, a földterületünk meg nem 105, hanem 240 hold. Most is szaporodtunk, megint, van 3 uj belépőnk. Tarr Farkas József, Herceg Lajosné meg Dani elv- társ kérték közénk a felvételü­ket. — Sok, nagyon sok nehézség­gel kellett nekünk megbirkózni abban az időben, nem volt könnyű dolgunk. Nemcsak az erő meg a tapasztalat hiány­zott, hanem sem állatállomá­nyunk, sem gazdasági felszerelé­sünk nem volt. A tagok egy ré­szének még kapája sem volt. — Stefán Gáspár 1950 óta el­nöke a termelőszövetkezetnek, mondhatjuk úgy is, hogy az elejétől, mert hiszen csak ak­kor kezdtünk hozzá a munká­hoz. ö vezetett ki bennünket a sok nehézségből. Az ő vezetésé­vel és irányításával erősödtünk és gyarapodtunk jóformán nap- ról-napta. Nem is egyszerű azt ilyen hirtelen elmondani, hogy mennyit gazdagodtunk. Építet­tünk egy 32 méteres barorrfiólat, 180 ezer forintot pedig a meg­lévő épületek tatarozására köl­töttünk. Ma már nem szűköl­ködünk a felszerelésekben sem. Van már saját szecskavágónk, silótöltőgépünk, répavágónk, burgonyaszedőgépünk, kaszáló­gépünk. Nem is beszélve az ál­latállományról. 13 lovunk, 43 szarvas- marhánk van. A ser­tésállományunk jelenleg 32 anya­koca, 35 süldő és 25 hizó. A ser­tésállományunk volt már ennél sokkal több is, például a nyá­ron 380 darab volt. De eladtuk őket, meg teljesítettük a beadást, igy azután kicsit megcsappant a létszámuk, de nem baj, hiszen azért tartottuk őket, hogy pénz­zé tegyük. Most majd újból bő­vítjük az állományt. A meglé­vőkhöz veszünk még 10 anyako­cának valót. — Mióta elkezdtük a munkát a szövetkezetben — folytatja Szunics Károly —, minden év­ben jó jövedelmünk volt, de azért olyant, mint az idén, még egyszer sem értünk el. Jutott mindenből bőven. Gabonából, burgonyából, kukoricából. Borból fél liter, pénzből pedig 16 fo­rint munkaegységenként. — És hogyan akarják növelni tovább a szövetkezet jövedelme­zőségét? fi mi eddig is azon 1 dolgoztunk, hogy mi­nél nagyobb eredményeket ér­jünk el. így jutottunk 1951* ben arra az elhatározásra, hogy 30 hold gyümölcsöst telepítsünk. Igaz, ennek még nem vettük ed­dig hasznát, de ezután annál töb­bet. 1952-ben meg 4 hold szőlő művelését kezdtük el. Ebből már nagy hasznot láttunk. De a mi szövetkezetünk tagsága sohasem elégszik meg az eredményekkel, mindig többet és jobbat akar, igy is van ez helyesen. Ezért el­határoztuk, hogy a tavasszal 10 hold szőlőt telepítünk. így az­után a 30 hold gyümölcsös, 14 hold szőlő, a gazdag állatállo­mány, meg a többi termelvé- nyünk teljes bőséget biztosíta­nak majd. — A télen sem akarunk mi tétlenkedni, mert azzal ugyan semmire sem mennénk. Ela el­fogynak a mezőgazdasági mun­kák, a réteket is letrágyáztuk, a legelőt is letisztítottuk, akkor fakitermeléssel foglalkozunk. Hadd legyen meg a tüzrevaló A termelőszövetkezettől elbú­csúzva, meg kell állapítani, hogy a kijavított és a még meglévő hibák ellenére is nagyszerű ered­ményeket értek el a türjei Ifjú Gárda termelőszövetkezetben, mely a vezetés és a tagság de- rekas munkáját dicséri. A Munka Érdeméremmel ki­^ tüntetett szövetkezeti el­nök legyen büszke a kitüntetéséi re, de legyen büszke rá a szö­vetkezet valamennyi tagja, hi­szen az eredmények az ő kezük nyomán születtek meg, ifj. Ste­fán Gáspár irányítása, segítése és ellenőrzése alatt. fi fcuiturverseny hírei * P O R T A hetedik angol — magyar labdarugótalálkozó előtt .Ma délután Londonban a Wembley ítf.d'.o.iba'n nemzeti tizenegyünk az an goi válogatottal méri össze erejét. Hz a mérkőzés a hetedik találkozó a két ország válogatottja között Az eddigi mérkőzések '-őzül egy az 1912-es stockholmi ol: ^pián négy Budapesten, egy pedig Lr poriban zajlott le. Az első találkozó I /-ban volt Budapesten s ezen az r gólok. 7:0 arányú győzelmet arattak. A következő két mérkőzést is Budapesten játszották le, s ezek az angolok 4:2, illetve S:2 arányú győzel­mét hozták. Az 1912-es olimpián ismét 7:9 arányú angol győzelem született. Huszonkét évi szünet után, 1936.ban ta­lálkozott ismét egymással a két ország válogatottja, s a magyar csapat eddigi első, 2:1 arányú győzelmét aratta. A legutolsó angol-magyar összecsapást 1935 december 2 án Londonban rendez­ték meg. A mérkőzés 3:l-es félidő után, az angol válogatott 6:2 arányú győzel­mével fejeződött be A magyar csapat legjobbja ezen a mérkőzésen Dudás János volt, aki most igy emlékezik visz- sza a 17 év előtti találkozóra: ,,Az angolok több évtizedes hazai veretlen­sége és elismert nagy tudása ellenére is bizakodó hangulatban utaztunk Lon­donba. Titokban azt reméltük hogy si­kerül _ megtörnünk az angolok sikerso­rozatát. A mérkőzés azonban egészen mást hozott Az angolok negyedórás, lendületes rohamainak még sikerült el­lenállnunk, de azután egyre jobban ki­ütközött játékunkban az összeszokottság hiánya, az, h.ogy mindössze két edző­mérkőzéssel jöttünk el Londonba. A döntő pillanatokban megingott együtte sunk, s a szünetig a hazaiak már 3:l-re vezettek. A második félidő elején még szépítettünk, de azután újabb három angol góllal 6:2 lett a végeredmény, s esztesen tériünk haza j bizakodással várt mérkőzésről”. A mostani találkozóról Dudás János ezeket mondja: ,,A mai válogatott lab­darugóknak egészen más a helyzetük, mint az én időmben volt, hiszen min­den támogatást megkapnak, hogy fel­készülésük alapos és tökéletes legyen. Láttam a svédek elleni mérkőzést. A csapat kétségtelenül még sok hibával játszott, s nem nyújtotta azt, amit vár­tak tőle. Ez azonban nem lehet mérvadó az angolok elleni mérkőzés előtt Én velem is sokszor előfordult, hogy nagy mérkőzés előtt gyengébben ment a já­ték, a megfelelő időben azonban ismét — ér.cin legiobb formámat. Azt hiszem így lesz november 23 én is. Nagy erőt képviselő válogatottunk egyenrangú el­lenfélként veszi fel a küzdelmet Wembleyben.” A magyar válogatott az olimpián győztes tizeneggyel lép pályára: Grosits — Buzánszky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Budai, Kocsis, Hidegkuli, Puskás, Czibor. Az angol csapatot igy állították össze: Merrick — Ramsev, Eckersley — Wright, Johnston, Dickinson — Matthews, Taylor, Mortensen, Serei. Robb A 90 éves hazai veretlenség nimbusza, a széles pálya, az otthoni környezet és az időjárás kétségtelenül az angol vá­logatottnak kedvez, ezeket az előnyök'?! azonban kiegyenlítheti a magyar válo­gatott töretlen küzdőszelleme, győzni- akarása. Az ,,év mérkőzése” elé ezért fokozott várakozással tekint nemcsak a magyar, de az egész világ sport-közvé­leménye. Az 1953—54. évi járási liul- turversenybe közel 300 különböző művészeti csoport nevezett be. Számos, a kulturverseny alkal­mával alakult csoport, mint pl. a bödeházi és a bárszentmihály- fai népi együttes, községük népi hagyományait elevenítette fel. Igen szépen fejlődik a bárszent- mihályfai felnőtt férfikórus is, amely szintén most alakult. ★ Az idei kulturversenybe igen szép számmal jelentkeztek gép- állcmási, ádami gazdasági és termelőszövetkezeti kulturcso- porlok, mint pl. az andráshidai, pöiöskei, orosztonyi, palini, be- csehelyi, pacsai, zalaszentmihá- •lyi, zalalövői csoportok, stb., amelyek nagy lelkesedéssel ké­szülnek. Városaink is megmoz­dultak ez alkalommal és csupán Zalaegerszeg területéről közel 40 különböző művészeti csoport ne­vezett be a vállalatok, hivatalok, üzemek részéről. Nagykanizsa város azonban lemaradt, ahol a benevezett csoportok száma alig haladja meg a tizet. . ★ A megyei tanács kulturcso- pertja nyolcféle művészeti ág­gal vesz részt a. versenyen: szín­játszás, zene, ének, tánc, rig­mus, szavalok, szólisták, művészi felolvasók, de méltó követője ezen a téren a Ruhagyár, a járási kul- turház és az Igazságügy. ★ A csoportok művészi segítésé­hez nagy apparátussal készültek fel a népművelési állandóbizott­ságok. Több mint 60 megyei és majdnem ugyanennyi járási mű­vészeti szakember rendszeres patronálása megyénk minden csoportjához a kulturverseny tartalma alatt eljut. A kulturverseny nagyban elő­reviszi csoportjaink művészi fej­lődését, dolgozóink kormányunk programmjából fakadó szórako­zását és politikai nevelését, ala­pos felkészülést eredményez ha­zánk felszabadulása 10. év­fordulójának ünnepségeihez. A benevezett csoportoknak de­cember végéig először községük, üzemük dolgozói előtt kell bemu­tatni felkészültségüket. III. o. minősítési tornaverseny Nagykanizsán A VTSB társadalmi tornaszövetségének irányítása mellett a Bányász SK jól. sikerült iminó'sttésii tornaversenyt rendezett november I5-én Nagykanizsán, a Gép­ipari Technikum tornatermében. A ver­senyen összesen 23 tornász vett részt, melyek közül a legtöbbnek ez volt ebben az évben az ötödik ilyen versenye, amely egyúttal a minősítés megszerzésé­re jogosít. A tornászok jó felkészült­ségről tettek bizonyságot, melyért. leg­nagyobb részben Solty Jenő testnevelő tanárt illeti a dicséret. _ A férfiak ezúttal korláton, gyűrűn, talajon és lóugrásban, a nők korláton, gyűrűn, talajon, gerendán és szabadgyakorlatban versenyeztek. Eredmények,, férfiak: korláton: 1. Var- gapál 9 p., 2.' Garzó 8.9, 3 Vajda 8 7, gyűrűn: 1. Garzó 9 2 p., 2—3. Vajda, Szittár 8.8 p ; talaj: 1. Mészáros 9 p, 2—3. Garzó, Horváth 8.8,; lóugrás: t- Flórián, Zsiga és Máté 9 p. Nők, korlát: 1. Szabó 9 3 p, 2. Pintér 9.2, 3 Stefuy 8.6; gyűrű:' 1—2. Pintér, Szabó 9.4 p, 3, László 9.3: talaj: t. László 9 p, 2—3. Jáger, Falczer 8 9; gerenda: 1. László 9-1 p. 2. Stefuy '9. 3 Szűcs 8.6. szabadgyakorlat: 1. Pintér 9.3 p, 2. Szabó 9 2, 3. Jáger 8.8. Az összetett versenv a következőkép­pen alakult: férfiak, 1. Garzó 27.9 p 2. Vargapál 26 7. 3. Szittár 26.3 p. Nők; 1—2 Szabó, Pintér 27.9. 3. László 27.4 p. Á versenynek egyúttal válogató jelle­ge is volt, itt dőlt el, hogy kik kép­viselik Nagykanizsa színeit a november 29-én Zalaegerszegen rendezendő megvei III. o. csapatbajnokságon. SPORTHÍREK A zalaegerszegi járás falusi sportkö­reiben az őszi hónapokban is élénk sportélet folyik. Labdarúgásban, sakk­ban, asztaliteniszben és tőiében járási kupamérkőzéseken vesznek részt a sport­körök Vasárnap labdarúgásban Zala­egerszegen tartották meg a kupadön­tőt Zalaszéntiván és Nagylengyel csa­patai közölt. A rendes játékidőben egyik csapat sem tudott gólt elérni, s csak a meghosszabbítás hozott döntést: az állóképesebb és lelkesebb zalaszentiváni együttes három gólt rúgott ebben a já­tékrészben, igy 3:9 arányban legyőzte Nagylengyel csapatát. A járási sakk- kupaveiseny küzdelmei során Nagy­lengyel 4:1 arányban, Kisbucsa pedig 3:2 arányban győzött Bocfölde csapata ellen Tekében Petrikereszlur csapata nagy fölénnyel, 645:219 arányban győzött Bak tekézöi ellen. ★ A IX. .országos egyéni sakkbajnokság döntője szombaton délután kezdődött meg Budapesten. A megnyitóbeszédet Ftilöp Sándor, az OTSB sakk-főelőadója mondta, a versenyszabályokat Balogh László nemzetközi versenybíró, a baj­nokság főversenyvezetöje ismertette. A AI'KÖHIRDETES A ZALAEGERSZEGI Földmüvesszövet- kezet Sallai-ulcai raktárában minden kedden a Gyapjubegyüj.íő Vállalat fonal- cserét tart. Felhívjuk minden juhtar­tó gazda figyelmét, hogy gyapjúját a jelzett napokon fonalra cserélheti át SZŐLŐTERMELŐK FIGYELEM! Szőlő­törkölyt minden mennyiségben átvesz a nagykanizsai Gyümölcsszeszipari Vállalat. Begyüjtőhelyei: Nagykanizsa. Korpavár. Hahót. Gelse Diöskál, Ga rabonc. Galambok. A törkölyért q-ként 16 del 50 %-os lörkölypáíinkáva! fizet minden szölötörkölybegyüjtő telepe. (170) Első Békekölcsön ötödik sorsolása Szegeden a Nemzeti Színházban 1953 november 26—29-ig. A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS MOZI Zolaegerszeg, novejnbeT 23—25 ig: harmadik csapás ★ Nagykanizsa, november 25—26-ig: AFRIKÁBAN TÖRTÉNT ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bzottságának lapja Felelős szerkesztő: Vasvárt Ferenc, letelő» kiadó: Sejtőr János. — Szerkesztőség: Zaiaegei«?eg. Kossutt) Lalos-u 22 Telelőn 256 17“. 130. — Kiadóhivatal: Zalaegei-zeg Szá* chenyl-tér 4. Telelőn: 102 — Készül; a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely. Kossuth Lsjo' u ft Teletrm 75 — Felelős vezető: Hofmann Miklók megnyitó ünnepség után.az I. fordujót játszották le A labdarugó NB. 11-be jutásért folyó osztályozó mérkőzések harmadik--fordm lójában a Bázakerettyei Bányász' ismét vereséget szenvedett. Ezúttal, a Vesz­prémi Vasas győzött a bányászcsapat ellen 1:0 arányban. A mérkőzésen végig a veszprémi csapat irányította a játé­kot, az egyetlen gól tizenegyesből esett. Az MHK ellenőrző bizottságok munka, jártak megjavítása érdekében Hajdu- Bihar megye versenyre hívta az összes megyei cs fővárosi MHK ellenőrző bi­zottságokat. A kihívást Valamennyi me­gye és a főváros is elfogadta. A verseny nyomán számos rfellenőrző bizottság munkája megjavult. Az OTSB MHK- osztálya október végén másodízben értékelte a megyei ellenőrző bizottságok versenyét, s eszerint Zala megye MHK ellenőrző bizottsága Heves. Tolna, Hajdu-Bihar, Fejér. Nógrád és Bács-‘ Kiskun megyék mögött a 7 helyen áll az országos versenyben JÖKARBAN lévő 125—250 köbcentis mo­torkerékpárt keresünk megvételre. Bi­zományi Áruházon keresztül. Értesítést kér: D1SZELT Kőbánva Vállalat, Ta­polca " (182) AZ ALLAMI gazdaságok Mélyépítő Vál­lalatának 4. számú főépitésvezetősége Balatontenyves. azonnal felvesz víz* vezetékszerelő, kőműves és ács szak­munkásokat, továbbá segédmunkáso­kat. Jelentkezni lehet Balatonfenvve- sen a tőépitésvezetőség munkaügyi előadóidnál A dolgozók számára la­kást és élelmezést biztosítunk. Utazási költségmegtérités az általános sza­bályok szerint. (169) Büszkék letelnek eredményeikre..,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom