Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-19 / 271. szám

PARI ÉLEI* A DárlcsoDort — a termelés előrelenditője lavitsuk tovább a kenyér és a péksütemény minőségét A ,.Zala“ már több ízben foglalkozott a dől­gőzök jogos panaszaival a kenyér cs a péksütemény mi­nőségét illetően. A sütőipari vállalatok dolgozói ezeket a jogos bírálatokat elfogadták és igyekeznek is a hi­bákon változtatni. Javulás tapasztalható a kenyér minőségénél, de azért van még javítanivaló egypár helyen. A múltkori bírálatra a Zalalövői pék üzem egész jó minőségű kenyeret ad a községi boltoknak. IH még az a hiba, hogy elhanyagolják a fél fehér kenyér sütését. Ebből aztán az adódik, hogy nem áll rendelkezésre mindenkor fehér és félfehér kenyér. Gutorfóidén a dolgozók jogosan panaszkodnak, hogy a kenyér minősége nem kielégítő. Novák elvtársnak, az üzemvezetőnek többet kell foglalkozni a kenyér minőségének meg javításával. Murakereszturon több esetben elégelik a kenyeret és igy kerül az a községi boltokba. Az üzem dolgozóinak meg kell érteméi, hogy jóminöségü lisztjeinkből jóminőségü kenyerei/ lehet és kell előállítani. Vigyázzanak a kenyér süté­sével. A Sütőipari Vállalat figyelmét felhívjuk a ke­nyér és péksütemények időben való kiszállítására. Ezen a tőrén sok még a tennivaló. Városainkban a dolgozók reggel 7 órától mennek az üzemekbe és hi­vatalokba, sok esetben nem tudnak a boltokban friss kenyerei és péksüteményt vásárolni. 4 kiszállítás'' úgy kell megszervezni, hogy legalább 7 órára vala­mennyi élelmiszerboltban legyen a kora reggeli órák­ra elegendő friss kenyér és péksütemény. A megye több péküzeménél még szállítási ne­hézségek vannak, ami abból adódik, hogy a foglal­koztatóit fuvarosok multhavi szállításai, nincsenek rendezve. Biztosítani kell, hogy a falusi dolgozók kenyér, és péksíMeményellátása a megye minden ré­szén zavartalan legyen, a boltok valamennyi község­ben időben és frissen kapják a megrendelt kenyeret és péksüteményt. Reméljük, a fenti hibákon a sütőipari vállalatok és üzemek dolgozói javítanak és igyekeznek kivívni a dolgozók megelégedését. BENEDEK TIBOR Miért késtek a szállítások A zalaegerszegi Ruhagyár „Vörös Csillag műszak' ' pár .szervezet énei pártcsoport'jai felismerlek föladatai kát. Még néhány hétitel ezelőtt a párt- Szervezet vezetősége nem haj-óira végre megfelelően a Politikai Bi zotlság határozatát, amely a párt csoportok megerősítéséről, megszilár ditúsáról szólt. A pártszerv eset párt. csoportjai szétszórlak voltaic. A párlcsopovtbizalmi az egyik, a párt­csoport tágjai pedig a másik gép teremben dolgoztak. A pár'csoport- bizalmi ilyen körülmények közölt nem tudóit! a csoport tagijaival kel­lően foglalkozni. Nem tudta rend­szeresen ossz eh Ívni a párté soporot értekezletre é-s nem tudta közvetle­nül figyelemmel kiférni a csoport tagjainak fejlődését., E szervezési fogyatékosságok miaut' a pártcsoportok nem töltötték be feladatukat', nem váltak a párt- munka és a termelés előrelenditőivé. Az is hiba volt, hogy egy-egy cso­porthoz, mlnfc például Gyalókai elv­társához, nagyon eokan tartoztak. A bizalmi elvtársak nem tudtál' ala­posan előkészíteni a taggyűléseket, nem tudtak valamennyi párttaggal beszélgetni a taggyűlés napirendjé­ről és a felmerülő problémáiéról. A pártcsoport'ok hiányos munkája volt az oka a tagdíjfizetés fogyatékossá­gainak is. A pártcsopoNbiz almiak nem tudtak idejében elszámolni a tagdíjfizetésről, pedig ezért már sok bírálatot kaptak a városi párt- bizottságtól. A legnagyobb fogya­tékosság azonban a termelésre való mozgósításban mutá'-kozottt meg. Ar­ról beszélünk hogy a párt csoport ott van, ahol a termelés sorsa eldől. A Vörös Csillag műszak pártszerve­zet pártcsoportjai is élt voltak, azonban igen kevés segítséget nyuj- •tottttek a'műszaki vezetőknek, -a dol­gozóknak a termelés növelésében, a tervek teljesítésében. A3 elmúlt napokban már komoly változásokat tapasztalni a pártszer­vezet pártcsoporljainak munkájában. Az alapszervezet vezetősége Rákli Lajos elvtárssal, a Ruhagyár párt- íitkárájval megbeszélte az ezzel kap­csolatos tennivalókat. Első felada uknak a párt csoportok helyes meg­szervezését, vagyis átszervezését te­kintették. Minden pártcsoportbizal mihoz 9—10 elv;ársat osztot'-ak be. Például Gyalókai elvtárs pártcso portjában 9 tag van. Ügyeltek azon. ban arra is, hogy a pwrtcsoporlbi- z almiak cs tagok egy-egy gépterem­ből kerüljenek ki. Például Gaál Kál­mánná elvtársnő csoportja a saját gépterméből tevődik Össze. Biztosították, hogy a p&rlcsoporlok rendszeresen tartsanak értekezletet. A pártcsoport bizalmiakat egy-egy fontosabb kérdés megbeszélésére meghívják a vezetőségi ülésekre, ahol értesülnek tennivalóikról, ny­modon a pártcsoportok munkája egyre jobban betölti feladatát. Az 1-es gépterem eredményei er­ről beszélnek. A pár-tcsoportbizalmi- ak a teremmesterekkel karöltve jól mozgósítják a párt csoport tagjait és a pártomkivüli dolgozókat a tervek teljesítésére. A párto$oportbiealmiak és a teremmesterek együttműködése máris eredményekre vezet a minőség meg javításában. Néhány héttel ez­előtt a MEO által visszaadott, mi­nőségileg hibás munkadarabokat egyik helyről a másikra rótták az­zal, hogy majd a másik megcsi­nálja. Most már a visszakapott mun­kadarabokat — amelyek egyre, rit­kábbak — azonnal kijavítják s ez­által megszüntetik a visszamara­dást. A pár lesöpörtük jó munkájának lükre a gépterem kimutatása. Két héttel ezelőtt tervüket 97.2 százalék­ra teljesítették, az elmúlt héten pe­dig 98 százalékra, A 100 százalé­kot azérit nem tudták elérni, mert az egyik szalag átállása bizonyos fokig akadályozta a terv teljesítését, A Vörös Csillag műszak pár'-csoport, jajnak jó munkáját dicséri a no­vember havi első dekád, amelyet a műszak dolgozói 99.6 százalékos mi­nőséggel 103.5 százalékra -teljesí­tőitek. Kerkay László A Zala 1953 szeptember 13-án megjelent „Harcoljon a vasút a szállítások megjavításáért“ c. cikkében foglaltakat kivizsgáltuk és az alábbiakat állapítottuk meg. Szeptember 3-án a 3599 sz. té­tellel elszámolva Nagykanizsa ál­lomáson Zalaegerszeg állomás rendeltetéssel feladásra került az Útfenntartó Vállalat címére 20 köteg hidszegvas 1980 kiló súly­ban. A küldeményt Nagykanizsa állomás egyrészt kocsi hiányában, másrészt hanyag, felületes munka folytán csak 9-én továbbította. A küldemény a rendeltetési állo­másra 10-én érkezet és 11-én 2 órakor került kirakásra. Az átve­vőt 11-én 10 órakor értesítették. A pécsi igazgatóság utján Nagy­kanizsa állomás hanyag dolgozóit szigorúan megdorgáltuk. Ismétlő­dés esetén prémiumelvonást fo­gunk velük szemben alkalmazni. ★ A debreceni állomáson szep­tember 4-én került feladásra Za­laegerszeg rendeltetéssel 2 darab bitumen főzőüst és 2 darab füst­cső 2530 kiló súlyban. A vasúti kocsik lehető legjobb kihaszná­lása érdekében Debrecen állomá­son a kérdéses küldeményt más árukkal összerakták és még az­nap 21 órakor Budapest Nyugati pályaudvarra indították, ahova a küldemény szeptember 5-én meg­érkezett. Ugyancsak kocsipar­kunk gazdaságos kihasználása ér­dekében Budapest Nyugati pálya­udvar állomás a kérdéses árut is magában foglaló egy 7857 kilós összsúlyú Székesfehérvár-Boba- Ukk-Zalaegerszeg utyonalra ren­delt gyiijtőkocsit indított szep­tember 7-én. A gyüjtőkocsiban nagyobb mennyiségű Várpalota és Veszprém-külső pályaudvarra rendelt áru is volt. Mivel a vonat tartózkodási ideje alatt a kocsiból az árut sem Várpalota állomáson, sem Veszprém-külső pályaudva­ron nem lehetett kirakni, a kocsi az említett állomásokon egy-egy napra visszamaradt, aminek kö­vetkeztében a küldemény csak 11-én 17 órakor érkezett a ren­deltetési állomásra. Kétségtelen az, hogy a fuvaro­zás sokáig tartott, de hogy szállí­tási feladatainknak megfeleljünk, nem engedhetjük meg, hogy a vasúti kocsik kihasználatlanul közlekedjenek. Ha csupán a kér­déses küldeménnyel a gyorsabb továbbítás érdekében egy kocsit indítottunk volna, az vontatási szempontból azt jelentené, hogy 2500 kiló hasznos terhelés mellett az ország egyik végétől a másikig — 458 kilométeren át — 10.000 kiló holtsúlyt (a kocsi önsúlya) is von­tatni kell. Budapest Nyugati pályaudvaron az átkezelések meggyorsítására a szükséges intézkedést megtettük. ★ Andráshida állomásra szeptem­ber 10-én 9 kocsi érkezett a zala­egerszegi Útfenntartó Vállalat cí­mére. Az átvevő a kocsik érkezé­séről 10-én a 6. és 12. órában ka­pott értesítést. A kocsik a 21. órában érkeztek meg. Érdekelt szerveinket az értesítések pontos adására utasítottuk. Építő és a hibákat kiküszöbölő bírálatukért köszönetét mondunk. Közlekedésügyi Mánisztérium. I. Vasúti Főosztálya. Hz uiabb árleszállítás visszhangfa a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának október 24-i ha­tározata 12.000 árucikk árának je­lentős leszállítására hatalmas lelke­sedést váltott ki a dolgozók körében. Ez az árleszállítás újabb S.3 mil­liárd D-márkával növeli a lakosság reálbérét, s már 1953 végéig 540 millió D-má.rka megtakarítást tesz lehetővé. Az NDK dolgozói csupán a legutóbbi árcsökkentés révén 10 százalékkal több árut vehetnek, mint eddig. Ezeket a jelentős eredményeket a termelés állandó emelkedése teszi le­hetővé, 1953 első kilenc hónapjában az ipari termelés 1936-hoz viszonyít, va 166.9 százalékot ért el, s felül­múlta a luíboruelöt'U termelést a me­zőgazdaság is, Ebben nagy része van a Szovjetunió baráti segítségének a-z élelmiszer, és nyersanyagssállit- mányoknak. De jelentős részük van az elért eredményekben maguknak a dolgozóknak is, akik megértik, hogy a termelés emelkedése egyben az életszínvonal, a jólét emelkedéséi is jelenti. — A BENELUX.államok (Belgi. um, Hollandia, Luxemburg) küí- ügy-, pénzügy- és gazdaságügyi mi­niszterei értekezletre ül-ek ossza Brüsszelben, s mint a DP A értesül", elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalnak, valamint egy döntőbí­róság létrehozásáról, amely hivatva' lenne a Benelux-államok közötti el­lentéteket elsimítani. Reggeli megbeszélés NOVEMBER. Hideg, csípős ó,j szakák. A fűszálakon hóharmattá merevedik a föld lehelete. A nagy lengyeli olajmezőn elszórt fények jelzik a lüktető életet, távoli dü böngések hirdetik, hogy a furótor nyok dolgozói nem pihennek, éjjel nappal vívják szívós harcukat a kő ze'ekkel. Az iszap gőzölögve ömlik a '-ömlőből, magával hozva a föld gyomrának meleg őt. a furósok mun kájáit nem hátráltatják a hóharma tos mezők, mert nemcsak a csipős éjszakákra, hanem még a hóferge R’ges téli napokra is felkészültek Amikor kelő. felől, * az erdő fedte dombok tar fái közül kiemelkedik a nap hidegen izzó koronája, a szerte lövelő sugarak mcgwilágitják a fa ró-ornyokát, az emberek arcát, ame lyen nyoma sem látszik az álmosság nak. A jólvégzett munka büszke derűjét tükrözik az arcok. A Rotary M. magas tornyán a reggeli nap fényében messziről lá-szik a vörös csillag. Ez a csillag azt hirdeti, hogy az ötnapos értékelésnél isme ennek a berendezésnek a dolgozói szerezték meg az elsőséget AZ IRODAÉPÜLET környéke is megélénkül, „Ilyenkor*újban szokot/ kezdődni Buda Ernő főmérnök iro dújában a műszaki megbeszélés. A korareggeli órában összegyűlnek it a főfurómesterek, csopor-vezetők ír az üzemvezetővel megbeszélik a len nivalékat. Most azonban hiába jöt "ek, Budft Ernő még nem érkeze* 1 haza Nagykanizsáról. Előző es'-c rövid telefonbeszélgetés után gép kocsiba ült. Pont os megbeszélése volt Nagykanizsán, a trösztnél. Amikor ott végezlek, nem indult mindjárt' hazafelé, voltak ugyanis más elin- éznivalók is. Ne kelljen mindig Kanizsára szaladgálni, a .öbbi ügyet is elintézte. Nem számit az, hogy éjszaka van. Az élet. éjjel sem áll meg s egy igazi főmérnök nemcsak uappal, hanem az éjszaka bármely órájában is főmérnök Hajnalodott, amikor odaszólt S-zilvási József gépkocsivezetőnek: — Józsi kérem, ugye hétre még hazaérünk? — Ha szükséges, akkor hazaérünk — válaszolta a gépkocsivezető s a -•zót máris a motor ve-to át, amely éles berregéssel jelezte, hogy. a GAZ indulásra kész. AZ IDŐT ki kell használni, de az emberi szervezet, is megkívánja a magáét s ahhoz, hogy a test pi henjen, szintén idő kell. Nagykani­zsától Nagylengyelig elég hosszú az ut, megvan 75—80 kilométer Lehet egy kicsit bóbiskolni s ezt a lehető séget nem is mulasztja el Buda Ernő főmérnök, Pejével néha előre, néha oldal1- bólint, ezzel jelzi, hogy megadja a szervezetnek is azt, ami a szervezeté, A rázós ut úgy elrin galja, mint a kisdedet az anyja ringató karja. Még álmodik is u-köz ben. Á furósok jelennek meg álma ban. Az egyik motorkezdőt, aki fe jelmeze*lenül végezte munkáját, helyette a toronyalapozóesoporího?. — persze büntetésből. Ez az ember gészen megjavul' s hamarosan visz sza is kap-a régi beosztását. Ekkor megköszönte az üzemvezetőnek, hogy ily bölcsen szabta ki a büntetést. Nehéz volt az uj munka, de uom veszített vele, mert megtanulta a toronyálapozást is és ez igy van rendjén. Az olajbányászat sokoldalú -embereket kíván, Buda Ernő főmér­nök nevelve büntet, büntetve nevel, ahogy épp a helyzet, az adottságok megkívánják IDŐNKÉNT mosolyog is álmá­ban. Lehetséges, hogy épp az ju­tott eszébe, hogy az': a motorkezo- lőt, akit büntetésből a toronyalapo. zókhoz helyezett, ma már toronyala­pozó mederhelyet.esnek is nevezik, A nagyleagyeü határban hirtelen felébredt. Talán a levegő, talán a mélyből előtörő olajillat, vagy ta­lán a DIESEL-motorok dübörgése ébresztette fel. — Józsi, mi elő itt hazamennénk, megnézzük a' 14-ed. Innen egy másik t oronyhoz men­nek s igy járják sorra az összes berendezéseket. Gyakran az éjszakai órákban indul körútra gépkocsija val. Ilyenkor nem megy el külön - külön minden toronyhoz. Megáll egy nyílt helyen, ahonnét több tornyo" is lát. a kivilágításból megállapítja, hol, milyen munka folyik Ha a to­rony egész a koronáig ki van vilá­gítva., tudja, hogy kiépítés, vagy pedig beépítés folyik. Ha csak a forgató asztal körül lát világítást 3 hallható a fúró morajlása, az* mondja: Jó] van, itt nincs semmi baj, meheünk tovább, A mező valamennyi dolgozóját névszerint ismeri, sőt ismeri ügyes bajos dolgaikat is s a lehetőség sze tint mindenü't segít — természetes ahol büntetni kell, o-t sem teke*óriá zik. AZOK, akik a reggeli megbeszé lésre gyűl'ok össze, már indulni akartak visszafelé, amikor látták, hogy a falu felől szélsebesen köze­ledik Buda Ernő gépkocsija. Mindjárt kezdetét vett-e a megbe­szélés. Minden úgy ment, mintha csak az előbb hagyták volna abba s most újból folytatnák. Pedighát nagyok a feladatok, a téli munkára kell felkészülni, A fagymen'í-esité- sek sok veszélyt jelentenek, mei4 nyiliti lánggal történik a fagymen- fesTés. Ki kell oktatni a dolgozó­kat, mit hogyan csináljanak. Szú molni kell a feneketlen sárral is, merttha vannak is már jó utak Nagy lengyelben, ezek az utak nem há­lózzák be az egész mezőt, a szál- li'.ási feladatok pedig nem tűntek halasztást. Fd hell készíteni a távoli íurá«pontokhoz a vízvezetéket is. Közben élesen felcseng a telefon. Az egyik berendezésnél műszaki ta­nácsot kémek. Buda Ernő néhány pillanatig gondolkodik, 3 máris ad­ja a választ. Tovább folytatódik a megbeszélés. Amikor a főfuró- mesterek munkájuk végeztével távoz, nak, meg kell még beszélni a *<> ron.yalapozók és a toronyácsok műn kaját is. Aztán belép az irodába Dedinszky János geológus. A fúrási pont kitűzéséről beszél. Itt is rész' kell vennie a főmérnöknek. Újból fejcseng a telefon. A villanyszere- löcsoport érdeklődik az uj fúrási hely szerelésével kapcsolatban. Alig. hogy megadja a kért utrnu ’ntást, Csath mérnök szól be az aj.ón. hogy a másik 'elefonon Nagykanizsa keresi. Néhány perc múlva ez a dolog is elintéződik Amikor ismét belép az irodába, örömmel újságolja, hogy rövidesen megkapják a dolgozók n téli fel szerelést s megkapják a vízhatlan* öltönyöket is. NEM SOK idő telt el azóta,, mióta Buda Ernő főmérnök vissza- érkezőit, de annál több intézkedés történt s amikor már mindennel végzett, sor került az önbirálatm is. — Ez az én hibám — mondóba) — sokat foglalkozom a részletkérdé­sekkel, Dekát úgy vagyok, hogy ez­zel is időt akarok megtakarítani..1 Amíg megbeszélném a csopor’-veze-; tőkkel, főfurómes'torekkel, mi: hogyan intézzenek, elintézem én magam. —■ Aztán egy uj eljárásról kezd be-J szólni. Ez már nem a mindennapi) dolgokhoz tartozik s ez már neníí részle'kérdés. Az egyik berendez zésnél, ahol szélesszelvényü mély-1 fúrást végeznek, elszökött az iszap4 Olyan megoldáshoz fordultak, amely­ről még a szakirodalom is alig em­lékezik meg. Iszap helyed olajjal! öblítenek s ez az eljárás teljesen be­vált. A gépkocsi még kint áll az iroda) előd. Ideje volna reggelizni, do ismét felcseng- a telefon. Az egyik: fúrótoronyhoz hívják. Máris indul a gépkocsi felé, A megbeszélés végétért, mehet a munka. A reggeli? Az ráér, 3z nem szalad el, de si fúró esetleg bennszorulhat. Bár ez. szorosan véve nem is az ő mun-1 haja ... részletmunka, dehát ez u3 "■ ..hibája" : a részletmunkákat sera hanyagolja el, mert Hídja, hogy a "tszle'munkákból tevődik össze a# cységes egész: a terv. 1953 nov. 19. Csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom