Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-03 / 258. szám

Az ENSz-közgyiilés gyámsági bizottságának ülése New-York (TASzSz). Az ENSz j közgyűlés gyámsági bizottsága be- j fejezte annak a kérdésnek megvi­tatását, hogy a holland kormány beszüntette a tájékoztatást az Antillákon lévő holland birtokok­ról és Surimane önkormányzattal nem rendelkező területről. A tá­jékoztatást olyan indokkal szün­tette be, hogy ezek a területek „önkormányzatot1“ nyertek. A valóságban e területek helyzete nem különbözik a gyarmatokétól, lakosságuk ugyanolyan jogfosz­tott és kizsákmányolt, mint a gyarmatoké. Több felszólalás után Svédor­szág küldöttsége határozati ja­vaslatot terjesztett a bizottság elé. A javaslat teljesen mellőzte azt a lényeges kérdést: miként fog­laljon állást a gyámsági bizott­ság a holland kormánynak azzal az önkényes döntésével szemben, hogy megszünteti a tájékoztatást. A határozati javaslathoz számos módosítást terjesztettek be, töb­bek között a Szovjetunió küldött­ségének módosítását, amely — mint a vita mutatta — a bizott­ság tagjai többségének vélemé­nyét tükrözte. A Szovjetunió kül­döttségének módosítása megerő­síti azt az elvet, amely ellen a gyarmattartó hatalmak tiltakoz­nak, nevezetesen, hogy csakis a közgyűlés dönthet abban a kér­désben, elérte-e valamely önkor­mányzattal nem rendelkező terü­let az önkormányzat teljességét. A szovjet módosítás javasolja a holland kormánynak, tájékoztas­sa rendszeresen a főtitkárt a hol­land Antillák és Suriname hely­zetéről, mindaddig, amíg a köz­gyűlés nem hoz határozatot a tá­jékoztatás beszüntetésére. A bizottság 30 szavazattal 15 ellenében és 9 tartózkodás mel­lett elfogadta Svédország határo­zati javaslatát a Szovjetunió mó­dosításával, továbbá 8 más ország együttes módosításával. ^úióközlemény a washingtoni japán-amerikai tárgyalásokról Washington (TASzSz) Washing­tonban végetértek az immár négy hete tartó tárgyalások Hajato Ikoda, a japán miniszterelnök személyes képviselője és Robert­son amerikai külügyminisztériu- mi államtitkár, távolkeleti szak­értő között. A tárgyalások befejezésekor kiadott közleményből látható: az Egyesült Államok arra kénysze- ritette a japán megbízottat, hogy gyakorlatilag az összes amerikai követeléseket elfogadja. A közle­mény hangoztatja, hogy a tárgya­lások „megegyezéshez vezettek a japán önvédelmi erők növelésé­nek szükségességét illetően . így nevezik ugyanis a most újjáala­kuló japán hadsereget. A közlemény arra is rámutat, hogy Japán „segély“ formájában 50 millió dollárt kap a „kölcsönös biztonsági alap' -ból s ezt az ösz- szeget főkép fegyverkezésre for­dítja. Az amerikai-japán reakció, £i- gyelembevéve a japán néptöme- gek körében az amerikai megszál­lás miatt tapasztalható elégedet­lenséget, demagóg trükkhöz fo­lyamodott, amelynek célja a köz­vélemény félrevezetése és ezen keresztül az ujrafelfegyverzési Programm végrehajtásának meg­könnyítése a japán kormány szá­mára. A közlemény ugyanis utal rá, hogy az Egyesült Álla­mok megígérte „az amerikai fegyveres erők kivonását Japán­ból, abban az időpontban, ami­kor a japán fegyveres erők képe­sek lesznek megvédeni országu­kat“. A közlemények gazdasági kér­déseket érintő része lényegében a Japán további leigázására irá­nyuló amerikai programmot is­merteti. Először: az Egyesült Ál­lamok kötelezte Japánt „a kom­munista Kinával folytatott keres­kedelem további szigorú ellenőr­zésére“. Másodszor: az ameri­kaiak felvetették azt a kérdést, hogy Japán „minél előbb“ fizesse ki az Egyesült Államokkal szem­ben fennálló óriási adó sságát, amely a háboruutáni években a hírhedt „amerikai segély“ követ­keztében keletkezett és amely ma mintegy 2500 millió dollárt tesz ki. Végül harmadszor: az Egye­sült Államok kötelezte Japánt, „enyhítse a külföldiek tőkebefek­tetéseire vonatkozó japán törvé­nyeket és rendeleteket“, vagyis ilymódon nyisson széles utat az amerikai tőkének a japán gazda­sági élet felé. A washingtoni tárgyalásokat, amelyek — mint erősitgetik — „nemhivatalos jellegűek" voltak, újabb lépések követik. Amint a közlemény rámutat, a japán fegyveres erőkkel és az amerikai katonai segítséggel kapcsolatos „végleges megállapodás“ létreho­zására a legközelebbi jövőben újabb tárgyalások kezdődnek To­kióban Japán és az Egyesült Ál­lamok képviselői között. Nagy árviz az indiai Bihar-államban Uj-Delhi (TASzSz). Nehru in­diai miniszterelnök október 31-én elutazott Bihar-államba, ahol nagy árviz pusztított. A Gangesz- és a Koszi-folyó áradása súlyos károkat okozott az állam lakos­ságának. A hivatalos adatok sze­rint 1,670.000 acre területen ment tönkre a vetés, körülbelül 55 ezer ház dőlt romba, több mint 3,600.000 ember szenvedett kárt. Nehru miniszterelnök kezdemé­nyezésére nemzeti alapot létesí­tettek az árvizsujtóttá lakosság megsegítésére. Az alap a leg­utóbbi időig körülbelül 450.000 rúpia volt. A Szovjetunió Vörös- kereszt és Vörösfólhold Társasá­gai Szövetsége által nemrég nyúj­tott segítség révén ez az alap kö­zel 300 ezer rúpiával nöx^ekedett. — A NÉMET-Szovjet Barátság Hónapja ünnepélyes keretek közt nyílt meg a berlini Fritdrich- stadí-Palastban. IDÖJArASJELENTÉS Várható időjárás: Erősen felhős idő, több helyen eső. Élénkebb délkeleti-déli szél. Helyenként reggeli köd. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 2—-5, délben 6—9 fok között. ★ A fűtés alapjául szolgáló vár­ható napi középhőmérséklDt ked* den 10 fok alatt lesz. Korea — három hónappal a fegyverszünet megkötése után ,*. Alig három hónap telő el aró1 a, hogy a sokat szenved elf Korea föld­jén megszűnt a vérontás. A hős ko­reai nép, amely megvédte szabadsá­gát cs függetlenségét, hatalmas len­dületűd kezdett hozzá a háborúban elpuszlüotfc népgazdaság újjáépíté­séhez. „Minden erőnket a népgazda­ság helyreállítására és továbbfej­lesztésére' ‘ — ez a koreai dolgozók jelszava. Az egész országban gyors ütem­ben felszámolják a háború okoz1 a károkat a mezőgazdaságban lecsa­polják az elárasztott területeket, ki­javítják a lebombázott gátakat. Ezeket a munkálatokat a tavaszi vetésig befejezik. A koreai parasz­tok elhatározták, hogy két év múlva már túlszárnyalják a mezőgazdaság háboruelötti hozamát. Ennek a terv­nek megvalósít ásóhoz nagy segítsé­gei nyújtanak majd a korszerű me­zőgazdasági gépek, felszerelések és tenyészállatok, amelyeket a Szovjet­unió szállít Koreának a gazdasági segélyegyezmény keretében. A koreai parasztok fáradhatatla­nul dolgoznak felege'-ett és bombák tói fölszaggat ott szülőföldjükön- A koreai újságok hírül adták. hogy már ebben az esztendőben minden alkalmas földet teljes egészében megműveltek. Hatalmas lendülettel építik ujjú az ipari üzemeket bányákat, iskolá­kat, színházakat, kórházakat, Sok- ozer építő dolgozik a súlyosan meg­rongált csancsingani, hocsangani, pucsongani és szufuni vízierőművek helyreállításán. Nemsokára befeje­zik a csaknem teljesen elpusztult csancsingani vizierőmü transzfer má torain ak k i j avit á sót. Nagy lelkesedéssel végzik munká­jukat a hős koreai vasutasok, akik már a fegyverszünet aláírását köve­tő kilencedik napon liclyreájli-toil! ák a koreai vasutak rendszeres személy- forgalmit. Phenjanból már naponta indulnak személyvonatok Vonszan- ba, Keszonba és az ország többi városába. A „Kim Csak" kohómüvekben — Korea egyik legjelentősebb ipari objektumában — lázas ütemben épí­tik a 2. számú kokszolókemencét és az első nagyolvasztót, A kohómüvek újjáépítése és nagyarányú kibővíté­se szovjet segítséggel történik. A „Kim Csak" müvek legnagyobb acél öntődé jenek 2. szánni villamos- kemence kollektívája n ár szep­tember végén, 35 nappal a kitűzött határidő elő-'t csapóba az első ,,bc- keacéh". 1954- elején megindul a munka Szonni város acélöntődévé- ben is. A Koreai Ncpi Demokratikus Köztársaság kormánya különös gon­dot fordít a közszükségleti cikkeket gyártó könnyű- és élelmiszeripari vállalatok helyreállítására. Plienjan egyik szövőgyárában szeptember végén az első 200 szövőszéken meg­kezdték á termelést. Ez a szövőgyár a következő években egymaga öt­ször annyi textilanyagot- termel majd, mint a háború előtt Észak- Korea összes textil gyárai. Helyre­állították a phenjani nagy dohány­gyárat, amely október 1-cn. meg­kezdte működését Egész sor élei - miszeriizeme-t épücnek újjá és bőví­tenék ki, Uj cukorgyár és több kon. zervgyár épül. Az árutermelés növe­kedése megköve'-eli a kereskedelmi hálózat kibővítését. A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda közlése szerint még ebben az esztendőben 400 álla­mi bobot- építenek ujjú és számos szövetkezeti bobot nyitnak meg- Napról-napra több éttermet és ét kezdet helyeznek üzembe. Az újjáépítési munkáin-okban igen fontos feladat hárul az építőiparra. Egy egész országot kell romjaiból felépíteni, hiszen Koreára három év alatt több bombát dobtak, mint Németországra a második világhá­ború egész idején. 1954 január l én helyezik üzembe a teszöni, kannami, hamlüngi cs csondzsini téglagyárakat. Csupán a teszoni és kannami téglagyár annyi téglát termel majd egy óv alatt, amennyi 60 nagyüzem felépítéséhez elegendő. A Plienjan közelében épült uj szinliori cementgyár mar javában szállít az építőiparnak. Korea újjáépítése az egész nép ügyévé vált. Ezt mutatja Phenjan példája is. Sokszázezer ember — a város lakói a környező falvak pa­rasztságával és az önkéntes ifjú brigádokkal — vállvetve dolgozik azért, hogy Korea fővárosa még szebb legyen, mint azelőtt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata cr- j telimében Phenjan újjáépítését- 10 —15 év alatt befejezik. Phenjan az ország ipari, tudományos és kultu­rális központjává, fog válni. Amerre a szem cllát. mindenüt' épitöállványok ... Annak ellenére, hogy az amerikai repülők úgyszólván egyetlen iskolaépületet sem hagytak épségben, Korea iskoláiban ebben az esztendőben időben megkezdődött a tanítás. A fegyverszünet megkö­tése óta 70 uj iskola nyílt meg. Az újjáépítés megkezdésekor az építőknek alig voltak gépei, szerszá­mai, nem egyszer csak fiséval, ka­pával kezdtek hozzá. a. re moh nka vi­táshoz, Do a szabadságszere"ő, hős koreai nép, amely megáiba a he­lyét a csatatéren, az újjáépítés frontján sem hátrált meg. Miért fontos as> orosz nyelv tanulása ? »Mindig nagyon szerettem tanulni, azaz csak szereltem volna. Ami­kor a 7 elemi iskola 6. osztályát elv égeztem, a nyomorúság nem nyuj. tolt módot és lehetőséget, Kevesek 1c iváltsága volt a továbbtanulás, Azóta nagyon sokat fordult a sorsom. Or szágunk az urak országából a dől. gőzök országa lett, mely egyre szép ül, gazdagodik a dolgozók nagy örö­mére. Megváltozott kép tárul szemű nk elé. A tudás és tervszerűség fák. lyája világit, foszlik a misztikus köd. Nem elég a parasztnak a tudásból annyi: .,Ha esik az eső, álljon az üstök alá.“ Igényei fokozódnak.1 Amit elvett tőle a mostoha múlt, visszaadja a boldog jelen. Tárva van. nak az iskolák kapui nemcsak a tan ülők elölt, hanem a dolgozók minden tanulni vágyó rétegét hívják szerete ttel az esti iskolák, tanfolyamok örömmel nézem könyvei fölé ha jló gyermelcemet, amint a villany, fény melleit magáévá teszi az igaz tudomány kincseit, önkénytelenül is azok felé száll a hálám, akik ezt lehetővé tették. Gyermekein köny­veit forgatva látom lemaradásomat és éppen ez ösztönöz annak pótlásá­ra. A nevelés akkor eredményes, ha az iskola és család nevelési munká­ja szoros összhangban áll. De hogy an tudjam segíteni gyermekem mim- kaját., például az orosz nyelv tanuló sában, ha nem ismerem Lenin és Sztálin nyelvéit A probléma megadja a feleletet: Tanulj! Ez kötelez minden szülői, aki előtt nem közöm bős gyermeke jövője, hogy a most meginduló orosznyelvi tanfolyamon a hosszú őszi és téli estek beálltával vegyen részt cs sajátítsa, el azokat az ismereteket, melyekkel segíti elsö- soiban a maga munkáját, fejleszti műveltségét cs annak felhasználásá­val előbbre viszi gyermeke iskolai munkáját is. PALKOVICS MIKLÓS, Bak. ★ A zalaegerszegi ÁFORT-nak két kútja van a városban. Azt nem tudom, hogy ki a két kút üzemeltetéséért a felelős — vagy tán ilyen nincs is? A Marx-téri kutnál, ahol gázolajat is adnak, a kút már napok óta nem műkö­dik s ez a közlekedésben nagy zavart okoz. Ennek kihatását a zalaegerszegi TEFU üzemanyago­sai érzik meg legjobban, mert ahány gázolajos gépkocsi van a városban (Mávaut, Autóbusz ÉFFU, Mélyépítő Vállalat ko­csija), az mind a TEFU-nál kér kölcsön, illetve tankol, aminek következtében a hó végén a vál­lalat gépkocsiparkjának ellátása nehézségekbe ütközik. Kérem az illetékeseket odahat­ni, hogy az üzemanyagkutakatj — különösen, amelyik gázolajat ad ki —, 24 órás műszakkal ellátni, mert Zalaegerszeg autóforgalma és az építkezésnél dolgozó gép­kocsik üzemeltetése csak igy biz­tosítható s a terv teljesítése is csak igy lehetséges. Nagy Károly TEFU üzemanyagkezelő. Az illetékesek figyelni éhe Épülő, szépülő megyénk Ilyen a csonkahegyháti földművesszövetkezet régi bolthelyi­sége. A kicsi helyiségben összezsúfolva kellett tárolni az árut. Néhány napon belül teljesen elkészül a csonkahegyháti föld- nuívesszövcikezet uj bolthelyisége, ahol minden árucikket külön részleg fog árusítani. A község lakói boldogan állnak meg az épülő ház előtt s nézik, hogyan haladnak a munkával. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom