Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-19 / 271. szám
vnJc proletárjai egyesüljetek / A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 271. szám. Ára 50 fillér 1953 nov. 19. Csütörtök MAI SZAMUNKBÓL: Pártélet: A pártcsoport a termelés előrelenditője (3. old.) — Javítsuk tovább a kenyér és a péksütemény minőségét (3. old.) — Miért késtek a szállítások (3. old.) — Reggeli megbeszélés (3. old.) — Jól felkészült a Dicsőség Sztálinnak (sz az átteleltetésre (4. old.) — Úttörő-élet (4. old.) — Nyilatkozatok lapvélemények a svéd- magyar labdaruaómérközésről (4. old.) A szovjet tüzérség napja Irta : A. Brezsnyev, tüzérségi gárdavezérőrnagy fi megyei pártaktiva értekezlete megtárgyalta a KV október 31-i határozatát A szovjet nép november 19-én tizedszer ünnepli meg a tüzérség napját. A Szovjet Hadsereg 1942-ben ezen a napon indította Jmeg történelmi jelentőségű ellen- támadását Sztálingrádnál. A szovjet tüzérség hallatlan erővel megsemmisítette a német fasiszta csapatok támadását és utat nyitott a szovjet gyalogságnak, lovasságnak és harckocsiknak. A Szovjet Hadsereg sztálingrádi győzelme döntő íratással volt a második világháború kimenetelére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1944-ben rendeletet adott ki, hogy a tüzérség (nagy érdemeinek elismeréseként a tüzérség napját minden évben meg kell ünnepelni. A szovjet nép, a hadsereg és a ílotta harcosai az idén szocialista hazájuk gazdasági és kulturális virágzásának közepette ünnepük a tüzérség napját. A kommunista pártnak és a szovjet kormánynak a közelmúltban hozott bölcs határozatait a szovjet nép hatalmas lelkesedéssel fogadta. Á kommunista párt és a kormány köré tömörült szovjet dolgozók egymásután aratják győzelmeiket a békés munka frontján. A szovjet emberek alkotó munkája felett a dicsőséges Szovjet Hadsereg. s annak egyik hatalmas fegyverneme, a tüzérség őrködik. A szovjet tüzérség létének első napjaitól kezdve az uj, élenjáró szovjet hadi tudomány alapján fejlődőit cs tökéletesedett. A fiatal szovjet tüzérség számára ,a polgárháború és a külföldi intervenció elleni harc jelentette az első komoly próbát. Ezt a próbát 'becsülettel megállotta. A külföldi intervenciósok, akik meg akarták fojtani a fiatal szovjet köztársaságot, érezték a szovjet tüzérség megsemmisítő csapásait. A szovjet tüzérséget a békés építés éveiben uj, korszerű, nagyütő- erejü technikával látták el. Uj tüzérségi ágak alakultak, mint például a harckocsizó, páncéltörő, légvédelmi tüzérség. A Nagy Honvédő Háború első szakaszában, amikor a Szovjet Hadsereg aktiv védelmet folytatott, a tüzérség összpontosított tüzével súlyos veszteségeket okozott a fasisztáknak és meghiúsította a szovjet csapatok állásai ellen intézett rohamaikat. Kimagasló szerepe volt a szovjet tüzérségnek a Moszkva- és Le- ningrád-környéki védelmi harcokban, ahol a hitlerista parancsnokság legharcképesebb csapatait vetette be a harckocsik é; repülőgépek erős támogatása mellett. A Moszkva-kornyéki harcokban például csupán 1941 november 16-tól december 10-ig a németfasiszta megszállók, főleg a szovjet tüzérségi tűz következtében, körülbelül 1500 harckocsit vesztettek. A szovjet tüzérek bátran és elszántan harcoltak a hitleri hadsereg tankhadosztályai ellen. 1943—1944 folyamán a Szovjet Hadsereg teljesen kiűzte hazája földjéről a megszállókat és a hadműveleteket ellenséges területre helyezte át. Ezekben a hadműveletekben igen nagy jelentőségű volt az összpontosított tüzérségi tűz. Minden támadást tüzérség; tevékenység előzött meg. amelyben a lövegek és aknavetők ezrei vettek részt. A Nagy Honvédő Háború befejező szakaszában a szovjet tüzérség csapatai még hatalmasabbal?:, még ütőképesebbek voltak. Mig a sztálingrádi ellentámadást körülbelül 5 ezer löveg és aknavető tüze nyitotta meg. addig a berlini hadműveletekben 41 ezer löveg és aknavető vett részt. A szovjet tüzérség a N<*gy Honvédő Háború ütközeteiben becsületesen teljesítette feladatát. A kommunista párt vezette szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott a fasiszta Németország és az imperialista Japán felett. A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta szétzúzta a hitlerista hadsereget, megvédte hazája szabadságát és függetlenségét s megmentette Európa népeit a fasiszta leigázástól. Ugyanilyen megsemmisítő csapást mért a japán Kvantung-had- seregre, amelynek eredményeként Japán kénytelen volt letenni a fegyvert. A harcokban tanúsított hősiességért, a haza becsületes és önfeláldozó szolgálatáért 1 millió 200 ezer szovjet tüzért tüntettek ki. Több mint 1600 tüzér — katona, tiszthelyettes, tiszt és tábornok — kapta meg a Szovjetunió Hőse cimet. A Nagy Honvédő Háború éveiben a szovjet hátország dolgozói is megáll iák helyüket. A háború utolsó három esztendejében évente 120 ezer löveget, 450 ezer gépfegyvert, több mint 3 millió puskát és körülbelül 2 millió géppisztolyt gyártottak. 1942—1944- ben évente 100 ezer aknavető készült. Ilyen mennyiségű fegyvert csakis a szovjet ország volt képes termelni, élenjáró iparával és népének hősies munkájával. A második világháború után az imperialista országok vezető körei uj háborús terveket szőnek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Az Amerikai Egyesült Államok és csatlósaik reakciós körei visszautasítják a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására és a népek biztonságára irányuló összes javaslatait. A Szovjetunió következetes békepolitikáját folytatva leleplezi a háborús gyújtogatok mesterkedéseit, de ugyanakkor számol az imperialisták részéről bekövetkezhető agresszió veszélyével. Ezért a kommunista párt és a szovjet kormány állandóan erősiti és tökéletesíti az ország védelmét. A szovjet tüzérek a békés kiképzés napjaiban a haditudomány háboruutáni fejlődésének számbavételével tökéletesítik ismereteiket, tanulmányozzák azt az uj technikát, amellyel a szovjet ország ellátja tüzérségét. A szovjet tüzérek a harci és politikai kiképzésben elért uj sikerekkel válaszolnak a kommunista pártnak és a szovjet kormánynak arra az állandó gondoskodására, amelyet a dicsőséges Szovjet Hadsereg erejének növelése iránt tanúsít. A zalaegerszegi Pártoktatás Házában tartott-a meg 16 án értekezleté a megyei párták jva, ahol a Központi Vezetőség október 31-i határozatának alapján megvitatásra ke rül : mit tettünk Zala megyében a KV júniusi határosaidnak végrehajtásában, milyen eredményeket ériünk el a párt belső életében, gazdaságpolitikájában, a párt és az állami szervek közötti viszony tekint elében elkövetett hibák kijavításában és mik a további feladatok. A megyei pára.k'iva előtt Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizotlt ság trtkárhelyettese -ártott beszá molóL ■ Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a' Központi Vezetőség határozatának uj célkitűzései, valamin', azok meg tárgyalása aktivizálta az egész párt. hagtságöt. Párttagjaink ilyen széles körben cs ilyen alaposan még soha nem táriák fel és tárgyalták meg pártvezetésünk módszereit, hiányos ságait, a párt elméleti és gyakorlati munkájában elkövetett hibákat és kijavításuk módjai. — A határozatok megtárgyalása folyamán — fölyta/tita tovább Szige’-j elvtárs — tapasztalni lehet nemcsak párttagjainknál, de a pártonkivüli törne geknél is, hogy sokkal élesebb birá lábal illették az elkövetett hibákat. Ezután arról beszélt., hogy nem egy esetben még most is felüti fejét párt funkcionáriusok körében is az a hibás nézet, hogy a hibák bátor feltárása csökkenti az ille ő szerv, vagy személy tekintélyét. — Ä gyakorlat ennek éjrp az ellenkező , jót igazolja — folytat"a tovább. — Azokban a- termelőszövetkezetekben', ahol a vezetők, a kommunisták nemcsak hogy nem utasították vissza a dolgozók bírálatait,' hanem maguk őssínlén feltárták a hibákat és mindjárt megmondták, hogyan akarják kijavítani azokat, sokkal leöny. nyebb volt az ellenség bomlasztó kísérleteinek visszaverése. az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése. Ezután arról beszél!., hogy a Köz. ponti Vezetőség ülése óta eltel-t idő ben csökken; a személyi kubusz, az egyes vezetők önkényeskedése, ba sáskodása, ami mind nagyban hozzájárult. a párt és a tömegek közötti kapcsolat megjavulásához. A dolgozók bálrabban és bizakodóbban fordulnak a párthoz, mert érzik, hogy sérelmeiket, vagy javaslataikat meg.' hallgatják és többségében el is intézik. Szigeti elvtárs ezután a pártok'ta- tás kérdéseivel foglalkozott beszá mólójában. Hangsúlyozna, hogy az eddiginél több gondot kell fordítani a politikai iskolára, a pári-iskolái ta- niiásra. Meg kell szüntetni az: a lazaságot, ami helyenként a politikai iskoláknál tapasztalható. — ,Ezeke,; a hibákat — folyt a'-ta tovább _ me netközben kell kijevi kanunk. A hi. búk kijavítását azonban gátolja az, hogy a mogyebiz ott sági, járási párt. bizottsági funkcionáriusok, valamim azok az állami és gazdasági funkcionáriusok, akik propagandista szemináriumot veze'nek, nem készülnek fel a foglalkozásokra, előfordul, hogy sok munkára hivatkozva nem jelennek meg azon. Felada ümk, hogy a pártoktatásunkban mu tatkozó minden lazaságé: felszámoljunk, Meg kell vizsgálni, propagan. dis'áink nincsenek-e túlterhelve egyéb feladatokkal és akinél ez fent áll, meg kell szüntetni. Különösen nagy gondol kell ford/itani falusi pártok atáswnkra, de ezen belül elsősorban is a gépállomásokon és 1 ermelőszőve!kezetekben folyó ok tatásra. A gazdaságpolitika kérdéseiről szólva megállapította beszámolója bau, hogy dolgozóink nagy helyes léssel fogadták azokat az imézkedé seket, amelyek a párt és a kormány részéről történtek a lakosság életszínvonala emelésére az árleszállitá sokkal, lakásépítkezésekkel, tataro zásokkal, adómérsékléssel, a beszól- gál-atás csökkentésével, a mezőgaz daság továbbfejlesztésével, az egész ségvédelem megjavításával kapcso- la'ban. — A pölösked dolgozó parasztok — mondotta — egyik kis gyűlés alkalmával helyeslésüknek azzal adtak hangot, amikor azt moin delták: most már valóban kezd jó világ lenni, a becsületes megélhetési lei lehe-t gazdálkodni. — Az elmúlt négy hónap tapasz falatai azt bizonyítják — foly aria —, hogy megyénkben is egyes állami, gazdasági szerveknél bizonyos vonatozásban meg múl átkozik a „baloldaliság“, a szektaszellem veszélye a kormány pro gramm végrehajtásával kapcsolatban. Vájjon megértette-e a Központi Vezetőség határozatát a megyei tanács végrehajtóbizottsága, amikor eltűrte és liiri ma is, hogy a gépállomások a szociális és egyéb juttatásokra Jc-i- nlatt összegnek csak mintegy kétharmadát használták fel? Pedig ismeretes, hogy a gépállomások szociális és kulturális ellátottsága az ipari és mezőgazdasági üzemek közül talán a legrosszabb. Csak egy példái említek meg ei ve: az oroszt o. nyi gépállomáson nemcsak a fürdő hiányzik, hanem a tisztálkodás legelemibb eszközei is. 6—8 embernek jut egy mosdótál. Előfordul, hogy a felhasznált összegeket sem fordi- ják arra a célra, ami a legsziiksóge sebb. A.u'ár enaJiteM gépállomáson bár mosdó1 álak nincsenek, a. vezetők mégis a szociális keretből saját irodahelyiségükbe 2000 forintos rádiót: vásároljak. — A Központi Vezetőség határozatával szembenállást jelent az is — folytatta —/amikor megvonják a munkások, jogos bérét. Ebben a kérdésben is a gépállomások példáját említeném meg. A cséplési idényre a cséplőgépkezelőnek,- riaktoris- tának — amennyiben kis gazdaságokban csépel — 25 százalékos túlfizetés jár. Erről az illetékesek megfeledkeztek és természetesen ki sem fizették. Vájjon lehet-e csodálkozni azon, hogy a traktoristák közül többen — ezt látva — otthagyták a gépállomást? Megemlítette Szigeti elvtárs azt is, hogy vontatóiban halad az uj lakások építésére, lakások tatarozására, villany bevezetésére rtb. kiutal; összegek felhasználása is. Állami szerveink részéről különösen hiányzik az öntevékeny mimka a dolgozók h-elyzelének meg javítására. A gazdasági kérdésekről szólva a továbbiakban arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban még a kisárrter- melő parasz'i gazdaság van túlsúlyban. Az egyéni kisáruiermelő pa rasz i gazdaságok bár nem tudják a termékek olyan bőségét és minőségét biztosítani, mint a fejlett- technikával rendelkező szociális1 a nagyüzemi gazdaságok, mégis hosszú esztendőkig a kisárutermelő gazdaságok termelése nélkülözhetetlen számunkra. Ezért minden eszközzel segíteni kell az egyéni paraszti gazdaságok- terméshozamának emelkedését. Segkeni kell a parasztságot mű trágyával, növényvédőszerekkel gépi munkával, minőségi vetőmaggal, faj állattal; szóval mindazzal, ami a cél érdekében szükséges. A parasztság számára nyújtott eddigi kedvez, menyek egész sora is ezt a célt szolgál ra. Különösen fontosak azok a kedvez, menyek, amelyekhez parasztságunk a begyűjtés csökkentése, a kúriaié kok elengedése révén jutott, vala mint az, hogy a begyüj-ési kő'ele ze‘< séget három évre előre határozza meg kormányunk. E rendszabályok Itatására javult az egyénileg dob gozó parasz'ság termelési kedve és. nőtt biz* onságérzé'-e. Ezt. a megállapitást támasztja alá például az, hogy a tar' alékföb dek teljes egészében hasznosítva le- 'ek a megyében, sőt nem egy helyen a föld kishaszonbérletbe vétele után olyan nagy volt az igény, hogy ki sem tudták elégíteni. Az elmúlt négy ‘hónap tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy megnőtt a dolgozók állattenyésztési, kedve is. Több község parasztsága, kereste fel az Állattenyésztési Állomások Igazgatósága1, akik kér-ck a törzskönyvezés beve- ze'ésé'. Megszűnt, az állatok oknélküli eladása cs selejtezése is. Végül dolgozó parasztságunk megnövekedett termelési kedvét mutatja, hogy időben és jó minőségben, végeztük cl az őszi vetést cs végzik a tavaszi kapások előkészítését, az őszi trágyázást és mélyszántást, Szigeti elvtárs ezután arról beszélt, hogy az egész mezőgazdaság fellendítésén belül ' mindenekelőrt termelőszövetkezeteinket kell segíteni. jf t er melőszöv é kezet ckb en most a fő feladat nem, a további területi, va,gy mennyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése a jövedelmezőség emelése. — Pártbizottságaink, - pártszervezeteink, tanáesszervcink egy percre se feledkezzenek meg arról — mondotta —, hogy a, 'termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása lényegében még csak most kezdődik. Nagy gondo: kell fordítani az évyógá zárszámadások politikai előkészítésére. Ennek érdekében fel kell dolgozni és az alspszervczeftékkel tudatosbani kell a Központi Vezetőség e kérdéssel foglalkozó ha■I ározaltát. j megyei, járási pártbizottságoknak több segítséget kell adni a termelőszövetkezet ek pártszervezeteinek számszerű megerősítéséhez, az olyan . csoportokban pedig, ahol pártszervezet még nincs, uj páirtszervezetek létrehozásához. — Hangsúlyozta SzigeÜ elvtárs, hogy a termelőszö vet kezelt ek megszilárdítása elválaszthatatlan a pártszervezetek megerősítésétől, ahol nincs pár'-szervezet., őri új pártszervezetek létrehozásától. — Politikai munkánk előterébe kell állítani — folytatta tovább —■ a középparasz/tisá'ggal való szövetség . megszilárdítását. Miután a, termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésnek indult falun, természetesen elsősorban a szövetkezeti parasztságra támaszkodunk, melynek sorai között növekszik a középparaszt ok száma. Tehát a kösépparasztsággal való szövetség megerősítése változatlanul feladatunk, még akkor is, ha a szövetkezet kérdésében még nem ért velünk egyet. A kereskedelemről szólva megállapította, hogy napjainkban nem azért van hiány több cikkből, mert készlet nines belőle, hanem azért, mert kereskedelmi szerveink meg feledkeznek a szocialista kereskedelem legfontosabb hivatásáról, a lakosság ige- nyelnek a. tanulmányozásáról és ennek következtében a helyes áruelosztásról. Ezért több esc ben nem oda irányítják az árut, ahol arra éppen szükség van. Megyénkben e téren különösen a szövetkezeti kereskedelem terén vannak hibák. Felhívta Szigeti elvtárs kereskedelmi vállala. taink figyelmét arra, hogy vizsgálják meg munkájukat és tegyék még a szükséges intézkedéseket. Befejezésül arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség október 31-i haíároza'át meg kell ismeiuie a megye minden kommunistájának, minden dolgozójának, hogy eszerint végezhesse munkáját. Éppen ezért felhívta a járási pár-bizottságok figyelmét. hogy járási aktivükön, az alapszervezeti taggyűléseken, a’ tömegszervezetek ugyancsak taagyülé- ■Siken tűzzék napirendre a Központi Vezetőség október 31-i határozatának megbeszélését.
