Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

V. M. Molotov válasza a szovjet és a külföldi sajtó tudósítóinak kérdéseire Moszkva (TASzSz). V. M. Mo­lotov nyilatkozata után válaszolt a szovjet és a külföldi sajtó tudó­sitóinak kérdéseire. Sidney Weiland (a „Reuter* angol hírügynökség tudósítója) és R. Kasichke, . (az „Associated Press* amerikai hírügynökség tu­dósítója) kérdéseikben azt igye­keztek tisztázni, mi a Szovjetunió álláspontja a 4 állam — a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — kormányfőinek találkozójával kapcsolatban. A to­vábbiakban felvetették azt a kér­dést, meg kell-e előznie a külügy­miniszteri értekezletnek a kor­mányfők értekezletét. V. M. Molotov válaszában azt mondotta, nem az a lényeg, hogy beszéljenek az értekezletről. Fon­tos megállapítani az értekezlet céljait. Ebből a szempontból kell megvizsgálni az említett két érte­kezlet kérdését is, mivel ez nem szervezeti, hanem politikai kér­dés. V. Kurdjavcev (az „Izvesztyija“ részéről) a következő kérdést tette fel: „Miként értékeli ön a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlet összehívásának távla­tait?* V. M. Molotov ezt válaszolta: „Az a benyomásunk, hogy a ko- reai-kinai fél tőle telhetőén min­dent megtesz a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlet időben történő összehívása érde­kében. Magától értetődik azon­ban, hogy az értekezlet összehí­vása nem csupán az egyik féltől függ“. K. Brodney (az „United Press“ amerikai hírügynökség részéről) megkérdezte, hogy Németország és Korea kérdése mellett milyen más kérdéseket lehetne felvetni az értekezleten, ha elismerik bár­milyen nemzetközi kérdés meg- tárgyallásának lehetőségét. V. M. Molotov igy válaszolt: „Az általam mondottakból követ­kezik, hogy ezt az értekezletet nem kellene előzetesen ilyen vagy olyan kérdésekre korlátozni. Ezen az értekezleten a részvevők mindegyike a vitás nemzetközi kérdések bármelyikét felvetheti. Szabadon megtehető ez, ha az értekezlet elismeri, hogy ennek vagy annak a kérdésnek rendezé­se elősegíti a nemzetközi feszült­ség enyhítését. A szovjet kor­mány különösen nagy jelentősé­get tulajdonit a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a fegy­verzet határozott csökkentésével, az atomfegyver, hidrogénfegyver, valamint a többi tömegpusztító fegyver betiltásával kapcsolatos kérdések megvitatásának. De fel lehet vetni más olyan kérdéseket is, amelyek megvitatása hozzá­járul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez“. J. Zsukov (a „Pravda* részéről) a következő kérdést tette fel: „A nyugati országokban néha arról beszélnek, hogy a szovjet kor­mánynak a nemzetközi feszültség , enyhítését célzó intézkedések megvizsgálására irányuló javasla­tát úgy lehet érteni, hogy az va­lamennyi vitás nemzetközi kérdés egyidejű megtárgyalását követeli. Helyes-e ez? Kérem, hogy részle­tesebben szóljon erről“. V. M. Molotov igy válaszolt: „Ez, természetesen, nem helyes. A szovjet kormánynak abból a javaslatából, hogy a külügymi­niszteri értekezleten vizsgálják meg a nemzetközi feszültség eny­hítését célzó intézkedéseket, ko­rántsem következik, hogy vala­mennyi vitás kérdést egyidejűleg kell megvizsgálni. Ez a javaslat azt jelenti, hogy először: az érte­kezleten valamennyi nagyhata­lomnak részt kell vennie, anél­kül, hogy bármelyiket kirekeszte- nék, másodszor: hogy az értekez­let részvevőit nem szabad előze­tesen megkötni azzal, hogy köte­lesek egy valamilyen vitás nem­zetközi kérdés megvitatására szo­rítkozni, hanem az értekezlet részvevői megállapodhatnak bár­mely megérlelődött kérdés meg­vizsgálásában, ha elismerik, hogy ennek a kérdésnek rendezése a nemzetközi feszültség enyhülésé­hez vezet. Az értekezlet ilyen megítélése a legnagyobb mérték­ben hozzájárulhatna a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, emellett pedig a részvevők közül senki sem lenne előzetesen meg­kötve abban a tekintetben, me­lyik nemzetközi kérdést terjessze elő megvitatásra*. A becsületes amerikai emberek Az ENSz különleges segitlk a BoseabervaárTákat politikai blzoí^ságáiak ülése London (MTI). Ethel és Julius Rosenberg árván maradt gyer­mekeit, a 10 éves Michaedt és a 6 éves Robby-t nagy szeretettel ve­szik körül a becsületes amerikai emberek — Írja a „Daily Wor­ker*. — A napokban többszáz dol­gozó jelenlétében, bensőséges ün­nepség keretében nyújtottak át ötezer dollárt Blochnak, a két gyermek gyámjának. Ezt az ösz- szeget a New Jersey állambeli Newark dolgozói gyűjtötték össze a Rosenberg-testvérek megsegíté­sére. A környékbeli dolgozók, tá­voli ismerősök és ismeretlenek, akik önzetlenül támogatják a két gyermeket — miután az ártatla­nul kivégzett szülők teljesen va­gyontalanul hagyták árváikat — azt a célt tűzték ki, hogy további gyűjtés utján előteremtik a Ro- senberg-árvák tanításának és ne­velésének anyagi fedezetét. Az amerikai kommun*staelienes hisztéria ujahh szenzációja New-York (MTI) Herbert Brow­nell amerikai igazságügyminiszter a napokban „szenzációs közéleti bombát* robbantott fel: kijelen­tette, hogy Truman — elnöksége idején — jóváhagyta az azóta meghalt Harry Doxter White volt pénzügyi államtitkár kinevezését a nemzetközi pénzalap igazgató­jává, holott tudott az FBI (az amerikai politikai titkosrendőr­ség) bizalmas jelentéséről, amely azzal gyanúsította Whitet-ot, hogy „kommunista kém“. Az amerikai maccarthista bo­szorkányüldözők a „Whíte-ügy* ürügyén újabb uszító, kommu- nistaellenes sajtókampányba kezd­tek az Amerikaellenes Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottság pedig maga elé idézte Trumant. Trumannak, aki „elnöki műkö­dése idején* saját maga szította a boszorkányüddözési hisztériát, most majdnem gyanúsítottként kellett volna megjelennie az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt. Truman azonban a volt elnököket megil- ’ető jogokra hivatkozva megta­gadta, hogy eleget tegyen az idé­zésnek. McCarthy szenátor pén­teken válaszul kijelentette, hogy a bizottság „végül is kénytelen lesz kényszeríteni Trumant, hogy vallomást tegyen a White-ügy- ben“. G^linero $000 u! traktorost és 500 HmMmereíM képeznek ki a övöév: tnezftpidaséoí mun&ék seoitéeére Az uj sokezer traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép minden év- ben többezer uj traktoros, kombájn vezető, gépészeti szakember kikép­zését teszi szükségessé. Már szeptember óta folvik az okta­tás a kecskeméti, kétegyházi. jános- házi, ártándi és eleki öthónapos kombájnvezető iskolákon, amelyeken csaknem 500 dolgozó — a gépállo­mások és állami gazdaságok legjobb traktorosai — sajátítja el az az 4-es szovjet és az AC 400-as magyar gyárt* mányu kombájnok kezelését, karban­tartását, javítását, szerelését Ugyan­csak szeptember óta folyik 200 női traktoros kiképzése a péceli zaia- gyömrői gyomai és mozsgói három hónapos női traktorvezetőképző is­kolán. November 15-én további 21 tan folyam indul férfi és női traktorve­zetők kiképzésére Csoográdon. Ti- j szavárkonyban, Kenderesen. Berettyó- újfalun. Nagykőrösön, Csanádpalo- tán, Mezőhegyesen, Hajdúböször­ményben Jánoshalmán, Dévavunyán, j Hajdudorogon, Szapárfalun, Tasson, Sárváron, Nagyatádon, Bián, Zala- eyömrőn. Majsapusztán, Kemcnes- sömjénben. Fehérgyarmaton és Gön­cön indul tanfolyam. A 21 iskolán 2180 traktorvezetőt f j képeznek ki, de februárban mind a 21 helyen uiabb tanfolyam indul I ugyanennyi hallgatóval Ezenkívül I december elején Mozsgon. január eleién pedig Gyomán indítanak újabb ■-nktorvezetőképző-iskolát Ez azt je lenti, hogy tavasszal csaknem oDOQ uj traktoros, nyáron pedig mintegy 500 uj kombájnéi kezdi meg a. mun­kát a gépállomásokon cs »’ diaira ■ gazdaságokban. (MTI), i New-York (TASzSz). A különle­ges politikai bizottság november 12-én befejezte az Egyesült Nemzetek Szervezetének a palesztinai menekül­tek segélyezésére és a munkáltatók megszervezésére alakított közelkeleti ügynöksége igazgatója jelentésének ürgyalását. November 11-én és 12-én a tár­gyalt kérdés vitájában Ausztrália, Szaud-Arábia, Izrael, Irán, Jemen és Egyiptom küldötte szólalt fel. A felszólalók támogatták Anglia, az Egyesült Államok. Franciaország és Törökország küldöttségének hatá­rozati javaslatát. A javaslat indítvá­nyozza, hogy további egy esztendőre hosszabbitsák meg az ENSz közelke- 1 éti ügynöksége tevékenységének idő- tartamát, hagyják jóvá az ügynökség költségvetését, az öntözési munxaia- tok programmjának megvalósítását szolgáló alap összegét, továbbá szé­lesítsék ki az ügynökség tanácsadó­bizottságát. A határozati javaslat mellett 46 küldöttség szavazott. Egyetlen kül­döttség sem szavazó'! ellene. Ot kül­döttség (a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorusz SzSzK, Lengyel- ország és Csehszlovákia) tartózkodott a szavazástól. K — A LENGYEL Népköztársa­ság gazdasági és műszaki segítsé­get nyújt a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaságnak. Az 1953 —54. években ingyen szállít fém- megmunkáló gépeket, hengerelt árukat, gördülőanyagot és más cikkeket, a lengyel mérnökök pe­dig az újjáépítendő koreai váró­ink tervezéséhez nyújtanak majd segitsAget. AZ IRÁNI kormány meg akarja akadályozni, hogy a Mo- szadik-perben elhangzottak nyil­vánosságra kerüljenek. A Jape Irán című lap felveti, vájjon mi­ket mondhat Moszadik, ha a kor­mány meg van tőle rémülve. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: Kisebb felhő- átvonulások eső nélkül. Több he­lyen köd. Mérsékelt szél. Éjszakai fagyok. A nappali hőmérséklet alig változik Várható hőmérsék­leti értékek az ország területére: Északon mínusz l— plusz 2, dé­len mínusz 1— mínusz 4, délben 5—6 fok között ■ér A fűtés alapjául szolgáló vár­ható napi kőzéphőmérsáklet va­sárnap 0—plusz 3 fok között lesz. A PÁRTOK! AT AS ANYAGÁHOZ + A III. Internacionálé megalakulásának történelmi körülményei és jelentőség-e Az I. International ét Marx Ká­roly alapította 1864. szeptember 28, án, Londonban. Ez a munkások nemző-közi egyesülete volt, a mun­kásoknak a kapitalizmus ellen irá­nyuló gazdasági és politikai harcát vezette. Az I. Internationale történelmi jelentősége abban áll, hogy lerakja a munkások nemzetközi szervezeté­nek alapját, a tőke elleni forradal­mi támadások előkészítése céljából. Az I. Internacionálé 187G. Julius 15-én szűnt meg, amikor betöltötte történelmi hivatását és szükségessé vált a II. Internacionálé létrehozása. A II. Internaciouálét 1889-ben Engels kezdeményezésére Párizs­iján alapították meg, mely a szo­ciális! a pártok nemzettközi egyesü­lése volt. Engels életében elősegi- totte a munkásosz-ály tömegszerve­zeteinek megalakulását és a marx­izmus eszméinek terjesztését-. A II. Internacionálé működésének idősza. kában a nemzetközi munkásmozga­lom nagymértékben kiszélesedett. A II. Internacionálé annak a proletár- mozgalomnak volt a nemzetközi szer­vezete, amely előtt nem állott köz­vetlen feladatként a proletárdikta túra kivívása. A páriámon-aTizmus- nak mint az osztályhare főformájá nak időszaka volt ez. A H. Intema- cionáló a béke és Dean a háború eszköze — mondotta Kautskyj, ezért neon tudott komoly lépést tenni — és nem is akart — a forradalom fellépésének szakaszában. Ez azt jelentette, hogy a II. Internationale pártjai nem voltak alkalmasak a prolelSrforradalorn kivivására és a pro-lo-áriátus harcának vezetésére. A XIX. század végén a II. In­ternationalen. belül kialakult egy op. portunista szárny, mely a XX, szá­zadban, az imperializmus korában különösen gyors fejlődésnek indult, és majdnem minden ezociáldemo krata pártban uralkodó helyzetbe jutott. A II. világháború kitörésé­vel a II. Intemationálé csődbe jutott — egymással szembenálló azociálsoviniszta pártokra hulló*: szót. A szocialista pártvezérek több­sége nyilván országa burzsoáziájá­nak oldalára állt át, elárul'-a a pro­letariátus érdekeit. Az Októberi Szocialista Forrada lommal uj helyzet állt be. Az Októ­beri Forradalom áttörte a vüágim- perializmus lánca, és megnyitotta a prole‘árforradalmak korszakát. Ez­zel egy sor országban a proletár­forradalom gyakorlati feladattá vált. Az osztályokat elő kellett kó szítom az imperializmus megdönté­sére. Az uj helyzettel uj feladato­kat kellett megoldani, melyek meg­oldására a II. Internacionálé párt­jai nem voltak képesek és neon is akarták megoldani. Az uj forradalmi helyzet szüksé gossé tette egy ujtipusu nemzetközi munkásszerveze! létrehozását, amely­nek feladata a proletárforradálom nemzetközi méretekben való előké­szítése volt. Az Ok“óheri Szocialista Forrada lom után bekövetkezett forradalmi helyzet felszínre hoz-: a Európa kom­munista pártjait és igy létrejött a reális alap a III. Internacionálé megalakításához, A III. Internacionálé alapjait már 1914 ben lefektették. Pfriragrá- don 1918 óta működött- és szervezte a baloldali internacionalista eleme­ket, de formálisan csak 1919. már. '(dúsában alakult meg Moszkvában, az első kongresszuson. Az I. kon­gresszus megalakít otfa a Kommu­nista Int-ernaciónáló Végrehajtó Bi zottságát és kiáltvánnyal fordult a nemzetközi prolriáriálttshoz, el­szánt harcra szólította őköt a pro­lo-áriátus diktatúrájáért, szovje­tek győzelméért az egész világon. A III. Internacionálé az imperialista blokád és a polgárháború nehéz vi­szonyai között alakult meg. A III. Internacionálé megalakítá­sában nagy szerepe volt Lenin elv­társnak. Leleplezte a burzsoá demo­kráciáról és a proletárdiktatúráról szóló antimarxi&ta nézeteket Ó3 ki­jelölte a kommunista pártok tevé­kenységének alapvető irányát éfl módszereit, A Kom munis'a In t ernacionálénak nagy feladatokat kelletit megoldani. Főfeladatai közé tartozott, hogy: 1. kidolgozza a nemzetközi kommunista mozgalom pro- grammját, stratégiáját és takti­káját, 2. győzelemre vigye a marxiz- mus-leninizmus eszméit a nem­zetközi munkásmozgalomban, megtisztítva azt az opportuniz­mustól, s összeforrjon a prole­tár- és dolgozó tömegek forra­dalmi harcával, 3. megteremtse az egész for­radalmi munka bázisát, képzett vezető káderekkel rendelkező kommunista pártokat, 4. a bolsevik párt tapasztala- tait a nemzetközi kommunista mozgalom közkincsévé tegye. Lenin elvtárs azt mondotta: „£«­neh az internationálén ak legjellem­zőbb vonása, hivatása: hogy valóra- váltsai átvigye az éleibe a marxiz­mus végrendeletét, és megvalósítsa a szocializmust és a munkásmozgalom évszázados eszményeit.“ A III. In-emacionálé abban a ■történelmi időben jött létre, amikor a szocializmus vívmányait kellet® megvédeni a külföldi intervenciótól, amikor az dőlt el, hogy sikerül-© megdönteni az uj szovjet államé'., a fiatal proletárdiktatúrát-. A III. Internacionálé létrejötte és nemzet­közi méretekben folyó harca a bur­zsoázia ellen, nagyban elősegítette a fiatal szovjet állam győzelmét az intervenciósok felét*. A ül. Internacionálé megalakulá­sának nagy jelentősége van a nem­zetközi munkásmozgalom harcának szempontjából. A III. Internacionálé a nemzetközi munkásmozgalom for­radalmi hagyományainak örököse és továbbfej lesz-ö je volt, amely a nemzetközi proltiáriátus harcainak vívmányaként jött, létre. A III. Internacionálé töri énei mi jelentősége abban rejlik, hogy meg­kezdte Marx óriási jelen-őségü jel­szavának valóraváltásáit, amely a zocializmus és a munkásmozgalom évszázados fejlődését összegezi, azt a jelszót, amelyet a proletárdikta­túra fogalma fejez ki, A Kommunista Internationale lé. tezést' célt és irányt adott a forron­gó, a II. Intemacionáléval elége­detlen tömegeTcnelc. A forradalmi munkások valóságos áradata indult meg a Kommunist a Internacionálé felé. a Kommunista Internacionálé már működésének első éveiben ha­talmas hadsereget gyűjtött zászlaja alá és ellenfeleire óriási csapáso­kat mért. A Kommunista Internacionálö működésének eredményeként ki&ová- csolódtak az ujripusu marxista- leninista kommunista pártok, ame­lyek a tudatos cselekvés irányában, szervezetten vezetik a kizsákmányolt és felszabadult munkások millióit A Kommunista Internacionálé né. vette a kommunista pártok vezetőit» és edzette meg őke* a nagy har­cokra, ezek az elv'ársak vezetik és irányítják a harcot a békééri, a függetlenségért a kapitalizmus meg­döntéséért', a szocializmus győzel­méért. az egész világion.. Gép’ármiívezesők és "épiérntű üzembentartók figyelmébe! \ BM Zala megyei Főosztály Közrendvédelmi és Közlekedés­rendészeti Alosztálya, valamint a főosztály rendőrorvosa (Zalaeger­szeg, Várkör 1—3) 1953. novem­ber 16 napjától a gépjárműveze­tők és gépjármű üzembentartók for iiJ.isáriak idejét keddi és pén­teki napokon 8-tól 12 óráig álla­pította meg Felhív luk 3 gépjárművezetők éí< gépjármű üzembentartók fi­gyelmét, hogy Időszaki orvosi vizsgálati, gépjárműátirási, for- galombahel.vezési, továbbá gépji- róművezetői igazolványokkal kap­csolatos egyéb ügyekben kizáró­lag a fenti napokon keressék fel a főosztály illetékes osztályait. Nagymotorkerékpárvezetői és gépjáróművizsgák minden hónap második keddjén, kismotorkerék- párvezriői vizsgák pedig minden hónap második péntekén kerti­nek megtartásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom